|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
|
|
2018-07-24 22:47:24, kedd
|
| |
| |
Nemzeti himnuszt legtovább egy német katonazenekar játszott 1909 február 9-én a németországi Brandenburgban, amikor VII. Edward király érkezett látogatóba. A király a vonat belsejében próbálta felvenni egyenruháját, így a zenekar 17-szer játszotta el egymás után a "God Save the Queen"-t.
A trónörökös pár VII. Edward és Alexandra házasságából hat gyermekük született:
- Albert Viktor walesi herceg (1864-1892)
- György yorki herceg (1865-1936) - a későbbi V. György angol király
- Lujza királyi hercegnő (1867-1931)
- Viktória királyi hercegnő (1868-1935)
- Matild királyi hercegnő (1869-1938) - házassága révén Norvégia királynéja
- Sándor János (1871-1871) - 1 napos korában elhunyt.
Amint Viktória királynőt "Európa nagyanyja"-ként, úgy VII. Edwardot családi, rokoni kapcsolatai révén "Európa nagybácsi"-ja (Uncle of Europe) néven is emlegették.
II. Vilmos császár, II. Miklós orosz cár unokatestvérei, Viktória Eugénia spanyol királyné, Margaret svéd, Mária román, Sophia görög koronahercegnők, Alexandra orosz cárné unokahúgai, I. György görög, VIII. Frederick dán unokatestvérei, I. Albert belga király, Ferdinánd bolgár cár, I. Károly és II. Manuel portugál uralkodók másod-unokatestvérei voltak.
Amikor 63 év uralkodás után 1901. január 22-én Viktória királynő meghalt, VII. Edward örökölte az Egyesült Királyság, India császára és a Brit Domíniumok uralkodója címet. Koronázására a hagyományoknak megfelelően a Westminster Apátságban került sor 1902. augusztus 9-én. A szertartást a 80 éves canterbury-i érsek, Frederick Temple celebrálta.
Kilenc éves uralkodását a reformok, a modernizáció jellemezte. A búr háborút követően átszervezte a brit hadsereg és a honi flotta szervezeti felépítését. Továbbra is támogatta az ipar, a tudományos, művészeti, kulturális élet fejlesztését. Igyekezett jó diplomáciai kapcsolatokat kialakítani különösen az európai országokkal, illetve uralkodóival, melyek II. Vilmost és Németországot leszámítva sikerrel is jártak.
68 éves korában, 1910. május 6-án hunyt el a Buckingham-palotában. VII. Edward volt az első brit uralkodó a Szász-Coburg-Gothai-házból. A Windsor-kastély Szt. György kápolnájában, - ahol keresztelték, és ahol házasságot kötött -, helyezték örök nyugalomra 1910. május 20-án. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-07-24 22:28:22, kedd
|
| |
| |
Teljes neve Sir Winston Leonard Spencer Churchill, akiről többnyire csak azt tudjuk, hogy politikus volt, ám azt már kevésbé, hogy Nobel-díjas író is. Ha rá gondolunk, egy kopasz, mosolygós tekintetű, mégis tiszteletet parancsoló küllemmel rendelkező idős férfi jut eszünkbe. Humora sajátságos, lényeglátása kiváló, ahogy a szavakat is kiválóan forgatta.
Az Egyesült Királyság miniszterelnöke
Hivatali idő
1940. május 10. - 1945. július 27.
Előd Neville Chamberlain
Utód Clement Attlee
Hivatali idő
1951. október 26. - 1955. április 7.
Idézet tőle: "A legnagyobb dolgok mindig egyszerűek és egyetlen szóval ki lehet fejezni őket. Szabadság. Igazság. Becsület. Kötelesség. Irgalom. Remény."
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-07-24 22:13:30, kedd
|
| |
| |
Magyarország természeti erőforrásait ugyanis olyan kettősség jellemzi, hogy lehetőségeiben ugyan sokkal jobb, mint az EU átlaga, ellenben sokkal sérülékenyebb is, többek között a medencehatás miatt. Tanulmányok szerint másfél millió hektár intenzív művelése nem gazdaságos több szempontból sem hazánkban, ami nem azt jelenti, hogy ezeket a területeket teljesen vissza kell adni a természetnek, hanem legelőként, erdőként vagy másféle műveléssel érdemes hasznosítani. Lehet, hogy sok helyen el kellene felejteni már egyszer a mélyszántásos hagyományt is, amellyel fölöslegesen nagy energiaráfordítással készítünk holt és szerkezet nélküli talajt. Nehéz persze túllépni mindezen, de hát egyszer a boszorkányégetést is abbahagyták egykoron, mert rájöttek, hogy mégsem egy okszerű dolog.
Végül pedig tudatosulnia kellene, hogy amin gazdálkodunk, az az országunk maga. Sokszínű ország sokszínű lehetőségekkel - ezt nem kellene elfelejtenünk. Nem véletlenül alakulnak nálunk, a vidéki Magyarországon sorban a finn, holland és német kolóniák. Mi dolgozni járunk ki oda, ők élni jönnek ide. Még élhető, emberi életet.
természet iránti érzéketlenség. A szerves trágya kihordása a védett láprétre, a vízelvezető árkok beszántása, tarló felgyújtogatása és az építési törmelék meg egyebek legelősarkon vagy vízmosásokban való leterítése szinte általános jelenség.
ifj. Vasuta Gábor |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-07-24 21:54:45, kedd
|
| |
| |
Amikor valaki kitalálja egy dologról, hogy az mennyire értékes, és ezt sikerül komolyan elhitetni mindenkivel, akkor az emberi természetből fakadóan mindig lesznek olyanok, akik megpróbálják megszerezni azt. Még akkor is, ha az adott dolog nem ér semmit sem. És elindul egy ördögi spirál, amiből aztán nagyon nehéz veszteség nélkül kiszállni.
Most épp nem a bitcoinról lesz szó, bár a fenti leírás akár arról is szólhatna. Vagy az aranyról. Vagy gazdasági háttér nélkül kibocsátott értékpapírokról. Vagy devizákról... nem igaz?
A legfurcsább gazdasági lufi, ami a történelem során kipukkant az emberiség kapzsi markában ugyanis egy növényhez kötődik. Az 1600-as évek első felét írjuk, mikor valamiért a tulipán elkezdett világhódító útjára indulni a gazdagok kertjeiben. És akkor valami történt, amin néhányan hatalmasat buktak. Volt, aki meg persze nyert. És mit lehet kárhoztatni azokat, akik ezzel kereskedtek? Hisz amíg valamiért fizetnek az emberek, addig megy egy üzlet...
Egy budapesti kerttervező cég, az Út a Kerthez csapata egy zseniális infografikát rakott össze a Tulipánmánia néven elhíresült nagy gazdasági blöffről, ami romba döntötte a XVII. századi Hollandia virágzó gazdaságát:
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-07-24 21:44:40, kedd
|
| |
| |
LUXUSCIKK AZ IDŐ?
A stressz és a rohanás ma már mindennapi életünk kényszerű részeivé vált. Sokszor érezzük úgy, hogy a felgyorsult tempóban semmire nem jut időnk. De minden jel arra vall, hogy egyre többen vágynak vissza a nagyobb nyugalmat adó, lassúbb életritmusba.
Az idő sebesen szalad, s mi vele rohanunk. Elragadott bennünket a gyorsaság őrületre, versengünk egymással az élet minden területén. A fogyasztói társadalomra épülő gazdaságban fontos versenytényezőnek tekintik a gyorsaságot, amit mindig növelni kell. Az egyre nagyobb hajsza különösen a mikroelektronikai iparban érhető tetten. A technológiai tudás értékének feleződési ideje egyre rövidebb, az újabb és még újabb termékek egyre rövidülő ciklusokban árasztják el a piacot, felváltva az előző generációkat. Mindeközben elkerülhetetlenül háttérbe szorul a minőség. Az autóiparban például a hanyagul végzett munkák miatt egyre-másra szervezik a költséges akciókat a járművel cseréjére.
Újabb és újabb modellek
Sok időt és pénzt lehetne megtakarítani, ha a vállalatok értenének a kiváráshoz. Mire jó, ha a cégek a nagy rohanásban önmagukat körözik le, ha új modelljeik kifejezetten idejétmúltnak hatnak a legújabbak mellett? Néha az ügyfelek már inkább kihagynak egy-egy termékgenerációt, hogy jusson idejük a használati utasítás áttanulmányozására. Visszaemlékezés a bőségre című esszéjében Hans Magnus Enzensberger német író felállít egy fontossági sorrendet: Az idő a legfontosabb valamennyi luxuscikk közül. Fura módon éppen a magas pozíciókat betöltő elit az, amelyik legkevésbé rendelkezhet szabadon tulajdon idejével. Nem elsősorban mennyiségi kérdésről van szó, bár e réteg tagjai közül sokan nemegyszer 80 órát is dolgoznak hetente. Ezeket az embereket sokkal inkább szerteágazó elkötelezettségeik teszik rabszolgává. Elvárják tőlük, hogy bármikor elérhetők legyenek, és készen álljanak, ha hívják őket. Évekre előre betelt határidőnaplójuk kérlelhetetlenül meghatározza időbeosztásukat.
A szabadidő olyan luxus, amelyet rendszerint egyáltalán nem engedünk meg magunknak - s ennek a ténynek az ember és a természet látja a kárát. A 12. és 13. német parlamenti gyűlés vizsgálóbizottsága például felhívja a figyelmet az ember és környezetének védelmére, és rámutat, hogy a természeti környezetünkbe történő beavatkozás esetén össze kell hangolni az emberi ténykedés és a természet eltérő időmérőit, például tekintetbe kell venni, meddig tart a hulladékok lebomlása, és mennyi idő alatt képes regenerálódni az ökoszisztéma.
A stressz mint divatos kábítószer és státusszimbólum már idejét múlta, és nem csak az úgynevezett New Economy összeomlása miatt. A közelmúltban végzett közvélemény-kutatások szerint a németeknél csaknem a fele fenyegetőnek érzi az élet felgyorsulását, és mindenekelőtt a televízión és az interneten keresztül érkező információáradatot. Ezért nem is csodálkozhatunk azon, hogy éppen ma, az e-mail és az SMS korában újra virágkorát éli a kézzel írott levél.
Idő az élvezetre
A nagyvárosi lakosság körében egyre nő a valódi dolgok iránti vágy, a falusi vásárok például egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Terjed a ,,lassan étkezés" mozgalmas is, amelyet Olaszországban alapítottak meg az 1980-as években a gyorsétkezdék térhódítása ellen. A mozgalom -amelynek emblémáján egy csiga látható - az ínyenceknek és a globalizáció ellenzőit fogja össze, akik tudatosan több időt szeretnének szentelni a kulináris élvezeteknek. Ebből a mozgalomból eredeztethető az 1999-ben alapított Cittaslow elnevezésű szövetség. A kifejezés szó szerinti jelentése ,,lassú város", de az alapítók szerint tulajdonképpen ,,élethez méltó város" értendő alatta. A mozgalom olyan településeket toboroz tagjai sorába, amelyek lélekszáma 50 000-nél alacsonyabb. Olaszországban már 80 település csatlakozott, s hamarosan német városok is követik a jó példát.
Kevesebb stresszt
A lakosság életminőségének javítására törekszik a németországi Brémába működő ,,Időiroda" is, amely azt tűzte ki célul, hogy koordinálja a hétköznapi élet időrabló tevékenységeit. Az iroda egyik munkatársa, így nyilatkozott: ,,Csökkenteni kívánjuk az emberek által elszenvedett időveszteséget, időt, nyugalmat szeretnénk nyerni nekik, ahol csak lehet. Életünkből megpróbáljuk kiiktatni a stresszt és a rohanást." Az Időiroda egyebek mellett ,,mobilitási börzét" szervezett, ahol az állampolgárok, valamint az egyesületek és a közlekedési vállalatok képviselői közösen hangolhatják össze a vonat- és buszmenetrendeket.
Napjainkban a legtöbb közúton kényszerűen lelassul a közlekedés, a mindennapos dugók várakozásra kényszerítik az egyénként folyton rohanó társadalmat. A közlekedésben azonban a lassúság idegölő és terméketlen jelenség.
Nem mindig az a hatékony, amit gyorsabbnak vélünk; sokkal hatékonyabb az, ,,ami kíméli az embert és a természetet, valamint tehermentesít és elősegíti a társadalmi összefogást". Az öncélú gyorsaság már nem számít előremutató versenytényezőnek. A nyúl és a sün meséje arra tanít, hogy gyorsan eliramlik azok élete, akik csúcssebességgel száguldoznak ide-oda különféle céloktól vezérelve, és az járnak jól, akik egymást segítve, ráérősen teszik a dolgukat.
Mostanában már nemcsak az időgazdálkodás kérdéseivel foglalkozó szemináriumokat rendeznek, hanem életmódtanfolyamokat is olyanoknak, akik fokozottan ki vannak téve a stressz káros hatásainak. A háromnapos ,,lassúságterápia" keretében, meditációs gyakorlat gyanánt a mindennapi élet egyszerű cselekvéssorozatait kell lassított felvételhez hasonlatos módon végrehajtaniuk.
Tiszteljük az egyediségeket!
A lassúság kreativitása című könyvében Fritz Reheis arról panaszkodik, hogy a kapitalista gazdasági rendszer az élet egyre több területét vonja sajátos törvényeinek uralma alá. Az ésszerű működőképességet nélkülöző, öncélú racionalitás azonban veszélyesen megterheli a környezeti rendszereket. ,, A rendszereknek megvan a maguk saját időszámítása - írja Reheis. - Egy rendszer önmegújulási ideje az az idő, amelyre annak szüksége van, hogy egy kívülről érkező zavaró hatás után önerejéből ismét egyensúlyi állapotba kerüljön". Megterhelt környezeti rendszerek nem csupán a természetben találhatók, az emberi test is egy ilyen rendszer, amelynek kiteljesedéséhez figyelembe kellene venni a sajátosságait. Ennek hiányában következnek be például oly gyakran a több műszakban végzett munka során előforduló balesetek.
Kultúrharc következik?
Peter Glotz kommunikációkutató a gyorsítás és a lassítás kultúrája közötti harc kirobbanásától tart. Úgy látja, hogy feloldhatatlan ellentét alakult ki egyfelől a társadalom ama kétharmada között, amely az áradó információkat felhasználni képes, másfelől pedig a versenyképességüket elveszítettek, a munkanélküliek és az önként kiszállók között. Ez a harc Peter Heintel osztrák filozófus szerint már javában tart:Aki egy kicsit lassúbb, és nem tudja alkalmazni az új technológiákat, az ma már hátrányos helyzetbe kerül.
A cseh író, Milan Kundera a sorokkal zárja A lassúság című regényét:Korunk eladta magát a gyorsaság ördögének, ezért feledkezik meg még saját magáról is oly hamar.
"Az idő becses ajándék, azért kaptuk, hogy okosabbak, jobban érettebbek és tökéletesebbek legyünk általa. Az idő maga a béke, míg a háború nem más, mint az idő durva elutasítása, az időből való kitörés valamiféle esztelen türelmetlenség következtében."
Thomas Mann Emil Belznernek írt leveléből, 1950
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-07-24 21:29:16, kedd
|
| |
| |
Érdekesség képen gyönyörű fotók a természetről.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-07-24 10:01:53, kedd
|
| |
| |
A magyar Svájc becenevet nemcsak szépsége és gyönyörű fekvése miatt kapta a környék, de azért is, mert Óbánya lakossága még ma is döntően német nemzetiségű. Az Öreg-patak völgyében megbúvó egyutcás falu hagyományos, zömében fehérre meszelt, tornácos házai elevenen őrzik a századokkal ezelőtt itt élők emlékét.
Üveghuták az erdő mélyén
A 17-18. század fordulóján a mai Óbánya (Altglasshütte) helyén indult meg a kelet-mecseki erdei üveggyártás. Az üveghuták általában az erdőbe települtek, mert az üveggyártás során rengeteg fára volt szükség, és könnyebb volt szekérrel a homokot ideszállítani, mint a fát. A kemencék fűtése mellett
a bükkfa hamujából készült hamuzsír előállításához is sok fára volt szükség.
A hamuzsír azért kellett, mert a mész mellett ez az anyag csökkentette a homok, illetve a kvarckavics zúzalékának olvadáspontját, és ezáltal gyorsította az olvadást.
Mivel a 18. századra Nyugat-Európában már jelentősen megfogyatkoztak az erdők, Magyarországon azonban még volt elegendő fa, az ország egyik legfontosabb exportcikkévé vált a hamuzsír. Az erdőirtások mértékét látva azonban Mária Terézia 1755-ben elrendelte a hamuzsír exportjának tilalmát, majd 1761-ben a korlátozását.
Ha a fa elfogyott a huta közeléből, az üveggyártás új helyre települt. 1762-ben a mai Kisújbánya (Neuglasshütte) területén, majd az 1780-as évek közepétől a Hosszúhetény területén található egykori Pusztabányán működött tovább a huta.
Óbánya és Kisújbánya az üvegolvasztó műhely távozása után sem néptelenedett el,
a hátramaradt irtásfalvak lakossága mezőgazdaságból, illetve különböző háziipari tevékenységből próbált megélni, ekkor alakult ki az óbányai fazekasság is.
A kelet-mecseki üveghutákban a környékbeli lakosság használati eszközei mellett elsősorban a pécsváradi apát és a pécsi püspök részére készítettek üvegtárgyakat.
Nagy felvevőpiacot jelentettek a borvidékek is,
ahol a borkészítésben sokféle üvegtárgyra volt szükség. A hutatelepülések élén a hutamester állt, ő bérelte az erdőt és az üveggyártás jogát az uradalomtól. Övé volt a település legnagyobb háza, körülötte egyszerű kis házikókban laktak a hutában dolgozó munkások a családjukkal.
Az üvegesek útján
Az Óbányai-völgyön is áthaladó Üvegesek útja elnevezésű tanösvény tábláit olvasgatva sok érdekes dolgot lehet megtudni az egykori üveghuták életéről. A Kisújbányai Baráti Kör Alapítvány által alapított Üvegesek útja a hosszúhetényi üvegkiállítástól indul, majd a Zengő alján, a Réka-völgyi hutahelyen, Óbányán, Kisújbányán és Pusztabányán keresztül ér vissza a kiindulási helyre.
A 23 kilométeres körúton 16 tájékoztató tábla mutatja be az üveg történetét,
alapanyagait, az üvegkészítés eszközeit, a lakosság életmódját és a Kelet-Mecsek 18. századi hutáit.
Kelet-Mecseki Tájvédelmi Körzet is, melynek legféltettebb botanikai értéke a világon már csak itt élő bánáti bazsarózsa.
A sétaút könnyen járható, bár itt-ott csak köveken lépkedve lehet átkelni a patakon. A patakmederben a víz néhol kisebb-nagyobb mészkőlépcsőkön, kis zúgóként kel át. Ezek a bukók forrásmészkő-kiválással alakultak ki, hasonlóan, mint a szilvásváradi Szalajka-völgyben. A kőzetek jellegzetes szürkéssárga színét a hegyből kioldott mész márgatartalma okozza.
A nagyjából 30 méter széles forrásmészkő-lerakódást vízfolyások táplálják felülről, ezért csöpög belőle a víz folyamatosan, melyből cseppkőszerű formák is kialakulnak. A jelenség különösen télen látványos, amikor lelógó jégcsapok képződnek a vízből. A sziklát élénkzöld moha és páfrány borítja, még ritka gímpáfrányt is láthatunk itt.
Innen nem messze található a völgy másik látványossága, a Ferde-vízesés vagy Tündérlépcső, amelyet nem forrásmészkő-kiválás hozott létre, hanem a krétában lejátszódó szerkezeti mozgások. A vízesés lépcsős szerkezetű, amelynek 10-25 centiméter magas lépcsői az alapkőzet jurakori rétegei, melyeket tektonikus erők billentettek ki vízszintes helyzetükből.
Hajdan a völgyben 28 vízimalom működött, az üveggyártáshoz ugyanis sok vízre volt szükség. A hutához közel volt a békasótörő malom, amelyben a kvarctartalmú köveket zúzták össze, a fűrészmalmokban pedig az üveg szállításához szükséges faládák deszkáit vágták.
Az emlékkő mellett különös feszület áll, amelyen a Krisztus-szobor testéből jelentős darabok hiányoznak. Állítólag azért, mert a szocializmusban egy helyi vezető itt gyakorolta a célba lövést.
Skanzen az erdő közepén
Hamarosan beértünk az erdő közepén rejtőző Kisújbányára, az egykori sváb faluba, mely mára üdülőfaluvá vált. A szép, tornácos házak egyik legszebbike a település közepén álló Faluház.
Innen falépcső vezet fel a közeli dombra, melynek tetején 1794-ben az itt élő német üvegfúvók egy Szent Mártonról elnevezett kápolnát építettek.
A völgyön keresztülhalad az európai Szent Márton kulturális útvonal.
A Szombathelytől Tours-ig vezető út Európa legnépszerűbb szentjének életét és kultuszának emlékeit mutatja be.
Az itteni üveghuta 1809-ig működött, ezután a lakosság tehéntartásból, illetve faklumpák és más faeszközök gyártásából próbált megélni. A mostoha életkörülmények miatt a falut 1970-ben utolsó lakói is elhagyták. Megértem őket, mert bár csodaszépnek tartom a völgyet, huzamosabb ideig nem tudnék itt élni. A széles, alföldi látóhatárhoz szokott szememnek meglehetősen szűk itt a belátható élettér.
Az elnéptelenedett település házait később városiak vették meg,
akik számára szerencsére fontosak a hagyományos értékeket, és eszük ágában sem volt a szép tornácos házak helyett kacsalábon forgó nyaralókat építeni.
Kisújbányától már nincs messze az 524 méteres Cigány-hegy, melynek tetején kilátó áll. Bár már jócskán elmúlt dél, amit a gyomrunk is jelzett, úgy döntöttünk, előbb felszaladunk a hegyre, és csak utána ebédelünk. Az út felfelé nem hosszú, de elég meredek. A kilátóból meseszép körpanoráma nyílik a Mecsekre.
A közelben a Zengő magaslik, a távolban a Misina-tető tévétornyát és a Villányi-hegységet is látjuk. Innen számos lehetőség nyílik a túra folytatására például Márévár. Az Óbányától a Cigány-hegyig tartó körtúra nem túl hosszú, alig tíz kilométer, és kedvező időben bárkinek ajánlható. Nehéz terepviszonyok nincsenek, látnivaló viszont annál több.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-07-24 09:15:37, kedd
|
| |
| |
JÓ REGGELT - ÖRÖMTELI NAPOT KÍVÁNOK!
Jó reggelt, Gyönyörű, hogy aludtál?
Mert melletted csodásan telt az éjszakám
És mikor kinyitom a szemem és rád pillantok
A reggelem mesés, a napom varázslatos
Nem láttam a fényt, nem hittem a másnapban
Nem volt okom, hogy érdekeljen
Mióta megjelentél, szembenézek a hajnallal
Mert tudom, hogy ott leszel
Jó reggelt, Gyönyörű, hogy aludtál?
Mert melletted csodásan telt az éjszakám
És mikor kinyitom a szemem és rád pillantok
A reggelem mesés, a napom varázslatos
Sosem aggódom, ha esik odakint
Mert itt vagy nekem, a Nap ragyog mindig
Jó reggelt, Gyönyörű, hogy aludtál?
Mert melletted csodásan telt az éjszakám
És mikor kinyitom a szemem és rád pillantok
A reggelem mesés, a napom varázslatos
Link
A Spanyolországban található Sabadell Bank 130. évfordulója alkalmából egy egyedi kampánnyal lepte meg városát. A spanyol kisvárosban egy flashmob rendezvényt hoztak létre, melyben több mint 100 művész és zenész vett részt, a Vallés Symphony Orchestra, Lieder, Amics de l Ópera és Coral Belles Arts zenekarból. Az egész úgy kezdődött, hogy a kislány egy érmét dobott a zenész kalapjába, aki elkezdett játszani, majd újabb és újabb zenészek jelentek meg, így a végére egy egész zenekar játszott az utcán. A zenészek Beethoven 9. szimfóniáját, az Örömódát adták elő. Meható és csodálatos élmény lehetett ez mindenkinek, aki ott volt.
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
2018. Július
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
265 db bejegyzés |
| e év: |
3311 db bejegyzés |
| Összes: |
16396 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 210
- e Hét: 733
- e Hónap: 9916
- e Év: 62624
|
|
|
Offline
