|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 20
|
|
|
|
|
|
2018-07-26 20:13:45, csütörtök
|
| |
| |
Kun Magdolna
Áldás az a nap, mikor két karodban ringatsz
S bronzhajamat simogatja fáradó kezed.
Áldás mikor hozzád bújva megremeg a testem,
És lángra lobban szívem, mert annyira szeret.
Szememben a szemed fénye, jövő napot formál,
Ezüst végtelenben rejti az idő perceket,
Hogy minden átélt csókban mire ajkam vágyik,
Maradandó holnap legyen a forró lehelet.
Áldás az a boldog nap, mely elhozott hozzám,
Áldás lett az életem, mióta hozzád tartozom,
Tőled csillant szép jövőt a sötét szárnyú éjjel,
Melyben fénykristályként én is beleolvadom.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: KUN MAGDOLNA 5. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-07-26 20:10:12, csütörtök
|
| |
| |
Tudod mi a te bajod? Túl gyorsan kötődsz. És ha egyszer kötődsz valakihez,
bármit megteszel hogy megfelelj neki, és hogy boldoggá tedd. Sosem arról
van szó, hogy te mit akarsz, mindig más érdekeit nézed a sajátod előtt.
Túl sok lehetőséget adsz az embereknek, akik túl könnyen feladják, ők ezt
nem érdemlik meg. Kihasználnak téged, és befolyásolható leszel. De te jól
megvagy úgy is, mert ők ott vannak az életedben, és te csak ennyit akarsz.
És még ha át is vernek, te akkor is ott leszel nekik. Mert ez vagy te, ilyen
vagy te. Ha egyszer kötődsz valakihez, foglyul ejtik a szívedet, és mindig
lesz benne helyük
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szerelem 3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-07-26 20:01:47, csütörtök
|
| |
| |
Kun Magdolna
Nem találom helyem, mikor nem vagy velem.
Másabb lesz a világ, ha elengeded kezem.
Ilyenkor
Mélyfekete bánatárnyak befedik a napot,
S ettől szomorúbbak lesznek az örömteli napok.
De mikor érzem, túl lenn vagyok a mélyben,
Előveszem fiókomból minden szép emlékem.
Ránézek egy képre, mely mosolyt kacsint felém,
Ettől újult akarattal felcsillan a remény,
S hiszem, hogy holnap ismét eljössz hozzám,
Felragyog újra a könnyet rejtő szempár,
Mert
Mert nekem te vagy a minden, a kezdet és a végzet.
Csókjaidtól feledem, hogy néha fáj az élet,
Hisz,
Bíborszárnyú éjeken rólad álmodozom,
Téged ölel, téged akar minden gondolatom.
Hozzád száll az esti imám csendes suttogással.
Érted lüktet érző szívem harsány dobbanással.
Rád simítom minden percben hozzád hajló vágyam,
Neked rejtem tűzszerelmem egy forró éjszakában.
Lobogó szenvedélyemnek már nem fakulhat fénye,
Mert gyújtólángként őrködöm szíved közepébe.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: KUN MAGDOLNA 5. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-07-26 19:55:34, csütörtök
|
| |
| |
Kun Magdolna:
Ma is vártam rád, úgy ahogyan mindig.
És ma is kerestem azt a régi illatot,
Mit oly sokszor éreztem, mikor búcsúzáskor,
Ajkad puha íve, ajkamon hagyott.
Ma is kerestelek a nesztelen fák között,
Hol a szél zúgása vigaszként hatott,
Mert minden zizzenő levélrezdülésben,
A te szavaid volt az, amit hallatott.
Ma is körbefont az a csillagfényes este,
Mely holdfényű éjben szerelmet adott
S én ma is elhittem, hogy újra láthatom,
A megszokottá váló kedves mosolyod.
Még százszor megjárom azt a régi utat,
Melynek szálló porszeme lelkemre tapadt,
Azért, hogy mindig emlékezzem arra,
Mit érez a tikkadt szív, ha víz nélkül marad.
Még ezerszer várlak, akkor is, ha nem jössz,
Nem számít a forróság, nem számít a fagy,
Amíg lélegezni tudok, téged szeretlek,
S érted hullnak könnyeim a falombok alatt.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: KUN MAGDOLNA 5. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-07-26 19:49:16, csütörtök
|
| |
| |
Kun Magdolna
Emlékszel, mikor
első édes kínunkat rejtettük
a félénk ölelésbe,
s félig vetett ruhánkon
vágy illata lengett?
Ott álltunk egymás előtt
pőre lélekkel,
s mezítelen testtel,
miközben elárvult szívünk
érzelemmel telt meg...
Szorítottál, szorítottalak,
asszonyi csókom
régi tűzzel égett,
s mikor átkaroltál, tudtam
semmi, de semmi
nem olthatja el,
ezt a lávaként forrongó
tűz-láng melegséget.
Már nem hűlhet ki
e szenvedélyes érzés,
őrizd meg kettőnknek,
addig, amíg lehet,
mert együtt teljes
ez az elröppenő élet,
melynek igazi értéke
simogató kezed.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: KUN MAGDOLNA 5. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-07-26 19:23:39, csütörtök
|
| |
| |
Kun Magdolna
Színes avar takarja már
minden léptedet,
csak néhány levél zörgi
a múltemlékeket,
csak néhány szívdallam
zenéli őszi muzsikánkat,
csak az sírja el titokban,
hogy merre, hol is
járhatsz.
A tél rideg csendjében
eljössz-e majd újra,
hozol e fényt, melegedőt,
hideg vánkosomra,
hozol e majd tiszta álmot,
hópelyhekbe bújva,
ami szép mesékbe ringat,
ha túl nagy csend
honolna.
Mert a tél keményen
edzi meg a lelket,
csak az bírja dermedtségét,
kit vissza is ölelnek.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: KUN MAGDOLNA 5. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-07-26 19:19:42, csütörtök
|
| |
| |
Kun Magdolna
Van úgy, hogy
egy életen át várunk,
de akit várunk,
az soha nem jön el,
mert ha nincs járható útja
lépteink nyomának,
nem törhetünk ösvényt
a képzeletünkkel
Csak állunk és várunk,
míg erőnkből telik,
és hűségünk lánca
kitartással bír,
mert tudjuk,
ha szeretünk valakit,
nem mozdul a láb,
akárhogy növekedik
a fojtó távolság.
S így csak állunk és állunk
rendületlenül,
mindaddig míg szívünk
el nem csendesül.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: KUN MAGDOLNA 5. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-07-26 19:02:31, csütörtök
|
| |
| |
Kun Magdolna
Mindig azzá válunk,
amit mások látnak bennünk,
sosem leszünk többek,
mit másnak adhatunk,
mert hiába dúskálunk
anyagi javakban,
értékét veszti az,
hogyha meghalunk.
De ha egész életünket,
s benne emberségünket,
annak tudatában éljük,
hogy mások szívéhez,
mint viszonyulunk,
akkor minden szívben
ott hagyunk egy parányi
érzést, mitől halhatatlan lesz
ember-mivoltunk.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: KUN MAGDOLNA 5. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-07-26 18:54:36, csütörtök
|
| |
| |
Kun Magdolna
Ringass, csak ringass! Oly szép az ölelésed!
Félhold ívben feszüljön a kéjtől éledt test!
Lágy mozdulattal lihegjen a földön járó idő,
Mely egy utolsó tánccal még égig emelhet.
Szeress, csak szeress! Szememben fény vagy!
Örökifjú élet, mitől megdobban a szív.
Egy őrült, vad éjszakáért mindent elcserélek,
Ha szerelmed lángja az, mi lobogásra szít.
Csókolj, csak csókolj! Tűzfelhőkben lássam,
Megremegő ajkad, melyből feltör majd a láz.
S a pokol tornácán sem oltsd el égő vágyam,
Hadd olvadjon véremmel a felizzó parázs.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: KUN MAGDOLNA 5. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-07-26 18:44:34, csütörtök
|
| |
| |
Kun Magdolna
Hallgasd, hogy gyorsul szívverésem,
Mikor a ránk kacsintó hold szemében,
Táncot járó csillagszikrák égi fénye gyúl
S mikor benned a szép szavak suttogása,
mint egy érzőember vallomása
a legszentebb érzésben hallgatásba fúl.
Szeretni bódító káprázat, tüneményes varázs.
Olyan, mint mikor testünk egybeforrva
egy pillanatig arra vár,
Hogy örökifjú érzés legyen az andalító, forró nyár...
Mert, ha szeretünk,
Lávaként hevít bennünket a féktelen erő,
Mely az idő védőpajzsát áttörve is örök lángot lobog
S ettől a szabadrepüléstől
A túlszárnyaló érzés, mindaddig él bennünk,
míg a föld a nap körül körbe-körbe forog.
Észvesztő gyorsasággal terjed a fellobbanó láng,
valahol a vágyhatáron túl,
Hol minden csókból szivárvány lesz
s minden jó szó boldoggá tesz,
mert szerelmünk köteléke az,
mi végtelen hévvel ölel és összehurkolt
szorítása sohasem lazul, hisz az álom valós léte
lelkünkben mindig nyomot hagy.
Az átélt emlék szépsége ugyanaz marad
változatlanul.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: KUN MAGDOLNA 5. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 20
|
|
|
|
2018. Július
| | |
|
|
| ma: |
1 db bejegyzés |
| e hónap: |
158 db bejegyzés |
| e év: |
5306 db bejegyzés |
| Összes: |
34593 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 4199
- e Hét: 11770
- e Hónap: 34037
- e Év: 166591
|
|
|
Offline
