|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 14
|
|
|
|
|
|
2018-01-24 21:22:04, szerda
|
| |
| |
Kecskemétet egymilliárdért borította sötétbe Tiborcz, tíz gyalogost gázoltak el két hónap alatt
2018. január 23. 09:53 - szerző: 168 Óra
Egymilliárd forintért cserélte le a közterületi lámpákat Kecskeméten az egykor Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Elios Zrt., ám a lakók elégedetlenek, több fényt szeretnének. A fideszes városvezetés egy éve megígérte, hogy szakemberekkel megmérik, elég erős-e a LED-es közvilágítás, ám ez azóta sem történt meg - írja a honlapján a Hír TV.
A helyiek szerint a 2014 nyarán átadott ,,fejlesztés" miatt veszélyesebb lett gyalog és kerékpárral közlekedni Kecskemét egyik forgalmas átkelőhelyén. A korszerűsített közvilágítás fényét hiányolják.
,,Indulásnál húsz-huszonegy lux, ahogy megyünk befelé, egyre csökken, a közepén pedig tizenkettő" - magyarázta a fényerősséggel kapcsolatban Király József MSZP-s önkormányzati képviselő.
A kecskemétiek is kíváncsian várják a Csalás Elleni Európai Hivatal vizsgálatát a kecskeméti közvilágítással kapcsolatban.
Falusi Norbert LMP-s képviselő azt nem érti, hogy miért titkosították az Elios több száz oldalas nyertes ajánlatának túlnyomó részét.
Kecskeméten tavaly novemberben és decemberben legalább tíz gyalogosgázolás történt. A helyiek több esetben is a gyenge közvilágítást okolták.
http://168ora.hu/itthon/kecskemetet-egymilliardert-boritotta-sotetbe-tiborcz-tiz- gyalogost-gazoltak-el-ket-honap-alatt-144074 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-01-24 21:14:41, szerda
|
| |
| |
Kovács Noémi
október 11. | 18:08
"Kémkedős időket élünk" - Interjú Rimner Gábor volt CIA-kémmel
Áder János köztársasági elnökhöz fordul a legismertebb magyar CIA-kém, Rimner Gábor, mert úgy érzi, ő is megérdemelné az erkölcsi elégtételt a rendszerváltásban való részvételéért. Ez lesz az ötödik, "bűncselekményének semmissé nyilvánítására irányuló", rehabilitációs kérvénye - beadta már Göncz Árpádhoz, Mádl Ferenchez és Sólyom Lászlóhoz is, eddig mindig elutasították. Rimner Gábor 8 éven át kémkedett a CIA-nek a szocialista rendszerben, 1981-ben ítélték 12 évre, a rendszerváltáskor szabadult, de azóta sem rehabilitálták - bár a POFOSZ-tól kitüntetést is kapott. Azt mondja, nem a vagyonát szeretné visszakapni, hanem a becsületét. Erről, atomfegyverekről, a hírszerzés múltjáról, jelenéről és arról beszélgettünk Rimner Gáborral, haragszik-e a volt barátnőjére, amiért elárulta.
Rimner Gábor 1954-ben született. Tinédzserként került Szudánba, ahol édesapja az UNESCO kiküldöttjeként a Kartúmi Egyetem professzora volt. Ott szervezte be a CIA, 18 évesen, görögországi katonai táborokban is kapott kiképzést. Magyarországra hazatérve, arab nyelvtudásának köszönhetően nagyon rövid idő alatt beépült előbb a belügy- majd a külügy- és végül a honvédelmi minisztériumba. A szovjet csapatok elleni kémkedés volt a fő feladata. Legfontosabb felfedezése az volt, amikor 1974-ben - egy külkereskedelmi cégben végzett munkájának köszönhetően - rájött, vannak szovjet atomtöltetek és interkontinentális ballisztikus rakéták Magyarországon. 1981-ben banális okból bukott le: féltékeny barátnője jelentette fel. 12 év börtönre ítélték, a rendszerváltáskor szabadult - hivatalosan jó magaviselete, gyakorlatilag a politikai környezet megváltozása miatt. Állampolgári jogait csak 2001 szeptemberében kapta vissza. 2007-ben a POFOSZ-tól (Politikai Foglyok Szövetsége) Hazáért érdemrendet kapott, de azóta sem rehabilitálták.
Tizennyolc éves korában, 1972-ben szervezte be kémnek a CIA, amikor Szudánban besétált az amerikai nagykövetségre azzal, hogy svéd egyetemi ösztöndíját amerikaira cserélné. Miért tett le arról a vágyáról, hogy inkább az Egyesült Államokban éljen, mint a Kádár-rendszer Magyarországán?
Érdekes kihívásnak éreztem a kérésüket azzal kapcsolatban, hogy inkább nekik dolgozzak itthon a kommunista Magyarországon az 1970-es évek elején, mint Amerikában. Dagasztotta a keblemet a büszkeség, hogy rám gondoltak. Mivel én olyan miliőben nőttem fel, ahol a szovjet megszállókat, a kommunistákat mindenki utálta, örültem, hogy végre tehetek valamit ellenük.
Mi volt a legérdekesebb a kiképzés alatt?
A próbafeladatok. Fél éven keresztül mindenféle odatelepített, úgynevezett szovjet katonai szakértővel kellett kapcsolatba kerülnöm és ezt úgy oldottam meg, ahogy lehetséges volt. Eljártam a szovjet követség klubjába, kerítettem magamnak ismerősöket, sporttársakat. Az egyik katonatiszttel például együtt cselgáncsoztunk. Sokáig ő volt az állandó partnerem, mert egy súlycsoportban voltunk, mindketten 74 kilósak. Róla később kiderült, hogy a katonai attasé mellett dolgozik, és ha jól tudom, őt be is szervezte az ottani amerikai rezidens, hála az én tevékenységemnek.
Kezdetben órákat töltött azokkal, akiktől megtanulta a különleges szakmát. Tudom, hogy a szülei, akikkel együtt élt, nem fogták nagyon szigorúan, de történt valaha olyan, hogy az egyébként oroszellenes édesapja vagy édesanyja megneszelt valamit és ki kellett magyaráznia, hol volt és mit csinált?
Előfordult egyszer-kétszer, de mindig nagyon egyszerűen kimagyaráztam. Az egyik legjobb barátom és iskolatársam egy bolgár fiú volt. Amikor megmagyarázhatatlan volt a távollétem, mindig szegény Nyikolajra kentem a dolgokat. Azt mondtam, náluk voltam, elmentünk ide-oda, buliztunk, pecáztunk, fényképeztünk, autókáztunk a sivatagban, valamit mindig csináltunk és ő mindig falazott. Egyébként nem nagyon érdekelte, hogy miért. Ez teljesen természetes volt. Tinédzser korban a szülői felügyelet az, amit az ember úgy kerül ki, ahogy tud. A szüleim meg úgy könyvelték el az egészet, hogy Nyikolaj a rossz társaság, akihez Gábort nem lenne szabad elengedni. Az ő szülei meg rólam mondták ugyanezt, mert ő meg rám mutogatott.
Két kém felismeri egymást? Úgy értem, Ön észreveszi azokat a sajátos mozdulatokat másnál, amelyeket a ,,civilek" akkor sem, ha árgus szemmel figyelik például Önt egy-egy személyes találkozó során?
Az a jó hírszerző, aki úgy be tud olvadni, hogy észre sem veszem az utcán és ha elmegy mellettem, eszembe sem jut, hogy nézett ki. Isten igazából, ha valaki jó ebben a szakmában, bajos fölismerni. Ahhoz nagyon bénának kell lennie, hogy lássam rajta, hogy egyívásúak vagyunk. Erre egyszer volt csak példa, az elég nevetséges volt. Nagy valószínűséggel az itthoni kommunista kémelhárítás embere lehetett, aki egy könyvesboltba bejött utánam. Amikor már nyilvánvaló volt, hogy az illető odamegy, ahová én megyek, azt a könyvet veszi le a polcról, amit én vettem le az előbb, és utána visszarakja, arra kértem az eladót, hogy egy négy méter magasságban lévő lexikont vegyen le nekem. Felmászott a létrán, levette, én böngésztem egy negyedórácskát, aztán visszatetettem, mondván, hogy köszönöm, nem kell és aztán elmentem más könyvek felé bóklászni. Figyeltem őt. Egy másik eladóval ugyanazt a könyvet ugyanonnan levetette és ő is elkezdte böngészni. Gondolkoztam rajta, milyen jó poén volna, ha hagytam volna benne neki egy üzenetet, de hát akkoriban azért annyira nem volt jó viccelődni ezzel. Akkor csak úgy tudomásul vettem, hogy nyilvánvalóan arra kíváncsi, mit keresek itt. Hátha üzeneteket kapok vagy küldök könyveken keresztül.
A hollywoodi filmeket nézve sokan úgy képzelhetik, hogy az amerikai hírszerzők sokkal ügyesebbek, felkészültebbek és sikeresebbek, mint az egykori szovjet kollégáik voltak, hiszen az amerikai moziban sosem a KGB-sek győznek. Ön szerint is képzettebbek a CIA ügynökök, egyáltalán van összehasonlítási alapja vagy sosem találkozott orosz ügynökkel?
Találkoztam orosz ügynökkel, hogyne. Sőt, volt is köztük egy-két haver, ukrán is meg orosz is. Ritka intelligensek és jól képzettek. Egyáltalán nem mondanám, hogy a CIA-nál sokkal jobb lenne a trenírozás. Úgy állítanám fel a sorrendet, hogy: Moszad, a volt KGB és a CIA. Ebben a kérdéskörben harmadik helyre rakom a CIA-t, mert túl szabados. És ha már titkokról van szó, márpedig ebben a szakmában mindig titkokról van szó, ezeket sokkal könnyebb egy parancsuralmi rendszerben megtartani, mint ott, ahol nagy szabadsága van az állománynak. Retorzióban nincs különbség. Az amerikai hírszerzésnél és a KGB-nél is kapásból lelövik az embert, ha kell, de erről leginkább a moszados kollégák híresek. Villámgyorsan eltesznek valakit láb alól, ha éppen útban van. Amiről viszont kevés szó esik, az az iráni hírszerzés, pedig ma az nagyon erős. Már Mohammad Reza Pahlavi alatt is jó nevük volt, de amióta Khomeini ajatollah rendet csinált a saját szája íze szerint, azóta leginkább a kegyetlenségükről híresek és iszonyatosan jól beépültek mindenhova.
Egyébként aktív évei alatt az előbbi könyvesboltos történeten kívül találkozott kémelhárítóval, vagy olyannal, akivel kapcsolatban felmerült önben a gyanú, hogy önre dolgozik?
Igyekeztem az ilyen helyzeteket elkerülni, amennyire csak lehetett és teljesen átmenni szürkébe, mert rájöttem, hogyha ezt nagyon komolyan veszem, olyan üldözési mániám lesz, hogy az már orvosi eset.
Na, de hogy lehet ezt elkerülni?
Tudatosan. Ha az ember azt mondja, hogy nem, engem senki sem figyel meg, én senkit sem érdeklek, én csak egy szürke kis egérke vagyok, ugyanolyan, mint Kovács Józsi az utcasarokról, és úgy is élek, az egy idő után szépen elaltatja a megfigyelőt vagy a megbízóját. Helyeket is tudok említeni, amelyeket jobb volt elkerülni. A hetvenes években például az amerikai nagykövetséget nagy ívben kerültem, ez volt az utasítás is. Voltak kapcsolattartó pontok, ahová teljesen kiszámíthatatlan, de előre megbeszélt időpontokban kellett eljutnom. Úgy kellett válogatni a helyek közül, hogy ekkor vagy akkor véletlenül arra sétáljon az ember, arra kiránduljon. Nem volt szabad sem kiépülnie, sem látszódnia rendszernek. Egyébként ma rengeteg olyan éjszakai mulató és szórakozóhely van Budapesten, ahol lehet látni olyan társaságot, amelyben nagy valószínűséggel külföldi hírszerzők is ülnek.
Ne mondja - és hogy néz ki egy külföldi hírszerző?
Nincs különösebb ismertetőjele. Elég, ha annyit tud róla az ember, hogy melyik követségtől jött és kik ülnek vele egy asztalnál. Ezek a találkozók általában nem véletlenek és eléggé látványosak, amivel a jelenlétüket akarják demonstrálni, bár hasznuk nincsen. Sőt, inkább veszélyforrások. Amikor az ember olyan személlyel akar találkozni, akit nem ismer vagy nem is ismerhet, akkor nem nyilvános helyre megy.
Ön szerint hány CIA-kém lehetett a kommunizmusban Magyarországon, akik nem buktak le?
Ezt én számolgattam ám elég sokat, pedig matekból mindig is rettentő rossz voltam. A valószínűség-számítás egy sajátos módszertanával olyan kétszáz-háromszázra teszem azok számát, akiket annak idején, a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években beszerveztek és itthon működtek hírszerzőként.
Ez soknak számít?
A vasfüggöny mögötti Magyarországon ez nem számított soknak, mert kifejezetten kémzóna voltunk. A rendszerváltás után Bécs vált azzá. Ott alakult ki az új kémközpont Közép-Európában, mert annyira kiismerhetetlenek lettek az újonnan szerveződött demokratikus államok hírszerző szervei, annyira nem tudták kiszámítani, ki az, aki tényleg átállt, ki az, akit csak éppen nem váltottak le, nem rúgtak ki, ki az, aki még mindig Moszkvának dolgozik, de már úgy tesz, mintha a NATO-nak dolgozna, hogy úgy gondolták, Bécs biztonságosabb terep. Az ezerkilencszázkilencvenes-kétezres években ez nagy dilemma volt a nyugati hírszerzésnél. Mindent, ami itt volt, áttelepítettek oda.
A filmeknél számtalan csodálatos kütyü segíti a kémek munkáját. Az nyilvánvaló, hogy egyetlen kém sem tud kilométereket repülni egy síléccel és aztán a legkevésbé sem kifáradva, elképesztő magabiztossággal rendelni egy Martinit rázva és nem keverve. De a szuper eszközök esetében is ennyire elrugaszkodnak a valóságtól?
Minden kornak megvan a maga sajátossága. A mai világban a mikroméretű elektronizált kütyü a nagy divat és annak a korát éljük, hogy bárkit, bárhol, bármikor simán le lehet hallgatni száz méterekről vagy akár több száz kilométerről, mert már műholddal is be tudják mérni. Annak a kornak a kütyüjei, amikor én ezen a területen aktív voltam, ma már a gyerekjátékoknál is egyszerűbbnek tűnnek. A mai világban szerintem egy 10-12 éves kisgyerek azt mondaná rájuk, hogy gagyik. Jó, voltak kamerák, hangrögzítő berendezések, én is mentem fényképezni, én is készítettem hangfelvételeket különböző összejöveteleken a belügyben, a HM-ben vagy a külügyben, én is mentem ruszki bázisokat fényképezni, de olyan berendezésekkel, amik ma szinte egy játékboltban is megkaphatók.
Alighanem ön volt az, akitől Washington tudomást szerzett arról, hogy Magyarországon is vannak nukleáris töltetű ballisztikus rakéták. Erre hogyan és mikor jött rá?
Akkor én egy külker vállalatnál dolgoztam, ahol kifejezetten olyan jellegű árucikkeket exportáltunk külföldre, mint televíziók, szemüveglencsék és keretek. Egyszer egy olyan szállítmány érkezett rajtunk keresztül Bulgáriából, amivel mi nem foglalkoztunk. Acélszerkezetekről volt szó. A szállítmányozási osztályon dolgoztam, nekem kellett a magyarországi fuvarleveleket és engedélyeket intézni. Kiderült, hogy egy olyan erdei, katonai bázisra szállították ezeket, ami szovjet rakétabázis volt. A rakományt el kellett kísérni. Ketten utaztunk az egyik kolléganőmmel. Én csak azért mentem vele, mert én voltam az egyik huszonéves zöldfülű, ifjú titán a cégnél. Ő volt a szakember, én voltam a férfi támogató, hogy ne kelljen neki, nőnek egyedül bemennie a szovjet katonák közé. Először a szállítójárművet láttam meg a laktanyaudvaron, ami egyértelműen csak interkontinentális rakéták szállítására volt alkalmas, utána pedig olyan földbe vájt bunkerek mellett mentünk el, amelyek ajtajára ki volt téve a nukleáris veszélyt jelző tábla. Hát én összeadtam kettőt meg kettőt, lett belőle öt és egyszerűen kikövetkeztettem magamnak a dolgot, hogy ha van nukleáris töltet és interkontinentális rakéta, akkor itt valószínűleg az van. Ezt én szépen le is jelentettem 1974-ben.
Hol látta ezt?
Ezt nem mondhatom el, mert 2000-ben még hatvan évre államtitoknak minősítették, tehát államtitoksértés lenne erre válaszolni. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában négy dossziém hozzáférhető, de összesen hat van rólam. Az egyikben van még 2060-ig államtitoknak nyilvánított adat, és van egy olyan, amit még meg sem kapott a levéltár, mert azóta is őrzi a hírszerzés.
Papp Gábor Zsigmond Kémek a porfészekben című dokumentumfilmjében elmesélte az amerikaiak furcsa reakcióját. Ezt most így utólag mivel magyarázza: nem hittek Önnek vagy elhitték ugyan, csak ez volt az eljárás vagy esetleg már tudtak róla és egyszerűen veszélyesnek tartották, hogy Ön, polgári személyként rájött erre és el akarták bizonytalanítani?
Nem az számított veszélyesnek, hogy én rájöttem, hanem maga az információ volt az és nem akarták, hogy véletlenül kibukjon, hogy ők erről tudnak. Az, hogy én ezt nekik elmondtam, körülbelül olyan súlyú problémát jelentett, mint amikor Belovai István közölte Amerikával, hogy a szovjetek tudnak róla, hova telepítettek atomakna zárat. Itt meg az volt a kínos, hogy nagy valószínűséggel ők erről az információról már tudtak vagy akartak máshonnan is tudni. Ez a szakma nem arról szól, mint a filmekben, hogy a nagyon okos, ügyes, híres, világmegmentő kém közöl valamit és azt készpénznek veszik. Semmit sem vesznek annak. Mindent huszonötmilliószor be kell biztosítani és bizonyítani. Nagyon sok információ különböző helyekről kell, hogy visszaigazolja azt az egyet. Tehát lehet, hogy az én információmat utána először műholdról ellenőrizték, és más forrást is megszondáztak abból az isten tudja hány száz itt lévő hírszerzőből arról, hogy igaz-e, ők mit tudnak erről, a hely stimmel-e, a rakéta típusa stimmel-e, valóban van-e nukleáris robbanófej. Mire ezt több forrásból megerősítik, az idő. Egy információ, az nem információ, mert lehet, hogy be akarom őket csapni, mert mondjuk átállítottak. Ezt nekik ki kell tudni szűrni.
A nukleáris rakéta helyszíne mellett van még olyan, amiről ma sem beszélhet, mert szigorúan köti a titoktartás?
Van. Például annak az egységnek a szervezeti felépítéséről, vagy az ottani kollégákról, főnökökről soha sem fogok beszélni. Számomra ők meghaltak akkor, amikor letartóztattak.
Haragszik a volt élettársára, amiért lebuktatta?
Nem volt az élettársam, inkább csak a barátnőm. Egy vidéki kislány volt, aki Budapesten élt albérletben, és inkább nálam aludt, mint az albérletben, ami nem volt valami vidám hely. Ettől még nem voltunk élettársak. Haragudni tulajdonképpen nem tudok rá, inkább sajnálom. Nem is vagyok róla meggyőződve, hogy azt szerette volna, hogy ez így süljön el. Egyszerűen bosszút akart állni. Emlékszem arra, amikor őt is beidézték a tárgyalásomra. Ott álltam kéz-láb bilincsben, vezetőszáron, mint a harapós kutya. Amikor belépett a tárgyalóterembe és meglátott, leesett az álla, azt mondta a bírónak, nem gondolta, hogy ez lesz belőle. És egyébként nagy butaságot is állított, mert azt hitte, hogy én az araboknak kémkedek csak azért, mert tele voltam arab diplomata haverokkal, akikkel gyakoroltam a nyelvet, és konzum touristból hoztak nekem olcsó cigit, meg piát, amit nagyon sok száz pesti megtett akkoriban. Azt tudta rólam, hogy járok tolmácsolni és rohadtul haragudott rám, mert kiraktam a szűrét. Egy közös rendőr ismerősünknek beszélt arról, hogy szerinte Gábor az araboknak kémkedik.
Mi volt a legkényelmetlenebb abban, amikor a nyílt utcán elkapták: az, hogy felemelték, mint egy zsákot, az, hogy Önre ült két elhárító a kocsi hátsó ülésén vagy az, amikor megkötözték, megbilincselték és órákig faggatták, miközben végig nézte, hogy tönkre teszik egész élete munkáját?
Az utolsó. Az első kettő az teljesen normális rutineljárás mindenütt. Gyakorlatilag másodperceken belül lezajlik az emberben ilyenkor, hogy mi is történik, úgyhogy mire a kocsi hátsó ülésére kerültem, már tudtam, mi lesz. Kellemetlen, amikor egy 80-90 kilós állat az ember nyakára ül, de megpróbáltam elhumorizálni a helyzetet. Kiszóltam az ürge combja alól: Ne haragudjanak uraim, de akkor most tulajdonképpen hova is megyünk? Mire az volt a válasz az első ülésen ülő embertől - mert az a kettő, aki rajtam ült, néma volt - hogy tudja azt maga jól, okos ember maga, Gábor. Mondtam, hogy jól van, akkor tudom. Mire megérkeztünk az akkori lakásomhoz, már várt minket a rendőrségi mikrobusz benne a teljes brigáddal. A helyszínelőktől kezdve a verőlegényekig mindenkit felsorakoztattak. Összesen lehettek vagy tizenegyen, tizenketten. A kihallgató tisztem vezette őket, aki akkor alezredes volt. Egy nagyon csinos fényképésznő is dolgozott aznap, aki mindenről három fényképet készített. Szépen leültettek a szoba egyik sarkába, hátra bilincselték a kezemet egy székhez és ott kellett ücsörögni órák hosszat. Két-három óra körül vettek őrizetbe a Rudas László utcában, és már késő éjszaka volt, amikor elindultunk a Gyorskocsiba. Amikor egy pár óra után megkérdeztem, rágyújthatok-e, előre bilincselték a kezemet, majd a szomszédomat behívták hatósági tanúnak, hogy lássa, minden a szabályoknak megfelelően zajlik. Szerencsétlen ápolónőnek minden baja volt, tőle kaptam a cigarettát. Amikor már ott tartottak, hogy ajtótokok, székek lábai, asztal lábai, akkor kicsit leegyszerűsítettük a helyzetet, mert mondtam nekik két olyan helyet, ahol biztos találnak valamit - vegyindigót és mikrofilmolvasót. Addigra már annyi mindent találtak, hogy nyilvánvaló volt, hogy ha ezek helyét elárulom, nem oszt, nem szoroz, mert 24 óra alatt úgyis megtalálták volna, de lerövidítettem az ott töltött időt. Ráadásul azzal, hogy két lelőhelyet megmutattam, nagyon jól el lehetett terelni a figyelmet másról, ami pedig ott volt az orruk előtt, és pont ez volt benne a jó. Az ott is maradt, a lakásban.
Mi volt az?
Amikor letartóztattak, már elváltam az első feleségemtől, és a barátnőtől is megszabadultam, gondoltam én, ezért aktualitása volt egy olyan lehetőségnek, amellyel csak ritkán éltünk. Volt régen egy apróhirdetés újság, amiben lehetett társkereső hirdetést feladni. Ezen keresztül üzengettünk egymásnak. Megbeszéltünk kódszavakat, egyeztettünk, hogy melyik rovatban, a hónap melyik napján, milyen hirdetés fog megjelenni. Gondoltam, most nagyon aktuális, hogy új nőt kell keresnem, és ezt az újságban fogom megtenni, hát feladtam egy hirdetést az akkori szokásoknak megfelelően és jöttek is rá a válaszlevelek. Ezeknek egy részét bent tartottam a munkahelyemen, a fiókomban, ahol szintén tartottak házkutatást. Kaptam is visszajelzéseket a kihallgatásom során, hogy nagy franc maga Rimner, mit gondol magáról, hogy maga Don Juan kettő meg ilyen marhaságok? Én azért vettem a fáradtságot, hogy azok közül a nők közül egy-kettővel el is mentem vacsorázni, meg táncolni is. Soha senkiben nem merült fel, hogy ez bizony másra is jó. Ott voltak egy nagy stócban a levelek az apróhirdetésre, de senkit sem érdekelt, mert teljesen ráálltak arra, hogy mi kizárólag mikrofilmen és vegyindigón keresztül tartottunk írásbeli kapcsolatot. Így a CIA-s leveleket nem találták meg.
Többször mesélt már gyermekkori szudáni élményeiről, amelyek mind megerősítették önben a szovjetellenességet és megalapozták a beszervezését. A filmben arról is nyilatkozott, hogy apja félt is az oroszoktól, amit akkor Ön nem értett. Amikor a hadbíróság előtt állt, félt?
Nem féltem, dühös voltam. Nagyon-nagyon mérges voltam azért, mert nem volt elég az akkori kommunista vezetésnek az, hogy engem elítéljen, mindenáron el akarták ítélni a közeli hozzátartozóimat is, akiknek, bizony Isten, annyi közük volt hozzá, mint magának: semmi. Nagyon sok idős rokonomat, ismerősömet behívatták, megfenyegették, például az apukámat is. Azt éreztem, hogy nem csak engem akarnak tönkre tenni az ő szempontjukból jogosan, hiszen végül is ellenük tettem, tehát nem számíthattam jobb bánásmódra, hanem őket is. Mindenáron tágítani akarták a kört, hogy jelenthessék, ők milyen jó kémvadászok, és Moszkvában megveregethessék a vállukat. Ennek köszönhetően egy rakás olyan embert kevertek lehetetlen élethelyzetbe, akinek köze nem volt az egészhez. A saját tárgyalásomon tehát nem magam miatt voltam dühös.
Kémkedésért 12 évnyi fegyházra ítélték, emellett tíz évre eltiltották a közügyektől és a teljes vagyonát elkobozta a szocialista állam. Többször, több köztársasági elnöktől is kérte, hogy rehabilitálják,, de eddig ez még nem történt meg. Mit gondol, mi ennek az oka?
Erre eddig konkrét választ egyszer kaptam egy vezető politikustól, Dávid Ibolyától, aki akkor igazságügyi miniszter volt. Azt mondta: tudja, Gábor, maguknak húsz-harminc év múlva lesz reális esélyük arra, hogy rehabilitálják magukat, mert ma egyik pártnak sem fűződik hozzá érdeke. Pedig a kilencvenes rendszerváltás óta sok párt állította, hogy ez érdeke, el is hittük nekik, de soha egyik sem váltotta be. A kilencvenes évek elején konkrét ígéreteket kaptam politikusoktól, például Tamás Gáspár Miklóstól, az SZDSZ részéről, hogy interpellál a parlamentben ez ügyben, de nem tette meg, amit azzal magyarázott, hogy ez most nem volt aktuális. Kaptam ígéretet Demszky Gábortól, mert még oda is elmentem, én kis naiv, aztán az említett Dávid Ibolyától, Hende Csabától, és másoktól is arra, hogy rendezik a helyzetemet. Mindegyikük biztosított afelől, hogy együtt érez velem, és mennyire igazam van, de most nem aktuális. Már nem hiszek abban, hogy a rendszerváltás utáni politikusok közül bárki is komolyan veszi az elszámoltatást a rendszerváltás előtti időkben nagyobbnál nagyobb disznóságokat elkövetett kommunista vezetőkkel kapcsolatban addig, amíg élnek. A második világháború után az izraeliek náci-vadász szervezetéhez hasonlóan - akik az egész világot beutazták, Latin-Amerikában is keresték a volt náci vezetőket - Kelet-Európában is fel lehetne állítani egy ilyen szervezetet a volt kommunista bűnök feltárására, és a vezetők elfogására. Mert azokat is meg kellene keresni, akik a magyar lakosság ellen disznóságokat követtek el, de soha, senki sem kérte rajtuk számon. Tudom, hogy addig, amíg ez nem kezdődik el, bennünket sem rehabilitálnak, vagyis nem teszik semmissé a Kádár-korszakban elkövetett "bűncselekményeket". Engem nem a vagyon vagy a pénz érdekel, én az elkobzott becsületemet szeretném visszakapni. Az elv bosszant. Ez a politikai garnitúra hatalomban sem lehetne, ha egyes emberek nem tesznek valamit azért, hogy a szovjetek innen elmenjenek és nem hajlandók elismerni, hogy én is tehettem valamit a rendszer és a megszállók ellen a kémkedéssel, ami szerintem ugyanolyan értékű, mint az, amit a szamizdatosok csináltak vagy a dobtáras géppisztollyal lövő és benzines palackokat dobáló ötvenhatos hősök cselekedete. Én ezt a fegyvert használtam.
Most, hogy már rég vége a hidegháborúnak, elképzelhetőnek tartja, hogy Magyarországon ma is vannak olyan kémek, akik önhöz hasonló módszerekkel szereznek információt idegen országok számára és azt is, hogy magyar kémek is dolgoznak a nagyvilágban, vagy ez már elavult megoldás?
Az elmúlt másfél-két évben nagyon felerősödött a kémtevékenység Magyarországon. Most már gyakorlatilag nálunk van a fél világ. Izraeli, arab titkosszolgálatok is tucatjával koptatják a pesti aszfaltot, jönnek vissza Bécsből. Most kifejezetten kémkedéses időket élünk, mert a nagypolitikának, az amerikaiaknak, oroszoknak az az álláspontja jelenleg, hogy ugyanolyan puskaporossá kell tenni a levegőt, mint amilyen a hidegháború idején volt, és ebbe már belefolyik Kína is. Az Európai Unió viszont csak szeretne, de nem nagyon tud sikeresen beavatkozni, mert nincs határozott álláspontja. Olyan liberális nézőpontokat akar sablonosítani, amelyek ebben a változó helyzetben nem állják meg a helyüket.
http://faktor.hu/faktor-kemkedos-idoket-elunk-interju-rimner-gabor-volt-cia-kemme l/?source=share |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-01-24 20:36:55, szerda
|
| |
| |
Új fizető parkolási övezet jön Budapesten
A Fővárosi Közgyűlés szerdán jóváhagyta egy új fizető parkolási övezet létrehozását a III. kerületben, továbbá engedélyt adott a drágításra a városrész már meglévő várakozási övezeteiben.
Dzindzisz Sztefan, 2018. január 24. szerda, 16:48
A képviselők 22 igen szavazattal, 3 nem ellenében és 4 tartózkodás mellett hagyták jóvá a parkolási rendelet módosítását. Az elfogadott javaslat indoklása szerint Óbuda-Békásmegyer önkormányzata tavaly januárban rendelt el úgynevezett telítettségi vizsgálatot a Filatorigát és Kaszásdűlő városrészben, ez 70 százalékot meghaladó kihasználtságot mutatott - számol be az MTI.
Autósok figyelem! Két napig ingyen parkolhat a belvárosban
A III. kerület ezután márciusban tett javaslatot a Bojtár utca, Huszti út, Kazal utca, Szentendrei út, Záhony utca, Sujtás utca, Gázgyár utca, Ángel Sanz Briz út, Bogdáni út, Hévízi út, Vörösvári út, Bécsi út által határolt terület fizetőssé tételére. Az autósoknak az új övezetben a legalacsonyabb összegű, óránként 175 forintos díjtételt kell fizetniük a parkolásért.
A főváros emellett hozzájárult ahhoz is, hogy Óbuda-Békásmegyer emelje a 2015 óta működő két fizető parkolási övezetének díjtételeit. Ennek eredményeként a kerületben - a Flórián tér kivételével - ott, ahol eddig óránként 175 forintot kellett fizetni, a jövőben 265 forintot kell, ahol pedig eddig 265 forint volt, ott óránként 350 forintra emelkedik a parkolás díja.
A javaslat vitájában Tarlós István főpolgármester arra kérte a kerületek vezetőit, hogy valamennyien gyűjtsék össze parkolási javaslataikat és azokat a közgyűlés a jövőben egyben tárgyalja.
Az ellenzéki oldalról Tokodi Marcell (Jobbik), Horváth Csaba (MSZP) és Gy. Németh Erzsébet is arra hívta fel a figyelmet, hogy a városvezetésnek növelnie kellene a P+R parkolók kapacitását. Bús Balázs (Fidesz-KDNP), a III. kerület polgármestere elmondta, városrészük azért vezetett be a parkolási díjat, mert a főváros 2010-ig semmilyen eszközzel nem segítette a kerület közlekedését, így az egész gyakorlatilag egy P+R parkolóvá vált.
Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes közölte, a jelenlegi városvezetés 2010 és 2014 között 4 ezer új P+R parkolóhelyet hozott létre, 2019-ig pedig 7 ezret tervez. Tarlós István főpolgármester zárszavában azt mondta, 2010-ben mindössze egy őrzött P+R parkoló üzemelt Budapesten, a város pénzügyei lehetőségei pedig ezen a területen nem teszik lehetővé a gyors ütemű fejlesztést.
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/uj_fizeto_parkolasi_ovezet_jon_budapesten.655 501.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-01-24 20:31:06, szerda
|
| |
| |
Hol vannak a többiek? Elküldtétek őket Őcsénybe hógolyózni?
Molnár Bálint | Ma | 16:36
Nem mondom, hogy nem szórakoztatóak a kormánypárt egyre kínosabb magyarázkodásai a befogadott menekültek ügyében, mert de. Megfeneklett a magabiztos, ellentmondást nem tűrő, gyűlölködő felsőbbrendűség kommunikációs zászlóshajója.
Nem mondom, hogy nem vicces, ahogy Halász János valamilyen frakcióvezető sajtótájékoztató címen elhadarja a bevándorló-ország mantrát, majd gyáván eliszkol a keresztkérdések elől, amelyekre - lássuk be - az elmúlt súlyos két év fényében egy értelmesebb fideszes sem tudna válaszolni, nem hogy ő.
Nem mondom, hogy Deutsch EnnyikeBulika Tamás vergődése, hogy ő nem is azt szavazta meg Brüsszelben, amit megszavazott, nem tölt el enyhe kárörömmel. Schöpflin György önkívületi állapotáról már nem is beszélve.
Nem mondom, hogy nem szórakoztató, hogy újabb migránspárti Soros-szervezetekről derül ki, hogy súlyos milliókkal támogatta őket az Orbán-kormány.
Vagyis nem állítom, hogy úgy általában nem okoz elégedettséget, hogy Altusz Kristóf bizony belefosott a kormánykommunikáció ventillátorába. De szerintem Kocsis Máténak valaki igazán szólhatna, hogy köpje ki azt a humorbombont, mert Rogán Bűnöző Antal másik humorbomba még a végén megsértődik. Nem is az a lényeg, hogy önbevallásos alapon Nembuzeráns Máté konkrétan mire reagált, hanem hogy mit, ímhol a közlemény:
Közösen hazudik és csúsztat a DK a Jobbikkal - reagálás Gy. Németh Erzsébet és Tokody Marcell nyilatkozataira
A Fővárosi Önkormányzat egyetlen fillért sem fordít migránsok, illegális bevándorlók lakhatására, bármennyire is szeretné ezt Gyurcsány Ferenc pártja és szövetségesük, a Jobbik. Az oltalomban részesülők átmeneti szociális ellátására nem a magyar kormány, nem a budapestiek, hanem Brüsszel ad pénzeket, tehát Gy. Németh és Tokody csúsztat.
A Belügyminisztérium pusztán uniós kötelezettségének tesz eleget, amikor a brüsszeli migráns-támogatásról rendelkezik, de Budapesten ezt csak minimálisan kell felhasználni, mert más európai városokkal ellentétben itt nincsenek tömegesen ellátásra jogosultak, és csak az az alig 60 ember részesül ebből, aki jogszerűen tartózkodik az országban, legális oltalmazottként.
Meglepő, hogy minderről most azok kiabálnak, akik le akarják bontani a kerítést, akik nem szavazták meg a migránsok betelepítését célzó alkotmánymódosítást, akik bojkottálták a kvótanépszavazást, akik támadják a kormány bevándorláspolitikáját, a nemzeti konzultációt és már a Stop Sorost is. Sem a kormány, sem a főváros nem fogad be és nem finanszíroz illegális bevándorlókat. Jelenleg Budapest Európa egyik legbiztonságosabb nagyvárosa, és a városvezetés mindent megtesz, hogy az is maradjon.
Kocsis Máté
A Fidesz budapesti elnöke
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
(MTI-OS)
https://kolozsvaros.com/rovidek/hol-vannak-a-tobbiek-elkuldtetek-oket-ocsenybe-ho golyozni/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-01-24 20:26:50, szerda
|
| |
| |
Újabb méretes lóláb kandikál ki a menekültellenes uszítás propagandája mögül
H. Andrea | Ma | 8:07
Sziasztok, jó reggelt kívánok! Amihez mérten rossz hírem van: bárhonnan is nézem, Bálint gazda elaludt, úgyhogy kénytelenek lesztek engem elviselni a mai jóreggelt poszt erejéig. Azért remélem, nem csinál belőle alattomos módon házirendet, mert akkor rosszul jártok. Rólam nem is beszélve. Az is igaz, hogy ő ragaszkodott ehhez a felálláshoz, és mivel sem én, sem a többiek nem vagyunk semmi rossznak az elrontói, nagylelkűen ráhagytuk a reggeli műszakot. Nem lehet egy szavunk se, eddig férfiasan helytállt, úgyhogy nem tépjük le azt az okos fejét. 😀 No, a szolgálati közleményen ezennel túl is vagyunk, ezért a kolléga bevett gyakorlata szerint kísérletet teszek arra, hogy összefoglaljam mindazt, ami szóra érdemes. Természetesen a fényes sikereket sem fogom elhallgatni.
Itt van rögtön az Európai Parlament alkotmányügyi bizottságának tegnapi, brüsszeli ülése, amelynek napirendjén szerepelt minden más mellett a készülő magyarországi különjelentés is. Kiderült, hogy ezek is mind Soros emberei, semmit nem tudnak Magyarországról, csak azt hajtogatják, hogy a jogállam bizony darabajaiban fetreng. Persze jó magyar ember ezt nem hiszi el, hiszen pontosan tudja, hogy senkinek nincs joga beleszólni abba, hogy a magyar kormány nem a liberális demokrácia híve. Valamikor az volt, de ez már szerencsére elmúlt neki. Felháborító, hogy egy szociáldemokrata politikus például azt is szóvá tette: a magyar kormánynak fel kellene hagynia azzal, hogy mindenért Brüsszelt hibáztatja. Azt már nem is mondom, hogy egy Soros-bérenc zöldpárti képviselő olyan csúnya dolgokat ejtett ki a száján, mint a szólásszabadság korlátozása, a független hatalmi ágak meggyengítése, vagy a fékek és ellensúlyok rendszerének csorbulása. Egyszóval megint megtámadtak. Nem elég, hogy a belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottság (LIBE) korábban Szijjártó Péternek címezte ugyanezeket a képtelenségeket, most az alkotmányügyi bizottság is kimutatta a foga fehérjét. Ennek a két bizottságnak a véleménye ölt majd testet abban a dokumentumban, amely szeptemberben kerül az EP plenáris ülése elé, és amelynek alapján eldől a hetes cikk szerinti eljárás megindítása. Azért némi reményre ad okot, hogy Schöpflin György, a Fidesz képviselője a helyzet magaslatán volt, és megvédte. Ha az országot nem is, de a kormányt megpróbálta.
Csak sajnos közben újabb lóláb kandikál ki a milliárdos menekültellenes uszítás propagandája mögül. A kormány a Stop Soros csomag piacra dobásával igyekszik kikerülni abból a helyzetből, amibe úgy sikerült belelavíroznia magát, hogy azt cselekedte, amit kötelessége volt, és ami ellen évekig uszított. Ezért most minden bevethető fideszes szekértoló azzal van elfoglalva, hogy elmagyarázza a nagyérdeműnek: nincs itt semmi látnivaló, és nem leszünk bevándorlóország. Ehhez képest kiderült, hogy a képtelenségekre épülő csomag múlt szerdai belengetése előtt egyetlen nappal a Fidesz EP-képviselői Brüsszelben megszavaztak egy olyan állásfoglalást, amely szerint a civil szervezetekkel együtt kell munkálkodni a menekültek érdekében. A Fidesz hazai propagandájával szögesen ellentétes állásfoglalás egyebek mellett arra szólítja az Európai Bizottságot, kooperáljon a civil társadalmi és emberi jogi szervezetekkel annak érdekében, hogy a menekültek és a lakóhelyüket elhagyó személyek emberi jogait tiszteletben tartsák, különös tekintettel a kiszolgáltatott nőkre és lányokra. Vagyis azokkal, akiket a kormány a Stop Soros akciótervvel büntetni kíván. Ez úton is hatalmas taps jár Deutsch Tamásnak, Gyürk Andrásnak, Gál Kingának, Schöpflin Györgynek és külön Szájer Józsefnek, aki a holtak seregéhez, azaz zombikhoz hasonlította a menekülteket, majd jól letagadta.
Mielőtt elfelejteném: Rogán minisztériuma a tavalyi évben az eredetileg tervezett összeg háromszorosát (mintegy 65 milliárd forint) költötte propagandára, aminek nagy része a Soros elleni hergelésre ment. Azon túl, hogy a rengeteg pénz kizárólag Fidesz-barát arcokhoz ment, sokkal ijesztőbb az az összefüggés, hogy az előző Orbán-kabinet 4 év alatt összesen 81 milliárdot költött kormányzati hirdetésekre. Vagyis lassan ott tart a történet, hogy már egy év alatt is képesek elkölteni azt, amihez korábban egy egész választási ciklus kellett. Ennél csak az a jobb hír, hogy bizonyos Csepreghy Nándor még egyszer világossá tette, az összes lehívható uniós forrást kiszórják választás előtt. Azt hiszem, lesz itt móka, kacagás.
Ehhez képest bagatellnek is nevezhető, hogy miközben a KDNP frakciója lekvárban fürdött, az MSZP százmilliónál is többet költött tanácsadókra, a legnagyobb frakció, a Fidesz 382 milliót égetett el 2017-ben, amiben mindeféle viccesnek alig nevezhető tételek vannak, de nekem a személyiségfejlesztés címszó alatt elégetett 14 millió forint tetszik a legjobban. Ha csak Németh Szilárdra gondolok, ez az összeg tényleg akkor sem hasznosulhatott volna jobban, ha kidobják az ablakon. Plebejusék nem bánnak szűkmarkúan a köz pénzével, az biztos, nem is szabad megvonni maguktól a sok jót. Azért összeszorul a gyomrom, ha arra gondolok, hogy a párt weblapjainak fejlesztésére és üzemeltetésére, valamint más informatikai megbízásokra összesen 96 millió forintot költöttek el.
Az önsajnálat helyett inkább azon töprengtem, hogy vajon melyik a perverzebb és gyomorforgatóbb? Hogy Simicska Lajos közleményben tolvajozza és hazaárulózza a Fideszt, miután valószínűleg megunta a háza előtt állomásozó, a nyomában lihegő tényfeltáró-oknyomozó propagandászokat, és közölni óhajtotta: ő egyetlen pártot szeretett életében, de azzal is már négy éve szakított, vagy az, hogy Németh Szilárd rezsi- és birkozóbajnok az Arany János-emlékév fővédnöke? Segítsetek, teljesen tanácstalan vagyok.
Egyelőre szerintem maradjunk ennyiben, remélem, nem unatkoztatok, megnyugtatásul azért ideteszem a végére, hogy Ausztria tiltakozása ellenére a korábban meghatározott ütemterv szerint, februárban megkezdődik a paksi atomerőmű két új blokkjának építése - erősítette meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozva. Ausztria hétfőn jelentette be, hogy keresetet nyújt be az Európai Bíróságon a paksi atomerőmű bővítése ellen. Nem engedhetünk a '48-ból, vagy az '56-ból, vagy bármiből is, ez gondolom, mindenki számára evidencia. Szép napot mindenkinek!
https://kolozsvaros.com/rovidek/ujabb-meretes-lolab-kandikal-ki-a-menekultellenes -uszitas-propagandaja-mogul/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-01-24 20:16:49, szerda
|
| |
| |
Balognak egy hete maradt, hogy előmásszon a főnöke valagából
H. Andrea | Ma | 15:00
Nem nagyon szeretnék, pláne nem is mernék beleszólni az okosok dolgába, végképp nem szeretném megzavarni a kormányt abbéli igyekezetében, hogy egyik lábáról a másikra állva egyre nagyobb hülyeségeket beszélve próbálja meg bagatellizálni az 1300 menekült befogadását, és ellenzéki hisztériának minősítse azt, hogy egy közérdekű információ nyilvánosságra hozását elsunnyogta, miközben Őcsénnyé züllesztett egy országot.
Olvasom viszont, hogy Orbán Viktor miniszterelnök lépett. Merthogy - ezt is olvasom - úgy tűnik, a kormány lefosta a bokáját (igaz, én még kérdőjellel sem szeretném őket ilyesmivel gyanúsítani), ezért előrehozzák az egészségügyi szakdolgozók novemberre ígért 8 (azaz nyolc) százalékos béremelését januárra.
Történt ez azt követően, hogy a Független Egészségügyi Szakszervezet és a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége ágazati bérrendezést sürgetett, aminek érdekében egy tizenöt pontos követelést is megfogalmaztak, jelezve, hogy ha nem kapnak 30 napon belül érdemi választ akkor sztrájkot hirdetnek. Amennyiben a Népszava értesülései helyesek - és azóta kiderült, hogy helyesek -, akkor valószínűleg az egyszemélyes országvezetés szánta rá magát a választás kampány hajnalán ama kormánydöntésre, amely nagylelkűen januárrá varázsolja a novembert.
Mióta Lázár János felvilágosított bennünket arról, hogy a közmunkások béremelésének elmaradása valójában nevelő célzatú, szándékos nemintézkedés, nagy a kísértés, hogy az egészségügy szakdolgozókkal szembeni nagyvonalúságtól dobjak egy hátast. Ja, nem, elnézést, elragadtattam magam. Ugyanis eszembe jutott, ma január 24-ét írunk, ez ortodox számítások szerint pedig azt jelenti: 5 nap eltelt azóta, hogy az oktatás modernizálásáért vonultak utcára diákok és nem diákok az Alkotmány utcában.
Ha jól emlékszem, a jobb helyeken az ország jövőjének tekintett, és akként is kezelt úgynevezett diákság 12 pontos követelést fogalmazott meg a kormánnyal szemben. A gyerekek világossá tették: január 31-ig várnak jogszabályi garanciát arra, hogy az oktatásért felelős, Balog Zoltán nevű emberi erőforrással fémjelzett tárca maradéktalanul teljesítse ezeket a követeléseket. Egyébként folytatják. A tiltakozást.
Szintén ortodox számítások szerint a kormánynak és az illetékes minisztériumnak már csak egy hete maradt erre a mutatványra, ám a minden fórumot megszálló trollok mocskolódásain, valamint a szolgamédia kötelező sorosozásán kívül én semmilyen érdemi reakcióval nem találkoztam az elmúlt öt napban, ami arra utalt volna, hogy legalább meghallották a diákok hangját.
Balog Zoltán elmúlt öt napja kimerült abban, hogy mindenféle díjakat, elismeréseket és kitüntetéseket adott át olyanoknak, akik minden bizonnyal rászolgáltak ezekre az elismerésekre. Elkeserítő látni, hogy az a kormány, amelyik az ellenzéki pártok bármelyik tetszőleges bírálatára perceken belül előrántja az asztalfiókból az előregyártott, az éppen aktuális felvetéshez passzoló tagadás, fröcsögés, hátrafelé mutogatás, sorosozás, migránsozás, brüsszelezés, hazaárulózás egyenpropaganda-szövegét; az a kormány, amelynek első dolga az oktatást, vagy egészségügyet érintő, gyászos állapotokról tanuskodó sajtóhíreket álhíreknek titulálni és csuklóból tagadni, még annyira sem vette a fáradságot, hogy kinyögje: hallottuk, de leszarjuk, kis Soros-ivadékok. Vagy hallottuk, de fontosabb itt minden más, mint az, hogy milyen oktatásban részesítjük azokat a fiatalokat, akiktől aztán elvárjuk, hogy felemeljék ezt az országot.
Nem hiszem, hogy a magyarázat sokkal bonyolultabb annál, mint hogy áprilisban ezek a gyerekek nem fognak szavazni, az egészségügy szakdolgozók viszont igen, a közmunkásokat meg a fideszes kiskirályok zsarolási potenciálja eligazítja majd a miheztartás tekintetében. Orbán Viktor sufnijogász és kocafocista valószínűleg nem fog Balog Zoltán betanított esztergályosból papminiszterré avanzsált lojális semmihez nem értő tyúkszemére lépni, hogy tegyen már úgy, mintha emberszámba venné a diákokat. Csak április 8-ig kell valahogy elsunnyogni a dolgot, és úgy tenni, mintha nem is hallották volna, mit akar a magyar diákság, húzni kell az időt, úgyis elfáradnak, eddig mindenki elfáradt, utána meg már tökmindegy, majd lesz valami.
Márpedig ha ezt is el lehet sunnyogni, ha megint el lehet sunnyogni, ha ezek a legitim követelések megint a letargia, az igénytelenség és felelőtlen apátia áldozatává válnak, ha a magyar társadalom megint magára hagyja ezeket a diákokat, akkor ugyanazt teszi velük, mint a kormány: azt üzeni nekik, hogy nincs szükség rájuk, és ha nem tetszik, el lehet innen menni, de az urakat nem szabad megzavarni abban, hogy szétverjék a jövőjüket. Ez pedig akkor is nemzeti tragédia, ha történetesen nem trianonnak hívják, hogy a migránsrettegő mélymagyarok is felfogják.
A világért sem szerettem volna beleugatni az okosok dolgába, csak annyit bátorkodom megjegyezni: Balognak tehát egy hete maradt, hogy előmásszon a főnöke valagából és valamit, bármit kipréseljen magából. Nem vagyok optimista. Egyáltalán.
https://kolozsvaros.com/rovidek/balognak-egy-hete-maradt-hogy-elomasszon-a-fonoke -valagabol/
--------------------------------------------------------------------------------- ---------------------
A 14-18 éves diákok zöme - tudomásom szerint - amúgy is Magyarországon kívül képzeli el a jövőjét, amint lehet, elhúz innen.
Az esetleg még vacillálóknak meg segít dönteni.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-01-24 20:15:33, szerda
|
| |
| |
Akkor és most is, ezek ugyanazok
Lázár Gergő | Ma | 17:39
Ma reggel megtudhattuk Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkártól, hogy a várólisták a betegekért vannak, azok őket védik! Nem lát rosszul, kedves olvasó, ez a jóember valóban ezt volt képes mondani a Hír Tv riporterének. Van pofa, ma már bármit képesek úgy megmagyarázni, hogy az a mi érdekünkben történt. Azt ugyan nem tudom, hogy elvárják-e, hogy megköszönjük nekik e csodás tettüket, azonban ha így haladunk, lassan ezt sem tartom elképzelhetetlennek. Eljön a nap, amikor köszönetet mondunk egy minket nyomorba döntő és megnyomorító állami rendszernek.
Ónodi-Szűcsnek valószínűleg fogalma sincs arról, amiről beszél, és soha nem kellett várakoznia egy műtétre sem, ugyanis ha ez megtörtént volna, ekkora baromságot biztosan nem présel ki a száján. Miközben ő is szerepet játszik a hazai egészségügy szétrombolásában és ezzel emberek tucatjainak halálában bűnrészes, egy csöpp bűntudata sincs. Noha pontosan tisztában van azzal, amit a mostani kormányzat tesz, mégis parancsra képes dicshimnuszokat zengeni arról.
Mint jól tudjuk, a magyar egészségügy világszínvonalú, kórházi fertőzések nincsenek, sem mennyezetből hulló patkányok, vagy rühes betegek. Ezek mind a liberális sajtónak - a kormánypárt lejáratását célzó - az aljas rágalmai. Megcáfolni ugyan érdemben nem tudják, de az MTI-t szócsőként használva közlik, a híresztelések hamisak, semmi sem úgy van, ahogy azt az ellenzéki sajtó lehozta. Problémák nincsenek idehaza, vagyis dehogyisnem: Soros, az ő katonái, illetve több millió határon áttörni szándékozó migráns, akik mind Soros jelére várnak.
Miközben a teljes vezetés néz hülyének minket és hazudik bele a kamerába nap nap után, addig sok hazai rettegő elhiszi a meséket. Elhiszi azt, hogy valóban jobban élünk, hála Viktorunknak. Elhiszik, hogy valóban megvédi Európát és annak keresztény értékeit. Elhiszik, hogy ő a nép hőse, egy vezető, akire végre fel lehet nézni. Egy új Kádár, egy új Horthy, a nép megmentője. Lehajtott fejjel vonulnak egy újabb elnyomó vezető szavára. Vonulnak a diktatúra felé vezető úton, a kerítéssel körbezárt Magyarországon.
Egy országban, ahol megmondják mit gondoljunk, ahol a mi nevünkben élnek vissza jogainkkal. Eljutottunk oda, hogy Horthy Miklós szobrot avatunk, oda, hogy misét mondassanak érte a keresztény ,,értelmiségiek" Auschwitz felszabadulásának évfordulóján. És mi ezt tűrjük. Elfogadjuk, hogy ez a mi sorsunk. Elfogadjuk a várólistákat, az elviselhetetlen állapotok mindennapivá válását, a szegénységet és annak minden hozadékát.
Ordítás helyett elnémultunk. Elfogadtuk, hogy ez a mi sorsunk, nekünk ez jár. Az utcákon nem látni mást, mint elgyötört, szomorú arcok tucatjait. Meggyötört, sorsukba beletörődő emberek ezreit, akik már nem harcolnak, nem szólalnak fel, nem háborodnak fel. Ezzel szemben a kórházak tucatjai telnek meg, hogy aztán sokak számára az út végét jelentsék. Egy olyan élet befejezését, mely különböző rendszerek elnyomását tűrte el, hol szó nélkül, hol harcolva az ellen.
De nem tanultunk. Azt, amit apáink és anyáink átéltek évtizedekkel korábban, az sem rettent el bennünket. Nem vesszük észre, hogy újra megtörténik az, amiről azt hittük, soha nem fog újra megtörténni. Az elnyomók újra itt vannak és a nép felett uralkodva újra hülyének néznek minket. Ugyanazokkal a módszerekkel ugrasztanak minket egymásnak és legitimálják a rasszizmust, az antiszemitizmust, a gyűlöletet.
1989-ben nem váltottunk rendszert, sőt, még csak nem is változtattuk meg azt. Egy kis kitérőt követően újból egy elnyomó rendszernek adtunk hatalmat. Egy értelmes vezető helyett egy, a nép felett uralkodó, elborult, a szellemi és erkölcsi iszapban dagonyázó senkit választottunk. Egy senkit, aki gyerekkori vágyait beteljesítve változtatja meg országunkat az elkövetkező évtizedekre. Egy olyan rendszert kiépítve, melyet meg kell dönteni és végre tudatosítanunk kell magunkban: ez nem történhet meg soha többé!
Itt szép lehetsz, de okos nem, mert kötelező a hit
És ellenség lesz mindenki, aki kételkedik
És erkölcsről papolnak álszent köpönyegforgatók
Édesapám, csak azt ne mondd, hogy ezek ugyanazok - Bródy János
Ezek bizony ugyanazok!
https://kolozsvaros.com/2018/01/24/akkor-es-most-is-ezek-ugyanazok/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-01-24 19:06:41, szerda
|
| |
| |
Tízmilliárdokat adott az EU, hogy jobb legyen a magyar egészségügy, de ezt is szétlopták
Sarkadi Zsolt
ma 9:15
2015-ben rengeteg EU-s pénz áramlott a magyar egészségügybe egy pályázaton, de végül szétlopták ezt is.
A GVH gyanúja szerint az egészségügyi beszállítók nagy része kartellbe tömörült, és lezsírozták a sok milliárdos pályázatokat.
Iparági szakértők szerint a számai alapján is bűzlő pályázat teljes forráskeretének legalább 20 százaléka vándorolhatott magánzsebekbe.
A GVH egy ipari kémkedésért elítélt hétpróbás ügyeskedőt és Orbán Viktor miniszterelnök régi egészségügyi tanácsadóját gyanúsítja a kartell koordinálásával.
Az egyik nagy nyertes mögött ráadásul ott áll az NFM közlekedéspolitikai államtitkárának felesége.
A magyar egészségügy évtizedek óta katasztrofális állapotban van. Nincs megfelelő munkaerő, és a néhány felújítás ellenére sok kórház egyszerűen rohad. Az intézmények folyamatos pénzhiánnyal küzdenek, a várólisták egyre hosszabbak, és a diagnosztikai gépekkel is rengeteg a gond.
2015-ben a kormány szeretett volna legalább az utóbbin javítani, és EU-s forrásból elindították a KEOP-5.6.0/E/15 - Egészségügyi eszközök energia-megtakarítást célzó beszerzésének támogatása című pályázatot. Eredetileg úgy volt, hogy 9 milliárdból vehetnek majd MR, CT és röntgengépeket a kórházak, a nagy érdeklődés miatt azonban végül kibővítették a forrást. A palyazat.gov.hu-n szereplő összesítés szerint 81 intézmény nyert el összesen 40,9 milliárd forintot. A kozbeszerzes.hu-n pedig 206 olyan szerződést találtunk, amit valamelyik magyar kórház az ezen a pályázaton elnyert forrás terhére kötött, és ezek összértéke 32,7 milliárd forint volt.
Ez lehetett volna a magyar onkológia nagy ugrása, a magyar kórházak több tízmilliárdból modernizálhatták volna a gépeiket.
De végül ezt is szétlopta a rendszer.
2015 második felében az egészségügyi piacon tevékenykedő nagyobb cégek képviselői többször is összegyűltek az egyik Frei Caféban Budapesten, hogy egyeztessenek a pályázatokról. Így jött létre a szektor hazai történetének valószínűleg legnagyobb kartellje, amiben egy maréknyi, kiváló fideszes és kormányzati kapcsolattal rendelkező ember mozgatta a szálakat. Az ügyben már a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is nyomoz, gyanújuk szerint ezeken az egyeztetéseken dőlt el, melyik kórház melyik pályázatán melyik cégnek milyen ajánlattal kell nyernie.
A GVH 2016 áprilisa óta vizsgálódik az ügyben, egy akkori közlemény óta nem adtak ki semmilyen információt arról, hogy is áll a nyomozás. Kérdéseinkre azt mondták, hogy a számukra szabott törvényi határidő 2018. május 5-én jár le, de egy alkalommal még ekkor is dönthetnek a hosszabbítás mellett. Azt írták, az ügy rendkívül bonyolult, sok vállalkozást vontak eljárás alá, és rengeteg tanút kell meghallgatniuk az ügy bonyolultsága miatt. Ráadásul kiemelték azt is, hogy több vállalkozás nem nagyon akar együttműködni velük.
Forrásaink szerint a kormánynak is jó, ha a 2018-as választásokig nem kerül újra elő a téma, mert a szálak túl magasra vezethetnek, és a GVH nyomozása érzékeny pontokat érinthet a fideszes üzleti holdudvar belharcaiban.
Már az is elég kínos, hogy a GVH egyik 2016-os végzése szerint a kartell koordinálásával gyanúsított két személy közül az egyik dr. Maróth Gáspár, aki az első Fidesz-kormány idején Orbán Viktor személyes tanácsadója volt, 2000-2001-ben a Nemzeti Egészségügyi Tanács titkára, majd 2001 és 2003 között pedig az Országos Népegészségügyi Program vezetője. Most a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke, a KEOP-os pályázat idején pedig a kartellvizsgálatban érintett, több beszerzésen is nyertes VMD-cégcsoport vezetője volt. Információink szerint Maróth a mai napig jó viszonyt tart fenn Orbánnal is, apjával, az akadémikus Maróth Miklóssal együtt külföldi utakra is elkíséri a miniszterelnököt. Erről kérdeztük a Külügyminisztériumot is, de nem válaszoltak.
Maróth Gáspár kérdéseinkre válaszolva elmondta, őt nem is kereste a GVH, sőt abban sem biztos, minek a rövidítése a GVH, és ő nem szervezett semmilyen kartellt.
A másik személy pedig, akit GVH gyanúsít, a Diagon-ügyben ipari kémkedésért 2013-ban jogerősen elítélt Harmat Sándor, aki az elmúlt években azzal házalt egészségügyi cégeknél, hogy ő Zombor Gábor korábbi egészségügyi államtitkár bizalmasa, és hogy Orbán Viktornak is tanácsokat ad. Úgy tudjuk, Zombor a GVH-s kikérdezésekor tagadta, hogy Harmat bármikor az ő nevében járhatott volna el, és 2016 nyarán még a kormányzati érdekeket mindenkor a lehető legszolgaibban kielégítő Magyar Idők is beleszállt Harmatba, aki a lap kérdéseire le is tagadta, hogy valaha fideszes kapcsolataira hivatkozott volna. A Magyar Idők azt írta, már egy miniszter is figyelmeztette Harmatot, hogy álljon le, igaz, azt nem tisztázták, hogy jut el valaki arra a szintre, ahol már miniszterek figyelmeztetik őket, ha törvénysértést követnek el, nem pedig a hatóságok.
Természetesen kerestük Harmatot és Zombort is, ők nem reagáltak.
A GVH-nál érdeklődtünk a gyanúsítottakról, kérdeztük, hogy Maróthon és Harmaton kívül felmerült-e esetleg más koordinátor neve 2016 óta, de azt mondták, hogy a nyomozás érdekeire való tekintettel erről nem adhatnak tájékoztatást.
Hé! Itt van 40 milliárd forint, vigyétek!
A KEOP-os pályázat a kiírásától kezdve furcsán zajlott, a kórházakat kormányzati szintről is sürgették hogy minél hamarabb kössék meg a szerződéseket annak érdekében, hogy a finanszírozási ciklus lezárása ne veszélyeztesse a kifizetéseket. A pályázat azonban annyi pénzt pumpált az egészségügyi piacra nagyon rövid idő alatt, hogy októberre már több gyártó is jelezte, nem tudja ilyen hamar teljesíteni a vállalásait.
Volt olyan pályázat is, ahol a beszállító beígért egy bizonyos típusú CT-t, majd mikor kiderült, hogy az adott gyártó nem tudja időre leszállítani a gépet, a beszállító egyszerűen egy másik gyártóhoz fordult, és annak termékét szállította le, holott a gép technikai paraméterei így értelemszerűen nem is egyezhettek mindenben azzal a leírással, amivel nyert a kórház pályázatán.
A pályázat idején ráadásul épp megtántorodott a kormányzati egészségügyi irányítás: Zombor Gábor államtitkár 2015. augusztus 27-én váratlanul lemondott a posztjáról, utódját, az addig a kórházakat felügyelő ÁEEK vezetőjeként dolgozó Ónodi-Szűcs Zoltánt pedig csak október közepén nevezték ki. A 444-nek többen is azt mondták, Zombor lemondásában volt némi szerepe a KEOP-os pályázatnak, annak előkészítéséből ugyanis fokozatosan kiszorult az Egészségügyi Államtitkárság, és a pénzosztással kapcsolatban a legtöbb fontos döntés nem itt, hanem a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban született meg.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium eleve minden KEOP-os program irányítóhatósága volt, hiszen a KEOP-ból elsősorban energiahatékonysági programokat finanszíroznak.
Kérdéseinkre az NFM-nél azt mondták, hogy nekik semmilyen ráhatásuk nem volt a kórházak és a beszállítók közötti szerződésekre, sőt ezekhez a kórházi közbeszerzésekhez csak a fenntartó, azaz az EMMI felügyelete alá tartozó ÁEEK engedélye kellett, a Fejlesztési Minisztérium pedig pedig később csak a pénzt adta a kórházaknak, mással nem is foglalkozott. Ennek ellenére az általunk megkérdezett orvosok és vállalkozók közül többen is az NFM-et okolták azért, amit ők a pályázat szakmaiatlanságának neveztek. Szerintük ugyanis ezt a pénz sokkal lassabban, tervezettebben és megfontoltabban kellett volna elkölteni. Ráadásul ha az NFM-től jön a pénz, egyszerűbb is meggyőzni a kórházakat, hogy olyanok nyerjék a beszerzéseket, akikkel szemben az NFM-ben nincs senkinek kifogása.
Az orvosoknak persze leginkább az fájt, hogy a pályázati előírások szerint a 2007. január 1-jén üzembe helyezett gépeknél idősebbek cseréjére lehetett pályázni, a lecserélt CT-ket, röntgeneket és MR-eket pedig kötelezően szét kellett szerelni, és soha többé nem lehetett őket emberi gyógyászatban felhasználni. Voltak gépek, amik állatklinikákra kerültek, ezzel kikerülve az előírást, a többségüket azonban tényleg leselejtezték. Sok orvos pazarlásként élte meg, hogy a 11-12 éves gépeket is szét kellett szedni ahelyett, hogy átvitték volna őket olyan kórházakba, amik diagnosztikai felszereltségén még a 11-12 éves technológia is javított volna. Ez egyébként nem feltétlenül a minisztériumok hibája, a KEOP konstrukciójából eleve következett ez az előírás.
Vérszagra gyűl
A 40 milliárd forint természetesen a magyar egészségügyi beszállítókat is lázba hozta, hatására teljesen átalakult a piac. A GVH által vizsgált 21 cég között vannak olyanok is, amik lényegében a 2015-ös KEOP-os pályázat miatt léptek be az orvosdiagnosztikai műszerek piacára, remélve, hogy valami csurran-cseppen majd nekik is (A KEOP mellett futott egy másik, nagy értékű pályázat is nagyjából ugyanezzel a beszállítói körrel, az TIOP-os forrásból. Egyelőre nincs arra utaló bizonyítékunk, hogy a GVH a TIOP körül is vizsgálódna, pedig ha a KEOP-nál volt kartell, több mint valószínű, hogy a TIOP-on is.)
A HOGE Orvosi Műszer Kft. például korábban főleg sterilizálóberendezésekkel foglalkozott, 2015-ben azonban több, a KEOP-5.6.0/E/15-höz kapcsolódó közbeszerzésen is nyertes ajánlattevőként jelent meg. Az, hogy mekkora lehetőség is volt ez a pályázatcsokor ezeknek a cégeknek, megmutatják a HOGE mérlegadatai is: a cég árbevétele stabilan 1-3 milliárd körül alakult 2014-ig, majd 2015-ben hirtelen felugrott 11 milliárdra, csak hogy 2016-ban újra 1 milliárdra essen vissza.
De a HOGE nincs ezzel egyedül, a kartell koordinálásával gyanúsított Maróth Gáspár által vezetett cég, a VMD mérlegében még szembetűnőbb a kiugrás,
2015-ben az addig stabil 1-2 milliárdosról 10 milliárd fölé ugrott az árbevétel,
majd 2016-ban félmilliárd alá süllyedt.
A GVH az eljárás elején nem igazán vesződött azzal, hogy kiválogassa a szektor cégei közül azokat, akik mindenképp részt vettek a kartellben: fogták magukat, és megindították a nyomozást az összes nagyobb iparági szereplővel szemben, azt meg majd a nyomozás tisztázza, kik voltak valóban érintettek. Ezeket a vállalkozásokat vonták eljárás alá:
Siemens Healthcare Kft.,
GE Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft.,
PHILIPS Magyarország Kft.,
Variotrade Kft.,
HOGE Orvosi Műszer Kft.,
Premier G. Med Kft.,
Med&Trade Co. Bt.,
INNOMED MEDICAL Orvostechnikai Fejlesztő és Gyártó Zrt.,
Getronics Magyarország Informatikai és Kommunikációs Megoldások és Szolgáltatások Kft.,
PASCAL TEAM Kereskedelmi és Mérnöki Szolgáltató Kft.,
Silver Wood - IT Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.,
MEDIMAT Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.,
MEDI-CONT Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.,
VMD Kórház Technológiai Zrt.,
Novelmedix Zrt.,
Artmed Kft.,
Euromedic Technology Kft.,
EUROMEDIC DENT Kft.,
Medirex Zrt.,
Mediszer Kórháztechnika és Kereskedelmi Kft.,
Chemium Kereskedelmi, Szolgáltató és Gyártó Kft.
A cégek között vannak olyan nagy gyártók is, mint a Siemens, a GE vagy a Philips, vannak forgalmazók, vannak ezekhez kapcsolódó kiszolgálócégek és van a Chemium, ami Harmat Sándorhoz kötődik. Harmatot Maróth mellett a kartell másik szervezőjének tartja a GVH. A hivatal gyanúja szerint Harmat azt kérte a cégektől, hogy kössenek tanácsadói szerződést a Chemiummal, és ennek fejében ő beveszi őket a szerveződő kartellbe. Úgy tudjuk, a GVH vizsgálja is, hogy mely cégeknek van ilyen tanácsadói szerződésük, és közel sem mindnek, ahogyan valószínűleg a kartellben sem vett részt minden vállalkozás, amit GVH bevett a vizsgálatba.
A GVH végzése 2016-ból.Fotó: Botost/444
A pályázat, ami már a számai alapján is messziről bűzlik
Forrásaink szerint már 2015-ben is tudta mindenki, hogy a KEOP-5.6.0/E/15-höz kapcsolódó kórházi közbeszerzések nyertes ajánlatainak nagyobb része túlárazott. A legtöbb megkérdezett üzletember szerint a kartellben résztvevő cégeknek nagyjából 20 százalékot kellett visszaosztaniuk azért cserébe, hogy részt vehettek az egyeztetéseken, a pályázaton leadott ajánlataik esetleges ezen felüli túlárazásával keresett pénz pedig náluk maradhatott. Ez a 20 százalékos visszaosztás még az alacsonyabb, 32,7 milliárdos szerződött költséggel számolva is azt jelenti, hogy
kb. 6,5 milliárd forintnyi EU-s pénz vándorolhatott illegálisan magánzsebekbe.
A túlárazásokat azonban nem olyan könnyű bizonyítani, hiszen még ha találunk is a pályázatban szereplőekhez hasonló eszközbeszerzéseket, amik akár 100-200 millióval is kevesebbe kerültek, a kórházak mindig védekezhetnek azzal, hogy az ő beszerzésük például a régi gépek szétszerelési és az új gépek beszerelési és üzembe helyezési költségei miatt volt drágább.
Pont ezért megkerestük a CRCB-t (Korrupciókutató Központ Budapest), akik 180 ezer közbeszerzési szerződés adatait tartalmazó adatbázisuk segítségével tudományos módszerekkel is elemezni tudták a KEOP-os pályázat korrupciós kockázatait. Vizsgálatuk, amivel ez a tanulmány foglalkozik, azt állapította meg, hogy a KEOP-5.6.0/E/15-höz kapcsolódó közbeszerzéseknél még az egyébként is korrupt, verseny- és ártorzító magyar EU-s közbeszerzésekhez képest is jóval magasabb a korrupciós kockázat, gyengébb a verseny és erősebb az ártorzító hatás. Kiemelték azt is, hogy a KEOP-5.6.0/E/15-höz kapcsolódó közbeszerzéseknél kiemelkedően magas a verseny nélküli pályázatok aránya, míg ez átlagosan Magyarországon 44 százalékos, addig ezeknél 79 százalékos.
Arról pedig, hogy a kórházak is tisztában lehettek azzal, mi folyik a pályázaton, árulkodik, hogy a pályázati dokumentumokból több helyen is kifelejtettek egy fontos adatot. A Tájékoztató az eljárás eredményéről című dokumentumban ugyanis fel kellene tüntetniük a beruházás becsült értékét, ami alapján könnyebb lenne rájönni arra is, ha esetleg korrupt a beszerzés. A KEOP-5.6.0/E/15 pályázat 206 vizsgált szerződésének azonban majdnem harmadából, 31 százalékukból hiányzik ez az adat. A CRCB elemzése szerint ,,Ezek az eredmények felvetik annak a gyanúját is, hogy itt nem olyan kartellmegállapodásról lehetett szó, amelyet a közbeszerzések kiíróinak tudta nélkül a piacon lévő potenciális versenytársak szerveztek maguk között, hanem olyanról, amelyről
a közbeszerzési eredmények adatait közzétevő ajánlatkérőknek is tudniuk kellett."
(A CRCB teljes tanulmánya ide kattintva érhető el.)
A bácskai mindenes és Orbán tanácsadója, a háttérben az államtitkár feleségével
A kartell szervezésével két embert gyanúsít a GVH, őket már azokban a dokumentumokban is megnevezték, amiket az ügyben érintett cégeknek a 2016 áprilisi házkutatások idején kiadtak.
Maróth Gáspár és Harmat Sándor is ismert játékos a magyar egészségügyi piacon. Maróth apját, Maróth Miklós akadémikust 2016-ban még a Fidesz lehetséges köztársaságielnök-jelöltjeként emlegette a sajtó, kiemelve az Orbán Viktorral ápolt jó kapcsolatait. De nemcsak ő, hanem a fia is közel áll a miniszterelnökhöz.
Maróth több cégben szerzett egészségügyi és menedzsment-tapasztalatot is, a KEOP-os pályázat idején a VMD Kórháztechnológiai Zrt. nevű céget vezette, és a vállalkozásnak korábban a tulajdonosi hálójában is benne volt. A VMD egyébként több, a KEOP-5.6.0/E/15-höz kapcsolódó kórházi közbeszerzést is megnyert 2015 végén, igaz, voltak olyan vállalkozások a kartellben, amik a rendelkezésre álló adatok alapján a VMD-nél valamivel jobban arattak.
Forrásaink szerint a magyar egészségügyi piacon jelenleg 3-4 jelentős és komoly kormánykapcsolatokkal rendelkező beszállítói érdekcsoport harcol egymással, és ezek közül az egyik legjelentősebb a korábban Maróth vezette VMD, aminek leginkább a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felé vannak jó kapcsolatai.
Hogy mennyire jók is ezek a kapcsolatok, arról árulkodik az is, hogy
a VMD egyik közvetett tulajdonosa Homolya Róbert, az NFM közlekedéspolitikáért felelős államtitkárának felesége.
Az egészségügyi beszállítók piacán a legtöbben tényleg Homolyát sejtik a VMD mögött, pedig azt kevesen tudják, hogy a VMD cégcsoport mögött álló egyik tulajdonos, Dr. Kertész Mariann az államtitkár felesége. A céginformációs adatbázisból is kiderül, hogy még a címük is ugyanaz, és a nő neve szerepel Homolya vagyonnyilatkozataiban is.
A VMD Zrt. tulajdonosi szerkezeteForrás: Opten
Homolya Róbert az EU-s pénzek elosztásában évek óta az egyik legbefolyásosabb kormányzati tisztviselő. 2010 és 2012 között a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, végrehajtási elnökhelyettese volt, majd a Miniszterelnökség helyettes államtitkáraként felügyelte az EU-s pénzek osztását. Később Lázár János közbeszerzésekért felelős miniszteri biztossá nevezte ki, majd miniszterelnöki és kormánybiztos is lett, valamint megkapta a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság elnöki posztját. 2017-től pedig ő az NFM közlekedéspolitikai államtitkára.
A tisztviselő neve nem ismeretlen az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, azaz OLAF előtt sem: az OLAF több vizsgálatot is indított, majd kimondták, hogy
Homolya céges érdekeltségei összeférhetetlenek az EU-s pénzosztóintézményekben betöltött megbízatásaival.
De hogy a VMD-ben Maróth sem áll messze a Fidesztől és a kormánytól, mutatja az is, hogy a vállalkozó a mai napig a Honvédelmi Minisztérium egyik legfontosabb háttérintézménye, a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke.
Mikor Maróthot 2016 márciusában kinevezték a cég igazgatóságába, egy jobbikos képviselő meg is kérdezte Orbán Viktort, nem kockázatos-e egy olyan embert ennyire közel engedni a honvédséghez, aki lenyomozhatatlan offshore cégekkel tartott és tart fenn üzleti kapcsolatot
Az Orbán helyett válaszoló Simicskó honvédelmi miniszter erre lényegében annyit mondott, hogy a HM szerint Maróth-tal nincs semmi probléma.
Egyébként, mikor Simicskó májusban elküldte ezt a választ, a GVH már megindította a nyomozást a kartell ügyében.
Harmat Sándor előélete Maróthénál sokkal izgalmasabb. A Bácskában, a szerb határtól nem messze született Harmat agrármérnöki majd állatorvosi diplomát szerzett, aztán földművelőként és állattenyésztőként élt, miközben komoly cégneknél is dolgozott. Az egyik ilyen cég az MSZP-s kötődésű Kern József Diagon Kft.-je volt, ami orvosi vegyszerek gyártásával foglalkozott. A Diagon szoros kapcsolatban állt az orosz egészségügyi rendszer egyik fontos beszállítójával, a Litehhel. 2007 decemberében azonban Harmat otthagyta a Diagont és átment egy másik magyar vegyianyag-gyártóhoz, a Diachemhez, aminek akkoriban kisebbségi tulajdonosai voltak Kékessy Dezső, az Orbán-család barátjának rokonai is.
A sajtó akkor vetélytársakként kezelte a Diagont és a Diachemet, Harmat azonban ezt mindig tagadta, szerinte ugyanis a két cég nem ugyanazon, csak hasonló területen tevékenykedett. Ez a Diagont nem győzte meg, ipari kémkedés miatt feljelentették Harmatot. Azzal vádolták, hogy csak azért ment át a Diachemhez, hogy ipari titkokat adjon át a cég versenytársainak. Néhány nappal később a VPOP emberei szedték le Harmatot egy Moszkvába tartó repülőről, mielőtt üzleti útra indult volna a Diachem képviseletében, és tárgyalt volna többek közt a Litehhel is. Harmatot végül elítélték, így ő lett az első, jogerősen elítélt ipari kém Magyarországon.
Az utóbbi években a vállalkozó egy csomó céget vitt, a lehető legkülönfélébb tevékenységi körökkel, sőt még az amerikai kitiltási botrányban is feljött a neve, ugyanis a Bunge lobbistája, az ügy koronatanúja a vallomásában beszélt arról is, hogy amikor a Széchenyi Banknál dolgozott, és az intézetnek gondjai voltak, Harmat felajánlotta a közreműködését a bank egy részének értékesítésében. Harmat egy ázsiai cégcsoportot ajánlott vevőnek, azonban kiderült, hogy a pakisztáni tulajdonú holding irodai takarítással és foglalkozott, ezért az üzlet meghiúsult.
Ezt a magyar újságolvasók egyébként csak a Magyar Idők fentebb már említett, 2016 júliusi cikkéből tudhatták meg, ami arról ír, hogy Harmat azzal házal a kórházaknál és az egészségügyi beszállítóknál, hogy nagyon jó fideszes kapcsolataival pályázati pénteket intéz nekik KEOP-os és TIOP-os forrásokból.
Több forrásunk szerint a Magyar Idők cikke nem véletlenül jelent meg épp 2016 nyarán, néhány hónappal a GVH-vizsgálat elindulása után. Szerintük az írás kormányzati megrendelésre született: az érintett fideszesek, akik tényleg támogatták és segítették Harmatot, akarhatták így ellökni maguktól a gyanúba keveredett vállalkozót.
A nyomozás
Nagy kérdés, hogy GVH nyomozásából kiderül-e majd, kik lehettek a Maróth és Harmat mögött álló kulcsfigurák.
,,A GVH ezekben az ügyekben pengeélen táncol. Elkezdhetnék itt felfejtegetni a szálakat az NFM-be, az EMMI-be, meg mindenhová, de ha túl magasra jutnak, akkor szerintem ebből nem lesz semmi, mert akkor felülről fogják leállítani ezt az egészet a fenébe"
- mondta egy, az ügyben érintett cég munkatársa, aki szerint több cég bízik is abban, hogy a GVH-vizsgálatból eleve nem lesz majd semmi, mert ,,érinthetetlen személyek" is belekeveredhetnének az ügybe, ha a hivatal eléggé alaposan nyomozna.
,,Ezek a dolgok úgy mennek, hogy jön az XY. Gedeon azzal, hogy ő ennek meg annak az államtitkárnak meg miniszternek az embere, és hogy ezt meg ezt tud intézni. Na most, akinek van esze, az mosolyog és bólogat XY. Gedeon minden szavára, aztán amikor Gedeon kimegy az irodájából, akkor felveszi a telefont, és felhívja az államtitkárt vagy minisztert vagy helyettes államtitkárt, hogy »Heló, itt járt nálam a Gedeon, tényleg a te haverod?«, és erre van egy válasz. Ha ez a válasz minden minisztériumban az, hogy nem, akkor XY. Gedeon nem igazán szervez neked semmilyen kartellt" - mondta egy egészségügyi beszállítócég vezetője.
Az tehát viszonylag könnyen belátható, hogy ha Maróth és Harmat tényleg annyira hatékonyan koordinálták a KEOP-pályázatra érkező ajánlatokat, és az érintett cégek piaci magatartását, akkor valószínűleg fölöttük is állt valaki, akinek a személye elegendő biztosítékot jelentett a Harmattal és Maróthtal szóbaálló cégeknek arra, hogy a szervezőknek tényleg van ráhatásuk a pályázat elbírálására is.
Úgy tudjuk, Zombor Gábor korábbi egészségügyi államtitkárt már meghallgatta az ügyben a GVH, és ő tagadta, hogy a kartell szervezői közül bárkit is ő bízott volna meg, vagy hogy a tudtával történt volna a visszaélés. Kérdeztük az NFM-et, hogy tőlük meghallgattak-e már valakit ugyanebben az ügyben, de a minisztériumban azt mondták, nincs ilyesmiről tudomásuk.
Azt, hogy maga a GVH-vizsgálat hogyan indult el, egyelőre homály fedi. Van olyan cég, ahol arra gyanakszanak, hogy az Egészségügyi Államtitkárságon elégelte meg valaki azt, hogy az NFM-es érdekkör egyre nagyobb befolyást szerez az egészségügyi fejlesztésekben, de sokan inkább úgy gondolják, hogy az egyik olyan cég fordult a GVH-hoz, akit eredménytelenül keresett meg Maróth és/vagy Harmat, és kérte őket együttműködésre. De az is hihető forgatókönyv, hogy olyasvalaki fordult a GVH-hoz, aki ugyan benne volt a kartellben, de a végén becsapva érezte magát, nem kapott annyit, amennyire számított.
Az, hogy állami oldalon senki ne tudott volna erről a susmusról, azért teljesen kizárt, mert a pályázat lebonyolítóinak, az NFM-nek, az EMMI-nek, az ÁEEK-nek és a kórházaknak látniuk kellett az iszonyatos túlárazásokat, meg hogy a pályázatokon induló cégek szabadon döntenek úgy, hogy más gyártóktól szereznek be gépeket annak ellenére is, hogy a győztes pályázatukban még egy másik gyártó eltérő tulajdonságokkal rendelkező gépe szerepelt. Az a tény, hogy a pályázat lebonyolításakor lényegében minden állami szereplő úgy tett, mintha a legnagyobb rendben mennének a dolgok, azt mutatja, hogy igenis érintettek lehetnek ők is abban, hogy eltűnt több milliárd forint.
Illusztráció: Tamás Bence Gáspár
https://tldr.444.hu/2018/01/24/tizmilliardokat-adott-az-eu-hogy-jobb-legyen-a-mag yar-egeszsegugy-de-ezt-is-szetloptak
https://tldr.444.hu/?page=1 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-01-24 19:03:02, szerda
|
| |
| |
Milliomos fideszes polgármesterjelölt játssza el a minimálbéres munkásembert Orbánék kiadványában
Ismét bizonyított a NER. Az Orbán-kormány kiadott egy kampánykiadványt, mellyel a hűséges nemzeti konzultálókat örvendeztette meg. A szakmunkás minimálbér emelkedésével foglalkozó résznél egy overallba öltözött, kezében sárga védősisakot fogó, kissé pocakos, de mindenképpen derűs dolgozó fejezi ki boldogságát: "Ha munka van, minden van". Csakhogy a kormány jómunkásembere nem más, mint Ajtai Péter, Bélmegyer 2014-es fideszes polgármesterjelöltje - abban a békési településben, amely határában Mészáros Lőrinc vásárolt egy vadászkastélyt, amit aztán az utak használhatatlansága miatt helikopterrel szokott megközelíteni.
De vajon milyen lehetett a casting? - vetődhet fel a kérdés minden jó szándékú adófizető polgár fejében a napokban kézhez kapott kormánypropaganda láttán.
Egyébként Ajtai Péter azontúl, hogy Bélmegyer fideszes polgármesterjelöltje volt, egy elég sikeres békéscsabai vállalkozó is. Több boltja is van a megyeszékhelyen (Pietro ABC, Pietro Pékség), illetve úgy tudni, megszerezte a Kazángyártó és Gépipari Vállalat egy volt malom épületét. Állítólag szállodát csinálna belőle, ami nem lenne meglepő, mert van egy ingatlanokkal foglalkozó cége is az Opten nyilvántartása alapján.
A bélmegyeri polgármester-jelölt (b.) megnyerte a III. Bélmegyeri Kolbászgyúró Versenyt. Kétszer. Együtt mulat: Fásy Ádámmal. Fotó: Facebook
A szálloda kapcsán Békéscsabán arról beszélnek, hogy az üzletbe Mészáros Lőrinc is beszállna.
A kampányfogás
Nyilván a pletykákat erősíti az emlékezetes tavalyi történet is.
Még 2017 februárjában derült ki, hogy Mészáros Lőrinc bevásárolt Békés megyében, amikor is a nemzet gázszerelője ténylegesen a saját "nevére vette" a Murátó Mezőgazdasági Zrt.-t, amelynek a leányvállalata az ugyanott bejegyzett Hidasháti Mezőgazdasági Zrt., amely nemcsak többezer hektár termőfölddel, hanem a bélmegyeri 17 szobás Kárász-kúria 13 hektárnyi birtokával is megörvendeztette az új tulajt.
Decemberben aztán kiderült, hogy van egy kis bibi, ugyanis Mészáros Lőrinc nem tudja megközelíteni a vadászkastélyát, mert az állam nem hajlandó felújítani a környező utakat, ezért kénytelen volt helikopterrel megközelíteni a felújított, étteremmel és wellness-részleggel felszerelt bélmegyeri kúriát.
Simonka György és Ajtai Péter - fotó: Facebook
Ajtai Péter azt ugyan még nem mondhatja el magáról, hogy a NER-ben Mészáros Lőrinc-i magasságokba jutott volna, de legalább belebújhatott az Orbán-kormány egyik jómunkásemberének a bőrébe.
Legalább egy kép erejéig.
https://alfahir.hu/2018/01/24/fidesz_belmegyer_kormanypropaganda_ajtai_peter_beke scsaba_meszaros_lorinc |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-01-24 18:46:15, szerda
|
| |
| |
Halálra van ítélve Merkel új kormánya?
2018. január 24., 16:23
Privátbankár.hu, MTI
Még meg sem született a koalíció, már elege van a németeknek belőle.
Angela Merkel (Kép forrása: EPA)
Angela Merkel (Kép forrása: EPA)
Az egyharmados arányt sem éri el az újabb nagykoalíció gondolatának lakossági támogatottsága Németországban egy felmérés alapján, amely a Bild című lap megbízásából készült.
A lap szerint az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unióban már mérlegelnek is egy B-tervet arra az esetre, ha kudarcba fullad a nagykoalíció folytatása.
Már készülnek a kudarcra is
A CDU vezetőségében nyíltan beszélnek arról az alternatíváról, hogy a bajor testvérpárttal, a Keresztényszociális Unióval (CSU) kisebbségi kormányt alakítanak, ha a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) nem hajlandó a közös kormányzás folytatására, vagy megbízhatatlan partnernek bizonyul.
Hirdetés
A Bild szerint ez a terv a lehető legrövidebb időre szólna, a kisebbségi kormány a bajor tartományi törvényhozási (Landtag-) választásig maradna hivatalban, amelyet várhatóan október 14-én tartanak, és azzal egy időben előrehozott szövetségi parlamenti (Bundestag-) választást rendeznének.
A lap szerint nem világos, hogy az elképzelést komolyan mérlegelik-e, vagy csak az SPD-re kifejtett nyomást erősítik vele a hivatalos koalíciós tárgyalás előtt, de az biztos, hogy a kisebbségi kormányzás reális alternatíva. Az is biztos, hogy a CDU nem akar az előzetes koalíciós egyeztetésen kidolgozott megállapodáson túlmutató engedményeket tenni a szociáldemokratáknak. Angela Merkel a párt elnökségének legutóbbi ülésén kijelentette, hogy nem ajándékoznak újabb politikai trófeákat az SPD-nek.
Kicsi az összeborulás támogatottsága
A lap megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint a németek mindössze 31,8 százaléka támogatja, hogy a CDU/CSU és az SPD folytassa a 2013-ban kezdett közös kormányzást. Az ellenzők csaknem kétszer többen vannak, 58,2 százalékot tesznek ki. Az ellenzők legnagyobb - a választók 26,2 százalékét kitevő - csoportja az előrehozott választást tartja a legjobb megoldásnak, 16,9 százalék pedig a CDU/CSU-s kisebbségi kormányt, és 14,7 százalék támogatná az úgynevezett Jamaica-koalíciót, a CDU/CSU, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) és a Zöldek összefogását.
Ugyanakkor a németek többsége, 54,8 százaléka azzal számol, hogy Angela Merkel a tavaly szeptemberi Bundestag-választással kezdődött ciklus végéig hivatalban marad, és csupán 29 százalék számít arra, hogy 2021 ősze előtt távozik. Az SPD vezetője, Martin Schulz viszont a többség - 52,3 százalék - szerint nem őrzi meg tisztségét a ciklus végéig, és csak 24,7 százalék számol azzal, hogy 2021 őszén is ő lesz az SPD elnöke.
http://privatbankar.hu/makro/halalra-van-itelve-merkel-uj-kormanya-315784 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 14
|
|
|
|
2018. Január
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
310 db bejegyzés |
| e év: |
1581 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1734
- e Hét: 7466
- e Hónap: 18577
- e Év: 172073
|
|
|
Offline
