|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
|
|
2018-01-12 09:12:26, péntek
|
| |
| |
"A szeretetnyelv-elmélet szerint időt, elismerést, tárgyakat, szívességet és ölelést is ajándékozhatunk egymásnak - sokféleképp fejezhetjük ki a szeretetünket. Ez a megközelítés ébresztett rá, hogy miért nem értik meg egymást sokszor családon belül sem az emberek.
Ráadásul könnyen felsülhet az ember a szeretetnyelvével: megtanultam ezt, amikor a hozzám érkező udvarlómat jó háromnegyed óráig várattam, hogy büszkén ragyogva feltálalhassam neki a meglepetést, a magam sütötte túrós batyut - az egyetlen süteményt, amit ki nem állhatott... És megtanultam elfogadni, hogy nem ette meg, még az én kedvemért sem, és megtanultam azt is azóta (volt időm rá, majdnem harminc éve élünk együtt), hogy a várakozást még a túrónál is jobban utálja. Én a türelmet is bevenném a szeretetnyelvek közé - és ez esetben két oldalról nyilvánult meg a türelem: nála abban, hogy kivárta, amíg előbukkanok a konyhából, nálam pedig abban, hogy az akkori merev és kicsit haragos elutasítását a helyén kezeltem, és nem vettem azonnal a személyemnek szóló elutasításnak is egyben.
Tehát a türelem. A humorérzék mellett ez a jó együttélés alapja. Milyen sokat várunk egymásra! Várunk a házasságra, várunk a gyerek születésére, aztán várunk a gyerekre iskola után, edzés alatt, várjuk haza az egyetemről, várjuk az unokákat, várunk anyánkra, apánkra, várunk a vallomásra, a gesztusra, az ünnepre, a bocsánatkérésre és a bocsánatra. Aki türelmetlen, annak nagyon nehéz. A türelmetlenekhez nagyon sok türelem kell.
És kinek van ma elég türelme? Minden ellene dolgozik: az internet a folytonos hírözönnel, a frusztráló közlekedési dugók, az állandó reakciókényszerbe taszító mobil, a közösségi média, az egész rohanó világ, amibe oly készségesen vetjük bele magunkat, holott még nem vagyunk eléggé edzettek hozzá, és csak fulladozva maradunk a felszínen.
Emlékszem a hideg iszonyatra, amikor a kétéves fiam egy magasról elcsent ollóval elvágta a laptopom kábeljét - ,,Hogy ne dolgozz!" mondta szigorúan. Nem volt türelme kivárni, amíg a doktori disszertációmat befejezem - és hogyan is lett volna türelme egy olyan anyához, aki a napjainak a felét legalább a számítógépébe merülve tölti? A gyerekek türelmetlenek. Talán azért, mert mi is türelmetlenek leszünk velük, ha mások gazdálkodnak az időnkkel?
Egész életemben azon igyekeztem, hogy tudjak várni, megérteni, elfogadni. Makacsul törekszem a türelemre - de nem mindig könnyű. A türelemhez ugyanis pihenés kell, feltöltődés, csend. Hogy lehessünk egy kicsit magunkkal, mielőtt másokkal lehetnénk. ,,A szeretet hosszútűrő, kegyes" tanultam Szent Pál szeretethimnuszából. Vagy más, újabb fordításban: ,,A szeretet türelmes, a szeretet jóságos". Legyünk türelmesek tehát magunkhoz is. Csak akkor lehetünk türelmesek és jóságosak másokkal." Szabó T. Anna
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: IDÉZETEK,Mondák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-01-12 09:04:20, péntek
|
| |
| |
Szép napot! Gondolat....
"Valahányszor elindulsz otthonról, húzd be az állad, emeld fel a fejed, és szívd tele a tüdőd levegővel, idd be a napfényt, köszöntsd mosolyogva a barátaidat, és szívvel-lélekkel szoríts mindenkivel kezet. Ne félj attól, hogy félreértenek, és egy pillanatig se törődj az ellenségeiddel. Döntsd el határozottan mi a szándékod, aztán pedig egyenesen törj a cél felé. Legyen szemed előtt a magasztos cél, amit kitűztél magad elé - és akkor egy idő múlva észreveszed, hogy öntudatlanul is megragadod azokat a lehetőségeket, amelyek vágyaid teljesüléséhez szükségesek, ugyanúgy, ahogy a korallállatka kiválasztja a tenger habjaiból mindazt, amire szüksége van. Képzeld önmagadat annak a tehetséges, komoly, hasznos embernek, aki lenni akarsz, és ez a gondolat óráról órára jobban átalakít majd, hogy saját eszményedet megközelítsd... A gondolat minden, őrizd meg e helyes lelki magatartást: a bátorság, az őszinteség, a jó kedély szellemét. A gondolkozás szinte alkotás. Minden jó dolognak a vágy a szülője, és minden őszinte imádságot meghallgat az ég. Olyanokká leszünk, amilyenekké szívünk mélyén lenni szeretnénk."
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: IDÉZETEK,Mondák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-01-12 08:59:14, péntek
|
| |
| |
Benedek Elek: Az erdő télen
Oh, erdő, erdő, sűrű rengeteg,
Nem tud betelni a lelkem veled!
Szép vagy, a fáid daltól hangosak,
Legszebb vagy télen, mikor néma vagy.
Hogy nyergel át a szél hókebleden,
Te meg sem mozdulsz, alszol csendesen:
Hahó! Hahó! Vadászok kürtje szól.
Mit bánod azt te? Tovább aluszol.
Nem, nem, nem alszol, te csak álmodol,
S a lelked messze, messze jár, ahol
Örök tavasz van, rózsák nyílanak,
S dalos erdőre mosolyog a nap.
Hej, a te álmod milyen bús lehet!
Némán szenvedi át a zord telet!
Sem dal, sem rózsa, semmid sem maradt
Száraz levél csak, az is a hó alatt!
Szenvedsz és hallgatsz, oh, e némaság
Az emberek közt milyen ritkaság!
Üvölt a szél, s tűröd fenségesen,
Vársz a tavaszra nyugton, csendesen.
Oh, erdő, erdő, sűrű rengeteg,
Nem tud betelni a lelkem veled!
Szép vagy, ha fáid daltól hangosak,
Legszebb vagy télen, mikor néma vagy.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: TÉL |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-01-12 08:40:47, péntek
|
| |
| |
Várnai Zseni: Szolgálj szivem
Csak kitartás! - bíztatom magam,
még futni kell, még minden messze van.
Szolgálj szívem, még egy kicsit nekem,
jaj, meg ne állj az úton hirtelen
sok a dolgunk még s nem mutathatom,
hogy a harcot már nem bírom nagyon,
és este ha ágyamba roskadok,
érzem, nagyon nagyon fáradt vagyok.
Kicsit nehéz volt, jól tudom, szívem,
elkoptunk, de ne sejtse senki sem,
higgyék csak azt: az óra jól ketyeg,
nem irgalmaznak ám az emberek,
csak hajtsd a vért, arcom piros legyen
frissen induljak minden reggelen,
csak én tudom, ha ágyba roskadok
estére már milyen fáradt vagyok.
Szemem árkos és ajkam szögletén
a két vonás már mély lett és kemény,
sokat sírtam, eső után a föld
ilyen barázdált, csapzott elgyötört...
de ha mosolygok, mint ha nap kigyul,
arcom hegy- völgye lágyan kisimul,
csak este ha ágyba roskadok,
érzem megint, nagyon fáradt vagyok.
Csak kitartás, - kipp-kopp... pontosan,
holnap sikerül megint biztosan,
a félúton, szívem jaj meg ne állj
kipp- kopp... tovább is híven kalapálj,
a hegynek föl kicsit nehéz az út,
szív kell hozzá, de aki odjut,
a csillagok közt csillagként ragyog...
csak este, este oly fáradt vagyok.
Sose pihentem, nem volt rá jogom...
Most meg- megállok s felfohászkodom;
- Ó Istenem, kicsit még el ne hagyj!
szegény szívem, te meg szaladj, szaladj...
Csak kis kitartás, meg egy erős iram,
fussunk dalolva bátran és vígan...
de este már a dal is csak dadog;
altassatok el engem, csillagok!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szépkorúaknak |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
2018. Január
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
313 db bejegyzés |
| e év: |
3500 db bejegyzés |
| Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 4333
- e Hét: 14538
- e Hónap: 54150
- e Év: 283087
|
|
|
Offline
