|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 21
|
|
|
|
|
|
2018-08-15 21:04:08, szerda
|
| |
| |
Én Krisztusnak hiszek!
Akárki légy is, nem hiszek neked.
Ma nincs testvér és nincs felebarát,
csak farkastárs az ember, ki kidőlt
társa hulláján hizlalja magát.
A hízelgésed kannibál-kenyér:
hizlalsz, hogy zsíros falatod legyek,
s tudásod, pénzed, gyönyöröd és gázod
halálra mérgez, mint pók a legyet.
Ülj bár katedrán, vagy szónokolj hordón,
izzadj, vagy vérezz, könnyet onts, vagy öklözz,
azért teszed, hogy zsebem kiürítsd,
s hogy lépcsőd legyek újabb gyönyörökhöz.
Nyelved a szádban nagy szemétlapát,
hiába szór ezer ígéretet;
ha kötél szakad, engem áldozol fel,
s elfutsz, hogy megmentsd hitvány életed.
Ha király volnál, lennél szolga értem?
Ha ép, erős volnál, lennél beteg?
Ha gazdag volnál és körülmagasztalt,
lennél-e mindenkitől megvetett?
Vesd le értem a ruhádat! Búcsúzz el
hazádtól. Hagyd el szerelmed, anyád,
ne legyen kenyered, ne legyen hajlék,
ahol fejed nyugton lehajtanád,
szállj szembe értem az egész világgal
egyedül, s tűrd, hogy szembeköpjenek,
vérezz el elhagyottan a kereszten,
mint a Krisztus... akkor hiszek neked!
Álpróféták, hiába prédikáltok,
belőletek az ős-kígyó sziszeg:
ki értem szolga lett, s meghalt! Keresztfán!,
én egyedül csak Krisztusnak hiszek!
Bódás János
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-08-15 20:06:31, szerda
|
| |
| |
Élettörténetek: Krisztus a reménységem; Mary
A szüleim életét tönkretette az alkohol. Hároméves voltam, amikor elváltak.
Anyám szeretett engem, próbált jó anya lenni, de az italban keresett menedéket. Rendszeresen leitta magát, bolondokháza lett az életünk. Olyasmikért zárt ki a házból, hogy például nem nyertem meg a zongoraversenyt, vagy a lefolyóba öntöttem a vodkáját. Be kellett törnöm a pinceablakot, amikor be akartam jutni a házunkba.
Tizenhét éves voltam, amikor Jézus rám talált. Egy barátom elhívott magával a templomba, én pedig szinte ittam a lelkész szavait, amikor Isten hűséges szeretetéről beszélt. Bíztam benne, hogy megváltozhat az életem.
Hozzámentem egy nálam hat évvel idősebb férfihoz. Eleinte biztonságban éreztem magam, de a férjem egyre agresszívabbá vált. Rendszeresen vert, egyszer kutyalánccal is megütött; fojtogatott, gyomorszájon rúgott, lelökött egy stégről és a lépcsőről. Felfoghatatlan, hogyan voltam képes meggyőzni magam arról, hogy még mindig szeretem.
Huszonhárom éves koromban megtaláltam az apámat. Azt reméltem, ő majd megvéd, ezért elhagytam a férjem. Az apám azonban nem védett meg, sőt szexuálisan bántalmazott. Teljes elkeseredésemben öngyilkosságot kíséreltem meg. A sikertelen kísérletet követően dühödten kiáltottam Istenhez: miért engedte, hogy életben maradjak? És hol volt mindeddig?
Felkerestem egy lelki tanácsadót, egy rendkívül intelligens, kedves és fiatal gyülekezeti elöljárót. Egy év elteltével egymásba szerettünk - igaz, ő házasember volt. Nagy küzdelmeink voltak, könyörögve kértük Isten segítségét, de végül engedtünk a csábításnak. Elvált, összeházasodtunk. Nem érdemeltük meg Isten áldását, a három csodálatos gyermeket, akiket nekünk ajándékozott. Életemben először volt családom!
A legidősebb gyermekem még hatéves sem volt, amikor súlyos fejfájások kezdtek gyötörni, megromlott a hallásom, és az arcom egyik fele lebénult. A szakorvos kiterjedt agytumort állapított meg, a daganat egyes részei operálhatatlanok, s azóta is újabb komplikációkat okoznak. Emlékszem, különösen nyugodtan fogadtam a diagnózist. Az életünk a feje tetejére állt, de a családunk nem rendült meg.
A gyerekek gyorsan cseperedtek, s bár jártunk gyülekezetbe, egyre nagyobb hatással volt rájuk a világ. Mindhárman kerültek olyan helyzetbe, hogy a rendőrség letartóztatta őket. A legkisebbnél megállapították, hogy skizofréniában szenved. A legnagyobb két évet ült börtönben. Teljesen kétségbeestünk.
Kis idő múlva a férjem két agyvérzésen is átesett, a személyisége jelentősen megváltozott. Ekkor tudtam meg, hogy anyagilag a csőd szélén állunk, nemsokára el is veszítettük a házunkat. Annyira összetörtem, hogy még a terapeutánál is alig tudtam megszólalni.
Az életünk azóta sem változott. Engem viszont egyre inkább megváltoztat Isten.
A fájdalmakkal és gondokkal kapcsolatban - különösen azokkal, amelyeket elviselhetetlennek érzünk - arra jöttem rá, hogy talán Isten épp azért engedi meg az életünkben őket, mert elviselhetetlenek számunkra, a velük járó fájdalommal és szorongással együtt, ő azonban még ezeket is elbírja. Azt hiszem, szeretne rávezetni bennünket arra, hogy ajándéknak tekintsük ezeket a helyzeteket, a békesség ajándékának a zűrzavar kellős közepén. A gondok nem szűnnek meg, az élet megy tovább, de ő képes kihúzni a fájdalom fullánkját, és reményt ültetni a helyére. Csodás felismerés ez számomra!
Ma már hiszem, hogy az élet nem mindig marad ilyen, mint most. De még ennél is nagyobb vigasztalást találok abban, ha nem a fájdalmaimra figyelek, hanem Istenre, aki egy napon majd minden gyötrelmemtől teljesen és örökre megszabadít.
Egész életemben arra kerestem a választ - és sose találtam -, miként születhet remény a kétségbeesésből. Az én reménységem nem abból fakad, hogy mit teszek vagy épp nem teszek. Nem a problémák megoldásában rejlik, hanem Krisztusban: ha rá figyelek, minden megváltozik.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-08-15 12:19:56, szerda
|
| |
| |
Havasi gyopár
Sivár kor ez! Mint gőgös hegyorom,
az ember égig nőtt, s havas, hideg.
Acél, s vaskéreg fed minden szívet,
s pénzzel méri egymást testvér, rokon.
Lavinaként, ropogva, zúzva, törve
pusztít az Érdek. Mit akarsz dalom?
Most a Bomba, a Gáz a hatalom,
s a Parnasszus: a Gyár, a Bank, a Tőke.
Próféta, költő, megfagysz itt, szegény,
a jó Üzlet a legszebb költemény!
Lejárt a koldus álmodók kora,
(a havas a virághoz mostoha),
s a vers csak úgy nyílik a Kor kopár
szikláin, mint bús havasi gyopár.
Bódás János |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-08-15 11:58:02, szerda
|
| |
| |
,,Elégséges ismerettel rendelkezünk ahhoz, hogy hitünknek szilárd alapja legyen."
-Paul E. Little- |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-08-15 11:56:01, szerda
|
| |
| |
,,Nincs minden kérdésre teljes válaszunk, mivel Isten nem fedte fel előttünk minden szándékát."
-Paul E. Little- |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-08-15 11:53:32, szerda
|
| |
| |
,,A kételkedés és kérdezés hozzátartozik minden gondolkodó emberhez. Fontos azonban, hogy ha egy bizonyos kérdésre nem tudunk válaszolni, ne mondjuk azt, hogy nincs rá válasz."
-Paul E. Little- |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-08-15 11:51:56, szerda
|
| |
| |
,,Nem hódolhatunk az emberi értelem gőgjének, de ápolnunk kell az értelem tisztességét."
-John Stott- |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-08-15 11:50:29, szerda
|
| |
| |
,,Az alapvető ok, amiért az emberek nem ismerik Istent, nem megismerhetetlensége vagy megérthetetlensége, hanem az, hogy az ember fellázadt Isten ellen, alkotója ellen."
-Paul E. Little- |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 21
|
|
|
|
2018. Augusztus
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
773 db bejegyzés |
| e év: |
6903 db bejegyzés |
| Összes: |
35893 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3224
- e Hét: 8068
- e Hónap: 19943
- e Év: 207745
|
|
|
Offline
