|
 1/5 oldal 
|
Bejegyzések száma: 40
|
|
|
|
|
|
2018-07-27 20:00:33, péntek
|
| |
| |
Volt egy fiú és volt egy lány.
Gyönyörű nap csendes alkonyán,
hogy találkoztak véletlen volt csupán.
Leírhatatlan volt ahogyan egymásra néztek,
fiatal szívükben szerelem égett.
Egy forró csókkal kezdődött az szerelmük,
de a tragédia bekövetkezett s ez lett a vesztük.
Úgy kezdődött minden mint egy álom,
Szerették egymást mindennél jobban a világon.
De a fiú egyszer csúnyán félrelépett,
s a lány nem bocsátotta meg neki amit vétett.
Az évek teltek s a srác nem felejtett
hiányzott neki szerelme ,s megbánta amit tett.
Ezért hát felkereste ,hogy hátha újra kezdhetik,
de a lány karja mást ölelt, mást csókolt mint eddig.
Észre vette a fiút ,felzaklatta a dolog,
megismerte ,de szólni nem tudott.
Kézen fogta barátját ,s kérte ,hogy menjenek el,
de hogy miért azt nem mondta el.
A fiú szemében könnycsepp csillan ,nézi távolodó kedvesét,
Felrémlenek a régmúlt képei ,nem akarja feladni ,elveszteni szerelmét.
Csak nézi ,de nem tesz semmit érzi szíve megszakad
úgy gondolja ,talán idővel újra próbálkozhat.
Talán a lány szívében sem halt ki a szerelem iránta,
Mert láthatólag a fiú jelenléte nagyon megrázta.
Ismét évek teltek s a lány rádöbbent.
hogy a fiú nélkül élete nem ér semmit sem.
Elhatározta ,hogy megkeresi,
s életét neki szenteli.
Mikor megtalálta szívéből ömleni kezdett a vér,
mert az áhított fiú kit szeretett már nem élt.
Megölte a szerelem ,meghalt kedveséért,
életét áldozta egyetlen szerelméért.
A lány térdre rogyott a sír előtt ,s arcát kezébe temette,
Elhatározta hogy ő is itt nyugszik majd mellette.
A méreg gyorsan hatott ,mire a mentő kiért
feje lehanyatlott ,s a lány már nem élt.
Azóta is egymás mellett nyugszik a pár
a rózsa is összefonódott sírjuk felett már.
Történetük egy örök dráma,
Mely tanulság az egész világ számára.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: MEGHATÓ és SZÉP TÖRTÉNETEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-07-27 19:57:35, péntek
|
| |
| |
"Utolsó leheletemmel is köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam és az értelem egy szikrája világított az én homályos lelkemben is. Láttam a földet, az eget, az évszakokat. Megismertem a szerelmet, a valóság töredékeit, a vágyakat és a csalódásokat. A földön éltem és lassan felderültem. Egy napon meghalok: s ez is milyen csodálatosan rendjén való és egyszerű! Történhetett velem más, jobb, nagyszerűbb? Nem történhetett.
Megéltem a legtöbbet és a legnagyszerűbbet, az emberi sorsot.
Más és jobb nem is történhetett velem."
Márai Sándor |
|
| |
|
0 komment
, kategória: ÍDÉZETEK ÉS BÖLCSESSÉGEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-07-27 19:54:06, péntek
|
| |
| |
Femis Éva: Öregek vagyunk?
Mi az, hogy "öregek"? Mihez képest? Kihez képest?
Egyáltalán, kinek vagy minek a normájához képest öreg vagy fiatal valaki? Lehet-e, látszólag, külső szemlélő által, mondhatnám felületesen rámondani valakire, öreg vagy fiatal?
Nem tudom eldönteni.
Lehetsz bölcs, lehetsz tanulékony. Repülhetsz a csillagokba és zuhanhatsz irdatlan nagyot, kortól és nemtől függetlenül.
Ki dönti el? Nem venném a bátorságot, hogy eldöntsem...
***
Nem értem az embereket. Miért kell büszkének lenni arra, hogy 10, 20 vagy akárhány éve házasok? Miért nem arra büszkék, hogy harmóniában és szeretetben élnek...
Mit számítanak az évek? Az egyetlen ami nem múlandó a szeretet. Mi vagyunk a világegyetem értelme, mi építjük az időt. Mi vagyunk az örökkévalóságot átívelő híd, lehetetlen helyzetekbe bonyolódunk, hogy újra, meg újra próbára tegyük önmagunkat és tanuljunk szeretni, szeretni, SZERETNI!...
Ha az ember szeretettel él nincs idő. Időtlenség van. Csend és nyugalom. Ahol nincs meghitt szeretet, ott semmi sincs. Az élet sohasem adja fel, az egyedüli valóság maga az Élet! A tudat bármely pillanatban, amikor úgy tetszik neki emlékezhet, kicsoda is valójában, emlékezhet a valóságra, emlékezhet a szeretetre. Ösztönösen tudom, mi mindannyian az élet gyermekei vagyunk, az életé, és a szereteté. Ki előbb, ki később rájön erre az örök igazságra... |
|
| |
|
0 komment
, kategória: SZÉP KORÚAK ALBUMA |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-07-27 19:50:26, péntek
|
| |
| |
Válóczy Szilvia: Isten adta...
Isten adta az életet nekünk,
S Isten tudja, mi lesz majd velünk,
Veled és velem, e két lélekkel,
Lelkünk rajta oly becsülettel.
Isten adta át kezem a kezedbe,
S Isten veszi majd el, mit lehetne,
Mit megtehet, megteszi, csak kérd,
Csak kért kívánalmaddal beérd.
Isten adta e buja természetet,
S Isten látja majd mikor temethet
A teremtett idő megfásult múltjait,
Múltakból menekült hajtások százait.
Isten adta a víg-öröm muzsikát,
S Isten hallja majd énekünk odaát,
Mint mennyei szónoklat lírai hangja,
Hangos dúdolásban a szív dalát játszva.
Isten adta az életet nekünk,
S Isten tudja, mi lesz, majd velünk...
Veled és velem, e két lélekkel...
Csak lásson el az ég, sok szeretettel. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: SZERETET |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-07-27 19:49:00, péntek
|
| |
| |
Hallgatom a szívem
Ha majd egyszer leáll, és elszakad a testemtől az, ami én vagyok, lehajolok még egyszer, és megcsókolom a szívem; megcsókolom, mert szeretett engem, és szerette az egész világot.
Jól tudom: a fényt a szemem itta, a dalt a fülem fogta, a simogatást a kezem érezte, szép utakon a lábam vitt, és a gondolatok a fejemben születtek, mint az ég távoli villódzása, de mindezt a szívem gyűjtötte össze, és belőle lett minden, ami Szeretet.
(Fekete István) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: SZERETET |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-07-27 19:47:34, péntek
|
| |
| |
Válóczy Szilvia: Isten adta...
Isten adta az életet nekünk,
S Isten tudja, mi lesz majd velünk,
Veled és velem, e két lélekkel,
Lelkünk rajta oly becsülettel.
Isten adta át kezem a kezedbe,
S Isten veszi majd el, mit lehetne,
Mit megtehet, megteszi, csak kérd,
Csak kért kívánalmaddal beérd.
Isten adta e buja természetet,
S Isten látja majd mikor temethet
A teremtett idő megfásult múltjait,
Múltakból menekült hajtások százait.
Isten adta a víg-öröm muzsikát,
S Isten hallja majd énekünk odaát,
Mint mennyei szónoklat lírai hangja,
Hangos dúdolásban a szív dalát játszva.
Isten adta az életet nekünk,
S Isten tudja, mi lesz, majd velünk...
Veled és velem, e két lélekkel...
Csak lásson el az ég, sok szeretettel.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: HIT-ÉLET |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-07-27 19:45:42, péntek
|
| |
| |
Dsida Jenő:
Minden nap esttel végződik
Minden nap esttel végződik.
Minden zaj csenddel végződik.
Minden valami semmivel végződik
és holt betű lesz minden fájdalom.
Csukják itt is, ott is az ablakot,
értelmetlen sötét zsalu-szemek
ölelik magukba arcomat.
Minden nap estével végződik.
Kaput keresek, hol nem áll angyal,
egy szemet, mely nyitva maradt
s azt mondja nekem: értelek.
De minden zaj csenddel végződik.
Ilyenkor a templomokat is bezárják,
az Isten magára csavarja
gomolygó, vastag, sokredős ruháját -
minden valami semmivel végződik.
Ilyenkor senkinek sem szabad beszélnie,
a koldusok bokrok alá húzzák magukat,
a tücsök ciripel. Este lett.
S néma verssé lesz egy-egy fájdalom.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - DSIDA JENŐ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-07-27 19:42:34, péntek
|
| |
| |
"Azon a napon, amikor az ember beengedi szívébe az igaz szeretetet, mindaz, ami jól el volt rendezve, összekuszálódik, és megrendül minden, amit helyesnek és igaznak tartottunk. A világ tehát akkor válik valódivá, amikor az ember megtanul szeretni -egészen addig csak hisszük, hogy tudjuk, mi a szerelem, de nincs bátorságunk szembenézi igazi valójával. A szerelem vad erő. Ha meg akarjuk zabolázni, elpusztít. Ha börtönbe akarjuk zárni, a rabszolgájává tesz. Ha meg akarjuk érteni, cserbenhagy és összezavar. Ez az erő azért van a Földön, hogy boldoggá tegyen, hogy közelebb vigyen minket Istenhez és felebarátainkhoz: ahogy ma szeretünk, az mégis sokkal több szenvedést jelent, mint nyugalmat." |
|
| |
|
0 komment
, kategória: SZERETET |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-07-27 19:40:27, péntek
|
| |
| |
"Inkább csalódok, ha kell, naponta százszor is, minthogy állandóan bizalmatlan legyek mindenkivel, és az életet pokolnak tartsam, amelyben szörnyetegek élnek... Szeretek élni! És inkább legyen az életem örömteli, néha csalódással, mint elejétől végig boldogtalan, de csalódások nélkül!"
Müller Péter |
|
| |
|
0 komment
, kategória: ÍDÉZETEK ÉS BÖLCSESSÉGEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-07-27 19:37:43, péntek
|
| |
| |
"Ha leereszkedsz lelked mélységeibe, megtalálod a boldogsággal kevert szomorúságot. Vajon lehetnek-e boldogok a napok, ha nem ismerjük a szomorúságot? Ott van ő mindenben, a lombját hullató fa koronájában, a szirmát vesztő virágban, a medréből visszavonuló tenger hullámában és a felhők mögött lebukó nap búcsúzásában. A hegyek szívében is ott lapul a szomorúság. Bánkódnak, hogy nem nőttek az égig, s ha egykor az egek lábát is súrolták, az évek múlásával ormuk megkopott, színük elhalványult. Ezt teszi velünk az idő: a szépség is törékeny, mért volna kegyesebb az örömökkel? Hogy minden boldog pillanatba egy csepp szomorúság vegyül - sosem vagyunk maradéktalanul boldogok -, úgy a szomorúság felkészít a boldogabb időkre. Emberi ez is: alászállás és felemelkedés. Ahogy a nap és az évszakok búcsúznak, majd magukhoz ölelik újra a csillagokat, úgy változandóság honol mindenben: az emberi szívben, a hangulatokban, a körülményekben."
(Tatiosz) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: ÍDÉZETEK ÉS BÖLCSESSÉGEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/5 oldal
|
Bejegyzések száma: 40
|
|
|
|
2018. Július
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
1988 db bejegyzés |
| e év: |
15094 db bejegyzés |
| Összes: |
18977 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1293
- e Hét: 4607
- e Hónap: 8640
- e Év: 67893
|
|
|
Offline
