Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
Életbölcsességek a szeretetről, boldog életről és a lélekről
  2018-07-22 22:15:04, vasárnap
 
 




ÉLETBÖLCSESSÉGEK A SZERETETRŐL, BOLDOG ÉLETRŐL ÉS A LÉLEKRŐL, LELKIISMERETRŐL




1 Életbölcsességek a szeretetről, boldog életről és a lélekről, lelkiismeretről.

2 Szívünk, ha értjük szavát, tudatja velünk, hogy másképp is élhetünk, mint ahogyan élünk.

3 A találkozások: keresztutak - az élet tűzkeresztsége
A találkozások: keresztutak - az élet tűzkeresztsége. Választanunk kell a másik és a magunk szeretete között. Ebben áll a nagyság próbája, mely megkülönböztet a többiektől és eggyé olvaszt velük, hogy méltók lehessünk a név viselésére: EMBER

4 Azért születünk a Földre, hogy újra meg újra megértsük feladatunk van
- és ez nem más, mint a szeretet.

5 Ha tudsz szeretni, miért várod el, hogy előbb mások szeressenek ?

6 Tudd elfogadni az életet örömeivel és keserűségeivel együtt és tudjad, hogy a dolgok más megvilágításban másként hatnak.

7 Tudjunk jóban lenni a világgal - és a világ visszamosolyog ránk.

8 Ugyanazt szeretni, ugyanazt csodálni, ugyanúgy érezni - ez a barátság.

9 Egyetlen fénysugár többet ér, mint a mindent betöltő ragyogás.
Egyetlen ember többet ér, mint a közönyös sokaság.

10 A szeretet mindenütt és mindig jelen van
A szeretet mindenütt és mindig jelen van. Amikor megpillantjuk magunkban, megtelik szeretettel a világ.

11 S szürkén félelmetes égbolt, ha nem szeret.
Az ember a világmindenséget beragyogó csillag, ha szeret

12 Gyógyító erő a szeretet.
Ki teste, ki lelke egészségét köszönheti e csodának, ki teljes emberségét.

13 Ahol szeretetünk lakozik, ott éli életét a lélek.

14 Amikor lelkünk és énünk harmóniában él egymással, egész lényünk nyugalmat sugároz. A lélek szavak nélkül is tudja, amit az ,,én" szavakkal sem tud kifejezni.

15 A csönd, amelyik látni engedi a világot a maga valóságában, az a lélek csöndje.

16 Aki úgy hiszi, a gondolkodás mindenekfelett való, téved
Aki úgy hiszi, a gondolkodás mindenekfelett való, téved.
Az álmodozás a gondolkodás vasárnapja.

17 Amit lelkünk lát, az a valóság.

18 Bölcs lehetsz pompás külsőségek nélkül, de belső fény nélkül soha.

19 Hosszú utat kell bejárnod, míg a bölcsességhez vezető ösvényre rátalálsz.

20 Ezzel a képpel búcsúzom,
remélem tetszett és ha egy kicsit feledtetni tudtam a mindennapos gondokat, már megérte.


SlidePlayer

https://slideplayer.hu/slide/1946694/








































































  
 
0 komment , kategória:  Bölcsességek és gondolatok.   
562 éve volt a nándorfehérvári diadal
  2018-07-22 17:45:50, vasárnap
 
 










562 ÉVE VOLT A NÁNDORFEHÉRVÁRI DIADAL


A diadal, amiért a harangok is zúgnak - 562 éve történt a nándorfehérvári diadal


562 éve 1456. július 4. és 21. között a keresztények hősiesen védték Nándorfehérvár (a mai Belgrád) várát II. Mehmed török szultán több mint tízszeres túlerőben levő ostromló seregével szemben, majd július 21-22-én Hunyadi János vezetésével a vár melletti csatában legyőzték a törököket.

A déli harangszó az egész keresztény világban azóta is a nándorfehérvári diadalra emlékeztet.







1456. július 22-én a Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A győzelem 555. évfordulója alkalmából az Országgyűlés 2011. július 4-én a napot a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.

A 13. század végén megszilárduló oszmán-török állam száz év alatt maga alá gyűrte Kis-Ázsiát, majd a Balkánon kezdett terjeszkedni. A törökök 1389-ben Rigómezőnél szétzúzták a szerbek vezette észak-balkáni szövetséget, majd 1396-ban Nikápolynál Zsigmond magyar király lovagi seregére mértek vereséget. Hódításukat mintegy fél évszázadra megakasztotta az utolsó nagy mongol hódítótól, Timur Lenktől 1402-ben elszenvedett vereség, de az újjászervezett birodalom a 15. század közepétől már közvetlen fenyegetést jelentett Magyarország számára.


Hunyadi János szobra a nándorfehérvári diadal emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a főváros I. kerületében 2018. július 22-én (Fotó: MTI/Kovács Attila)





Maga Hunyadi János, az ország egyik legnagyobb hatalmú földesura szervezte meg déli vidékek védelmét az 1440-es években, és aki a hadisikerei révén báróként, szörényi bánként, erdélyi vajdaként és temesi ispánként minden jövedelmét és teljes magánhadseregét a török elleni harc szolgálatába állította. 1446-ban kormányzóvá választották Hunyadit, azonban az oligarchák támogatása híján 1448-ban Rigómezőnél súlyos vereséget szenvedett, ennek következményeként 1453-ban lemondott a kormányzóságról.

Ugyanebben az évben II. Mehmed szultán bevette az ezeréves Bizánci Birodalom szívét, Konstantinápolyt, és Európa felé fordult. 1454-ben végleg annektálta Szerbiát, majd 1456 májusában százezres haddal indult a Magyar Királyság kulcsának tartott, az ország belseje felé felvonulási útvonalat biztosító Nándorfehérvár ellen. (A Duna és a Száva összefolyásánál épült várat a török már 1440-ben megostromolta, de kudarcot vallott.)


Keresztes hadjáratot hirdettek


A hírre Európában keresztes hadjáratot hirdettek, de seregek nem érkeztek, jöttek viszont katonák és népfelkelők Cseh- és Lengyelországból, Moldvából, Szerbiából. Az olasz inkvizítor és hitszónok Kapisztrán János magyar földön szervezett keresztes sereget, Hunyadi pedig zsoldossereg élén sietett a várparancsnok Szilágyi Mihály megsegítésére. Így a törökkel csupán három erő tudott szembeszállni: Hunyadi saját költségen felszerelt hada, Kapisztrán János keresztesei és Kórógyi János macsói bán - Hunyadi szövetségesének - serege.

1456. július 4-én kezdődött az ostrom. A törökök a félkörben körülvett várat a Duna és a Száva közti síkságról ágyúzták, komoly károkat okozva a falakban, és kétszáz összeláncolt hajóval teljes szélességében lezárták a Dunát Zimony fölött. Ez azonban még két hétig sem bírta, ugyanis Július 14-én Kapisztrán és Hunyadi flottája áttörte a hajózárat, és így megnyílt az út a felmentő sereg előtt a szorongatott várba. Hunyadi saját serege élén a védőkhöz csatlakozott, a keresztesek a Száva bal partján ütöttek tábort.


Középkori magyar sajka a Vigadó rakpartnál, ahol a nándorfehérvári diadal 552. évfordulójára emlékeztek (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)





A törökök július 21-én indították meg a döntő rohamot a szinte teljesen rommá lőtt vár ellen, öldöklő küzdelemben áttörték a külső védvonalat, és már a belső várat ostromolták. Ekkor történt a legenda szerint, hogy egy Dugovics Titusz nevű magyar vitéz életét feláldozva sodort a mélybe egy törököt, aki a vár falára ki akarta tűzni lófarkas zászlót, de a közismert történetről ma már tudjuk, hogy nem igaz, mégis a hazaszeretet és az önfeláldozás jelképévé vált.

Másnap a Száva bal partjáról átkelő keresztesek, élükön a hetvenéves Kapisztránnal támadásba lendültek, miközben Hunyadi a várból kitörve a török ágyúkat foglalta el, majd együttesen szétszórták az ostromlók derékhadát. A török sereg felszerelését hátrahagyva menekült, a szultán pedig egyes feljegyzések szerint a kudarc miatt véget akart vetni életének.

A győzelem után a török terjeszkedés hét évtizedre megtorpant, a délvidéki erősséget csak 1521-ben tudta bevenni I. Szulejmán. A nándorfehérvári diadal emlékére vezette be 1457-ben III. Callixtus pápa az Úr színeváltozása ünnepet augusztus 6-ra, a győzelmi hír időpontjára. A közhiedelemmel ellentétben viszont a déli harangozást még az ütközet előtt rendelte el könyörgésként a török támadás miatt, és csak a győzelem után változtatta a hálaadás harangszavává.


Kapisztrán János képei kódexekben a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban (Fotó: MTI/Kollányi Péter)





Habár a katonai diadalt nem sikerült hosszú távú politikai és hadi előnyökre kiaknázni, a keresztes had ugyanis felbomlott, és a csata után kitört pestisnek Hunyadi és Kapisztrán is áldozatául esett, azonban a nándorfehérvári győzelem mai napig a magyar hadtörténet legfényesebb lapjaira kívánkozik.


Németh Szilárd: ma is szükség van a nándorfehérvári hősiességre


Napjainkban is szükség van az 1456-os nándorfehérvári diadalnál tanúsított hősiességre - mondta a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára vasárnap, a nándorfehérvári csata évfordulóján Budapesten.


Németh Szilárd a budai Várnál található Hunyadi János-szobornál, a déli harangszó elhangzása után kezdődött megemlékezésen felidézte: Európa akkoriban sem vette túl komolyan a fenyegetést, ezért a hódítók különösebb ellenállás nélkül tudtak előre törni. A magyarok viszont felismerték a veszélyt.ű


Link


Nándorfehérvári Diadal 1456

Link















  
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 24 db bejegyzés
e év: 315 db bejegyzés
Összes: 4840 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 838
  • e Hét: 15163
  • e Hónap: 37651
  • e Év: 215526
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.