|
2018-04-22 18:19:41, vasárnap
|
| |
| |
Kis István Mihály
Dávid és Góliát
Óriás a szószólója
Filisztea népének:
Góliát ő, kiontója
igen sok hős vérének.
Gúnyolódik a seregen,
Isten nevét becsmérli.
Párbajra hív itt a hegyen,
szavát moraj kíséri.
Retteg tőle az Úr népe,
tanácstalan, tétova...
Kísért bennük szörnyű képe,
s nem futhatnak sehova.
Saul király aggódva áll,
nem megy a játék babra:
- Ki lenne, vajh, aki kiáll
bajt vívni egy új napra?
Előkerül egy kis pásztor,
fölméri a helyzetet:
nagy válságban volt ő párszor,
tudja, tenni mit lehet.
Tarisznyában öt lapos kő,
kezében a pásztorbot;
fut a hegyre, míg a küzdő
szidalmazva várja ott.
Pajzsot tart az a kezében,
a másikban nagy pallos -
Csiklandós lesz mindenképpen,
ha harc közben megnyaldos!
Ámde Dávid meg nem hátrál,
tudja, kinek szolgál ő!
Szeme bízón az ég Urán,
és e névben tör elő.
Kicsiny pásztort nagy hit hevít,
mégsem visel glóriát.
Parittyából követ repít,
"s porba hull a Góliát!"
2015. június 18.
Forrása: Link
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: vers |
|
|
|
|
|
Offline
