|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
|
|
2018-01-23 17:03:06, kedd
|
| |
| |
Sok ember tudatában úgy él a köszvény betegség, mint valami kivesző ritkaság, pedig az anyagi jólét, a mozgásszegény életmód és a túl bőséges táplálkozás hatására növekedett ezen betegek száma. Helyes és következetes diétás kezelés mellett a köszvényes panaszok enyhülnek, a rohamok pedig megelőzhetők. A köszvényesek túlnyomó része elhízott, a testsúly csökkentése érdekében energiaszegény diétára van szükség. Általában az 1000 - 1500 kcal energiatartalmú diéta jó eredményeket ad és ebben csupán a zsírokat, a cukrokat és az ezekben gazdag élelmiszereket kell elhagyni, ill. jelentősen csökkenteni.
Összefoglalva, az energiaszegény diéta alapelvei - kevesebbet kell enni, de gyakrabban (naponta 5 - 6 alkalommal). El kell hagyni a diétából a cukrot, cukorkát, csokoládét, cukrászipari termékeket, lekvárt, mézet, fagylaltot, kompótot, édes üdítőitalokat és nem szabad az ételek ízesítéséhez cukrot használni. Mellőzni kell a zsírokat és a vajat, valamint az erősen zsíros húsokat, húskészítményeket (disznósajt, tepertő, szalonna, császárhús, téli- és nyáriszalámi, kolbászfélék, stb.) és a zsíros tejtermékeket (tejföl, sajtok többsége, tejszín, vaj). A diéta alapját a zöldség- és főzelékfélék, valamint a gyümölcsök alkotják, ezekből naponta többszöris kell fogyasztania. Megengedett a burgonya, korlátozott mennyiségben a nem cukrozott, nem édesítve készített főtt tésztafélék (makaróni, galuska, tarhonya stb.) és a rizs.
A másik nagyon fontos diétás szabály a betegség lényegével, a purinanyagcsere-zavarral kapcsolatos. Köszvény esetén mind a vérben, mind a szövetekben megnövekszik a húgysav mennyisége.
Honnan kerül a húgysav a szervezetbe? Részben a szervezetben lejátszódó anyagcsere folyamatok során képződik, részben a pusztuló sejtekből, a szervezetbe kerülő táplálékok egyes alkotórészeiből szabadul fel. Ha túl sok húgysav keletkezik, vagy jut a szervezetbe, illetve nem távozik el elég gyorsan és tökéletesen, akkor lerakódik az ízületi porcokban és más szövetekben és kialakul a köszvénynek nevezett betegség. A húgysav az összes fehérjék egyik építőanyagából, a purinból keletkezik, tehát a diéta legfontosabb jellemzője a purin-szegénység kell, hogy legyen. Hagyományos táplálkozással mintegy 600 - 1000 mg purin kerül a szervezetbe, purin-szegény diétában azonban ez nem lehet több 200 mg-nál. A legtöbb purint a belsőségek (velő, máj, vese, stb.), a húsok (főként a sertéshús), a mirigyes szervek és hüvelyes növények tartalmazzák, de elég sok van a búzalisztben, parajban, karfiolban, zöldborsóban is.
Köszvénybetegség diétájában a tej, a tejtermékek, a burgonya, a rizs, az előbb fel nem sorolt zöldség-és főzelékfélék valamint gyümölcsök alap élelmi anyagok. Leginkább a baromfihús fogyasztható, az összes többi húst és húskészítményt kerülni kell. (lsd. a mellékelt purin-táblázatot). Ha csak a táblázat adatait nézzük, megtéveszthet bennünket a csokoládé, tea, kávé igen magas purin-tartalma, szerencsére azonban ezek purin-származékai, az un. metilxantinok nem alakulnak át húgysavvá a szervezetben. Az élvezeti szerek közül tehát a kakaó, a csokoládé, a tea, a kávé megengedhető, az alkohol azonban nem, mert köszvényes rohamot válthat ki. A szénhidrátokat tartalmazó élelmi-anyagok és élelmiszerek (burgonya, rizs, zöldség- és főzelékfélék, gyümölcsök) elősegítik a húgysav kiürülését a szervezetből, a zsírok azonban köszvényes rohamot provokálhatnak, tehát nem csak a fogyókúra miatt kell csökkenteni az elfogyasztott zsírok mennyiségét.
Folyadékból minél többet kívánatos fogyasztani, napi 2 - 3 liter folyadék elősegíti a húgysav kiürülését. Az ízesítők és a fűszeranyagok közül a drasztikus hatásúak (mustár, torma, ecet, curry, ketchup, csípős paprika, chili) nem jöhetnek szóba, de az enyhe színező és ízesítő anyagok (babérlevél, szegfűbors, szegfűszeg, köménymag, borsikafű, koriander, kakukkfű, citromhéj és -lé, fahéj, petrezselyemzöld, zeller) ízlés szerint alkalmazhatók, hiszen növelik a diéta élvezeti értékét és változatosságát. Arra azonban ügyelni kell, hogy a purin-szegénység megtartása mellett a napi fehérjefogyasztás ne csökkenjen 60 g alá!
Forrás: Link A hivatkozott táblázat is itt található |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szakanyagok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-01-23 16:56:55, kedd
|
| |
| |
Hazánkban csaknem 1 millió lakos szenved allergiás típusú légúti betegségben. Ez a légutak olyan heveny vagy idült gyulladását jelenti, amely a szervezet valamely külső - a légutakba került - anyaggal szembeni túlérzékenységi reakciója végkifejleteként jön létre.
Két fő támadási területe van
Allergiás orr-melléküregi nyálkahártya gyulladás, ami többnyire a szem kötőhártyájának gyulladásával is jár. Ez az allergiás rhinitis, vagy - ismert, nagyon találó nevén - a szénanátha
Mik a tünetei?
gyakori ,,megfázásos" tünetek, gyakran szokatlan időben (pl. nyáron)
szemviszketés, könnyezés, fényre égő érzés a szemben, a kötőhártya vörös, duzzadt
orrviszketés, orrkörnyéki vörösség, orrfolyás és orrdugulás váltakozva, tüsszögési rohamok
kaparó, viszkető érzés a torokban, fülviszketés, fülfájás
általános tünetek: fáradékonyság, fejfájás, ingerlékenység
Az allergiás hörgőnyálkahártya gyulladás rendszerint az előző tünetek továbbterjedése révén alakul ki. Ez az allergiás hörgi asthma
Mik a tünetei?
kínzó, száraz, többnyire improduktív köhögés (a beteg nem tud váladékot felköhögni)
előrehaladottabb esetben kezdetben enyhe, majd kifejezettebben hallható sípoló légzés, mellkasi szorító érzés (mellkasi diszkomfort), sóhajtási kényszer
súlyos esetben mozgáskor, munkavégzéskor előálló fulladásérzet
legsúlyosabb forma a nyugalmi légszomjérzés, ezt az állapotot sohasem szabad kezelés nélkül bevárni!
A fulladás, ziháló légzés gyakran éjjel kifejezettebb, alvásképtelenséggel jár. Attól függően, hogy a tünetek az év melyik szakában állnak fenn, beszélünk szezonális és nem szezonális allergiás rhinitisről vagy asthmáról. A szezonalitásért a tavaszi, nyári, őszi növényi pollenek felelősek. Ezek közül leggyakoribbak a parlagfű, a fűpollenek és a fa (cserje) pollenek. A nem szezonális rhinitisnek vagy asthmának a tünetei ugyanolyanok, mint a szezonálisé, de a tünetek nemcsak a pollenszezonban, hanem egész évben - különösen télen - jelentkeznek.
Okai
házi por (atka)
állati szőrök
gombaspórák
légszennyezés
bakteriális és vírusfertőzések
Az allergiás légúti betegségek kivizsgálása, a diagnózis felállítása és a szükséges kezelés bevezetése ma legszervezettebben a tüdőgondozókban folyik, de egyes gégészeti, allergologiai szakrendeléseken is lehetséges. A tüneteket kiváltó anyag elkerülése lenne a legjobb megoldás (gyomtalanítás a pollenek megjelenése előtt, pollenek, állati szőrök kerülése, ablakok zárása, házi por erélyes elszívása stb.), de ez önmagában nem elégséges. A rendelkezésre álló gyógyszerek nagyhatásúak, de használatukat illetően a kezelőorvos javaslatainak betartása célszerű. A tünetek jelentkezésekor kivizsgálás szükséges, az előírt gyógyszereket használni kell, olykor tünetmentes időszakban is (a kivárással a tünetek súlyosbodnak). A szezonális tünetek megjelenése előtt 1-2 héttel már el kell kezdeni a megelőző kezelést. A gyógyszerszedést nem szabad abbahagyni, illetve a kezelőorvossal a csökkentés menetét, ütemét meg kell beszélni.
Az allergiás légúti betegségek (és egyéb tüdőbetegségek) ellátása és a dohányzás-leszoktató programok folytatása tüdőgondozókban a járóbeteg szakrendelés keretében történik.
Forrás : Dr. Pánczél Gyula Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szakanyagok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-01-23 16:41:22, kedd
|
| |
| |
Főbb csoportjai:
- pánikzavar
- szociális fóbia
- agorafóbia
- egyéb fóbiák
- generalizált szorongás
A veszélyeztetettek köre: az emberélet különösen megterhelő lelki behatásai bárkinél vezethetnek a fenti tünetek valamelyikének kialakulásához, mégis inkább családi halmozódás a jellemző, vagy a kora gyermekkori lelki fejlődésben mutatható ki zavar. A legtöbb esetben nincsen kimutatható kiváltó tényező.
Korai tünetek
A pánikroham kivételével félrehúzódó, szorongó magatartás, bizonyos helyzetek kerülése.
Késői tünetek
Pánikroham esetén viszonylag hirtelen kialakuló és 10-30 percen belül megszűnő rosszullétérzés (ájulás, szívdobogás, légszomj, torokszorítás, remegés, izzadás, mellkasi nyomásérzés, megsemmisülés, halálfélelem).
Szociális fóbia esetében a szokásos emberi kapcsolatokat megnehezítő vagy lehetetlenné tevő elkerülő magatartás alakul ki, félelem mindenfajta nyilvános helyzettől, szerepléstől (mint a gyermekkori ,,lámpaláz" felerősödött formája), emberkerülés. Társas helyzeteknek már az elképzelése is szorongást eredményez, gyakran ötvöződik pánikszerű tünetekkel is.
Az agorafóbia (,,tériszony") esetében a nagy nyílt terepen vagy magasban tartózkodás, máskor hídon, alagútban, zárt helyen (vonat, busz, lift, mozi stb.) tartózkodás jelent nehézséget. Ilyenkor pánikrohamhoz hasonlító tünetek lépnek fel.
Az egyéb fóbiák közé tartoznak az olyan tünetek, mint a pókoktól, hüllőktől, vértől, bepiszkolódástól, vírusoktól, villámlástól, stb. való félelem.
Generalizált szorongásról legalább fél éven át tartó állandó, kínzó nyugtalanság, félelem, aggódás, ingerültség, alvászavar, gondolkodási nehezítettség, fokozott fáradékonyság esetén beszélünk.
A fentiek a tünethordozójuk életminőségét, életvezetését rontják, társas kapcsolatait beszűkítik. Előfordulási gyakoriságuk az összlakosságban meghaladja a 10%-ot, nőkben kétszer olyan gyakori, mint férfiakban. A tünetek más betegségformákkal (mint magasvérnyomás betegség, légzőszervi és gyomor-bél tünetek, idősült alvászavar stb.) összekapcsolódhatnak, sőt alapját képezhetik a szenvedélybetegségeknek, gyógyszerfüggőségnek.
Vizsgálatokra ajánlottak köre: akinél vagy akinek a családjában halmozottan előfordulnak a fenti tünetek.
Hangulatzavarok
A hangulati élet eltolódásait életünkben rövidebb időszakra vonatkozóan mindannyian megtapasztaltuk jókedv vagy szomorúság formájában.
Depresszióról, mint betegségről akkor beszélünk, ha az eltolódás jelentős mértékű, huzamos időn át fennáll, megváltozik a magatartás, a gondolkodás elnehezül (sötét, nyomott, szomorú, kedvetlen, perspektíva nélkülivé válik), az érzelmek eltompulnak (nem tud örülni), csökken a szellemi-fizikai teljesítmény, romlik az életminőség, beszűkülnek a társas kapcsolatok, alvás és egyéb vegetatív zavar alakul ki. Az önpusztító gondolatok gyakoriak (megyénk e vonatkozásban hosszú időn át országosan a statisztika élén járt).
A felhangoltság szinte tükörképe a depressziónak. Jellemző, hogy a betegség szintű hangulati változáshoz nem kell külső ok, ,,magától" alakul ki.
A jelenlegi gyógykezelési lehetőségek mellett jelentősen megrövidíthető egy-egy fázis időtartama, azaz eredményesen kezelhető megbetegedésről van szó.
Saját magunkon kevésbé vesszük észre a hangulati változásokat, környezetünk viszont észleli azt. Ezért van különös jelentősége annak, hogy az együtt élő, dolgozó emberek, ha ilyet tapasztalnak, hívják fel a tünetet mutató figyelmét arra, hogy forduljon szakemberhez. Az időben történő felismerés és kezelésbe vétel nem csak a beteg és közvetlen környezete helyzetét könnyíti, hanem gazdasági jelentősége is óriási, ugyanis a rokkantsághoz vezető úton a legelső okok közé tartozik ez a betegség.
A megbetegedés típusai
disztimia
depresszió
mánia
kevert forma
Veszélyeztettek köre: családban vérrokonok közötti előfordulás, felmenő ágon öngyilkosság.
Korai tünetek
Az egyénre jellemző magatartási, hangulati állapotban, munka- és beszédtempóban bekövetkező indokolatlan megváltozottság, amely huzamosabb idő óta fennáll, amit az illető csak egyre nehezebben tud leplezni. A korai szakban már jellemző az önértékelés megváltozottsága és az alvászavar.
Késői tünetek
Disztimia esetén a tünetek a depresszióban látottakhoz hasonlóak, de azoknál enyhébbek, viszont huzamosabban (legalább 2 éve!) fennállnak, már a fiatal felnőttkorban kialakulnak és az életvezetésben nehézséget okoznak.
Depresszió esetén a hangulat tartósan nyomott, az örömkészség és érdeklődés fokozatosan csökken, majd elvész, a testi és szellemi energia elfogy, fáradékonyság, nehezített gondolkodás, alvászavar, önbizalomhiány, bűnösségérzés, jelentéktelen cselekedetek felnagyítása, feleslegesség tudat, csüggedés és jövőtől való félelem, étvágytalanság, a szexuális vágy csökkenése, típusos alvászavar (néhány órai alvás után megébredés, majd visszaalvási nehezítettség) alakulnak ki.
Mánia esetén a beteg tele van energiával, önértékelése kórosan fokozott, sok mindenbe belekezd, de nem fejezi be, gondolatai gyorsak, csapongóak, nehéz követni, örömteli, úgynevezett üresen indokolatlanul derűs, minden nagyon könnyen megy, keveset alszik, felfokozott a tempója, kritikai és erkölcsi funkciói károsodnak, öltözködése nem korához vagy a helyzethez illő. Könnyen válik ingerülté, indulati megnyilvánulásai kiszámíthatatlanok lehetnek. Jellemző a csapongó és felgyorsult beszéd, a viccelődésre, szójátékokra való hajlam, gyakran udvariatlan és oda nem illő trágárság figyelhetők meg.
Kevert forma esetén a fenti tünetek egy időben lehetnek jelen. Lehetséges, hogy az élet során mindig csak az egyik irányú zavar lép fel, de ismertek a váltakozóan hol depressziós, hol mániás, sőt az egy időben mindkét eltérést mutató megbetegedések is.
A felismerés és a korai kezelésbe vétel, majd ezt követően a rendszeres gondozás nagyon fontos, a megfelelő folyamatos kezeléssel ugyanis megelőzhetők az állapotrosszabbodások.
Forrás : Prof. Dr. Szűcs Attila Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szakanyagok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-01-23 16:37:55, kedd
|
| |
| |
Rheumatoid arthritis
Valamennyi ízületet veszélyeztető gyulladásos betegség, mely többnyire a kezek és lábak ,,kisízületein" és a csuklókon kezdődik és jellemző rá ezek szimmetrikus érintettsége. Egyidejűleg több ízület megbetegszik, rossz esetben több tucat is. A betegség lényege az ízületi belhártyában zajló gyulladás, melynek következményeként az ízületi porc és csont fokozatosan tönkremegy, olykor teljesen szétroncsolódik. A betegség véglegesen nem gyógyítható, de megfelelő aktív kezeléssel többnyire jól karbantartható. Hazánkban 80 ezer főre tehető a betegek száma, az enyhébb eseteket azonban többnyire csak későn, sokszor évek múltán ismerik fel. A súlyos és előrehaladott állapot felismerése könnyű, de az enyhébb eseteket csak nagy gyakorlattal lehet a kopásos és egyéb ízületi betegségektől elkülöníteni. Leggyakrabban a negyven-ötven éves nők körében alakul ki, de férfiakat is érint, és bármely életkorban kifejlődhet. Létezik gyermekkorban induló formája, mely a beteget egész életében végigkíséri.
Korai tünetek
Legjellemzőbb a kéz- és lábujjízületek, valamint a csuklók fájdalma, duzzanata, a főként reggelente észlelt merevség érzése, mely miatt a betegnek tornáztatnia kell ízületeit, míg azok be nem járódnak. Valamennyi előbbi tünet más betegségben is előfordulhat, de ha egyidejűleg több említett ízület megbetegszik, fellép a legalább fél óráig tartó ízületi merevség. Ha a kezek valamelyik ízülete is érintett, úgy az nagy valószínűséggel rheumatoid arthritis kialakulását jelzi. Az orvos számára is félrevezető, hogy a betegség ebben a szakában látszólag nagyon jól reagál a szokványos gyulladáscsökkentőkre, de valójában a folyamat nem áll le, az egész ahhoz hasonlít, mintha a tűz lángja kialudna, de a hamu alatt ott izzik a parázs.
Hová vezet a betegség?
A munkaképes korú betegek fele 5-8 év múltán rokkanttá válik, 10 év elteltével pedig minden 7. beteg életvitelében mások segítségére szorul. Az életet átlagosan 5-8 évvel rövidíti meg. Ez a riasztó perspektíva, úgy tűnik, lassanként a múlté, de csak akkor, abban az esetben, ha a betegséget már abban a szakaszban hatékonyan, sokszor úgymond agresszíven kezeljük, mikor maradandó károsodások még nem alakultak ki. A krónikusan gyulladt ízületekbe adott erős gyulladáscsökkentők lehetővé teszik, hogy a leginkább érintett ízületeket hosszabb-rövidebb időre rendbe tegyük. Ha ez nem ad tartós megoldást, szóba jöhet az ízületek izotópos helyi kezelése, mely helyettesítheti az ízületek műtéti kitakarítását. Ha az ízületek elroncsolódása már végleg kialakult, ilyenkor akár számos protézis műtét is szükségessé válhat.
Mi változott az elmúlt néhány évben?
Ezt a gyakran lassú lefolyású betegséget régebben aránylag jóindulatúnak tartották, mivel nem vezet el rövid idő alatt a beteg halálához. Az elmúlt évtizedben alapvető szemléletváltás következett be, az orvosok lassanként elfogadták, hogy a betegség agresszív természete a daganatokhoz hasonlóan, sok nehézséggel járó aktív és agresszív kezelést tesz szükségessé. Bizonyos daganatellenes gyógyszerek is bekerültek a terápiás arzenálba. Hatékony és megfelelő ellenőrzés mellett aránylag veszélytelenül alkalmazható gyógyszerkombinációkat fejlesztettek ki.
Mekkora az agresszív gyógyszeres kezelés kockázata?
Minden gyógyszernek lehet mellékhatása, okozhat allergiát, máj, vérképzőszervi vagy vesekárosodást, azonban a rheumatoid arthritiben alkalmazott gyógyszerek ritkán okoznak súlyos mellékhatásokat. A mellékhatások elkerüléséhez viszont elengedhetetlen a rendszeres ellenőrzés, mert vérvizsgálatokkal többnyire már akkor kimutatható a gyógyszerek esetleges károsító hatása, mikor még maradandó károsodások nem alakultak ki. Megfelelő ellenőrzés mellett a kezelésből származó kockázat össze sem mérhető annak előnyeivel.
Mi a fizioterápia jelentősége a rheumatoid arthritisben?
A gyulladásos folyamat fizioterápiával nem befolyásolható, de az ilyen kezelések segítenek megőrizni az ízületek mozgástartományát, javítják a közérzetet, csökkentik a fájdalmat.
Mit tegyünk, ha ízületi gyulladásra utaló tüneteket észlelünk?
Enyhe tünetek esetén is forduljon háziorvosához, aki dönt arról, hogy van-e szakorvosi kivizsgálásra és ellátásra szüksége. Ha a tünetek 6 hét után még mindig fennállnak, vagy rendszeresen gyulladáscsökkentő szedését teszik szükségessé, akkor már szinte bizonyos, hogy betegsége krónikus természetű, várhatóan nem fog meggyógyulni, ezért szakorvosi gyakorlatot igénylő
kezelésre van szükség.
Forrás: Dr Gál János Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szakanyagok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-01-23 16:31:03, kedd
|
| |
| |
A pajzsmirigyről általában
A pajzsmirigy a nyak elülső részén helyezkedik el, az ádámcsutka alatt. A belső elválasztású mirigyeink közé tartozó mirigyeink egyike, mely a pajzsmirigyhormonokat termeli és a hormonok a véráram útján jutnak el szervezetünk sejtjeihez. A pajzsmirigy két hormont termel: az egyik a tiroxin (T4), a másik a trijód-tironin (T3). A pajzsmirigyhormonok a szervezet összes sejtjének aktivitását szabályozzák. Tulajdonképpen a sejtek oxigénfelvételét segítik elő, ezáltal az alapvető tápanyagok (fehérjék, zsírok, szénhidrátok) sejtszintű hasznosulását szabályozzák. A pajzsmirigyhormonok képzéséhez elengedhetetlenül fontos a jód. A szervezet a pajzsmirigy megnagyobbodásával reagál, amennyiben a jódellátottság nem megfelelő.
A pajzsmirigy-betegségek tünetei
A pajzsmirigy működészavara számos szervünkre hatással van és változó súlyosságú és megjelenésű panaszokat okoz.
Szív-érrendszeri tünetek
A pajzsmirigy túlműködésre jellemző a magas pulzusszám, amely jellegzetesen nemcsak terhelésre, hanem nyugalomban is jelentkezik. Szívritmuszavar is gyakran előfordul, idősebb betegeken nem ritkán a szívritmuszavar az egyetlen tünete a pajzsmirigy túlműködésének. Gyakori tünet az emelkedett vérnyomás is. Alulműködés esetén a pulzusszám csökken, bár ez az idegrendszer csökkent érzékenysége folytán kevésbé okoz panaszt a betegeknek. A vérnyomás itt is gyakran emelkedett, és súlyos alulműködésben szintén előfordulhat szívritmuszavar.
Légzés
A pajzsmirigy bármilyen irányú eltérése csökkenti a szervezet teljesítőképességét, ezért kezdetben terhelésre, később nyugalomban is nehézlégzés, fulladás jelentkezik.
Idegrendszer
A pajzsmirigy hormonok magasabb szintje ingerlékenységet, feszültséget, alvászavart, kézremegést okoz. A csökkent hormonszint ellenkező irányú változást okoz, a beteg tompulttá, közönyössé válik, feledékenység, aluszékonyság jelentkezik, csökken a nemi vágy.
Anyagcsere
A pajzsmirigy túlműködése az alapanyagcserét fokozza, azaz fokozottabb étvágy ellenére is testsúlycsökkenés észlelhető, a fokozott izzadékonyság, a testhőmérséklet emelkedése jellemző lehet. A betegek a meleget rosszul tűrik. A csökkent pajzsmirigyműködésben jelentkező panaszok ellenkezőek: rosszabb étvágy ellenére a testsúly gyarapszik, bőrszárazság jelentkezik, a testhőmérséklet csökken, a betegek fázékonnyá válnak. A pajzsmirigy-túlműködésben nem ritkán észlelünk hasmenést, míg alulműködésben székrekedési hajlammal találkozunk.
Menstruáció, fogamzó képesség
Nőknél a menstruáció gyakran rendszertelenné válik. A pajzsmirigy-túlműködés gyakoribbá, az alulműködés ritkábbá teszi a menstruációt. A teherbeesés esélyét mind a túl-, mind az alulműködés csökkenti, s terhesség esetén mindkét irányú változás növeli a vetélés kockázatát.
Bőr- és hajtünetek
A már említett pajzsmirigy-túlműködésre jellemző nyirkos, az alulműködésben észlelhető száraz bőr mellett fontos tünet a hajhullás és a köröm töredezetté válása. A pajzsmirigy túlműködés egyik formájában festékhiányos foltok is megjelenhetnek.
Helyi tünetek
Itt elsősorban a megnagyobbodott pajzsmirigy okozta nyomási tünetekre kell gondolnunk.
Gombócérzés, nyaki szorítóérzés: ez a panasz a pajzsmirigy szempontjából egészségeseken is előfordulhat. Szorongás, stresszes állapot nagyon gyakran okoz hasonló tüneteket.
Fulladás: a megnagyobbodott pajzsmirigy a légcső szűkületét idézheti elő.
Nyelési zavar: a nyelőcső összenyomásával fokozatosan nyelési nehezítettség alakulhat ki, mely jellemzően először a darabos ételek nyelésekor jelentkezik.
Rekedtség: a hangszalagot ellátó ideg a pajzsmirigy közelében fut. A pajzsmirigy megnagyobbodásával a hang először mélyebbé, majd mind gyakrabban rekedtté válhat. Pajzsmirigy-alulműködésben szintén jelentkezhet rekedtség: a hang jellegzetesen reszelős.
Fájdalom: jelentősebb fájdalom a hirtelen kialakuló folyadékgyülemre (cysta), illetve bizonyos gyulladásos eredetű pajzsmirigy-betegségekre jellemző. A nyaki fájdalom azonban többnyire nem pajzsmirigy eredetű: hasonló panaszokat okoznak a garat és a nyaki gerinc betegségei.
Jódhiány és a pajzsmirigy
Magyarország területének legnagyobb része jódhiányosnak számít. A jód a pajzsmirigyhormon fontos alkotóeleme, hiányára a pajzsmirigy a hormontermelő sejtek számának növelésével reagál, következésképpen a pajzsmirigy megnagyobbodik. Kezdetben a megnagyobbodott pajzsmirigy göbmentes, majd göbösödés jelentkezik. Jódhiányos területeken jellemző az ún. forrógöbös pajzsmirigy-túlműködés (a ,,forró göb" izotópvizsgálat alkalmával használt fogalom, azt jelenti, hogy a göb a környezetéhez képest aktívabb, több hormont termel, ennek ellentettje a hideg göb elnevezés, melyet a környezetéhez képest kevésbé aktív, kevesebb hormont termelő göbökre alkalmazunk).
Mikor érdemes jódpótlást alkalmazni?
Terhes és szoptató anyáknál a jódszükséglet megnő, másrészt a magzat normális testi, idegrendszeri fejlődéséhez a megfelelő jódellátottság alapvető tényező. Serdülők fejlődéséhez szintén megfelelő mennyiségű jódra van szükség. Bizonyos pajzsmirigy-megnagyobbodások esetén, pajzsmirigyműtétek után indokolt lehet a jódpótlás. Akiknek pajzsmirigy túlműködésük van, azoknál jódpótlás alkalmazása tilos! Nem tanácsos jódot adagolni kimutatott forró göb esetén sem.
Terhesség és a pajzsmirigy-betegségek
A testsúlygyarapodás elmaradása hívhatja fel leginkább a figyelmet a pajzsmirigy túlműködésére a már ismertetett egyéb jellegzetes tünetek mellett. Minden ötszázadik terhességben számíthatunk a betegség előfordulására, azoknál gyakrabban, akik már korábban kezelés alatt álltak pajzsmirigytúlműködés miatt. A betegség nem képezi terhesség-megszakítás javallatát. A gondosan megválasztott, lehetőség szerinti legkisebb adagú gyógyszeres kezelés nem okoz fejlődési rendellenességet a magzatban. A gyógyszeresen nehezen uralható - szerencsére ritka - esetekben műtét is szükségessé válhat a terhesség második harmadában. A pajzsmirigy-hormonok hiánya megnehezítik a teherbeesést. A fogantatást a jól beállított anyagcserehelyzet idejére ajánlatos tervezni. Gyakori súlyos hiba, hogy a gyógyszerektől való félelmükben terhesség alatt a kismamák a pajzsmirigyhormon-pótló kezelést elhagyják. A magzat testi és szellemi fejlődése szempontjából elengedhetetlenül fontos pajzsmirigy-hormon adagját orvosi ellenőrzés mellett a terhesség és szoptatás ideje alatt éppenséggel emelni szükséges!
A pajzsmirigy túlműködése
Kezdődő (látens vagy szubklinikus) pajzsmirigy túlműködés - ezzel a fogalommal gyakran találkozhatunk. Azt a szakaszt jelöli, melyben már viszonylagos pajzsmirigyhormon-többlet mutatható ki: a vérben a pajzsmirigyhormon-szintek még normális tartományon belüliek, viszont az agyalapi mirigy szabályozó hormonjának, a TSH-nak a szintje már alacsony. Ebben a fázisban a betegeknek pajzsmirigy túlműködésre utaló tüneteik enyhe formában vagy időszakosan jelentkezhetnek, de az is előfordul, hogy semmiféle panaszuk sincs.
A pajzsmirigy túlműködés okai
A ritkán előforduló kórképek mellett a pajzsmirigy-túlműködés három leggyakoribb okkal magyarázható.
Basedow-kór (autoimmun hyperthyreosis): autoimmun betegség a szervezet számos szervében előfordulhat. Lényege, hogy a szervezet a saját sejtjei ellen ellenanyagokat termel, melyek a pajzsmirigysejtekhez kötődve azt fokozott hormontermelésre serkentik. Mivel a pajzsmirigy egészét érinti a betegség, így legtöbbször a pajzsmirigy változó mértékű megnagyobbodásával jár. Gyakran kísérik szemtünetek, melyek többnyire a betegséggel egy időben jelentkeznek, de előfordulhat hónapokkal, évekkel korábbi, sőt későbbi megjelenésük is. A betegség viszonylag hirtelen kezdődik, gyakran nagyon magas hormonszintekkel jár (tehát a legsúlyosabb tünetekkel), és legnagyobb számban a 20-40 év közötti korosztályt és a nőket érinti.
A pajzsmirigy autonómia: ez a pajzsmirigynek egy vagy több olyan göbét jelenti, mely a szabályozási folyamattól függetlenül több pajzsmirigy-hormont termel. Ezt szokták ,,forró göbnek" is nevezni. Jellemző a lappangó fellépés, az idősebb korban való jelentkezés.
Többgöbös golyva pajzsmirigy túlműködéssel: ebben az esetben a pajzsmirigy egésze megnagyobbodik, göbösen átalakul és a pajzsmirigysejtek számának növekedéséből adódik a hormontöbblet. Hasonlóan a pajzsmirigy autonómiához, ez a forma is idősebb korra jellemző és a jódhiányos területeken fordul elő gyakrabban.
A pajzsmirigy-túlműködés kezelése
A Basedow-kór esetében gyógyszeres, izotópos és műtéti kezelési lehetőségek között választhatunk. A döntést számos körülmény befolyásolhatja: a beteg életkorán, egyéb betegségein túl számításba kell venni a pajzsmirigy nagyságát, a pajzsmirigyben esetlegesen előforduló göböket, kísérő helyi nyomási tüneteket, szemelváltozásokat stb.
Gyógyszeres kezelés
Kezdetben minden esetben hormontermelést gátló gyógyszert kap a beteg. Ha a gyógyszeres kezelés folytatása mellett döntünk, ezt általában 1-1,5 évig kell folytatni. Ezzel a kezeléssel a betegek 40-50%- a véglegesen meggyógyul, azonban a gyógyszer elhagyását követően - akár évek múltán is - a tünetek kiújulhatnak, ilyenkor már más kezelési módot szoktak ajánlani. A gyógyszeres kezelés mellett előfordulhat allergiás tünet (kiütés, viszketés), illetve tudnunk kell a szerencsére ritkán jelentkező fehérvérsejtszámot csökkentő mellékhatásáról. Elsősorban a kezelés kezdeti szakaszában ajánlatos az orvos által előírt gyakorisággal a vérkép ellenőrzése. Amennyiben torokfájdalom, lázas állapot jelentkezik, forduljunk haladéktalanul orvoshoz!
Izotópos kezelés
A kezelés lényege, hogy a jódizotóp elpusztítja az azt felvevő pajzsmirigysejtet, s ezáltal szünteti meg a pajzsmirigy-túlműködést. Az izotópkezelés hatékonyan szünteti meg a túlműködést, de néha szükségessé válhat a kezelés megismétlése. Tudni kell, hogy a hatás kifejlődéséhez általában néhány hónap is szükséges lehet, másrészt a közhiedelemmel ellentétben semmiféle veszélyt nem jelent a betegre és a környezetére.
Műtéti kezelés
Bizonyos esetekben a műtéti megoldás a választandó megoldás. A műtét célja, hogy a pajzsmirigylebenyek jelentős megkisebbítésével minél kisebb legyen az esélye annak, hogy a túlműködés a műtétet követően kiújuljon.
A csökkent pajzsmirigyműködésről
A pajzsmirigyhormonszint végleges csökkenésének két leggyakoribb oka lehetséges
a pajzsmirigy krónikus (elhúzódó) autoimmun gyulladásos betegsége, mely a szaknyelvben Hashimoto-thyreoiditis néven ismert
a pajzsmirigyen végzett beavatkozások (műtét vagy izotópos kezelés)
A csökkent pajzsmirigyműködés fokozatai
Kezdődő (szubklinikus vagy látens) pajzsmirigy alulműködés: a vérben a pajzsmirigy hormonszint még normális, azonban az agyalapi mirigy szabályozó hormonja (TSH) már emelkedést mutat. A betegek többnyire panaszmentesek, de fáradékonyság, 2-3 kg-os testsúlynövekedés, a vér koleszterinszintjének emelkedése figyelemfelkeltő lehet
Kifejlődött pajzsmirigy alulműködés: ekkor már a TSH emelkedésen túl a vérben mérhető pajzsmirigyhormonszintek is alacsonnyá válnak. A jellegzetes tünetek már korábban olvashatók voltak
A pajzsmirigy-alulműködés kezelése
Az esetek túlnyomó részében a pajzsmirigyhormon-pótlás az élet végéig folytatott gyógyszeres kezelést jelent. A rendelkezésre álló készítmények lehetővé teszik a tökéletes pótlást, semmiféle természetgyógyászati szerrel nem helyettesíthetők. Fontos, hogy a gyógyszert mindig éhgyomorra, a reggeli előtt fél órával kell bevenni. A gyógyszeres beállítás helyességét a TSH-szint időszakos mérésével ellenőrizhetjük. Stabil anyagcserehelyzet esetén évenként alkalmazott vérvétel elegendő. A normális vérszint elérését követően 3-4 hónappal a korábban észlelt tünetek többnyire teljesen visszafejlődnek.
A göbös pajzsmirigy-betegségek
A helyileg okozott tünetekről már korábban olvashattunk. Mindenképpen fokozott figyelmet és részletes kivizsgálást érdemel a már említett nyomási tünetek észlelésén kívül, ha a beteg újonnan észlelt göb megjelenését veszi észre, ha a korábban már tapintott göb növekedést mutat, ha a göb tapintása kemény, ha a göbön kívül a nyakon nyirokcsomók is jelentkeznek. Mivel a pajzsmirigybetegségek jóval gyakrabban fordulnak elő nőkben, így a férfiakon jelentkező göbösödést mindig komolyan kell venni.
Milyen vizsgálatokra lehet szükség a tapintáson kívül?
Vérvétel: többek között hormonszint-meghatározásra, autoimmun vizsgálatok céljából.
Ultrahang: fontos információt ad a pajzsmirigy nagyságáról, szerkezetéről és a göbök minőségéről. Tudni kell azonban, hogy az ultrahangvizsgálat érzékenysége folytán számos apró, klinikai szempontból jelentéktelennek minősíthető elváltozást is leír. A felnőtt lakosság 75%-ánál észlelhető 1 cm-nél kisebb szerkezeti eltérés, így csak az 1 cm-nél nagyobb göböknek kell jelentőséget tulajdonítanunk. Sokan megijednek, ha a leletben cystákról olvasnak. A cysta folyadéktartalmú üreget jelent. Apró cystáknak egyáltalán nem kell jelentőséget tulajdonítani az esetek túlnyomó részében.
Izotópos vizsgálat: a göb működéséről szolgáltat adatokat. Attól függően, hogy a bejuttatott izotópból a környezetéhez viszonyítva mennyit vesz fel a göb, beszélünk hideg, meleg és forró göbről. A hideg göb a környezetéhez viszonyítva kevesebb, a forró göb a környezetéhez képest jóval több izotópot dúsít. Ez alapján azonban nem dönthető el, hogy a göb rossz- vagy jóindulatú-e. Tény azonban, hogy rosszindulatú elváltozás gyakrabban fordul elő hideg göbben. Rosszindulatú elváltozás szerencsére csak a hideg göbök kis hányadában mutatható ki. A pajzsmirigy izotópos vizsgálata semmilyen veszéllyel nem jár, terhességben természetesen azonban nem végezhető el.
Citológiai vizsgálat: a vizsgálat során a pajzsmirigyből sejtek, sejtcsoportok kerülnek leszívásra egy vékony tű segítségével. A mintavétel apró kellemetlenségen kívül fájdalommal nem szokott járni. Az ily módon nyert minta vizsgálata nagyon fontos információt ad a göb természetét illetően. Tudni kell azonban, hogy a műtét során nyert szövettani minta vizsgálatának hatékonyságát nem éri el.
Helyi nyomási tünetek esetén szükség lehet gégészeti vizsgálat, valamint hagyományos röntgen végzésére, utóbbi a nyelőcső vagy a légcső oldalra nyomását, szűkületét képes kimutatni. Mellkasba terjedő (,,befelé növekvő") struma esetén az izotópos vizsgálat mellett szóba jöhet komputertomográfos vizsgálat végzése is.
A göbös golyva kezelése
Gyógyszeres kezelés: a már kialakult göbös pajzsmirigy elváltozások jóddal, pajzsmirigyhormonnal való kezelése korlátozott lehetőségekkel jár. Utóbbi hosszantartó alkalmazását sokan vitatják, átmenetileg azonban sokszor megkíséreljük.
Műtét: bizonyos nagyság feletti, vagy növekedést mutató göb, helyi nyomási tünetek esetén sebészeti megoldás szükséges. Természetesen, ha rosszindulatú folyamat gyanúja felmerül, a műtét nem kerülhető el.
Izotópos kezelés: a forrógöbös pajzsmirigy-túlműködés esetén jön számításba és igen jó hatékonysággal alkalmazható, hiszen így csak a túlműködő göböt roncsolja el a bejuttatott izotóp.
A pajzsmirigy rosszindulatú betegségeiről - röviden
A pajzsmirigy rosszindulatú daganatai szerencsére nem túlságosan gyakoriak, másrészt többségük viszonylag jobb indulatú. Szövettanilag négy típusát különítik el. Az ún. papillaris csoporton belül elkülönítenek egy alcsoportot: az 1 cm nagyságon belüli, egygócú, épben eltávolított folyamat viselkedését tekintve jóindulatúnak tekinthető. Az 1 cm nagyságot meghaladó, vagy többgócú folyamat azonban már kiterjesztett műtétet igényel. A műtétet követően izotópos, majd gyógyszeres kezelésre kerül sor. A follicularis típusú folyamat az előbbinél kissé kedvezőtlenebb lefolyású, de az izotópra érzékeny csoportba tartozik. Kedvezőtlenebb kilátásokkal rendelkezik a medullaris forma, amely minden ötödik esetben öröklődést mutat. Igen rosszindulatú a negyedik forma: az ún. anaplasticus rák, amely az idősebb kor betegsége. Műtéttel, a műtétet követően alkalmazott besugárzással és gyógyszeres kezeléssel az élet meghosszabbítását tudjuk csak elérni.
A pajzsmirigy gyulladásos betegségei
Krónikus autoimmun pajzsmirigy-gyulladás: elsősorban nőket érintő betegség. Gyakran teljesen tünetmentes, máskor átmeneti pajzsmirigy-érzékenység, hőemelkedés, pajzsmirigy megnagyobbodás jelentkezhet. Sokszor csak a csökkent pajzsmirigyműködés irányítja rá a figyelmet. A Hashimoto-thyreoiditis az érintettek negyedében okoz tartós pajzsmirigy alulműködést.
Szülés utáni pajzsmirigy gyulladás: a szülést követően 6 hónapon belül jelentkező, gyakran tünetmentesen zajló folyamat. Gyakran csak a szülést követően észlelt idegesség, fáradékonyság, szapora szívverés irányítja rá a figyelmet. Minden ötödik esetben tartós alulműködés alakul ki.
Szubakut pajzsmirigy gyulladás: jellegzetesen felsőlégúti vírusfertőzést követően 3-4 héttel, elsősorban nőknél jelentkezik. A pajzsmirigynek megfelelően kifejezett, gyakran a fül felé sugárzó fájdalom lép fel. Gyakori a magas láz, igen rossz közérzet, elesettség. Típusos lefolyás esetén a folyamat kezdetén a megnövekedett hormonkiáramlás miatt túlműködésre jellemző tünetek (szapora szívverés, remegés, idegesség) jelentkeznek, majd átmeneti alulműködés alakul ki. A normális hormonszint kb. 6 hónap múlva áll helyre. Nem ritkán erőteljes gyulladáscsökkentő kezelés bevezetésére van szükség, melyet heteken át kell alkalmaznunk.
Forrás: Dr Tóth János Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szakanyagok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
2018. Január
| | |
|
|
| ma: |
5 db bejegyzés |
| e hónap: |
127 db bejegyzés |
| e év: |
1532 db bejegyzés |
| Összes: |
49306 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1442
- e Hét: 3425
- e Hónap: 17174
- e Év: 221875
|
|
|
Online
