2018-04-25 05:52:27, szerda
|
|
|
Többször szóvá tettem, hogy az évek óta Mosonmagyaróváron is működő nyugdíjas egyetem előadásai között egyszer sem szerepeltették a város 1956-os történelmét. Nos, ha csak részben is, de 2018. május 17-én Dr. Iváncsics János alpolgármester, a Helyi Értéktár Bizottság elnöke: ,,Mosonmagyaróvár helyi értékei." című előadásában nem lesz megkerülhető ötvenhat, ugyanis felterjesztésemre 2015-ben a települési értéktár részévé vált: ,,Mosonmagyaróvár 1956-os történelmi hagyományai, különös tekintettel a Gyásznapra (október 26.)"
(Mosonmagyaróvár Város Önkormányzat Képviselő-testületének a rendszerváltozás utáni első képviselő-testületi határozata (1/1990. Kt. határozat) kimondja, hogy a határőrlaktanya előtti sortűz és a forradalom leverése utáni megtorlások áldozatainak emlékére október 26-át, városi gyásznappá nyilvánítja. A napjainkra kialakult gyásznapi és azt megelőző történelmi hagyományok az alábbiak:
a Gyásznapot megelőző vasárnapi napon isten tisztelet a mosoni Nepumuki Szent János plébánia templomban és utána megemlékezés a Rév utcai temetőben.
Október 25. napján isten tisztelet az áldozatokért a magyaróvári Szűz Mária királynő és Szent Gotthárd plébánia templomban.
Október 26. napján megemlékezés és koszorúzás a Karolina Kórház emléktáblájánál, a Gulyás Lajos emléktáblánál, a Hunyadi Mátyás Szakközép és Szakiskola dr. Gyárfás János úti épületénél elhelyezett emléktáblánál, az Akadémia emlékhelyénél, a Városháza emléktáblájánál és a magyaróvári (Zichy Mihály utcai) temetőben. Innét gyalogos felvonulás indul a Gyásztérre, ahol ünnepi megemlékezés és koszorúzás történik Rieger Tibor Golgota c. emlékműjénél.
A Gyásznap egyedi történelmi hagyománya a városnak.) - in.: mosonmagyarovar.hu
Azt már csak mellékesen jegyzem meg, hogy ezt követően a Megyei Értéktár felé tett javaslatomat, miszerint a sortűz helyszíne, az '56-os emlékpark legyen a megyei értéktár része szintén elfogadták.
A mosonmagyaróvári '56-os emlékpark - Gyásztér - az 1956. október 26-ai sortűz áldozatainak emlékét őrző emlékhely.
Története 1989-ben, egy emlékmű állítására vonatkozó kötelezettségvállalással kezdődött, melynek teljesítésére bizottságot is létrehoztak. A későbbi, monumentális, háromalakos Golgota emlékmű Rieger Tibor szobrászművész önzetlen, áldozatos munkája jóvoltából készült el. Az egyéb szükséges anyagiakat közadakozásból teremtették elő.
Az emlékmű elkészülte (1991) előtt a téren kihelyezésre került egy harangláb (1989) és ötvennégy, névre faragott kopjafa (1990) Horváth Gábor és Németh Alajos felajánlásából.
Az így elkészült emlékhelyen a Jézus levétele a keresztről (Golgota) alkotás avatására
1991. október 26-án a Városi Gyásznapon került sor. Azóta a sortűz napján minden évben a legmagasabb közjogi méltóságok és közéleti személyiségek (is) fejet hajtanak az áldozatok emléke előtt.
1992-ben a város képviselőtestülete által hozott határozat (117/1992 (IX.7.) Ktsz.) alapján ,,az Ipartelepen az 5091/1. hrsz-ú közterületet '56-os emlékparknak" nevezték el. A város lakossága azonban Gyásztérnek mondja ezt a véráztatta teret.
2011-ben a 303/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet ,,Mosonmagyaróvár, a határőrlaktanya előtti tér" (Határőr u. 10. előtti tér) helyszínt Történelmi emlékhellyé nyilvánította.
2014-ben a Mosonmagyaróvári '56-os Egyesület állított kopjafát az 1957-es győri koncepciós per sor kivégzett mártírok emlékére.
Szintén ebben az évben még a Nemzeti Örökség Intézete is kihelyezte emlékoszlopát, a terület, mint történelmi emlékhely jelölésére. (gymsmo.hu)
De ezek sem elegendők persze ahhoz, hogy a már 2011-ben Történelmi emlékhellyé váló helyszínt az évenként megrendezésre kerülő országos Emlékhelyek Napja rendezvénysorozatra benevezzék! Mosonmagyaróvár sosem kerül fel erre a térképre?
Link |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|