|
2018-07-05 20:45:25, csütörtök
|
| |
| |
1111 ÉVE VOLT A POZSONYI CSATA
1111 éve Pozsony melletti csatában a magyarok legyőzték a bajor sereget.
A magyar történelem talán egyik legfontosabb ünnepéhez, évfordulójához érkeztünk, a Pozsonyi csata 1111. évfordulójához. Ha nem is piros betűs, mégis arany betűkkel ég bennünk (kellene, hogy égjen), amikor Árpád vezér hatalmas túlerő ellen védte meg nemzetünket a végső pusztulástól, és elérte, hogy mind a mai napig megmaradhattunk itt, a Kárpát-medencében.
A pozsonyi csata 907. július 4. és 7. között zajlott, a mai Pozsony alatt. A kora középkor egyik legjelentősebb ütközetéről van szó, ugyanis a korhoz mérten hatalmas hadseregek csaptak össze.
A pozsonyi csatában az Árpád fejedelem vezette magyar sereg megsemmisítette a Keleti Frank Királyság hadait. Számos forrás a honfoglalás végének tekinti az eseményt. A csata a keleti frank seregek megsemmisítő vereségével végződött, amiben a Luitpold bajor herceg és a Theotmár salzburgi érsek is elesett. A magyarok újabb területeket nyertek az Enns folyóig, mely 955-ig a magyar mezsgye határa lett.
A magyarok hadjárataikkal (“kalandozások") - amelyek során Bizáncig, Dél-Itáliáig és a Pireneusi-félszigetre is eljutottak - állandóan fenyegették Bajorországot és Szászországot. Kereskedelmi útvonalaikat elvágták az Elbától, valamint Oroszországtól.
907-ben egyesült európai haderő gyűlt össze a bécsi medencében. A hadjáratot német-római vezetéssel szervezték meg és az akkori német király rendelete szerint azzal a céllal, hogy “...decretum..Ugros eliminandos esse..." azaz " elrendeljük, hogy a magyarok kiírtassanak".
Ezt a célt extra adag erő koncentrálásával akarták megvalósítani mai szóval élve, “biztosra mentek".
Az akkori Európa viszonyai között szinte elképzelhetetlen 100.000 fő körüli létszámban gyűlt össze a csapásmérő erő, még a jóval későbbi keresztes hadjáratok idejére sem tudtak ilyen létszámú hadsereget megszervezni.
907 június derekán megindult a támadás, amely három oszlopban nyomult előre a Duna vonalán. A déli parton a ‘gyengébb', kb. 40 ezres szárny; a Dunán hajókon egy kb. 10-12 ezres inváziós csoport+hadtáp míg az északi parton egy jó 45 ezres főerő. Árpád, a törzsszövetség fejedelme az egész Európára kiterjedő felderítő hálózata miatt jó előre tudott a készülő pusztító háborúról.
A törzsszövetség egyesült főerejét - 40.000 lovas - négy részre osztotta. Az egyenként 10 ezer fős lovas egység neve tümen azaz magyarul tömény régi sztyeppei hadszervezési szokás.
Az elsőt Ő maga vezette,a többit pedig fiaira bízta: Tarhos(43), Üllő(41), Jutas(35).
Az ellenség átkelésének és ezzel egyesülésének megakadályozására elsőként az inváziós flotta sorsa pecsételődött meg: gyújtólövedékekkel tűzijáték és viziparádé keretében szenvedett technikában 100%-os, élőerőben kb. 95%os veszteséget a hajóhad.
Másnap az elsáncolt déli szárny kapott koncentrált többirányú lovasrohamokat amelyek hatására maradéktalanul elpusztult (40.000 ember).
A csata utáni éjjel Árpád elrendelte az átkelést teljes csendben. Tehát átkelés a Dunán kb. 35.000 lovassal az ellenséges sereg ‘orra előtt', éjszaka, teljes csöndben, ami akkor elképesztő haditechnikai bravúrnak számított.
Az átkelés annyira sikerült, hogy hajnalban az ellenség a felkelő napból záporozó több tízezres nyílfelhőre ébredt majd túlereje ellenére ismét két nap öldöklő ütközet után szó szerint halomra pusztult a pozsony körüli síkságon.
A néhányezer fős túlélő csoport menekülés közben próbált rendeződni de a magyar könnyűlovasság üldözésben is hatékony: Ennsburg váráig meglepően kevesen jutottak el. A vár alatti síkon felvonuló magyar haderőre rátört a királyi őrség és tartalék de a színlelt visszavonulással magyar részről a német üldözők csőbe futottak mert a környező erdőkből kitörő magyar lovasság a megforduló főerőkkel őket is legázolta.
A német király olyan gyorsan menekült, hogy minden értékét - még a trónszékét is - hátrahagyta, seregvezéreiből pedig a flottavezetőn kívül mindenki meghalt (grófok, püspökök tucatjai).
A csata következményeként a magyar határ az Enns folyó lett (Ober Enns - innen a meséink ‘Óperenciás tengere'), valamint hogy idegen sereg 130 évig nem mert Magyarország felé fordulni. Legközelebb Szent István idején, de akkor ugyanígy jártak csak a Vértes hegységben.
Árpád fejedelem két (három) fiát vesztette, és Ő maga is halálos sebet kapott és pár hét múlva meghalt - a Hazáért. Eltemették tisztességgel titkos sírba, őse, Atilla közelébe - a mai Nagykevély hegy rejtett völgyébe - nyugodjék örök békében!
A vereség akkora trauma volt a nyugatiak számára, hogy ezután egészen II. Konrád (ur. 1024-1039) 1030-as támadásáig nem vállalkoztak Magyarország meghódítására.
A pozsonyi csata a magyar hadtörténet egyik legfontosabb győzelme volt, melyet őseink elsősorban a reflexíjnak, és nomád harcmodoruknak köszönhettek.
A bajorok nem ismerték sem a fegyver hatékonyságát, sem a magyarok taktikáját, ezért túlerejük dacára könnyű prédának bizonyultak a törzsszövetség erői számára.
A csata győztes hadvezérének kilétét ugyanakkor máig nem sikerült tisztázni: egyesek szerint Árpád fejedelem irányította Pozsonynál őseink seregeit, mások pedig úgy tartják, éppen az ő halálát - és Zolta hatalomra kerülését - próbálta meg kihasználni a Keleti Frank Birodalom.
Ismét mások azt állítják, hogy Árpád ebben a csatában lelte halálát.
Bármelyik fejedelem is vezette hadainkat Pozsonynál, hozzájárult a törzsszövetség helyzetének megszilárdulásához, és pontot tett Kárpát-medencei sikeres honfoglalásunk végére.
A 907 -es pozsonyi csata hivatalos tananyag az Egyesült Államok összhaderőnemi katonai akadémiáján, ismertebb nevén a West Point -on. Tehát minden amerikai hivatásos tiszt évtizedek óta vizsgázik belőle.
És a mi történelem tankönyveink...?
Pozsonyi csata
Link
Pozsonyi csata 907 - a "művelt nyugat" kegyelem döfése
Link
Pozsonyi csata - Árpád nyomában
Link
A magyar történelem 1100 éve egyetlen kisfilmben - Nézd meg és büszke leszel, hogy magyar vagy!
/Egy magyar csapat elképesztő 3D-s kisfilmet hozott létre, amely a Magyar történelem főbb pillanatait mutatja be. Varga Roland ötletgazda és közel 50 ember dolgozott 2 éven keresztül, hogy ez létrejöhessen. A projektet teljes mértékben saját pénzből finanszírozták, most keresnek szponzorokat, hogy a 15 perces kisfilmből egy másfél órás egész filmet hozzanak létre, hiszen lenne még mit megmutatni.
Read more http://eztnezdmeg.com/a-magyar-tortenelem-1100-eve-egyetlen-kisfilmben-nezd-meg-e s-buszke-leszel-hogy-magyar-vag/
Link
Film készül a magyarok tervezett elpusztításáról
Link
"Irtsátok ki a magyarokat" - Teljes fim
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
|
|
Offline
