|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
|
|
2018-04-13 18:26:02, péntek
|
| |
| |
"Valóban feltámadt az Úr, és megjelent Simonnak!" (Lk 24,34)
A keresztyénség nem erkölcsi tanítások összessége. A feltámadás bizonyossága nélkül semmivel sem ér többet, mint bármely más vallási felfogás. Ezért mondta az apostol: "Ha pedig Krisztus nem támadt fel, hiábavaló a ti hitetek." Hitünknek csak a feltámadás bizonyossága ad tartalmat. Anélkül üres csigahéj. Helyezhetjük pompás foglalatba, tartalom nélkül mit sem ér. De Jézus él! Nemcsak tanításaiban, nemcsak követőinek hitében, hanem olyan valóságosan és személyesen, amilyen valóságos és személyes csak ő maga lehet. Akkor is élne, ha senki nem hinne benne. Ha e világban nem maradt volna tanításaiból semmi, akkor is ott ülne az Atya Isten jobbján.
Nemcsak ő él, hanem vele együtt élnek mindazok, akik halálközösségre léptek vele. Akinek köze van Jézus halálához, aki vállalja, hogy eredendő és elkövetett bűneivel megölte őt, annak köze van Jézus életéhez is, az vele együtt él. Életre kelt a halálból, és nincs hatalma fölötte a halálnak, amely az Istentől való elszakadás miatt uralkodott rajta.
FELTÁMADT * Egy vasárnapi iskolai tanító megkérdezte a gyermekeket: "Jézus tehát meghalt?" Igen" - felelték. "És eltemették?" "Igen" - válaszolták. Ekkor felkiáltott: "De hát akkor semmi értelme annak, hogy mi itt vagyunk!" Azzal megindult az ajtón kifelé. A gyermekek egy darabig megkövülten nézték, mígnem egyikük utánakiáltott: "Tessék visszajönni, hiszen Jézus feltámadt!" Tanítójuk így akarta a szívükre helyezni a feltámadás örömüzenetét.
Ha Jézus nem támadt volna fel, hiába olvasnád az Igét vagy ezt a könyvet.
* Halál, hol a te fullánkod? - 1Kor 15
Szikszai Béni |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-04-13 14:01:35, péntek
|
| |
| |
Isten példája az apák előtt
Isten a forrása és mintája minden családnak és mindenféle apai szerepnek (Ef 3,14-15).1 Atyai gondoskodása az emberi apák példája. A jó apák viszont Istenről tanítanak, mert az ő jóságuk Isten jóságát tükrözi. Dávid pl. ezt mondja: "Amilyen irgalmas az apa fiaihoz, olyan irgalmas az Úr az istenfélőkhöz. Hiszen ... emlékszik rá, hogy porból lettünk" (Zsolt 103,13-14). A Zsidókhoz írt levél az isteni és az emberi fegyelmezést hasonlítja össze: "... mert akit szeret az Úr, azt megfenyíti, és megostoroz mindenkit, akit fiává fogad. ... úgy bánik veletek az Isten, mint fiaival. Hát milyen fiú az, akit nem fenyít az apja?" (12,5-10).
Ha a jó apák is rendelkeznek olyan vonásokkal, amelyek az Atyaistenre jellemzőek, meg kell ismernünk Isten jellemét. Nem ritka, hogy az emberek Isten erkölcsi tulajdonságait egyenként, mint egymástól jól elkülöníthető jellemvonások láncolatát vizsgálják. Pedig Isten jellemében teljes egység van. Isten személy, és az Ő jóságának minden alkotóeleme az Ő jellemében olvad eggyé. A 2Mózes 34,6-7-ben Isten ezt a jellemet így írja le Mózesnek:
"Az Úr, az Úr irgalmas és kegyelmes Isten! Türelme hosszú, szeretete és hűsége nagy! Megtartja szeretetét ezerízig, megbocsátja a bűnt, hitszegést és vétket. Bár nem hagyja egészen büntetés nélkül."
A szeretet és az igazság jelenik meg ebben a kijelentésben. A "szeretet" kétszer, de az irgalom és a kegyelem is a szeretet formái. "Bár nem hagyja büntetés nélkül" - ez jelenti Isten igazságát. A szeretet és az igazság Isten türelmében ("késedelmes" a haragra) és könyörületességében vannak jelen (látja, de megbocsátja a gonoszságot).
A teológusok arról szoktak vitatkozni, hogy vajon Isten szeretete, igazsága vagy szentsége a legközpontibb jellemvonása abban a kapcsolatban, amely közte és lázadó, de neki mégis értékes teremtményei között található. Amikor a gyermekek rosszul viselkednek, a szülők is hasonló gondolatokkal vívódnak: Most mire tegyük a hangsúlyt? A szabályra, ami ellen vétettek (szentség) vagy a vétség következményére (igazság), vagy bocsássunk meg nekik, és tanítsuk őket a jó magaviseletre (szeretet)? A 2Mózes 34 Isten szeretetét emeli ki; így kell tenniük tehát az istenfélő apáknak is. A 2Mózes 34 a szeretet számos oldalát sorolja fel, hátat fordítva ezzel az üres "szeretet-beszédnek". Ahogy Isten leírja saját jellemét, a kulcsszavak jellemzik a szülői szeretetet is.
Az irgalom a szeretet érzése. Amikor az élet keményen bánik kisgyermekeinkkel, a bennünk lévő irgalom miatt tudunk bánkódni miattuk és együttérezni velük. Gyászolunk, amikor gyászolnak, örvendezünk, amikor örvendeznek, és így ők is tudják, hogy nincsenek egyedül ebben a világban. Amikor gyermekünk elesik és megüti magát, vagy keservesen sír az orvosi rendelőben, esetleg búslakodik, mert nincs barátja, az irgalom lágyítja meg a mi szívünket is. Ezért nem oktatjuk ki, amiért olyan gyerekesen viselkedik. Természetesen keménységre is neveljük, de engednünk kell, hogy érezzen fájdalmat is, és olyankor együtt érzünk vele.
A kegyelem az, amikor a szeretet élvezi, hogy jót tehet a gyermekkel. Gyermekeinknek a kegyelem biztosítja, hogy önmagukért, feltétel nélkül szeretjük őket. A kegyelem azt jelenti, hogy minden körülmények között gondoskodunk gyermekeinkről, akár megérdemlik, akár nem. A kegyelem miatt van bennünk is öröm, amikor először mutathatjuk meg gyermekünknek a havat vagy a karácsonyfát. A kegyelmes szülő még akkor is ad fagylaltot a gyermekének, ha az rosszalkodott aznap. A kegyelem mindig emlékezik Isten meg nem érdemelt jóságára, és a szeretettől indíttatva egyre több efféle, meg nem érdemelt jót ad a másiknak.
A türelem a szeretetnek az az oldala, amely tud várni. A türelem tart vissza attól, hogy egy akaratos vagy éretlen kisgyermeket sokszor megverjünk vagy kiigazítgassunk. A türelem tart kordában, amikor megkísért, hogy rövid időn belül túl sokat követeljünk, vagy gyakran korholjunk. Az én gyerekeim négyötéves korukban próbálták először megteríteni az asztalt. Azt már tudták, hogy mindenkinek mindenből egy-egy darabra van szüksége, de a kést gyakran tették a bal oldalra, vagy a villát és a kanalat fejjel lefelé a tányér mellé. A türelem így reagál: "Ügyes vagy, drágám. Mindenkinek adtál kést, villát és kanalat." Néhány évvel később már ők hajtogatták a vasalt tiszta ruhát. Egyikőjük egyre azon kesergett, hogy képtelenség párosítani a rengeteg fehér zoknit. A türelem ilyenkor letelepszik mellé, és elkezdi lassan a válogatást, hogy a maradék zoknik közötti különbség egyre nyilvánvalóbb legyen. Még később megindulnak az autóvezetési leckék. A tizenévesek olyan dolgokra is rá bírják venni az autókat, amikről mi még csak nem is álmodtunk (hogy tud egy hatvanöt lóerős kocsi egyáltalán csíkot hagyni az aszfalton?). A türelem mindig tisztában van vele, hogy a vezetés nagyon összetett feladat, és így szól: "Próbáljuk meg újra!"
Isten jellemének minden vonása az életre tanítja az apákat, de egyesek közülük kiemelten fontosak. A szeretet minden kétséget kizáróan a legelőrébbvaló (Mt 22,37-40). De Jézus beszélt még arról is, amit a Törvényben "fontosabbnak" nevezett: az igazságos ítéletről, az irgalmasságról és a hűségről (Mt 23,23). Mikeás ugyanezt a három dolgot sorolja fel: "Ember, megmondta neked, hogy mi a jó ... Csak azt, hogy élj törvény szerint, törekedj szeretetre, és légy alázatos Isteneddel szemben" (Mik 6,8)5. A szeretet és az őt kísérő igazságirgalom-hűség hármasa adja az Isten szerint való szülőség magját.
Sokan a szeretetet és az igazságot ellentétes fogalmakként szemlélik, pedig az igazság a szeretet egyik formája. Az igazság a szeretet odafigyelése arra, hogy minden gyermek azt kapja, ami neki jár. A szülők akkor járnak el "igazságosan", ha azokat a dolgokat teszik, amelyekkel fiaiknak és leányaiknak tartoznak. Az igazság azt jelenti, hogy a szülők gondoskodnak gyermekeiknek élelemről, ruházatról és otthonról (1Tim 5,8; 6,8). Ebbe beletartozik még a gyermek taníttatása, szakmai képzése, amely felkészíti jövőbeni foglalkozására. A lelki dolgokra nézve a szülők akkor teljesítik kötelességeiket, ha keresztyén hitben és életvitelre nevelik gyermekeiket. Az igazságos szülők házi szabályokat alkotnak, amelyek bölcs életstílust segítenek kialakítani. Nálunk igen sok van ezekből:
1) Mindig mondd meg az igazat! 2) Bánj a másik emberrel tisztelettel! 3) Ne verd meg a testvéredet, csak ha valóban megérdemli. Az igazságos szülők bátorítással és fegyelmezéssel pecsételik meg az általuk hozott szabályokat. Tudnak különbséget tenni a gyermeki botlások és a lázadások között. Megpróbálják kideríteni, mi is történt valójában, hogy az ártatlanokat megkíméljék, és a bűnösöket helyreigazítsák.
A könyörületesség az, amikor valaki kész elnézni és megbocsátani a bűnt. A könyörületesség a szeretetet is és az igazságot is kinyilvánítja. A könyörületes szülők felismerik gyermekeik vétkeit, tehát gyakorolják az igazságot. Ám meg is bocsátanak nekik, ezzel mutatják ki szeretetüket. A könyörületes apák látják gyermekeik bűneit, szomorkodnak miattuk, és a lehető leggyengédebben igazítják helyre gyermekeiket. A könyörületes szülők jobban bánnak gyermekeikkel, mint ahogyan azt a gyermekek megérdemelnék, különösen amikor megbocsátják bűneiket és engedetlenségeiket. A könyörület azonban még ennél is többet jelent. A "könyörület" szóra a Mikeás 6,8-ban használt zsidó szó a heszed. Ez szövetségi hűséget és szolidaritást jelent. Mivel a szövetségeket általában egy erősebb és egy gyengébb fél között kötik, a heszed megkívánja, hogy az erős segítse a gyengét. Mikeás nem egyszerűen csak sürget minket, hogy legyünk könyörületesek, hanem azt mondja, hogy szeressük a könyörületességet, vagyis találjuk meg benne örömünket.
A Schindler listája c. filmben a náci munkatábor parancsnoka a foglyokat hol fegyelmezési célzattal, hol puszta kedvtelésből végzi ki. Oskar Schindler, aki úgy ment meg minden zsidót, akit csak tud, hogy megvásárolja és a saját gyárában dolgoztatja őket, egy napon ezt mondja a parancsnoknak: "Maga most azt gondolja, hogy az ölés képessége jelenti a hatalmat. Pedig a valódi hatalom az, amikor azt tehetünk egy élettel, ami csak jól esik - el is vehetjük, ha úgy tetszik - de meg is bocsáthatunk. Ez az igazi hatalom. Ez az igazán lenyűgöző." Ezen a parancsnok megütközik. Nemsokára már azt látjuk, hogy a tükör előtt gyakorol: "Megbocsátok; kegyelmet kapsz." Elérkezik az alkalom is, amikor bemutathatja könyörületességét, mert az egyik szolgájának nem sikerül eltávolítania egy foltot a kádjáról. A halálra rémült rab egészen kicsire összehúzza magát, mire a náci egy színpadias gesztussal megbocsát neki. A fiú elfut, a parancsnok elgondolkozik, majd előkapja a fegyverét, és lelövi a fiút. Egy percre érdekesnek találta a könyörületességet, de nem szerette. A könyörületességet szeretni kell.
Látszatra a könyörületesség és az igazság között feszültség vibrál. Amikor a szülőknek bűnökkel, botlásokkal kell bíbelődniük, az igazság megtorlást sürget, a könyörület viszont megbocsátást. A valóságban azonban a kettő kiegészíti egymást. A gyermekek bűnösek, gyengék és elég tudatlanok ahhoz, hogy olyan dolgokat tegyenek, amelyek fegyelmezést érdemelhetnének. Az igazságnak azonban szüksége van a könyörületességre, mert az igazság könyörületesség nélkül keménységgé korcsosul. Viszont a könyörületességnek is szüksége van az igazságra, mert a könyörületesség igazság nélkül engedékenységbe és szentimentalizmusba csap át. Az igazságnak és a könyörületességnek együtt kell működnie.
A hűség az állandóság hatalma. A hűség azt jelenti, hogy a gyermekeknek nem kell attól rettegniük, hogy magukra maradnak. Számolhatnak azzal, hogy két évtizeden keresztül lakhatnak otthon, ideális esetben két szülővel együtt. A hűség megbízhatóság és kitartás, ami a gyermeknek biztonságot sugároz. A hűség olyan döntéstől kíméli meg az apákat, hogy maradjanak-e továbbra is férjek, apák, családfők. A hűséges apák eltökélik, hogy még akkor is kitartanak, amikor a kitartás tűnik a legnehezebbnek.
Jézus a hűséget egy "fontosabb" dolognak nevezte. Mikeás ezzel egyetértett, amikor arra szólította fel Izráelt, hogy legyen alázatos Istenével szemben. Az alázat ismerteti fel velünk hiányosságainkat, de az Istennel szembeni alázatos élet több egy "önfegyelmező program" meghirdetésénél. A hűség alapján minden gyermek számíthat arra, hogy szülei megközelítőleg ugyanolyanok lesznek ma és még soká, mint tegnap. A szeretetkitörés és az erényekkel való kacérkodás csalóka és fölösleges. A hűséges apák megbízhatóan képviselik Isten szeretetét, együttérzését, könyörületességét és igazságát. Ahogyan már láttuk, mindezeket két tulajdonságban lehet összefoglalni: a szeretetben és az igazságban. (folyt. köv.)
Dan Doriani |
|
| |
|
0 komment
, kategória: A férfi, akit Isten formál |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-04-13 13:49:32, péntek
|
| |
| |
Betlehemi út
Finnből
Hol az a messze, messze út
min lábunk Betlehembe jut?
Ragyog-e még az ég ívén,
Vezet-e minket csillagfény?
Tárul-e ajtó, melyen át
a szemünk jászolbölcsőt lát?
Minket ott szalmaágyán már
egy ma született Gyermek vár!
Kis Jézus, ébredj, ébredj fel!
Köszöntünk áldó énekkel!
Boldog, ki eljut Tehozzád!
Veled itt a szép mennyország!
T. E. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-04-13 07:28:44, péntek
|
| |
| |
Te és Isten
Elfriede Mörlin után németből
Hatalmad van elengedni Istent,
de arra nincs, hogy Ő is eleresszen.
Hatalmadban van gyűlölni az Istent,
de nem tilthatod meg, hogy Ő szeressen.
Jézus Krisztus ellen szabadon dönthetsz.
Ő a Golgotán döntött temelletted.
Igét, egyházat messze elkerülhetsz:
igen, egyház mindig téged keresnek.
Magad választhatod az utat, célt is,
vezetésének mégse vethetsz gátat.
Tagadhatod hatalmát is, létét is,
nem vethetsz gátat Isten uralmának.
T. E. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-04-13 07:22:14, péntek
|
| |
| |
A törvényt újból elfogadják
,,Tartsátok meg azért e szövetségnek igéit..." 5Mózes 29,9
Móáb földén, Kánaán határán történik a szövetség megerősítése. Ezt követően kel át Izrael a Jordánon az ígéret földjére, ahova Józsué - mint az Úr Jézus előképe - vezeti be őket. Mózes most teljesítheti utolsó feladatát. Azt hangsúlyozza: ,,Ti e napon mindnyájan az Úr előtt, a ti Istenetek előtt álltok".
Mindazok, akik Kádesnél - a hitetlenség helyén - húszévesek vagy annál idősebbek voltak, meghaltak - Józsué és Káleb kivételével. A régi nemzedék elmúlt, új jött helyette. Ezért használja Mózes azokat a szavakat, melyek mintha új szövetségre vonatkoznának, holott ugyanarról a szövetségről van szó, mely Hórebnél köttetett.
Izrael Isten színe előtt áll, azaz a szent sátor előtt, mely Isten jelenlétéről beszél. Emellett viszont Mózes, Isten képviselője, a szövetség közbenjárója előtt is, aki tekintéllyel beszél.
A szövetségben minden benne foglaltatik, ami a szövetség örökösére - a magas rangúra és az alacsony sorsúra, nagyra és kicsinyre egyaránt - vonatkozik. De az asszonyok, kicsiny gyermekek és az idegenek sincsenek belőle kizárva.
A szövetség keletkezése szerint egyoldalú, a továbbiakban lesz kétoldalúvá. Izrael itt hallgatva fogadja el a törvény előírásait, mindazt, ami a szövetségben van, ám ezzel elfogadják az átkot is, a megtorlást, amennyiben megszegik a szövetséget.
Ez a szövetség bennünket is engedelmességre figyelmeztet és kötelez. A törvény kíván, ígér és fenyeget - miránk is vonatkozik ez a három ige!
P. van Zonneveld |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2018. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
293 db bejegyzés |
| e év: |
6903 db bejegyzés |
| Összes: |
35932 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2483
- e Hét: 8729
- e Hónap: 38041
- e Év: 225843
|
|
|
Offline
