|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
|
|
2018-08-20 07:29:21, hétfő
|
| |
| |
2018. augusztus 19-én vasárnap és augusztus 20-án hétfőn Bodajkon:
A legrégibb magyar búcsújáróhelyként tartják számon a Bodok hegyhát lábánál meghúzódó falu kegytemplomát, melynek falai a Szent István király kápolnájának kövein nyugszanak és kegyképe Passauból, felesége szülővárosából érkezett a Bakony aljára.
A Kálvária-hegy tövében feltörő gyógyító forrás ősidők óta vonzotta a zarándokokat a Mindenkor Segítő Szűz Mária szent kútjához. Szent István királyunk is többször ellátogatott ide, majd a kút mellé kápolnát építtetett, melyet fiával, Imre herceggel gyakran és szívesen felkeresett. Járt itt Szent Gellért püspök is, Szent László királyunk pedig 1090-ben itt futamította meg a pogányokat a kereszt jelével - ahogyan a legenda mondja. A középkorban a keresztes lovagok gondozták, a törökökkel vívott harcokban neves vitézek - köztük Brindisi Lőrinc, a szentéletű kapucinus szerzetes - védték, majd a Mórra letelepített kapucinusok építették újjá a kegyhelyet. A Segítő Szűz kápolnáját - a régi alapjain- kezdte építeni egy Willibald nevű páter, 1697-ben. 1728-ban új templom építését határozták el, amely Kolonits Lipót hercegprímás vezetésével 14 év alatt fel is épült: 1742-ben szentelte fel Berényi Zsigmond pécsi püspök. A gyönyörű freskókkal díszített új barokk templomba Szent István felesége, Boldog Gizella királyné szülővárosából, Passauból érkezett az oltárkép - a Mindenkor Segítő Szűz Mária híres képének másolata. A bodajki kegyképhez fűződő csodálatos gyógyulások 200 év alatt úgy megnövelték a búcsújárók számát, hogy egy hatalmas, 15.000 főt befogadó, árkádos zarándokudvar építését kezdték meg 1942-ben, majd a II. világháborús pusztítások után romjaiból építették újjá. A csodálatos kegytemplomot belül 1992-ben restaurálták, külső felújítása 2013-ban történt meg. Az itt élő atyák nagy szeretettel várnak minden ideérkező zarándokot, az év minden napján, lehetőséget biztosítva a kegyhely megtekintésére, gyóntatásra, csoportok részére szentmise imádkozására. Kegyhelyünk nagybúcsúját Mária nevenapjához (szeptember 12.) közel eső szombat vasárnap tartjuk.
A bodajki kegyhely érdekessége, hogy történetében az első magyar szent családnak meghatározó szerepe van: kápolnáját Szent István építteti, csodatévő kegyképét pedig, 600 évvel később, Boldog Gizella városa adja. 1948-ban a Bodajki búcsút Mindszenty bíboros 35000 ember előtt imádkozta a Boldogasszony Évében.
1083. augusztus 20-án szentté avatták I. István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában.
Erre a napra emlékezve ünnepeljük minden évben Szent István királyt és a keresztény magyar államalapítást.
A Szent Istvánra való emlékezésnek ugyan ezeréves hagyománya van, az államalapítás ünnepe a körmenetből nőtte ki magát a 20. században.
Szent László uralkodása idején az I. István által minden évben Nagyboldogasszony napján (augusztus 15-én) tartott törvénynapokat áttetette augusztus 20-ra, István király szentté avatásának napjára.
A középkorban az egész Kárpát-medencében élt Szent István kultusza.
Fontos eleme volt a búcsújárás és 1222-ben az Aranybullában is rögzítették ,,szent király ünnepét", amelyet Székesfehérváron tartottak, bár kezdetben nem augusztus 20-án.
1342-től, Nagy Lajos uralkodásától kezdve Szent István ünnepének napja, a keresztény magyar államalapítás emléknapja, a legősibb magyar ünnep egyházi ünnep volt.
1771-ben Mária Terézia nemzeti ünnepként vetette fel a naptárakba.
Elhozatta a Szent Jobbot Bécsbe, majd Budára, amelyet ettől kezdve minden évben körmenetben vittek végig a városon.
A királynő rendelete értelmében az időközben elpusztult Zsigmond-kápolnában őrzött ereklyét évente hat alkalommal lehetett közszemlére állítani, köztük augusztus 20-án.
A körmenetnek egészen a második világháború végéig a budai vár adott otthont, nem pedig a pesti belváros, ahogyan napjainkban.
A szokás történetében az 1848-49-es szabadságharc után több mint tíz éves kényszerszünet következett be, mivel a Bach-korszak betiltotta.
Az enyhülés vetett véget 1860-ban a tilalomnak.
Ezután augusztus 20-a egyre népszerűbbé vált, a körmenetet országos érdeklődés kísérte.
A 19. század végén a Monarchiában igény merült fel magyar nemzeti ünnep megalkotására is. Hosszas parlamenti vita indult, amely március 15. és augusztus 20. körül forgott.
1891-ben mégiscsak nyertesként került ki augusztus 20-a, amit munkaszüneti napnak, korabeli elnevezéssel nomra-napnak minősítették.
A körmenethez kapcsolódó új, érdekes jelenség is felütötte a fejét, mégpedig a budapesti vásárlás: a városba érkező tömeg a körmenet után az utcákat rótta, hogy különféle portékákat vásároljon.
Az újságokban megjelentek a ,,Szent István-napi vásár" hirdetések, az üzletek pedig teli polcokkal várták a látogatókat.
Augusztus 20-a nemcsak az Államalapítás Ünnepe, de az új kenyéré is. A pékeknek azért is különleges ez a nap, mert ilyenkor sütnek először kenyeret az újonnan aratott búzából.
Dugasz István
Augusztus 20
Piszkosságok, töretlen álmok
Uralják a nagyvilágot.
Tehetetlen szívem, lelkem
Kicsi vagyok nem véletlen.
Amióta élek itten
Nincsen másom csak a hitem.
Hiszem Isten országában,
Az igazi magyarságban.
Ma is annyi áruló van
Amennyi volt épp a múltban.
Pénzért adják hazát, szavát.
Többet ér a haszon, lopás,
Mint az igaz hű vallomás.
Nem lehet, hű ki hazudik,
Ki csak vagyonról álmodik.
Ki csak pénzért töri magát
Ne bízz arra sose hazát.
Ünnepeljük az alkotmányt,
Korhoz szabjuk annak szavát.
Aki csal, lop, hazudik
Az, hazáról nem álmodik.
Hatalmat ne kapjon soha
Fektessük ezt alkotmányba.
Változik a világ mindig
Európa abban bízik.
Múltunkat is nézzük végre,
Legyen szív a magyar népbe.
Mit elvettek a századok
Azok ellen most lázadok.
Hallgassuk meg a szózatot.
Adjunk vágyat, hitet, szívet
Aki magyar mindenkinek.
Akarni kell szívünk szavát,
Akarni kell igaz hazát.
Minden nép hazája hol él,
Ha kell érte, folyik a vér.
A tatár, török távozott,
De más megszállókat hozott
Szívet, lelket kirabolnak.
Nemzetünk egy tiszta víz volt,
Mint nyáron a tiszta égbolt.
Süllyedünk a sárba egyre,
Sose jutunk fel a hegyre.
Én azt mondom fel, kell jutni
Fel kell jutni, azt kell tudni
Hogyan jussunk fel a csúcsra.
Összefogva kéz a kézben,
Sikerülhet én, úgy érzem.
Gyáva népnek nincs hazája
Ne mondják azt most reánk ma.
Szívem, lelkem azt akarja
Velünk legyen Isten karja.
Akarni kell százezerszer,
Sikerülni kell majd egyszer.
Árulóknak szavát vegyük,
Hatalomhoz ne engedjük.
Vigyázzunk minden szóra,
Ne hallgassunk a kígyóra.
Csúszik, mászik be a szívbe
Úgy beszél, mintha igaz lenne.
Attól félek, elront mindent,
A kígyónak sokan hisznek.
Külső, belső hazugságok
Megtévesztik a világot.
Törhetetlen legyen vágyunk,
Úgy, hogy senkit sose bántsunk.
Boldog Gizella királyné szobra Móron - Nagy Benedek alkotása
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Bodajk |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
2018. Augusztus
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
329 db bejegyzés |
| e év: |
3311 db bejegyzés |
| Összes: |
16396 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 128
- e Hét: 4785
- e Hónap: 8127
- e Év: 60835
|
|
|
Offline
-large-picture.jpg)
