|
2018-02-17 15:00:39, szombat
|
| |
| |
20 ÉVE HUNYT EL WASS ALBERT
20 éve 1998. február 17-én, 90 éves korában hunyt el Wass Albert, a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom jelentős alakja, az egyik legolvasottabb magyar író.
Az egyik legnagyobb írónk és költőnk származása az Árpád-korig vezethető vissza és egyike Erdély legrégibb nemesi családjainak. Származásához, szülőföldjéhez élete végéig méltón hű maradt. Szívet facsaró írásai minden igaz hitű magyarhoz szólnak. Kilátástalan, reménytelen nemzeti ügy számára nem létezik. Aki érzelmekkel telt műveit olvassa, a valós, hiteles felismerések mellett erősíti nemzeti öntudatát és közben észrevétlenül magába szívja Erdély, Székelyföld kultúráját, hagyományait.
A Kolozsvár és Marosvásárhely között elterülő Mezőségben, Válaszúton született arisztokrata családban. A debreceni gazdasági akadémián és a párizsi Sorbonne-on tanult, majd birtokán gazdálkodott, művei a huszas évek végétől jelentek meg. A Trianon utáni erdélyi magyarság jövőjét kilátástalannak látta, ezért fogadta kitörő örömmel 1940-ben az Észak-Erdélyt visszajuttató második bécsi döntést.
1943-ban hívták be a hadseregbe, ahol kétszer is megkapta a Vaskeresztet. A háború után emigrált, 1952-ig Németországban, ezután az Egyesült Államokban élt. A floridai egyetemen európai irodalmat és történelmet tanított, megalapította az Amerikai Magyar Szépmíves Céhet, lapokat szerkesztett, hangadó szerepet töltött be a magyar szellemi emigráció életében.
A kolozsvári népbíróság 1946-ban - távollétében - háborús bűnök és gyilkosság miatt halálra ítélte, ezután a román hatóságok többször kérték kiadatását, de ezt az amerikai hatóságok bizonyíték hiányában mindannyiszor elutasították. A magyarországi rendszerváltozás után itthon is megjelenhettek könyvei, kilencvenedik éve felé közeledve haza szeretett volna térni.
Az állampolgársága körüli huzavona miatt megviselt, romló egészségű és nehéz anyagi helyzetbe került író 90 évesen, 1998. február 17-én a floridai Astonban öngyilkos lett. Hamvait 1999. augusztus 7-én a marosvécsi református templom kriptájában helyezték el. 2007-ben került nyilvánosságra, hogy az állampolgársági bizonyítványt 1997-ben kiállították számára, azaz már magyar állampolgárként halt meg.
Pályáját versekkel kezdte. 1934-ben Farkasverem című regényéért Baumgartner-díjat kapott, művében a Mezőségben élő, széthulló, önpusztító magyar arisztokráciát mutatta be hitelesen. 1943-ban jelent meg a Mire a fák megnőnek és A kastély árnyékában című kétkötetes családregénye, egy mezőségi magyar mágnáscsalád élete az 1848-as szabadságharc bukásától a századfordulóig.
Németországban adták ki Adjátok vissza a hegyeimet című regényét, Buenos Airesben jelent meg A funtineli boszorkány című regénytrilógiája, Torontóban az Elvásik a veres csillag című regénye. Erdélyről, a magyar sorsról szól a Valaki tévedett, a Kard és kasza.
Soha nem lehetett magyar állampolgár (még a posztumusz állampolgárság sem “illette meg"). A magyar politikai elit kitaszítottjaként műveivel harcolt az igazságért, a nemzet fennmaradásáért, előbbre jutásáért.
Wass Albert a rendszerváltozásig Magyarországon szinte teljesen ismeretlen volt, művei csak azóta jelenhetnek meg. Népszerűsége folyamatosan növekszik, A funtineli boszorkány A Nagy Könyv című tévéműsorban bekerült a tizenkét legkedveltebb regény közé.
Az író 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, 1999-ben posztumusz Magyar Örökség-díjat, 2003-ban alternatív Kossuth-díjat kapott. Megítélése még ma is ellentmondásos: a hivatalos irodalomtudomány szinte tudomást sem vesz róla, miközben a legolvasottabb magyar írók közé tartozik.
Alakja és művei köré mítoszok és legendák szövődtek.
Wass Albert: A VÖLGYEK VÁNDORA
Hányszor hittem: hazám a fény hazája,
s a völgyek szürke rabja nem vagyok,
völgy vándorát a hegyek csókja várja
és utam egyre feljebb kanyarog.
S ó, ti kegyetlen rózsaszín hegyek,
gyönge-elém hányszor emeltetek
hajnal-pompában búskomor falat!
S az utam völgy, ezerszer völgy maradt.
Most este van. Nem látom már az utat:
hátha most a hegyre fölvezet?
Hátha holnap könyörül a távol,
s kanyargós úton nyújt testvér-kezet,
szelek dalolnak: “messzeföldi vándor
rokon-karokba visszaérkezett!"
Virrad. A völgyek csoda-váró rabja
távol hegyekre bízva feltekint...
De útja völgy, jaj völgy maradt megint.
Wass Albert erdélyi magyar író 1998. február 17-i halálának 20., és 1908. január 8-i születésének nemrég múlt 110. évfordulóján emlékezzünk meg róla sok szép idézete közül az egyikkel. Talán a legszebbel.
A hazaszeretetről szól.
"Abban a percben meg kellett volna érezzem, hogy mit jelent magyarnak lenni. Elsősorban jelent örömet, mindazt az örömet, ami becsületes szándékban s a munkában megterem, meg azt az örömet is, hogy az igazság mindig erősebb a hamisságnál, még akkor is, ha hosszú ideig szemérmesen eltitkolja erejét. Második sorban jelent büszkeséget, hogy bírni tudtuk a szenvedést, amit azért rakott Isten a vállunkra, hogy általa megerősödjünk egyrészt, másrészt pedig tanuljunk belőle és igazságosabbak tudjunk lenni másokkal, mint azok voltak velünk. Jelent még erős és jókedvű elhatározást is, hogy no világ, most aztán csudálkozz, ha újra kezembe veszem a kaszát. De ugyanakkor bánatot is jelent, igaz testvéri bánatot azok miatt, akik számára továbbá is a remény marad magyarságuk egyetlen vigasztalása. Ennyi mindent jelent magyarnak lenni, és éppen az a szép benne, hogy örömet is és bánatot is, büszkeséget is és erős elhatározást is egyszerre jelent."
Wass Albert: Mit jelent magyarnak lenni /Wass Albert: Jönnek/
"Nekem semmim sem volt, csak a hegyeim s egy asszony, akit szerettem. S ez a kettő együtt többet ért, mint a világ valamennyi palotája, vagyona és hivatala. Senki sem vesztett ebben a játékban annyit, mint én."
(Adjátok vissza a hegyeimet!)
Maradnak az igazak és a jók.
A tiszták és békességesek.
Erdők, hegyek, tanok és emberek.
Jól gondolja meg, ki mit cselekszik!
(Wass Albert:Üzenet haza Bajorerdő, 1948.)
WASS ALBERTRE EMLÉKEZVE - Vangelis
Link
Wass Albert Az erdő
Link
WASS ALBERT OTTHON
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Wass Albert |
|
|
|
|
|
Online
