|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 12
|
|
|
|
|
|
2018-03-14 20:58:06, szerda
|
| |
| |
2018. március 12. 09:43
A rokonai helyett szállodás ismerőse fizette Semjén luxusvadászatait
mfor.hu
Az állami pénzekkel rendesen ellátott üzletember tagadja, hogy részt vett volna az utazásokon, pedig azt fotók is bizonyítják.
Szeretné, ha a cége versenyképesebb lenne, növekedni tudna, vagy a nemzetközi piacra kilépne?
Legyen ott az Mfor.hu KKV Növekedés konferencián 2018. március 27-én a Brody Studiosban, és ismerje meg vállalata lehetőségeit!
Előadók: Kovács Ákos (Vodafone), Rákossy Balázs, NGM államtitkár, Oszkó Péter (OXO Labs), Búza Éva (Garantiqa Zrt.), Bársony Farkas (AmCham), esettanulmányok: Márkus Attila, ügyvezető (Pressenger), Kovács Dániel, ügyvezető (Netpincér), Polgár Viktor, elnök (Insomnia Middle East), és sokan mások
Bár a kormány politikusai azt kommunikálják, hogy Semjén Zsolt a rokonait látogatta, amikor az elmúlt években 4-5 millió forintos luxusvadászatokon vett részt Svédországban - melyekről még videó is készült - , a miniszterelnök-helyettes hobbiját valójában egy szállodás üzletember fizette, írja a Magyar Nemzet.
Semjén Zsolt az egyik svédországi vadászatán Semjén Zsolt az egyik svédországi vadászatán
Farkas József - aki a lap tudomása szerint nem rokonja Semjénnek - vadászprojekteken való részvételét Semjénnel közös fotók bizonyítják, valamint a vadászat szervezőinek küldött levelei is, melyekben Farkas azt jelezte, mikor utalta át vagy mikor fogja utalni az utazások-szállások árát.
Az üzletember érdekeltségei rengeteg állami pénzhez jutottak, az mno szerint különösen 2010 után, és több mint 530 millió forintnyi európai uniós forrást is elnyertek, így a hozzá köthető ráckevei, négycsillagos Kék Duna Wellness Hotel, és a szintén négycsillagos noszvaji Oxigén Hotel & Zen Spa. Utóbbi 365 millió forint támogatást nyert el, amelyet 2010 és 2014 között fizettek ki a hotelnek. Az avatóünnepségén ráadásul éppen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mondott beszédet.
Farkas érdekeltségébe tartozik a Szaktudás Kiadó Ház Zrt. is, amely a Közbeszerzési Hatóság honlapja szerint a második Orbán-kormány idején huszonnégy közbeszerzési pályázatot nyert el. Farkas József egy másik cége pedig arról emlékezetes, hogy nagy botrányba keveredett 2015-ben: a Száz Magyar Falu nevű kiadócége bruttó 31 millió forintért egy körülbelül húszéves amerikai mezőgazdasági projekt tankönyveit másolta le, amelyet vadonatúj magyar könyvként adott ki a Türr István Képző- és Kutatóintézet az Eötvös-programban.
Amikor a Magyar Nemzet a svédországi utakoról érdeklődött Farkasnál, az üzletember letagadta, hogy részt vett volna ilyeneken Semjén társaságában, holott a lap birtokába jutott fotókon a két férfi együtt szerepel: eszerint Farkas mind az öt kiruccanáson ott volt a miniszterelnök-helyettessel.
https://mfor.hu/cikkek/szemelyes_penzugyek/a-rokonai-helyett-szallodas-ismerose-f izette-semjen-luxusvadaszatait.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-03-14 20:53:20, szerda
|
| |
| |
Következmények nélkül?
2018.03.14. 08:25 | Proszektura |
Gyurcsány idejében sokszor hangzott el, hogy ez egy következmények nélküli ország, és hogy ennek meg kell változnia. Gyurcsány belebukott. Lett következmény. Most ott tartunk, hogy a kormányunk folyamatosan uszít minden ellen, ami nem ő. Nincs következménye.
50 milliárdot költenek a menekültek elleni uszításra, miközben 20.000 letelepedési kötvényt adnak offshore cégeken keresztül, a kötvények után pedig a magyar állam kamatot fizet az ellenőrzés nélkül beköltöző külföldieknek. Nincs következménye. Viktor a kertje végébe építtet stadiont, amibe kétszer annyian férnek be mint a falu amiben áll, a csapatot évi százmilliárdokkal tömik ki, a célja az utánpótlás nevelés, eközben szinte kizárólag drágán vásárolt külföldi játékosokkal lép pályára, de így is mindenkitől kikap. Nincs következménye. Kósa Lajos össze-vissza hazudozik többmilliárd euróról (!). Nincs következménye. Semjén Zsolt külföldi helikopteres vadászatokra jár, és azt mondja, szívesen kilőne egy jegesmedvét, ami egy veszélyeztetett faj. Nincs következménye. Lázár János Bécs közbiztonságáról hazudozik. Nincs következménye. Az NGM államtitkára egyetlen délután alatt szed össze 2500 aláírást az ajánlóíveire. Nincs következménye. Matolcsy György a fiától bérel 400 milliós luxuslakást, amire a fia az unokatestvérétől kapott hitelt. Nincs következménye. Tiborcz István (Orbán Viktor veje) ellen nyomozást kezdeményez az EU csalás elleni hivatala, mivel előre leegyeztettek pályázatokat, amikben a gyenge minőségű túlárazott lámpáikat sózták rá önkormányzatokra. Nincs következménye. Mészáros Lőrinc lánya, akinek több cég is van a birtokában, őstermelőknek járó tízmilliós támogatást kap. Nincs következménye. Nyilvánvaló választási csalások sorozata történik a kamupártoknál az ajánlóíveken az aláírások tömeges másolásával. Nincs következménye. Órákon át sorolhatnám még.
A választók egy része a fentiekkel egyáltalán nem foglalkozik, inkább az országot fenyegető nemlétező támadásoktól rettegve újra a hatalomba szavazza ezt a szervezett bűnözői csoportot, amelyik megszállta és maga alá gyűrte az összes korábban legalább részben független szervezetet, hatóságot, hivatalt, átírta a választási törvényt, hogy örökre hatalomban maradhasson és ne kelljen elszámolnia az igazságszolgáltatás előtt az által elkövetett bűncselekményekkel.
Na ennek nagyon is lenne következménye.
Menjetek el szavazni.
Mindenki.
Te is, aki azt hiszed, hogy nincs értelme, mert egy szavazat nem számít.
Minden szavazat számít.
Mi leszünk a következmény.
http://proszektura.blog.hu/2018/03/14/kovetkezmenyek_nelkul_942 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-03-14 20:44:58, szerda
|
| |
| |
2018. március. 13. 10:52 2018. március. 13. 16:50 Vállalkozás
A közjegyzői iroda hallgat Kósa állítólagos 1300 milliárdos megbízásáról
szerző:
hvg.hu
Megkerestük azt a közjegyzői irodát, amely a Magyar Nemzet szerint papírt adott ki arról: Kósa Lajost valaki megbízta több mint 1300 milliárd forint kezelésével.
Valaki megbízta Kósa Lajost, hogy rendelkezzen egy ezermilliárd forintosnál is nagyobb összeg felett, és ezt közjegyzői okiratba is foglalták - állítja a Magyar Nemzet. A lap egy fotót is mutatott az iratról, amely szerintük Tóth Ádám közjegyzői irodájában készült, de azon a részletén, amelyet közzétettek, sem pecsét, sem aláírás nem látszik.
Megkérdeztük a közjegyzői irodát, hogy hiteles-e a dokumentum, amelyet a Magyar Nemzet megjelentetett, vagy valójában nem készült náluk ilyen papír. De titoktartásra hivatkozva nem árultak el semmit, sem megerősíteni, sem megcáfolni nem akarták az irat hitelességét.
A papír szerint, amelyet a Magyar Nemzet bemutatott, Kósa Lajos 2013. január 28-án kötött szerződést a megbízójával, aki felruházta Kósát, hogy a ,,megbízó helyett és annak képviseletében a jelzett összegből magyar államkötvényeket vásároljon", és azokat a ,,megbízó nevén vezetett befektetési számlán elhelyezze". A megbízó nevét a lap kitakarta, Kósáé azonban látszik. A dokumentumon az áll: a több mint 1300 milliárd forintnyi összeget az FHB Kereskedelmi Bank Zrt.-nél helyezték el.
http://hvg.hu/kkv/20180313_A_kozjegyzoi_iroda_hallgat_Kosa_1300_milliardos_megbiz asarol |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-03-14 20:43:04, szerda
|
| |
| |
2018. március 12. hétfő
Kiterjedt céghálózat segítette az Elios diadalmenetét a közvilágítás-korszerűsítési piacon
elios_versenytarsak_abra_nagy.001
Öt év börtön - ennyit kockáztat, aki összebeszéléssel megbundáz egy közbeszerzést. Ha bűnszervezetben teszi, akkor még ennél is többet. Mi kevés híján száz olyan közbeszerzés adatait néztük át, ami az Elios Zrt. győzelmével végződött, és jónéhány olyan céget találtunk ezekben, amelyek konzorciumi partnerként, versenytársként és alvállalkozóként is megjelentek az Elios által megnyert tendereken. Az Eliossal együtt menetelő vállalkozások között az ágazat nagy múltú szereplői éppúgy felbukkannak, mint NER-barát kurzuslovagok. Nem állítjuk, hogy az összes érintett cég részt vett a közbeszerzések körüli visszaélésekben: azt elvileg a nyomozó hatóságok feladata lenne kideríteni, hogy ki vett részt tudatosan a közpénzszivattyúban.
Az Átlátszó az elmúlt években több tucat tényfeltáró cikket írt a miniszterelnöki vő korrupciógyanús cégügyeiről, a közvilágításmutyira már 2013-ban felhívtuk a figyelmet. Ha a szabad sajtónak adsz pénzt, a demokráciába fektetsz be!
elios4
Vállalkozni, tendereken megméretkezni alkotmányos jog. Bárki megteheti, így működik a gazdaság. Vannak viszont, akik ezt az alkotmányos jogot nem arra használják, amire való, tehát, hogy megnyerjenek egy tendert. Éppen ellenkezőleg. “Segítő ajánlat" - közbeszerzésekkel foglalkozó szakemberek így hívják az olyan pályázatokat, amelyeket bizonyos cégek kizárólag azért nyújtanak be, hogy úgy tűnjön, valódi verseny volt az adott tenderen.
A forgatókönyv általában a következő: a szereplők előre megbeszélik, hogy ki fog nyerni a közbeszerzésen. A nyertessel szemben elinduló ajánlattevők ezután direkt úgy alakítják a pályázatukat, hogy az biztosan veszítsen. Az előre megbeszélt nyertes győz, ezután pedig kárpótolja a veszteseket. A kárpótlás általában az, hogy a veszteseket később vagy alvállalkozóként vagy konzorciumi partnerként alkalmazza a nyertes cég.
Így mindenki jól jár - leszámítva a beruházást finanszírozó adófizetőket. A fővállalkozó azért jár jól, mert így tisztának tűnik a közbeszerzés, a “vesztes" pedig azért, mert bár egy kicsit bonyolultabb módon, de végül mégis csak pénzhez jut. Az ilyen jellegű ügyeskedést elméletben tiltja a törvény. Mégis számos jel utal arra, hogy valami hasonló játékot játszhatott Tiborcz István egykori cége, az Elios Zrt.
Az efféle mutyi az esetek többségében bűncselekménynek minősül, kifejezetten az ilyen összehangolt magatartást tanúsító “versenytársakat" fenyegeti a “versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban" bűncselekmény jogi alakzata.
Aki a közbeszerzési eljárás, illetve a koncesszióköteles tevékenységre vonatkozóan kiírt nyílt, vagy zártkörű pályázat eredményének befolyásolása érdekében az árak, díjak, egyéb szerződéses feltételek rögzítésére vagy a piac felosztására irányuló megállapodást köt, vagy más összehangolt magatartást tanúsít, és ezzel a versenyt korlátozza, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Emellett a közbeszerzési jogszabályok számos konkrét garanciával igyekeznek kizárni az ilyen típusú együttműködéseket. Ezek közül közül kiemelkedik az, hogy aki ajánlatevőként versenytársa volt egy későbbi tendernyertesnek, az alvállalkozóként sem jöhet vissza a projektbe.
Vesztesekből nyertesek
Az Átlátszó közel száz olyan közbeszerzést nézett át, amelyet az Elios Zrt. nyert meg az elmúlt években. Voltak köztük olyanok, amelyeket az OLAF is vizsgált, és olyanok is, amelyeket nem. Voltak köztük továbbá nyílt és meghívásos tenderek.
Itt megtekintheti az összes olyan tender részleteit, amelyeket az Elios valaha behúzott a közbeszerzési értékhatár felett. Ebben táblázatunkban pedig azokat szedtük csokorba, amelyeken szembetűnően gyakran felbukkanó cégek többször szerepeltek, NY betűvel jelölve a nyílt versenyeket.
Utóbbi fontos érv lehet pro és kontra magyarázatra is: tehet-e róla (tett-e érte) a cég, amelyiket meghívják, arról, hogy pont őt hívták meg? Illetve másik oldalról: nyilvános pályázatot is le lehet mutyizni, legföljebb valami véletlen folytán odakerül az esélytelenek nyugalmával próbálkozó vállalkozó is. Mint olvasóink láthatják, hagytunk munkát az ügyészségnek is.
A tenderek dokumentumait átnézve lépten-nyomon ugyanazokba a vállalkozásokba botlottunk: olyan cégekbe, amelyek nagyon sokszor nyújtottak be olyan ajánlatot, amely végül alulmaradt az Elios Zrt.-vel szemben. Az összes közbeszerzést megvizsgálva az is kiderült, hogy ezzel párhuzamosan e vállalkozások közül többen Tiborcz egykori cégének partnerei is voltak, konzorciumban nyertek az Elios Zrt.-vel közbeszerzéseket. Az pedig már az OLAF leveleiből derült ki, hogy az egyik vállalkozás amellett, hogy sokszor nyújtott be - később vesztes - pályázatot, egy alkalommal az Elios Zrt. alvállalkozója is volt.
Az Elios Zrt.-vel gyakran együtt szereplő cégek a következők:
1., SAG Hungaria Kft., jelenleg SPIE Hungaria Kft, és korabeli leányvállalata, a SAG Mérnökiroda Kft. : hatszor jelent meg versenytársként, háromszor konzorciumi partnerként, egyszer alvállalkozóként.
2., Épkar Zrt.: hatszor jelent meg versenytársként, egyszer partnerként.
3., U-Light, illetve a tulajdonában lévő U-Light Esco Kft.: hétszer nyújtott be vesztes pályázatot.
4., Mezei-Vill Kft.: hétszer nyújtott be vesztes pályázatot.
5., Roneko Kft.: kétszer jelent meg versenytársként, négyszer partnerként.
6., Grep Green Public Zrt.: négyszer jelent meg versenytársként, egyszer partnerként.
elios_versenytarsak_abra_nagy.001
“Valami Tiborra hivatkoztak"
Pályázni alkotmányos jog, ahogy fentebb is mondtuk. Hogy a fenti vállalkozásokat mégis mi teszi igazán érdekessé? Az a történet, amelyet egy névtelenséget kérő forrásunk mesélt el nekünk. Ő egy olyan személy, aki mélységeiben ismeri az egyik olyan cég ügymenetét, amely a legelső tendereken még elindult azzal a céllal, hogy legyőzze az Elios Zrt.-t, és megszerezze a megrendelést.
Forrásunk azt mondta: hamar rájöttek, hogy Tiborczékon kívül nem igazán nyerhet senki, és miután ezt felismerték, úgy döntöttek, hogy inkább el se indulnak az Elios ellen.
“Tudtuk, hogy az Elios, ami akkor még E-OS-ként futott, csókos cég, az volt a mondás, hogy közgépes. Indultunk, vesztettünk, újra próbálkoztunk, eddig semmi dráma vagy szokatlan. Egészen addig, míg egyszer kollégánk az egyik előzetes egyeztetésről falfehéren érkezett vissza. Valami Tiborra hivatkoztak neki. Az volt a mondás, hogy munkatársunk nem tudja, kicsoda ő valójában, különben nem izomkodna a pályázataival. Olyan volt a beszélgetés hangulata a kolléga elmondása szerint, hogy a cégvezetés, a tulajdonosokkal egyeztetve elengedte az egész közvilágításdolgot. Többé inkább nem próbálkoztak."
Egy ilyen pályázat előkészítése ugyanis milliós költség - és ha egy vállalkozás tudja, hogy nem nyerhet, akkor szó szerint az ablakon dobja ki a pénzt, ha mégis elindul. A piac más szereplői a milliós nagyságrendet ugyan eltúlzottnak mondják, de azt, hogy költség, ráadásul sok munkaerőt lekötő nehéz feladat, abban nem volt vita.
Messziről jött, névtelen forrás bármit beszélhet - fanyaloghatnánk. Ha nem épp ugyanerről a gyakorlatról készített volna hangfelvételt a ma már LMP-társelnök, akkor még szekszárdi fideszes önkormányzati képviselő Hadházy Ákos. A 2012-es beszélgetést a Direkt36 ismertette tavaly január cikkében. E szerint jóval a pályázat kiírása előtt tárgyalt a városi Fidesz-frakció a majdani munkákról, s a beszélgetésen elhangzik Tiborcz neve is.
Így pedig már joggal feltehető a kérdés: ha már az elején tudta mindenki, hogy “valami Tibornak" kell győznie, akkor ezek a vállalkozások miért próbálkoztak ennyiszer? Miért verték magukat tetemes költségekbe teljesen feleslegesen?
Miért tett így például a SAG Hungaria cégcsoport? A cég, amelynek a nevébe összesen tízszer futottunk bele. Ők hétszer adtak be - végül vesztes - pályázatot, ezzel párhuzamosan pedig háromszor az Elios Zrt. konzorciumi partnereként szerepeltek. A SAG ráadásul nemcsak versenytársként és partnerként, hanem egy alkalommal, Gyálon az Elios Zrt. alvállalkozójaként is feltűnt.
A SAG (jelenleg SPIE Hungaria) igazi nagyágyú: tízmilliárdos árbevételű, 300 főt foglalkoztató, száz százalékban német tulajdonú vállalatról van szó. Az anyacég a SPIE SAG GmbH Németországban piacvezető, komoly érdekeltségei vannak Franciaországban, Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában.
Ludovika, lagzi, üzlet Mészárosékkal
Ahogy a SAG, úgy az Épkar Zrt. nevével is nagyon sokszor találkoztunk. Hét említés, legtöbbször (hatszor) sikertelen pályázat miatt, ezeket Csongrád megyében bukták. A vesztes pályázatok mellett egy alkalommal ez a cég is partner volt, egy várpalotai közbeszerzésnél nyertek az Elios Zrt.-vel konzorciumban.
Az Épkar tipikus fidesz-közeli vállalkozás. A milliárdos árbevételt produkáló Építő és Épületkarbantartó Zrt. a Szeivolt-családé és más kisrészvényeseké, a legnagyobb tulajdonos a legfrissebb, tavaly szeptember végi közgyűlési jelenlét ív szerint idősebb Szeivolt István, őt követi a fia. Ifjabb Szeivolt olymértékben a Fidesz-közeli tenderarisztokrácia része, hogy őt és feleségét állítólag még a 2013-as Orbán-Tiborcz lagzira is meghívták - ezt a Heti Válasz cikke pedzegette.
Honlapjuk számos közmegbízásos referenciát említ: dolgoztak például a Ludovika campuson, a Komjádi és a Hajós Alfréd sportuszodák újjáépítésén, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem épületfelújításán.
Az országos sajtóban akkor tűntek fel, amikor tavaly a West Hungária Bau-val felesben megvásárolták a Körösaszfalt Kft.-t, és ifjabb Szeivolt vezérigazgató lett az új szerzeményben. Az eladó Mészáros Lőrinc üzlettársa, Szíjj László Duna Aszfaltja volt. Feles tulajdonostársuk, a WHB Tiborcz István szintén tenderlovag barátjának, Paár Attilának a cége. A WHB történetesen az Elios tulajdonosa is 2015 óta, amióta Tiborcz kiszállt (és amióta az OLAF vizsgálódik).
A felcsúti kapcsolat
Ahogy az Épkar Zrt., úgy az U Light sincs nagyon távol Tiborczéktól. Az U Light és leányvállalata összesen hétszer tett ajánlatot az Elios Zrt. ellen. Mindegyik pályázatuk vesztett. A cég sosem volt az Elios Zrt. konzorciumi partnere, és a rendelkezésre álló adatok szerint az alvállalkozója sem.
Volt azonban úgy, hogy nyertek, így történt például Felcsúton is - ahol az Elios történetesen nem is próbálkozott. A Mészáros Lőrinc vezette településen ugyanaz a Hamar Endre-féle Sistrade adta a tanácsokat közvilágításügyben, mint számos olyan településen, ahol az Elios tarolt korábban.
A Magyar Nemzet cikkéből kiderül: Felcsút a közbeszerzési értékhatár alatt, 259 lámpára kért ajánlatot 2016-ban, a legkedvezőbb ajánlatot az U Light Kft. adta, ezért Mészáros Lőrinc a cég 13,2 millió forintos ajánlatának elfogadását javasolta a képviselőtestületnek. Egy évvel később hasonló forgatókönyv alapján további 96 lámpát rendeltek az U Light-tól és leányvállalatától.
A Napi.hu tavaly arra hívta fel a figyelmet, Dombóváron a cég a becsült érték csaknem dupláját kínálva vihette a közvilágítási üzletet. A 24.hu nemrégiben arról írt: az U Light és az Elios Zrt. közösen terjeszkedik külföldön: Szlovákiában hoztak létre közös vállalatot. Az állandó vesztes tehát később az Elios Zrt. üzlettársa lett.
Iparági forrásaink szerint is “kis Eliost" tisztelhetünk a U-Light-ban. A kft árbevétel nélküli alvó cégnek tűnt 2014-ig, amikor is új tulajdonosok érkeztek. Egy szlovákiai hölgy, egy budapesti úr, illetve ketten, Horváth Szilveszter és Hetzl Péter a konkurens Grep Zrt.-től - utóbbiak pár hónapos spéttel zsilipeltek át. Horváth csak tavalyig maradt a U Light-ban. Ekkora már szépen felfutott az üzlet, stabilan több százmilliós lett az anyacég forgalma.
Alföldi bobpálya
A Mezei-Vill Kft. a U Light-hoz hasonlóan igazi pechvogel cég: hétszer indult az Elios ellenében, hétszer vesztett.
A berettyóújfalui Mezei József érdekeltségében álló cég árbevétele rendre a milliárdos tartományban található. A 444 korábbi cikke szerint a kiterjedt cégbirodalommal rendelkező Mezei érdekeltségei összesen 1,5 milliárd forint uniós forrást nyertek el az elmúlt években. Ebből - és ezt már mi tesszük hozzá - közel félmilliárdot a Mezei-Vill húzott be 2015-ben a cég kapacitás-bővítésére. A vállalkozás tulajdonosa Mezei József sportember, városában futsall-klubot is működtet, 2016-ban pedig elnyerte az év megyei vállalkozója elismerést.
A cég a neve sokaknak ismerős lehet. Ez volt ugyanis az a vállalkozás, amely 2012-ben több, mint 400 millió forintot nyert síkvidéki, elektromos motorral hajtott bobpálya kialakítására, csakhogy a pálya a projekt elszámolásakor még nem volt használható. Sőt, a 444-es cikk 2016-os megjelenésekor is ez volt még a helyzet.
A Morotva Liget honlapján közzétett számon érdeklődésünkre egy hölgy ugyanakkor azt mondta most, hogy az elmúlt szezonban már működtek, és most is be fognak indulni, ha az időjárás tavaszi enyhülést mutat.
A Roneko Kft.-ről hat említést találtunk a Közbeszerzési Értesítőben. Kétszer tett ajánlatot, s maradt alul az Elios-szal szemben, négyszer volt konzorciumi partner: az újpesti, a tatabányai, az ajkai és a dunaújvárosi stadionok pályavilágításának cseréjekor.
A Fejér megyei családi vállalkozás a Nemes-fivérek érdekeltsége. A többségi tulajdonos, a székesfehérvári Nemes Ferenc sportberkekben ismert labdarúgó klubtulajdonos, az MLSZ elnökségi tagja is volt, sőt, Csányi Sándor érkezése előtt néhány hónapig ideiglenesen irányította is a futballszövetséget. A Roneko a 2000-es években kisebbségi tulajdonosa volt a Videoton klubot működtető Fehérvár FC-ben is - abban ami most közvetve Garancsi Istváné.
Nemes Ferenc jelenleg is kisebbségi tulajdonos a BFC Siófokban, méghozzá György Tamással. György neve az önkormányzatoknak menzát szállító S-Food/Hungast-csoport frontembereként vált ismertté. A György-család másik érdekeltsége, az Aquaplus kötődik Bánki Erikhez, az Országgyűlés gazdasági bizottsága fideszes elnökéhez, a párt Baranya megyei erős emberéhez, aki maga sem titkolta jó viszonyát György Tamás testvérével, György Zoltánnal.
Ügyeskedés az árajánlatokkal
A Grep Kft. és Grep Green Zrt az Eliossal 5 közös említéssel szerepelnek a közbeszerzési adatbázisban, egyszer konzorciumi partnerek (közvilágítás-felújítás Pakson), négyszer sikertelen ajánlattevők.
A Grep tevékenységére az OLAF-jelentés is kitér a 24 közlése szerint. Feltűnt a vizsgálóknak például, hogy a Grep úgy adott be Mezőhegyesen versengő pályázatot, hogy ismerte a Tungsram-Schreder által kifejezetten az Eliosnak adott exkluzív árajánlatot.
Szemet szúrt a brüsszeli vizsgálóknak a hévízi projekt is, ahol a Grep és a kecskeméti Polar Studió adott be ajánlatot, amelyek 48 költségvetési tételben pontosan ugyanakkora mértékben, hét, illetve kilenc százalékkal haladták meg az Eliosét. Az OLAF szerint mindez csalás és okirathamisítás gyanúját veti föl.
A cég többségi tulajdonosa Makra József, a cégben igazgatósági tag fiatalabb rokona, Makra Attila. Makráék régi energetikai motorosok, a ma már tőzsdén jegyzett E-Star alapítói voltak. A Grep Zrt. 100 százalékos tulajdonában lévő beruházó kft-t Makráék 2013-ban vették át a későbbi U Light-os Horváth Szilvesztertől és Hetzl Pétertől, vagyis a KEOP-os pályázatok fénykorában még a jelenlegi U Light-os csapat vezényelte a céget.
Versenytárs, majd alvállalkozó
Ezeken a cégeken kívül pedig van még egy vállalkozás, amely mindenképp listánkra kívánkozik. A Simó Kft.-ről van szó. A szépen, 2015 óta milliárd felett forgalmazó kft. jelenleg Horváth Dezsőé és Modori Attilláé, pár évvel ezelőttig érdekelt volt benne a nagypalli Simó-család.
A Simó Kft.-t (jelenleg SMHV Kft.) azért mutatjuk be, mert bár nem indult sokszor az Elios ellen, ez az a cég, amely ugyanabban a projektben ajánlattevőként és alvállalkozóként is részt vett. Az ajánlatot érvénytelennek minősítette a kiíró mórahalmi önkormányzat. Vígaszágon a Simó Kft. ugyanakkor az Elios Zrt. alvállalkozója lett: az engedélyes kiviteli tervet készítették.
Egy segítő ajánlat, illetve egy kis kárpótlás: a Simó Kft. és az Elios ezt Mórahalmon játszotta el. A cég Kalocsán is szerepet kapott, itt szintén ezt a vállalkozást (akkor már SMHV Kft. néven) választotta egyik alvállalkozójának Tiborcz cége. A Simó Kft. a 24.hu szerint a kecskeméti projektben és Szolnokon is az Elios alvállalkozója volt.
A vállalat honlapján közzétett referenciák között felülreprezentáltak azok a városok, ahol az Elios nyerte a közvilágítási közbeszerzési pályázatot. A 22 városi munkából 20 volt eliosos projekt, ráadásul ezek zömét az OLAF is vizsgálta. Kérdés, erre mondható-e, hogy a megjelölt településeken a Simó/SMHV az Elios alvállalkozója volt, vagy az általuk végzett munka az eliosétól független másik beszerzés a vak véletlen folytán ugyanazokon a településeken - erről kérdeztük a céget, válaszukat várjuk.
Kerestük őket
Valamennyi érintett cégnek küldtünk kérdéssort a múlt hét végén. Csütörtökig egyedül a Roneko Kft. válaszolt, a teljes levél elolvasható itt (Google-drive), ahová fel fogjuk tölteni a további válaszokat is, ha érkeznek. A Roneko válaszának lényege: a négy stadionvilágítási munkát a szabályok szerint nyerték, magas minőségben elvégezték, amit utólag az OLAF sem vizsgált, mivel nem is uniós finanszírozású projektek voltak.
Reagált még a Grep Green Zrt., amelynek vezetői személyes találkozót kértek, de nyílt, idézhető interjút, amit mi szerettünk volna, egyelőre nem kívántak adni. Az U Light és az SMHV (ex-Simó) jelezte, hogy dolgoznak a válaszon. A Mezei-Vill, a SAG/SPIE és az ÉPKAR egyelőre nem reagált.
Forrásaink azt is mondták: nem csak a tiszta verseny látszata miatt lehet szükség hatékony bedolgozói hálózat kialakítására, hanem olyan esetben is, amikor a csókos cég már annyit nyer, hogy képtelen maga eleget tenni a vállalásainak, miközben egészen biztosan akadnak, akik bezárhatták volna a boltot, ha nem húzódnak be az Elios szárnyai alá.
Neve elhallgatását kérő egykori konzorciumi partner például úgy írta le a közös munkát, hogy magát a beruházást ők, mármint a szakik végezték, az Elios-osok pedig projektmenedzseltek, jogászkodtak, és beszerezték a lámpákat a nekik szóló exkluzív ajánlatok keretében.
Az Elios-előd E-OS Innovatív Zrt. eredetileg ismeretlen volt a világítástechnikai bizniszben. Azt lehetett róla tudni kezdetben, hogy anyacége, az E-OS Energakereskedő Zrt. révén a Simicska-féle Közgép áll mögötte - márpedig ez a G-nap előtt erős referenciának számított a megrendelők körében.
Simicska Lajos környezetéből most olyan hírek is eljutottak hozzánk, hogy az Elios-szal eleve nem tervezett hosszú távra a Közgép, voltaképpen nászajándék volt a cég az Orbán Ráhelnek ekkor már komolyan udvarló Tiborcz István, azaz a hercegi pár részére. Valamennyit ebből megerősített egy másik forrásunk is: Tiborcz és a céghez vele együtt érkezett Erdei Bálint “azt sem tudta, mi a kilowatt és a kilowattóra közötti különbség", emlékezik vissza az új tulajdonosokra.
Bár a fiatal menedzserek láthatóan büszkék voltak rá, hogy “nincsen polgármester, aki elutasítaná a velük való együttműködést", mégis szükségessé vált leigazolni valakit, aki otthon van az energetikában. Ő lett forrásunk szerint Mancz Ivette, akit a délalföldi Démász-tól csábított át az E-OS/Elios, s aki közvilágításért felelős igazgatóként valóban fontos csavarja lett a gépezetnek. Neve legalábbis rendre visszaköszön az OLAF ügyirataiban is.
Oroszi Babett - Rádi Antónia
https://atlatszo.hu/2018/03/12/kiterjedt-ceghalozat-segitette-az-elios-diadalmene tet-a-kozvilagitas-korszerusitesi-piacon/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-03-14 20:34:33, szerda
|
| |
| |
2018.03.13.
Már csak egy dolog hiányzik Orbán bukásához
Hakapeszi Miki
Könnyű lenne ma Kósáról írni, de akad nála fontosabb. Lajosunkról régóta azt tartjuk, hogy egy elképesztően ostoba paprikajancsi, mostantól csak ugyanez a köbön, a másik komoly agysebész, Tállai mester szellemi színvonala. Az a jó bennük, hogy ők többet hisznek magukról, ezért szeretnek pofázni és hülyét csinálni magukból. A józan többség meg csak röhög rajtuk. De Kósának, meg a Fidesznek már nem oszt, nem szoroz ez a mostani balhé, beszéljünk a legfontosabbról, a kormányváltásról.
Mi már pár hónapja elég optimisták vagyunk, Hódmezővásárhelyben is nagyon bíztunk, szerencsére nem hiába. Ami azóta történik, azt nagyrészt jó nézni. De van ami pont az ellentéte annak, amire Vásárhely másnapján számítottunk.
A kormány oldaláról azt gondoltuk, hogy a méretes buktát látva tényleg alábbhagynak a sorosozással, migránsozással és a sikerek kommunikálására, felnagyítására és a primitív osztogatásra koncentrálnak (nesze nyugger, Bözsi-utalvány, szavazz ránk). De nem, még jobban tolják a hülyeséget, a hazugságot, a lejáratást, vagyis azt, amivel a saját birkatábort talán egyben tudják tartani, de új szavazót már nem tudnak hozni, sőt, a bizonytalanokat is arra indíthatják, hogy elmenjenek szavazni, mert azt mondják, kurvaélet, legyen már ebből elég. E mellett látszik a tanácstalanság, egyre többet hibáznak, egyre agresszívabbak. A semmit se értő Semjén minden megszólalása is mínusz több ezer szavazat a Fideszre kábé és ez jó.
Kevesek által figyelt, de sokatmondó jel, hogy jól megdöntötték a Mészáros Lőrinc által felvásárolt cégeket a tőzsdén, nagy állami cégnél fosták össze a bokájukat és szavazták le saját javaslatukat, mert rájöttek, hogy ha törvénytelenül játszanak át állami vagyont Lőrincnek, akár rács mögött is találhatják magukat, ha nem a haverok nyernek áprilisban. Ebből is látszik, hogy iszonyatos a para, ezek tényleg nyeregben érezték magukat, most meg reszketnek a bukástól.
Erre egyébként ügyesen játszik rá az ellenzék, a túloldalon mindenki benyögte, hogy elszámoltatás lesz, meglesz a jogi lehetőség a narancsos tolvajok lecsukására és a vagyonok elkobzására. Jó lenne ezt továbbra is keményen nyomatni, csak ezért sokan szavaznak majd Orbán ellen. Mert tuti, hogy az emberek csőrét azon túl, hogy teljesen hülyére veszik őket, ez a legmagasabb szintig nyúló szisztematikus lopás és szinte minden Fidesz-fejesre jellemző urizálás bassza leginkább. Nagyon jó húzás Karácsonytól az is, hogy megnevezett pár leendő miniszterét, akik közül senki se párttag. A mostaniakkal ellentétben nem csicskák, hanem ellenben jó szakértők. És nem mellesleg korrekt, jó arcok.
Tuti, hogy sokkal többen akarnak kormányváltást, mint ahányan ezt a mocskos bandát hatalomban tartanák. Ezzel nem mondtam nagyot, négy éve is így volt, az egyéni körzetek nagy többségében 50 százalék alatti eredménnyel nyert a fideszes. És itt jön az, aminek azonnal be kellett volna indulnia Vásárhely után, de csak nem akar: a még szorosabb koordináció. Látványos, hogy aki a leghangosabban kiált ezért (Juhász Péter, vagy Hadházy Ákos), azt karaktergyilkolja a rezsim, de amúgy még mindig a többség helyezkedik. A romlott maszopban meg még ott vannak a Fideszbérencek, az árulók is, akiket Orbán helytartói baszogatnak, hogy álljanak le az ellenzéki koordinációval.
Nagyon fontos két hét jön: kiderül, hogy a választói elvárásoknak megfelelően létrejön-e a széles koordináció, vagy se. Ha a Jobbik nélkül jön létre, akkor is esély van arra, a Fidesz szűken elveszítse a többségét. Ehhez elég visszalépések nélkül is annak a hatékony kommunikálása, hogy ki a legerősebb jelölt egy-egy választókerületben. Úgy tűnik, Karácsony Gergő ezzel próbálkozik, de jó lenne, hogy ha már az elbaszott régi faszokkal telerakott szoci listára nem volt ráhatása, legalább abban lenne nagyobb ereje, hogy korrekt koordináció jöjjön létre. Vásárhely utáni kormányváltó hangulatban sok olyan vidéki körzet is átfordítható, ahol ma szinte mindenki narancsos győzelmet vár.
Az LMP szerencsére felismerte a helyzet súlyát, ha pedig az MSZP és a Jobbik is összefogna, azt egészen valószínűvé tenné Orbán bukását. Nem véletlenül félnek ettől a legjobban Viktorék. De ha nem így lesz, az emberekben azt mindenképp tudatosítani kell még, hogy a tét hatalmas, vissza nem térő alkalom ez arra, hogy választáson legyenek Viktorék elhajtva a nagy büdös faszba. S. Lajos médiabirodalma biztos szolgáltatja még a további muníciót a fideszesek lejáratásához, aminek ugyan már nincs sok köze a hiteles újságíráshoz, de bizsergető érzés látni, ahogy a saját fegyverükkel lövik a reszkető NER-lovagokat, akik menekülnek a nyilvánosság elől.
Nagyon rezeg tehát a léc Viktornak, nagyon jól áll az Orbánváltás projekt, most a legfontosabb, hogy az ellenzék felelős politikusai felnőjenek a feladathoz a koordinált visszalépésekkel, hogy a nép nyugodtan és minden fontos információ birtokában mondhasson ítéletet a Fidesz nevű iszonyat káros, az ország fejlődését legalább 10 évvel visszavető szekta felett.
http://mentalisdeficit.blog.hu/2018/03/13/mar_csak_egy_dolog_hianyzik_orban_bukas ahoz |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-03-14 20:08:44, szerda
|
| |
| |
Túlárazások miatt rághatott be a Microsoft a magyar rendőrségre és adóhatóságra
nepszava.hu|2018. márc 14. 17:57
Nemcsak a NAV, de az ORFK szoftverbeszerzését is gyanúsnak találták a Microsoft revizorai, amikor a magyarországi leány szerződéseit átvilágították, írja a Napi.hu. Másfélszeres túlárazásra is volt példa, a cég állami közbeszerzéseiért felelős korábbi vezetői pedig az államigazgatásban kötöttek ki.
hirdetés
Visszaélésekről kapott hírt a Microsoft magyarországi alvállalkozói kapcsán - így kezdődött a vizsgálat, melybe az amerikai Igazságügyi Minisztériumot, az FBI-t és az Értékpapír- és Tőzsdebizottságot (SEC) is bevonták. Adathordozókat és számítógépeket foglaltak le, és legalább tíz embert kihallgattak, volt, akit az Egyesült Államokban.
Az egyik első problémás szerződést, amit találtak, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) kötötte a Microsoft Magyarország egyik nagyvállalatokat és az állami szférát kiszolgáló alvállalkozója. Ebben azt találták, hogy a NAV mintegy 30 százalékkal drágábban vette a cég programokat, mint amivel az alvállalkozó elszámolt az anyavállalat felé. A szoftverek nagy részét állítólag nem is telepítették a hivatal gépeire; a hivatalban valójában nem is volt megfelelő eszközpark ebben az időszakban, így valós igény sem volt a programokra. A NAV a Napi.hu többszöri mekeresése ellenére sem reagált az ügyre, semmilyen formában.
Az adóhatóságnál tapasztalt túlárazás "eltörpült" az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szoftvertenderének esete: állítólag az átvilágításkor előkerült egy szerződés is, melynek túlárazása annyira meglepte a revizorokat, hogy elsőre tévedésre gyanakodtak, és azt kérdezték, Magyarországon is azt jelenti-e a nettó, mint Amerikában. A tenderben szereplő árnál az ORFK szintén 30 százalékkal fizetett többet; ugyanakkor, iparági források szerint a Microsoft termékekhez a közbeszerzést intéző cég a piaci árnál közel 30 százalékkal - bizonyos szoftvereknél 40 százalékkal - jutott hozzá olcsóbban. A rendőrség tehát mintegy 60 százalékkaldrágábban vásárolta a programokat, mint amennyivel elvben a Microsoftnál számoltak. Hasonlóan az adóhatósághoz, az ORFK-t is kereste a Napi.hu, de - egy választ ígérő visszajelzés után - cikkük megjelenéséig nem reagáltak.
A Miniszterelnökségen 2017-ben nevezték ki Sagyibó Viktort, a Microsoft korábbi kormányzati üzletágvezetőjét különlegesen széles jogkörrel rendelkező miniszteri biztossá - a Microsoft végül ekkor bontotta fel a szerződéseket a magyarországi alvállalkozókkal. Papp István egykori Microsoft-vezérigazgató szintén az államigazgatásban találta meg a helyét: 2016 szeptemberében a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) üzletfejlesztési elnökhelyettesi székébe került, ahol egészen 2017 áprilisáig maradt.
A Microsoft - előírásaikra hivatkozva - csak ennyit fűzött az ügyhöz: "a cég elkötelezett amellett, hogy olyan módon folytassa üzleti tevékenységét, amely megteremti és fenntartja a bizalmat ügyfelei és partnerei iránt".
https://nepszava.hu/cikk/1155276-tularazasok-miatt-raghatott-be-a-microsoft-a-mag yar-rendorsegre-es-adohatosagra |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-03-14 20:04:20, szerda
|
| |
| |
Magyarország akkor gyarapodik, ha hozzáértő, elkötelezett és bátor emberek vezetik, nem pedig ostoba pojácák, vérkorrupt manipulátorok és gyáva trollok
H. A. | Ma | 11:57
Ahogy az lenni szokott, március 15-e vadhajnalán a kormány cinikus-patetikus nagyotmondásai köbre emelődnek. Igaz, hogy Kósa-Semjén-Tiborcz-Lázár-Rogán-Mészáros-Orbán&Co. árnyékában különösen hamisan csengenek, de ez őket egyáltalán nem zavarja.
Balog Zoltán a pátosszal teljes ájtatosság élharcosa a Magyar Érdemrend és Magyar Érdemkereszt kitüntetések ünnepélyes átadása előtt szónokolt és vakította a parasztot. Körülbelül párhuzamosan azzal, hogy Kósa Lajos ügyefogyott megfutamodása előtt ígéretet tett a sajtónak arra, hogy MA feljelentést tesz az őt évekig átverő, csaló nő ügyében. Nem tegnap, nem két éve, hanem ma. 4,3 milliárd euróról beszélünk még mindig. No, nem baj.
Szóval Balog:
Magyarország akkor gyarapodik, ha független.
A magyarok azt gondolják, hogy ha maguk intézhetik az ügyeiket, vagyis szuverének és függetlenek, akkor tud az ország gyarapodni és erősödni - mondta az emberi erőforrások minisztere szerdán Budapesten, mielőtt állami kitüntetéseket adott át a nemzeti ünnep alkalmából.
Balog Zoltán (...) arról beszélt, hogy ha a nemzet kezébe veheti sorsa irányítását, akkor képes talpra állni, építkezni és lehetetlen körülmények között is növekedni. Ebben a központi szerep mindig a kormányzatoknak jut, azonban a kormány munkája önmagában nem elég, szükség van hozzáértő, elkötelezett, bátor emberekre, akik a maguk területén kiemelkedőt alkotnak.
Aki tudja, hogy a szabadság lényege nem a valamitől való szabadság, hanem a valamire való szabadság, az később méltó tartalommal tudja majd megtölteni azt. (...) a magyarok ugyanazért küzdöttek 1848-ban, 1956-ban és 1989-90-ben is, és 1848 igazságáért ma is meg kell küzdeni.
Balog Zoltán azt hangoztatta, hogy a szabadság nem egyszerűen keret, amivel mindenki azt kezd, amit akar, hanem ihlet, magatartásforma, és a szabadság mindig az emberen belül kezdődik, hiszen belső szabadság nélkül nincs külső szabadság. (MTI)
Balog Zoltán téved. Akkor is, amikor a magyarok nevében beszél és akkor is, amikor Magyarország gyarapodásának kérdésében maszatol.
Nem, Balog! Magyarország akkor gyarapodik, ha a nemzet irányítására felhatalmazott kormányzat nem lopja szét téglánként azt, amit a hülyének nézett néptömegek téglánként összekínlódtak.
Magyarország akkor gyarapodik, ha hozzáértő, elkötelezett és bátor emberek vezetik, nem pedig ostoba pojácák, vérkorrupt manipulátorok, és gyáva, megélhetési trollok.
Magyarország akkor gyarapodik majd, amikor az enyves kezű közpénz-pereputty egyetlen tagja sem úszhatja meg, hogy magyarázattal szolgáljon a nyilvánosságra került, nyilvánosságra tartozó, közügyeket és közpénzeket érintő gazemberségeire.
Magyarország akkor gyarapodik, amikor a nemzetet nem zárják ki saját sorsának alakításából, amikor nem lehet ezer évre titkosítani a jelent, és nem lehet hazugságokkal hergelve megúszni a kormányzatilag vezérelt pusztítást.
A többi stimmel. A szabadság valóban mindig az emberen belül kezdődik. Konkrétan akkor, amikor felismeri a fentieket, és megérti, hogy szolganépnek nincs hazája. Gyarapodó, erősödő hazája meg pláne nincs.
https://kolozsvaros.com/rovidek/magyarorszag-akkor-gyarapodik-ha-hozzaerto-elkote lezett-es-bator-emberek-vezetik-nem-pedig-ostoba-pojacak-verkorrupt-manipulatorok -es-gyava-trollok/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-03-14 19:29:39, szerda
|
| |
| |
2018. március. 13. 06:30 Vállalkozás
Így tapsolták el Orbánék az országnak szánt uniós ezermilliárdokat
Gyükeri Mercédesz
2010 után életmentő segítség volt a magyar gazdaságnak a több ezermilliárd forint EU-forrás, ám a pénzből a magyar társadalom sokkal kevesebbet profitált, mint amennyit lehetett volna. A pénz elosztását a kapkodás és az intézményesített korrupció jellemezte.
Tündérmese
2010-ben a válság közepén lépett hivatalba a második Orbán-kormány, amely az azóta beindult fellendülésnek köszönhetően ma már sikerekről beszél, sőt, Matolcsy György Tündérmesét emlegetett. Cikksorozatunkban bemutatjuk, mennyiben járult hozzá a Fidesz-KDNP gazdaságpolitikája az elmúlt nyolc évben ehhez az eredményhez, mi van a dicshimnuszok mögött, és mire kell számítanunk a gazdaságban, ha a következő négy évben is Orbán Viktor marad a kormány élén.
Friss cikkek a témában
Így tapsolták el Orbánék az országnak szánt uniós ezermilliárdokat
A haveri kapitalizmus nyolc éve: 1,3 millió embert hagytak az út szélén
A haveri kapitalizmus nyolc éve: nyertesek és vesztesek, tények és ferdítések
Magyarország nincs rászorulva senkinek a pénzére, a saját lábán áll.
Orbán Viktor miniszterelnök mostanában így gondolkodik az EU-támogatásokról. Főleg az után, hogy brüsszeli és uniós partnerei szóvá tették: miközben a magyar nemzeti jövedelem 4,6 százalékának megfelelő összeg (befizetésünk 4,6-szorosa) érkezik évről évre a közös kasszából, a magyar kormány évek óta keményen bírálja az EU-t és annak vezetését is.
A források jelentőségének kisebbítése annál inkább fals érv, mivel az előző, 2007 és 2013 közötti hétéves ciklusban (gyakorlatilag a válság és 2015 vége között) a magyar közszférában megvalósult fejlesztések 57 százalékát finanszírozták a több mint 8000 milliárd forintos keretből. Ezzel hazánk abszolút rekorder volt az unióban - ahogy a nemzeti jövedelemhez viszonyítva 4-5 százalékos bevétellel is az elsők között vagyunk.
A válsággal küzdő magyar gazdaságba beáramló jelentős tőke ráadásul nemcsak a túlélésért küzdő kisvállalkozások számára jelentett vonzerőt, de a kormányhoz közeli nagyvállalkozóknak is - a kormány pedig úgy alakította a rendszert a pályáztatástól a közbeszerzésekig, hogy az utóbbiak minél többet tudjanak szakítani.
Ismerős nevek
Ha valakinek illúziói lettek volna, rögtön a kormányváltás után eloszlathatta: 2010-ben az uniós források lekötését irányító Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a Miniszterelnökségtől a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá került, a hivatal élére pedig Petykó Zoltán, aki a kétezres években előbb a Nézőpont Intézet jogelődjének a vezérigazgatója volt, majd kinevezéséig a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Mezort Zrt. vezérigazgató-helyettese, de a Közgép felügyelőbizottságában is szerepet vállalt.
Távozása azonban nem a Simicska-Orbán-háborúhoz köthető, Petykó már 2013 áprilisában lemondott, nem sokkal később pedig az egész rendszert ismét átalakították: az NFM helyett a koordináló - akárcsak a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány idején - a Miniszterelnökség lett, a szakterületek (operatív programok) felelősei pedig az érintett szaktárcák.
Az őrségváltás azonban nemcsak a legmagasabb szinten zajlott a kormányváltás után: a hivataltól 117 dolgozót küldtek el, és több mint 170 új emberrel pótolták őket, ami miatt Brüsszel a szívéhez kapott, a pályáztatás pedig gyakorlatilag leállt másfél évre. 2013-tól aztán erőltetett menetben igyekeztek lekötni a maradék forrást - a teljes, 8200 milliárd forintos keret több mint kétharmadát -, ekkor indult el az az őrült pénzszórás, amely 2015 végéig tartott (a projektek kifutása az odaítélés után még két év lehet).
Ezt leginkább két dolog jellemezte:
Irtózatos méretű projektek - ez nemcsak azért volt praktikus, mert megbízáshoz jutottak a válság miatt gödörben levő építőipari cégek, de amiatt is, mert sok apró pályázat helyett mindössze egyet kellett elbírálni. Ez a csúszások miatt életbevágó volt, hiszen így csökkent a veszélye, hogy elvész a nagy mennyiségű pénz.
A gigaprojektek egy részét elfogadta az EU, de volt olyan terület, ahol évekig nem érkezett pénz egy rendszerszintűnek ítélt probléma szerint. Ilyen volt az aszfaltkeverő-ügy, amely miatt a közlekedési beruházásokra szánt 500 milliárd forint ragadt benn a rendszerben. (Az uniós szabályok szerint pénz nem vész el, csak egy része, a többit pedig máshova kell juttatni, ezt a kormány úgy oldotta meg, hogy 110 százalékban osztotta szét a forrásokat.)
Irtózatos árak - ez leginkább az M4 autópálya Abony-Fegyvernek közötti szakaszánál bukott ki.
Az M4 autópálya II. szakasza Tiszapüspöki határában 2015 áprilisában
© Túry Gergely
Az, hogy a Közgép és az A-Híd alkotta konzorcium csaknem négymilliárd forintos kilométerenkénti árért vállalta a megbízást, a pályázatot 2013-ban elbíráló állami szervet nem zavarta, az Európai Bizottságot annál inkább. Amikor pedig - a G-nap után nem sokkal - kiderült, hogy az EU nem fizeti ki az itthon megítélt 163 milliárd forintot a projektre, vagyis azt állami pénzből kellene megoldani, a kormány előbb kitalált egy kartellgyanút, majd az egészet leállította. (Mint később kiderült, a félbehagyott építkezés 45 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek.)
Nem kellettek azonban megaprojektek ahhoz, hogy az EU-nak szemet szúrjanak a magas összegek. Szintén 2015 tavaszán egy gazdaságfejlesztési pályázat keretében odaítélt támogatások miatt függesztette fel Brüsszel a kifizetéseket - ez egyébként az elmúlt évek során több operatív program esetében is előfordult. Ez a történet szintén nem nélkülözte a sajátos elemeket: egy esetben például arról próbálta meggyőzni a támogatást odaítélő magyar hatóság az Európai Bizottságot, hogy miért is kellett a nyertesnek a piaci ár ötszöröséért beszerezni egy présgépet. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a visszaélések nem 2010-ben kezdődtek, emlékezzünk csak a drégelypalánki kutyafitneszközpontra vagy a negyvencentis kilátóra.)
Kilátó Bodrogkeresztúron
© Deák Tamás
A Transparency International 2015 végén kiadott elemzésében arra hívta fel a figyelmet: ez az irtózatos mennyiségű pénz szinte vonzza a visszaéléseket. Ezt pedig a szervezet a pályázati folyamat több fázisában is tetten érte, a nagyprojektek kedvezményezettjeitől a döntéshozatal legmagasabb szintjéig - a kormányig. A ,,problémás" technikák:
indokolatlanul kiválasztott fejlesztési célok
befolyás érvényesítése a projektkiválasztási folyamatban (a feltételeknek nem megfelelő cégek támogatása, a későbbi kedvezményezettre szabott döntések)
pályázatok kedvező elbírálása magas pályázatírói díjazás ellenében
pályázatok kedvező elbírálása túlárazott szolgáltatás igénybe vételéért és a túlárazott költségek visszaosztása
egy konkrét ajánlattevőre szabott közbeszerzés és a kiírás szakmailag indokolatlan finomhangolása a preferált pályázó nyerésének biztosítására
megbízás odaítélése azért cserébe, hogy a vállalkozó kifizeti a pályázó helyett az önrészt.
Az említett technikák jó részét hallhattuk az elmúlt hetekben is, összefüggésben az Elios-botránnyal, amely egy átfogó közvilágítási programmal kapcsolatban tört ki. Bár a cél - energiatakarékos közvilágítás kiépítése - nem vitatható, a pályáztatásban és a végrehajtásban alig volt olyan elem, amelyben nem látunk gyanús összefonódásokat, korrupciót, fixált árakat stb.
Az már igazán csak hab a tortán, hogy az érintett pályázatok kiírása és végrehajtása idején az Elios Innovatív Zrt.-ben Tiborcz István, a miniszterelnök veje volt erősen érdekelt.
Legalább megérte?
Nagy kérdés az is az uniós forrásokkal kapcsolatban, hogy túl a korrupciós kockázatokon, legalább haszonnal jártak-e Magyarország számára? A 2007-2013-as tervezési időszakról a kormány felkérésére a KPMG készített egy elemzést egy évvel ezelőtt, és a tanácsadó cég által festett kép lehangolóbb bármelyik PISA-teszteredménynél.
Az elemzésből többek között kiderült, hogy
a közlekedési hálózat versenyképessége a betolt százmilliárdok ellenére romlott;
a mezőgazdaságban a termelők sokszor teljesen felesleges eszközök beszerzésére fordították a támogatást, az agrárium termelékenységén ez nem segített;
a kkv-k esetében többnyire a túlélést segítették a vissza nem térítendő források, vagyis teljesen életképtelen cégekhez áramlott a pénz;
az egészségügyi fejlesztéseket a koncepció hiánya fogta vissza.
A visszaéléseket ugyan nem, de azt, hogy a pénz rossz helyre ment, még a kormány is elismerte.
Ezt most nagyon elkapkodtuk. Most az volt a legfontosabb feladat, hogy a pénz ki legyen tolva, de a következő 7 évben nem ezt szeretnénk.
A fenti mondat az EU-források lehívásáért is felelős Lázár János szájából hangzott el egy 2015. nyári fórumon. A Miniszterelnökséget vezető miniszter persze nem csak ekkor bírálta a kormányzat módszereit, ám ehhez képest azóta leginkább a pályázatírói biznisz nyesegetése történt meg. A kapkodás azonban 2016 óta hatványozottan jelent meg a pályázatok elbírálásának gyakorlatában.
Lázár János a Kormányinfón
© Fülöp Máté
Szinte a tervezési időszak első pillanatában kiadták ugyanis az ukázt, hogy 2017-ig írják ki és 2018 tavaszáig bírálják el az összes pályázatot. Nehéz ebben nem meglátni a parlamenti választásra való készülést, de volt még egy magyarázat: 2016-ban, amikor az új hétéves periódus elején elakadt a pénz felhasználása, láthatóan visszaesett a növekedés is, ezt pedig fel kellett pörgetni 2017-re.
Zsebből zsebbe
A pénz kiosztását egy jogi eszközzel is gyorsították: 2016-ban lehetővé tették azt, hogy akár a projekt teljes támogatását előlegként fizessék ki. A szándék elvileg nemes, hiszen az utófinanszírozás sok pályázónak okozott likviditási problémákat. Itt azonban inkább kommunikációs trükkről van szó, mivel az előleg feltételévé tették azt, hogy a felhasználásig (vagyis a számlával igazolt kifizetésig) a kedvezményezettek államkincstári számlán parkoltassák a pénzt. Magyarul: az állam a reálgazdaságba forgatás helyett egyik zsebéből a másikba tette a pénzt - amelyet egyébként erre és a magyar informatikai rendszer hiányosságaira hivatkozva Brüsszel is igen lassan fizet(ett) ki. Így alakulhatott ki 2017 végére rekordhiány a magyar költségvetésben - miközben a kormány azzal dicsekedett, hogy a források felét már kifizették.
És hogy kinek?
Ha csak a tavalyi évet nézzük, érdemes elmerülni az Átlátszó adatbázisában. A portál a kormányközeli vállalkozók által elnyert közbeszerzési megbízásokat gyűjtötte össze, és azt is megnézte, a beruházások közül melyeket finanszírozza az EU. A legnagyobb összegű uniós támogatást Paár Attila cége, a West Hungária Bau nyerte el, amely 255 milliárd értékben kapott ilyen megbízásokat. Szorosan mögötte Mészáros Lőrinc 249 milliárddal. A felcsúti polgármester azért is különleges, mivel a cégei által elnyert tenderek 83 százalékánál a pénz forrása az uniós kassza. És ebből talán a legkisebb tétel volt a felcsúti kisvasút, amelyik a legnagyobb felzúdulást okozta.
Összességében a kormányközeli üzletemberek cégei tavaly 1150 milliárd forint értékben nyertek el uniós megbízást, az ez összes kifizetett pénz 45 százaléka.
A magas arány a nagyprojektek túltengésével is magyarázható, vagyis a jövőben finomodhat a kép. Hozzá kell azonban tenni, hogy a 1150 milliárd még mindig több mint a tizede a 2014-2020 között érkező 10,5 ezer milliárdnyi fejlesztési forrásnak.
Ez pedig, és úgy általában a rendszer működése a magyar irányító hatóságok szerint rendben van. Lázár János ugyan néha önkritikát gyakorol, és egyes - főleg 2010 előtti - ügyekben nyomozás is indul a vélt visszaélések miatt. Az OLAF jelentéseiből és nyilatkozataiból azonban két dolog világlik ki: a magyar hatóságok szinte egyáltalán nem tesznek feljelentést visszaélések miatt, viszont - legalábbis a 2017-es összesítés szerint - Magyarország az a hely, ahol a kifizetett támogatások legnagyobb aránya után javasolt büntetést a csalás elleni hivatal.
Természetesen itt sem csupán kormányközeli üzletembereknek kiszórt pénzekről van szó, ám a két legnagyobb vihart kiváltó ügyben - négyes metró és az Elios-ügy - keményen benne van az állam.
© Fazekas István
Nem árt tudni, hogy az OLAF csupán arra jogosult, hogy ellenőrizzen eseteket, és aztán javaslatot tegyen az Európai Bizottságnak, illetve a tagállami nyomozó hatóságoknak a további vizsgálatokra. Ennél tovább mehet a létrehozandó ügyészség, amely már nyomozati jogkörrel is bírna - kár, hogy egyebek között Magyarország sikeresen torpedózta meg a kezdeményezést, amely így csupán önkéntes alapon indul majd el az évtized végén.
A magyar ellenkezés is magyarázhatja azt, hogy több tagország és az Európai Bizottság is egyre nyíltabban beszél arról, 2020 után politikai feltételekhez - elsősorban a jogállami normák és az uniós migrációs politika tiszteletben tartásához kötnék a támogatások kifizetését. Ezzel komoly tabut törhetnek meg, és a kormány természetesen kézzel-lábbal tiltakozik is ellene - csak hát nem látjuk azt, hogy mit is ajánlanának fel a 2020 utáni költségvetésről szóló, most induló tárgyalásokon, hogy eloszlassák a német adófizetők aggályait.
http://hvg.hu/kkv/20180313_eu_tamogatasok_visszaelesek_korrupcio_transparency_nfu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-03-14 19:26:03, szerda
|
| |
| |
2018. március. 14. 16:10 2018. március. 14. 16:47 Vállalkozás
Márki-Zay: Hódmezővásárhelyen teherautóval mentették ki a dokumentumokat?
szerző:
Szlavkovits Rita
Ingatlanpanamára gyanakszanak Hódmezővásárhelyen, de furcsa vételi ajánlatokról is találtak papírokat. Egy bejelentést is megvizsgálna az új polgármester és csapata, amely szerint teherautóval szállították el a városházáról a dokumentumokat a február 25-i választás után.
,,2007-ben a hódmezővásárhelyi önkormányzat bérlakás céljára belvárosi lakásokat vásárolt az Építészmester Kft.-től. Tíz évvel később az önkormányzat ebből az állományból négy lakást a vételi ár töredékéért értékesített a bérlőknek" - jelentette be Márki-Zay Péter szerdai sajtótájékoztatóján, Hódmezővásárhelyen. A négy lakás közül egyet az eredeti eladó, a városban egyébként sok közbeszerzést elnyerő Építészmester Kft. tulajdonosa szerzett meg, hármat pedig az önkormányzat korábbi aljegyzője vett meg igen kedvező áron.
A számokról szólva a polgármester kifejtette, hogy az önkormányzat a szóban forgó kft.-től 2007-ben 14 millió forintért vásárolta meg a belvárosi lakást, amit ugyanez a cég tíz évvel később 7,1 millió forintért vásárolt vissza. Ráadásul mindezt úgy, hogy az önkormányzat a lakások értékbecslésével a Kupola 2000 Kft.-t bízta meg, amely szintén az Építészmester Kft. tulajdonosának érdekeltsége. Márki-Zay szerint mindenképpen felmerül a város vagyonának csökkenése, magyarul a hűtlen kezelés gyanúja. Ha jogászaik is megvizsgálták az ügyleteket, és megalapozottnak találják a gyanút, akkor feljelentést is tesznek az ügyben.
A hódmezővásárhelyi közgyűlés rendelete egyébként lehetővé teszi azt, hogy az önkormányzati ingatlanokban élő bérlők az eladásra kijelölt lakásokat a piaci ár 40 százalékáért megvásárolhassák akkor is, ha a bérleti szerződésük egy napnál nem régebbi. Márki-Zay Péter szerint ez is lehetőséget ad arra, hogy az általa ismertetetthez hasonló esetek előforduljanak, így a város vagyona kétes módon magánkézbe kerüljön. A hétfői közgyűlésen ezért a polgármester kezdeményezi a hatályos rendelet módosítását.
A polgármester által megbízott tanácsadóként, de díjazás nélkül a város szerződéseit vizsgáló Horváth András olyan vételi ajánlatra is rálelt, amelyet az Építészmester Kft. tulajdonosa tett a városi köztisztasági szolgáltató üzletrészének megvásárlására. (Az Építészmester Kft. az utóbbi években, ahogy ez több sajtónyilatkozatban is elhangzott, a hódmezővásárhelyi beruházások közbeszerzésein rendre elnyerte a pályázatokat. Ráadásul, a cég tulajdonosának több cége is van, amelyek szintén jól szerepeltek a városi közbeszerzéseken.)
Az önkormányzathoz olyan bejelentés is érkezett, hogy a választás után teherautókkal szállítottak el iratokat a városházáról. Márki-Zay Péter előzetes tájékoztatást kért a rendőrségtől, hogy hivatalosan kérheti-e az ügy kivizsgálását. Ott azt a választ kapta, hogy erre nincs mód, ezért Márki-Zay az azóta a Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal vezetőjévé kinevezett Végh Ibolya és az Építészmester Kft. tulajdonosának közreműködését kéri abban, hogy kiderítsék: megalapozott-e a bejelentés, amely szerint a hivatalos iratokat a cég garázsában tárolják a választások óta.
http://hvg.hu/kkv/20180314_Hodmezovasarhelyen_teherautoval_mentettek_ki_a_dokumen tumokat |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-03-14 19:22:53, szerda
|
| |
| |
MAGYARORSZÁG JOBBAN TELJESÍT!!!
LEGALÁBB EBBEN AZ ÉLBOLYBAN VAGYUNK!
2018. március. 14. 12:43 2018. március. 14. 13:15 Gazdaság
A halállista dobogósa lett Magyarország
szerző:
hvg.hu
2015-ben 5.217.376 ember halt meg Európában, 272 ezerrel több, mint 2014-ben.
A 2015-ben elhunytak 38 százaléka (2 millió fő) 70-85 éves kort ért meg, negyedük viszont kevesebbet élt, mint 70 év. 1.9 millió embernél keringési betegségek, elsősorban szívinfarktus és agyvérzés, 1,3 milliónál viszont rákos megbetegedés volt a halál oka - derül ki az Eurostat friss felméréséből.
A legtöbb uniós országban a keringési problémák számítottak a leggyakoribb halálozási oknak, ez alól Dánia, Franciaország, Hollandia és az Egyesült Királyság jelent kivételt, ahol rákban hunytak el a legtöbben. További halált okozó megbetegedések voltak a légzőszervi problémák, a balesetek, illetve az emésztőrendszeri, mentális és idegrendszeri betegségek.
A legnagyobb halálozási rátája Bulgáriának van, ott 100 ezer lakosra jutott 1600 haláleset, őt követte Románia (1530) és Magyarország (1500). Franciaországban mindössze 859 halálozás jut 100 ezer lakosra, az uniós átlag 1036 fő.
http://hvg.hu/gazdasag/20180314_A_halallista_dobogosa_lett_Magyarorszag |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 12
|
|
|
|
2018. Március
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
332 db bejegyzés |
| e év: |
1581 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 4157
- e Hét: 9889
- e Hónap: 21000
- e Év: 174496
|
|
|
Offline
