|
2018-03-05 12:35:33, hétfő
|
| |
| |
Lelkem olykor . . .
Lelkem olykor sötétbe borul
mint egy kósza felhő az égen
gyötörnek , kínoznak a régi
álmok , vágyaim romokban
hevernek , mint a vihar sújtotta
megtépázott kerti virágok .
Szívem egykor oly tele volt
szerelemmel , szépséges jövőt
ígérő igaznak vélt reménnyel :
füleimbe tündéri lények halkan
zenéltek , s éreztem egykori
mámorító , lágy ölelésed .
Mint egy tündéri álom oly szép
volt szerelmed , s mint amikor
a hulló csillag lehull csendes ,
nyári éjszakákon az égről ,
oly könnyen el is feledted .
Elváltak útjaink régen a múltunk
ködként üli meg bánatos lelkem .
Csillogó gyöngy szemként hullik ,
érzem az arcomra pár kicsordult
könnycsepp , feledni nem tudlak .
**********
********** Bédné Marika : 2013 . 01 . 17 . 03 . 10 . / saját versem - ismételve / **********
********** 
 
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
Bédné Marika : 2018 . 03 . 05 . 23 : 16 
Bédné Marika : 2018 . 03 . 05 . 12 : 15 
