|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2018-08-25 13:01:00, szombat
|
|
|
Koldusként veszni
Neki már régen összetört az álma,
neki már rég nincs célja, terve, vágya,
hisz az ő élete már akkor véget ért,
mikor emberségét semmibe vették.
Benne már rég elvéreztek azon mély sebek,
melyekre nehéz sorsa könnyet pergetett,
s miket nem gyógyíthat be soha-soha semmi,
mert ki szegény annak koldusként kell veszni.
Az ő erős, bátor szíve már sokat szenvedett,
még sem vár kegyelmet, sem könyörületet,
inkább az égbolt felé emeli ránccal telt kezét,
és egy halk imába sírja bele rongyos életét.
Kun Magdolna
|
|
|
0 komment
, kategória: Kun Magdolna |
|
|
|
|
|
2018-08-25 12:55:42, szombat
|
|
|
Magyar Ottó: Az élet alkonyán
Mikor kezed, lábad úgy fáj, majd leszakad,
A hátad meggörbül az élet súlya alatt.
Mikor bajodról tudsz már csak beszélni,
Azt kérded magadtól: Érdemes még élni?
Ha zimankós télben kicsi szobád hideg,
Ha sok ismerős arc mind fásult és rideg
Ha a vérnyomásod naponta kell mérni,
Megint csak azt kérded: Érdemes még élni?
Amikor nem bírsz el már egy üres szakajtót,
Amikor napokig nem nyitnak rád ajtót,
Mikor a holnaptól rettegve kell félni,
Újra csak azt kérded: Érdemes még élni?
Amikor az idő ólomlábon halad,
És megkeseredik a szádban a falat,
Imádságodban sem tudsz semmit kérni,
Így sóhajtasz: Uram, érdemes még élni?
Ha népes családodból egyszál magad maradsz,
Amikor nem vetsz és már nem is aratsz,
A sorstól nem tudsz semmi jót remélni,
Hát csoda, ha azt kérded: Érdemes még élni?
Agyonhajszolt szíved akadozik, s kihagy,
Amikor rádöbbensz arra, hogy már senki se vagy,
Szégyenkezve indulsz némi segélyt kérni,
Keserűn fakadsz ki: Érdemes még élni?
Ó felebarátom, megértem keserved,
Méltányolom, hogy sokszor panaszra áll nyelved,
Túl kemény fából faragták kereszted,
Cipeled, vonszolod, minden tagod reszket
Mégis arra kérlek, próbálj meg remélni,
Próbálj a Sorssal bátran szembenézni!
Hiszen, lelked még nem üres, kiégett,
Vedd észre bátran körülötted a szépet!
Vedd észre tavasszal, ha megjönnek a gólyák,
Szélkuszálta fészkük hogyan igazgatják.
Villásfarkú fecskék hogy hordják a sarat,
Hogyan rakják fészküket az ereszed alatt.
Ugye, hogy szíved nem csak hideg márvány,
Vedd észre, mily csodás nyáron a szivárvány!
Feslő rózsabimbón hogy csillog a harmat,
Örülj nyár reggelén a sok madárdalnak!
Mosolyogj megértőn szerelmesek láttán!
Te békédet is őrzi katona a vártán.
Teérted is felkél Isten áldott napja,
Érted is mond imát kis templomod papja.
Tárd ki szívedet minden szépnek, jónak,
Nyújts segítő kezet a rászorulónak!
Adjál szeretet, mit majd viszonoznak,
Mert hidd el az emberek nem is olyan rosszak!
Sütkérezz még kissé az őszi napsütésbe,
Lapogass csendesen az emlékek könyvébe!
S ha majd a Sorssal meg tudtál békülni,
A még hátralévőt könnyebb lesz leélni.
|
|
|
0 komment
, kategória: Idősek napjára |
|
|
|
|
|
2018-08-25 12:20:02, szombat
|
|
|
Varró Dániel : Miért üres a postaláda mostanába
Nem tudom, hogy mostanában
Miért üres a postaláda.
Megy az ember oskolába,
Belekukkant, belenéz:
Se képeslap, se levél.
Postás bácsi, mondja, drága,
Hol csatangol mostanába?
Új ficsúrok, asszonykák
Nekem, kérem, azt mondták,
Mostanában más a módi,
Nem divat már futni-lótni.
Én hallgattam az intelmekre,
Felköltöztem az internetre.
Untam is már lótni-futni,
Meg hát aztán, tetszik tudni,
Délutánra általában
Átkozottul fájt a lábam.
Mer' azelőtt minden háznál
Személyesen kint termettem -
Mostanában moccanom se köll, hogy
Itt lakok az internetben.
Azóta a levelek
Nem hevernek kupacban,
Levél helyett üzenet,
Bélyeg helyett kukac van.
Látom nem fáj, még ha fáj is,
Létezésem virtuális.
A nevem is más lett, rám a
Régi név már nem illett,
Nem hívnak már Gálnak, Pálnak,
Hanem hívnak Emilnek.
Emil bácsi, tiszteletem,
Jött -e ma tíz levelem?
Jött, Varró úr, izengettek
Nem is tizen, tizenketten.
Írt a Babarcú Démon
(Egy szívnek, mi olvadékony,
Sokat jelent ez a pár szó),
Írt a Büdös Pizsamázó,
Írt a Bús, Piros Vödör
(Kit szomju fájdalom gyötör),
Írt a híres Paca cár,
Írt a nagy Zsiráfmadár,
Írt a kék szemü, daliás Luk gróf
(Mind a két füle mazsolás kuglóf),
Írt Szösz néne (igen, ez ő),
Írt a Devizalevelező
Írt a Csálé és az Egyenes
(Egyik email, másik sms),
Elefánt úr s a többi állat,
Egyet én írtam magának,
Mert múltkor a címzés, kérem,
Rossz volt tízből nyolc levélen,
Elgépelte, tiszta rosszak,
Azt nyolcat visszahoztam.
|
|
|
0 komment
, kategória: Versek 4. |
|
|
|
|
|
2018-08-25 11:00:09, szombat
|
|
|
Petőfi Sándor:
TÜNDÉRÁLOM
Sajkás vagyok vad, hullámos folyón.
Hullámzik a viz, reng a könnyü sajka,
Reng, mint a bölcső, melyet ráncigál
Szilaj kezekkel a haragvó dajka.
Sors, életemnek haragos dajkája,
Te vagy, ki sajkám ugy hányod-veted,
Ki rám zavartad fergeteg módjára
A csendriasztó szenvedélyeket.
Elfáradtam már, messze még a part?
Mely béfogad révébe; ...vagy az örvény?
Mely nyúgodalmat szintugy ad, midőn
Mélyébe ránt, a sajkát összetörvén.
Sem part, sem örvény nincsen még előttem,
Csak hánykódás, csak örökös habok;
Hánykódom egyre a folyó nagy árján...
Ki sem köthetek, meg sem halhatok.
De mily hang ez, mily tulvilági hang,
Mely bévegyül a habzugás közé?
Tán szellem, égbe szálló a pokolból,
Hol büntetését már átszenvedé?...
Egy hattyu száll fölöttem magasan,
Az zengi ezt az édes éneket -
Oh lassan szállj és hosszan énekelj,
Haldokló hattyúm, szép emlékezet!...
Nem voltam többé gyermek, s nem valék
Még ifju. Ez az élet legszebb éve,
Mint legszebb perc, midőn a hajnalégről
Az éj kárpitja félig van levéve.
Sötétség volt még egyfelől szivemben,
De másfelől már pirosan kelének,
Mint a közelgő nap szemeiből
Kilőtt sugárok, a vágyak s remények.
Amire vágytam, bírni is reméltem,
S amit reméltem, azt el is nyerém;
Talán azért, mert nem sok volt... egyéb sem,
Mint pihenés egy hű barát ölén.
Hű volt barátom, mert hisz ilyenkor még
Nincsen kikelve a rejtett önérdek,
E mindent elrágó hernyója a
Baráti hűség virágos kertének.
Barátom hű volt; ürítgettem véle
A boldog órák édes poharát,
S a lelkesűlés égi mámorában
Sasként röpültem a világon át.
S amerre szálltam, minden az enyém volt!
A dúsgazdagság bársony pamlagára
Hajtám le főmet, melyet övezett
A dicsőségnek csillagkoronája.
Ily nagyszerűnek álmodám jövőmet,
S már hittem is, hogy ez való, nem álom...
De most egyszerre szívem, melyet a
Világgal tölték meg, tágulni látom:
Szivem tágúla, vagy tán a világ
Kisebbedett? azt nem tudom, de érzém,
Hogy kebelemben hézag támadott,
Hézag, keblemnek legmelegebb részén.
És napról-napra nőttön-nőtt ez űr,
S ez ür miatt nem szállhatott már lelkem,
Félt, hogy mélyébe hull... s nem kelle többé.
Mit eddig olyan lángolón öleltem,
Nem kellett kincs és nem kellett dicsőség.
Mind a kettő oly fénytelen vala!
Oly fénytelen, mint lesz az ég idővel,
Ha elkopik majd csillagfátyola.
Nem kelle semmi, még a jóbarát sem,
Magam magamnak voltam terhire,
S futottam, mint kit rémek serge üldöz,
Az életzajtól messzi-messzire.
Csöndes magányban keresék tanyát,
Sötét erdő völgyébe telepedtem...
Oh e magányban milyen alakok
Lengtek körűlem s szálltak el fölöttem!
Szivembül jöttek e tündéri lények,
Szivemnek nem rég támadt üregébül,
Tündéri lények, milyenekre félig
Emlékezém a szép gyermekregékbül.
"Megálljatok! megálljatok!" kiálték,
"Oh, csak egy álljon meg közűletek,
Csak addig, mig egy csók s egy ölelés tart!"
Nem álltanak meg, mind eltüntenek.
Kerestem őket, és meg nem lelém,
Még csak nyomukra sem akadhaték;
Nyom nélkül jártak, oly könnyűk valának,
Könnyebbek, mint a szellő, mint a lég.
S minél messzebbre távozának tőlem,
Minél homályosabban láttam őket:
Annál dicsőbbek voltak, és szivem
Annál emésztőbb sovárgásban égett.
Szivem sovárgott és én sorvadék,
Társim nevettek a sápadt fiún,
Csak jóbarátom, ő nem nevetett,
Fejét csóválta, búsan, szomorún.
Mi lelt? kérdezte; én nem felelék,
Mert hisz magam sem tudtam, hogy mi lelt.
Szomjas valék s vizet hiába ittam,
Nem enyhité viz a tikkadt kebelt.
S meguntam ezt a földi életet,
Mely elvesztette szépségét szememben.
Föl, föl! mondám, a mennybe! ahová
Fájó szivemnek tündérnépe lebben;
Föl a mennyekbe! ha a léget szívom,
Mit ők színak: tán majd e szomj nem éget...
S ha ott is futnak tőlem? ah, utánok
Keresztülbolygom a nagy mindenséget! -
Fényes tavasz volt. A mezőn szivárvány,
Égő szivárvány százezer virágbul;
De rám oly búsan néztenek... talán
Tudták, hogy elkészűlök a világbul.
A legnagyobb hegy tetejére mentem,
Onnan tekinték föl az ég felé.
Átlátszó kék volt a felhőtlen ég...
Beléláttam... tisztán láttam belé...
Ábránd-alakjaim legszebbike
Ott volt az égben. Ajka mozgott; szinte
Hallottam hívó hangjait... de jól
Láthattam, hogy felém kezével inte.
Megyek! mondám, s a bérc szélére léptem,
Ahol száz ölnyi mélység nyilt alattam.
Már-már ugrám... hátúl egy kéz ragadt meg...
Eszmélet nélkül visszahanyatlottam.
Midőn eszméltem: a dicső alak,
Kit az egekben láttam az imént,
Ott állt mellettem... oh, mit érezék?
Leirhatatlan édes érzeményt!
"Ilyen közel van hát a föld az éghez?"
Zavart elmémmel ekkép gondolkodtam,
"Im a mennyben vagyok szép angyalomnál,
S elébb egy perccel még a földön voltam."
Ezt gondolám, de szólni nem tudék,
Avvagy talán nem mertem szólani,
Félvén, hogy majd ha ajkam megnyitom,
Keblemből a menny ki fog szállani,
És megragadtam angyalom kezét,
Hogy el ne tűnjék tőlem újolag,
És derekát átövezé karom,
Átövezé, mint egy égő szalag.
S merőn szemléltem fényes arculatját.
Most is csodálom, hogy szemem világa
El nem veszett e földöntúli fénytől,
Midőn benéztem szeme csillagába.
Sötétkék csillag volt az ő szeme,
És szemöldöke fekete szivárvány,
S vállán ugy úsztak barna fürtei,
Miként az éj egy rózsatenger árján.
Meg mertem végre nyitni ajkamat,
S beszéltem üdvről, angyalokrul, égről.
Nagyon homályosan beszélheték,
Mert ő nem értett semmit e beszédből.
"Én lyány vagyok," szólt, "földi lyány, nem angyal;
Ahol vagyunk, ez a föld, nem az ég,
S te itt a mélybe estél volna, ámde
Én mentésedre még jókor jövék."
"Legyünk tehát a földön," válaszoltam,
"Földön vagy égen, az mindegy nekem,
Csak oldaladnál, kedves oldaladnál;
Hisz ahol te vagy, ott az én egem.
De űlj le mellém, s engedd, hogy karom
Szorosabban fűzhessen át, o engedd!
Úgyis sajátom vagy, tulajdonom,
Mert téged az én képzetem teremtett."
Leültünk ott a szikla tetején
S beszélgeténk. Kérdezte: ki vagyok?
"Egy bús sohajtás voltam eddig," szólék,
"Öledben ím e csókkal meghalok.
Most csókolj vissza, lyányka, hogy legyen
Föltámadásom... - ím, föltámadok,
Mert csókod ért; s ki bú-sohaj valék,
Most a gyönyörnek mosolya vagyok."
Ő megcsókolt. Nem kéreté magát,
Első szavamra ajkamon volt ajka;
E csók! ez ajk!... mért nem váltunk itt kővé?
Hadd függtem volna mindörökre rajta!
E csók, e csók! ez édesb volt a méznél
S az anyatejnél. Csak ezóta élek;
Midőn elcsattant e csók ajkamon,
Érzém, hogy ekkor szállt belém a lélek.
"Tekints körül", szólott a csók után
A lyányka, "látod, milyen változás?
Én nem tudom, honnan, s miként van ez,
De mostan ég és föld egészen más.
Kékebb az ég, sugárosabb a nap,
S e fák alatt itt hűvösebb az árnyék,
S pirosb a rózsa, illatosb a lég...
Ah, mintha csak egy más világban járnék!"
"Más a világ, más, nem olyan, minő volt,"
Feleltem én, "vagy csak mi változánk?
De bármiként van, mit törődünk véle,
Midőn e változás áldás reánk!"
Egymás ölébe így fontuk tovább
Beszélgetésünk rózsakötelét,
S amint eszméltünk szép ábrándjainkból,
Láttuk, hogy a nap már a földre lép.
Alkonyodék. Arany felhőkön szállott
A nap violaszín hegyek mögé.
A messzeségbe nyúló rónaságot,
E száraz tengert, halvány köd födé.
A szikla, melyen állottunk, piroslott
A végsugártól, miként bíbor párna
A trónon. De hisz trón volt ez; mi rajta
A boldogság ifjú királyi párja.
Elbúcsuzánk; nem szóval; szemeinkkel;
S nem szomorúan, oh nem, oly vidáman!
Az éjt úgy néztük, mint a haldokló
A sírt, amelyen túl egy szebb világ van.
Nem ígértük, hogy holnap eljövünk,
De mind a ketten eljövénk hiven,
S így éltük által az egész tavaszt,
Ajk ajakon, kéz kézben, szív szíven.
S így éltük által az egész nyarat.
Minden napunk egy virágszál vala
A bokrétából, melytül illatot nyer
Az istenek olympi asztala.
De e virágok elhervadtanak már;
Mit ér, szemlélnem száraz kelyhöket?
Röpűlj ki e szép kornak édenéből,
Haldokló hattyúm, bús emlékezet!
Eljött az ősz, ez a vad zsarnoka
A természetnek. Kérlelhetlen karja
Letépi a szegény fák levelét,
A földre sujtja, és lábbal tiporja.
Lábbal tiprá boldogságunkat is;
Reánk küldé enyészetes szelét
Elválás képiben, s ez arcainknak
Leszaggatá szép rózsalevelét.
Elváltunk, hogy ne lássuk egymást többé.
Komoly borongó volt az őszi este;
A ködön át a távolból lyánykámat
Könnyes szemem mégegyszer fölkereste,
Aztán futottam, útat nem tekintve,
Arcom, kezem tövistől vérezék...
Futottam árván, mint a hullócsillag,
Melyet magából kilökött az ég. - -
Azóta arcom és kezem begyógyult,
Arcom s kezem, mit tüske sérte meg,
S szivemből is ki vannak irtva már
Az elválástól támadott sebek;
De e sebeknél jobban fáj nekem most,
Jobban fáj az, hogy már-már feledem
Ábrándjaidnak édes üdvességét,
Oh tündérálom, első szerelem!
Szalkszentmárton, 1846. február 20.
|
|
|
0 komment
, kategória: Petőfi Sándor |
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2018. Augusztus
| | |
|
|
ma: |
6 db bejegyzés |
e hónap: |
126 db bejegyzés |
e év: |
1459 db bejegyzés |
Összes: |
13005 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Általános (452)
- Belső kör (21)
- Család (16)
- Munka (1)
- Haverok (6)
- Iskola (17)
- 14.Dalai Láma (33)
- Antoine de Saint-Exupéry (3)
- Betegségek lelki okai (2)
- Chemtrail (1)
- dr Gyökössy Endre (17)
- Heinrich Heine (7)
- 1956 (5)
- A csend (115)
- A füves ember, Gyuri bácsi! (3)
- A magány (8)
- A magány metafizikája (11)
- A Magyar Szent Korona (2)
- A szerzői jog (1)
- A világ hírességei (22)
- Advent, Karácsony (201)
- Ady Endre (96)
- Ágai Ágnes (9)
- Albert Camus (1)
- Albert Einstein (19)
- Albert Schweitzer (10)
- Állatok, kamerák (76)
- Andrew Matthews (3)
- Anthony de Mello (32)
- Anthony Strano tanítások (1)
- Anyák napjára (29)
- Apollinaire (3)
- Áprily Lajos (52)
- Arany János (18)
- Aranyosi Ervin (383)
- Artai Zsuzsanna (2)
- Árvai Attila (10)
- Atlantisz? (1)
- Az 5G sugárzás (1)
- B. Huszta Irén (2)
- B. Radó Lili (8)
- Babits Mihály (41)
- Bagdi Bella (1)
- Bajza Ilus (7)
- Baranyi Ferenc (15)
- Bartalis János (9)
- Bede Anna (4)
- Béke (26)
- Bella István (8)
- Benedek Elek (15)
- Beniamino Gigli (1)
- Béres József (Bérescsepp) (1)
- Bertolt Brecht (1)
- Biegelbauer Pál (11)
- Birtalan Balázs (4)
- Boda Magdolna (8)
- Boldog XXIII. János pápa (2)
- Bródi János (2)
- Budapesti özönvíz (2)
- Buddha (21)
- Bulányi György (1)
- Böjte Csaba testvér (34)
- Bölcsességek 2. (140)
- Carl Gustav Jung (2)
- Cs.Németh Margit (1)
- Csépe Imre (3)
- Csernus Imre (3)
- Csitáry-Hock Tamás (11)
- Csodás Földgömb (2)
- Csodás mandaláim (1)
- Csodás Operaházunk (1)
- Csokonai Vitéz Gizella (5)
- Csokonai Vitéz Mihály (4)
- Csoóri Sándor (5)
- Csukás István (6)
- Dalok (13)
- Dante (2)
- Devecseri Gábor (14)
- Devecsery László (8)
- Dévényi Erika (15)
- DIGITÁLIS CORVINÁK - BIBLIOTHE (1)
- Díszítő elemek, sorelválasztók (28)
- Domahidi Klára (1)
- Dombi Ferenc (15)
- Domján Edit-Szécsi pál (1)
- Dóró Sándor (25)
- Dsida Jenő (89)
- E. Isenhour (1)
- Eckhart Tolle (1)
- Egészségünk érdekében (115)
- Elgondolkodtató gondolatok (451)
- Emily Bronte (1)
- Erdei B. Ágnes (8)
- Érdekes linkek (2)
- Érdekesség (6)
- Érdekességek, csodák? (145)
- Erdély (8)
- Erdélyi József (7)
- Erich Fromm (1)
- Ernest Hemingway (2)
- Ezotéria (111)
- Ezt csak magyarul értik! (3)
- F. Szabó Mihály (9)
- Farkas Éva (6)
- Fejes Ádám (2)
- Fekete István (10)
- Feketekömény (1)
- Ferenc pápa (1)
- Fésűs Éva (15)
- Filmek (40)
- Fodor Ákos (16)
- Forradalmi fiatalítási technol (1)
- Friedrich Nietzsche (1)
- Friedrich Schiller (4)
- Fuchs Éva (3)
- Füle Lajos (11)
- Füst Milán (3)
- Földeáki-Horváth Anna (3)
- G. B. Shaw (2)
- Gabriel Garcia Márquez (5)
- Gádoros Andrea Virág (30)
- Galgóczy Erzsébet (3)
- Gámentzy Eduárd (20)
- Garai Gábor (22)
- Gárdonyi Géza (74)
- Gazdag Erzsi (4)
- Goethe (23)
- Gombákról (31)
- Gősi Vali (17)
- Grigo Zoltán (7)
- Gyermeknapra (5)
- Gyógyító fűszernövények (6)
- Gyógyító számsorok (1)
- Gyógynövények (31)
- Gyóni Géza (23)
- Gyulai Pál (3)
- Gyurkovics Tibor (18)
- Gyöngyvirágok (1)
- H.Gábor Erzsébet (2)
- Hajnal Anna (11)
- Hajnalok (33)
- Halmai Tamás (2)
- Halottak napja (67)
- Hamvas Béla (22)
- Harcos Katalin (10)
- Harlekinkaticák (1)
- Harsányi Lajos (2)
- Hazám (4)
- Heinrich Heine (2)
- Heltai Jenő (24)
- Hervay Gizella (5)
- Hesperus Marcellus (10)
- Hidrogén Peroxid = egészség. (5)
- Himnuszaink (4)
- Hit (405)
- Ho'onopono (1)
- Hollósy Tóth Klára (5)
- Humor az élet sója! (580)
- Húsvét (55)
- Id. Alexandre Dumas (1)
- Idézetek (325)
- Idősek napjára (26)
- Idősek részére (18)
- II. János Pál pápa (4)
- Illyés Gyula versei (14)
- Indián vers (1)
- Jékely Zoltán (5)
- Jó éjt! (269)
- Jó reggelt, szép napot! (517)
- Jó tudni! (75)
- Jókai Mór (14)
- Joseph Rudyard Kipling (1)
- Joshi Bharat (1)
- Jószay Magdolna (25)
- József Attila (84)
- Juhász Gyula (96)
- Kalina Valéria (27)
- Kannabisz (11)
- Kányádi Sándor (45)
- Karácsony (78)
- Kardos M. Zsöte (8)
- Karinthy Frigyes (8)
- Kassák Lajos (4)
- Katona József (2)
- Komjáthy Jenő (1)
- Konda Bartal Piroska (2)
- Konfuciusz (2)
- Koós Attila (12)
- Kormányos Sándor (26)
- Kosztolányi Dezső (37)
- Kránitz Erika (2)
- Kun Magdolna (491)
- Kölcsey Ferenc (2)
- Könyvek (1)
- Laboreredmények (1)
- Lányi Sarolta (3)
- Lara Fabian (1)
- Lázár Ervin (1)
- Lev Tolsztoj (11)
- Ligeti Éva (2)
- Logikai, ügyességi játékok (9)
- Louis Aragon (1)
- Lovászy Károly (1)
- Lukács Béla elméleti fizikus (2)
- Lukátsi Vilma (3)
- M. Laurens (10)
- Madách Imre (3)
- Madarak (19)
- Magyar Ottó (1)
- Mahatma Gandhi (17)
- Makk István (3)
- Manna OWel (1)
- Márai Sándor (74)
- Marcellus Hespelus (2)
- Március 15. (9)
- Mark Twain (6)
- Martin Luther King (2)
- Mary Elizabeth Frye (1)
- Máté Péter (3)
- Mécs László (3)
- Meditáció (9)
- Mesemondók (6)
- Metzger Zsuzsanna (4)
- Mi a Talmud (1)
- Mihai Eminescu (3)
- Miniska Zsejke (1)
- Móra Ferenc (13)
- Móra Magda (3)
- Moretti Gemma (28)
- Móricz Zsigmond (9)
- MSM a természetes gyógyító (3)
- Müller Péter (657)
- Nagy László (11)
- Nagy nevettetőink! (14)
- Napi 5 perces fogyókúra (1)
- Nemes Nagy Ágnes (14)
- Nikola Tesla (2)
- Nők napjára (15)
- Nostradamus (3)
- Nyár (29)
- Nyírő József (1)
- Október 6. (8)
- Oravecz Nóra (3)
- Őri István (28)
- Osho (45)
- Osvát Erzsébet (6)
- Ősz (108)
- P. Németh Ilona (4)
- Pablo Neruda (9)
- Panoráma képek, fotók (19)
- Papp Ádám (9)
- Parlagfűért (1)
- Páskulyné Kovács Erzsébet (2)
- Paulo Coelho (73)
- Petőfi Sándor (43)
- Pilinszky János (28)
- Pilis titkai (3)
- Pillangók (7)
- Pio Padre (1)
- Polcz Alaine (1)
- Popper Péter (23)
- Pósa Lajos (18)
- Praktikus dolgok (11)
- Puszta Sándor (23)
- Pusztai Orsolya (3)
- Pünkösd (30)
- Rab Zsuzsa (13)
- Rabindranath Tagore (5)
- Radnóti Miklós (78)
- Rainer Maria Rilke (5)
- Rajki Miklós (4)
- Ranschburg Jenő (1)
- Régi magyar filmek tára! (1)
- Reményik Sándor (138)
- Részleges napfogyatkozás Mo-n (3)
- Rudolf Steiner (12)
- Rudyard Kipling (4)
- Sajó Sándor (1)
- Sámánok gyógyító ereje (1)
- Sárhelyi Erika (30)
- Sarki fény Magyarországon (1)
- Sárközi György (2)
- Schvalm Rózsa (32)
- Seneca (6)
- Sík Sándor (59)
- Sinka István (7)
- Somlyó Zoltán (2)
- Spirituális út (59)
- Sri Chinmoy (14)
- SRI SATHYA SAI BABA (5)
- Süssünk, főzzünk! (193)
- Szabó Lőrinc (71)
- Számítógép tanácsok (2)
- Szécsi Margit (2)
- Székely Magda (1)
- Szent István király ünnepére (8)
- Szent-Györgyi Albert (7)
- Szentmihályi Szabó Péter (6)
- Szép Ernő (18)
- Szép mozgó és swf. képek (14)
- Szép virágok (13)
- Szepes Mária (43)
- Szeretetről (98)
- Szeretteim emlékére! (18)
- Szergej Jeszenyin (5)
- Szilágyi Domokos (26)
- Szilveszter, Újév (92)
- Szuhanics Albert (58)
- Tamkó Sirató Károly (9)
- Tánczos Katalin (9)
- TANDARI ÉVA VERSEI 2. (80)
- Tandari Éva versek (353)
- Tanita (9)
- Tatiosz (53)
- Tavasz (83)
- Tél (73)
- Teréz Anya (21)
- Theophrasztosz: Jellemrajzok (17)
- Tibeti könyv életről és halálr (2)
- Tigram (Szabó Gita) (148)
- Tompa Mihály (15)
- Tőrténetek, bölcsességek (349)
- Tóth Árpád (41)
- Tóth Juli versei (2)
- Túrmezei Erzsébet (62)
- Turza Sándor (2)
- Türelemről (23)
- Történetek, tanmesék (146)
- Újkori népvándorlás képei (7)
- Univerzum (11)
- Utassy József (7)
- Váci Mihály (49)
- Válasz a fontos kérdésekre (3)
- Valentin nap (12)
- Varga János (4)
- Varga Patrícia (2)
- Várnai Zseni (90)
- Vas = Oxigén (1)
- Versek (291)
- Versek 2. rész (127)
- Versek 3 (193)
- Versek 4. (245)
- Versek 5 (199)
- Versek 6 (117)
- Vesztergom Andrea (9)
- Victor Hugo (5)
- Villon - Faludy (5)
- Virágvasárnap (13)
- Vuhani gyilkos vírus (1)
- Vuisics Tihamér (1)
- Vörösmarty Mihály (11)
- Wass Albert (151)
- Weöres Sándor (74)
- William Shakespeare (6)
- Zelk Zoltán (26)
- Zene és relax (55)
- Zsirai László (4)
|
|
|
|
- Ma: 565
- e Hét: 1739
- e Hónap: 19122
- e Év: 136368
|
|
|