Radnóti Miklós: Himnusz a békéről,Moretti Gemma: Elköszön a nyár,Bárdos Attila : Bácskai nyár emléke,Bozzay Margit: Tükör előtt,VáciMihály: Két szárny,A nagy fordulat, - lilagondolatok Blogja - 14.Dalai Láma, Antoine de Saint-Exupéry, Betegségek lelki okai, Chemtrail, dr Gyökössy Endre, Heinrich Heine,1956,A csend,A füves ember, Gyuri bácsi!,A magány,A magány metafizikája,A Magyar Szent Korona,A szerzői jog,A világ hírességei,Advent, Karácsony,Ady Endre,Ágai Ágnes,Albert Camus,Albert Einstein,Albert Schweitzer,Állatok, kamerák,Andrew Matthews,Anthony de Mello,Anthony Strano tanítások,Anyák napjára,Apollinaire,Áprily Lajos,Arany János,Aranyosi Ervin,Artai Zsuzsanna,Árvai Attila,Atlantisz?,Az 5G su,

Belépés

			lilagondolatok.blog.xfree.hu
Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot.Találd meg azt, akitől s...			Papp Györgyné 1944.11.25 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

1/1 oldal

Bejegyzések száma: 6

2018-08-30 15:39:55, csütörtök

	Radnóti Miklós: Himnusz a békéről Te tünde fény! futó reménység vagy te, forgó századoknak ritka éke: zengő szavakkal s egyre lelkesebben szóltam hozzád könnyüléptü béke! Szólnék most ujra, merre vagy? hová tüntél e télből, mely rólad papol s acélt fen szívek ellen, - ellened! A szőllőszemben alszik így a bor ahogy te most mibennünk rejtezel. Pattanj ki hát! egy régesrégi kép kisért a dalló szájú boldogokról; de jaj, tudunk-e énekelni még? Ó, jöjj el már te szellős március! most még kemény fagyokkal jő a reggel, didergő erdők anyja téli nap: leheld be zúzos fáidat meleggel, s állj meg fölöttünk is, mert megfagyunk e háboruk perzselte télben itt, ahol az ellenállni gyönge lélek tanulja már az öklök érveit. Nyarakra gondolunk s hogy erdeink majd lombosodnak s bennük járni jó, és kertjeinknek sűrü illatában fáján akad a hullni kész dió! s arany napoknak alján pattanó labdák körül gomolygó gombolyag, gyereksereg visong; a réteken zászlós sörényü, csillogó lovak száguldanak a hulló nap felé! s fejünk felett surrog és csivog a fecskefészkektől sötét eresz! Így lesz-e? Így! Mert egyszer béke lesz. Ó, tarts ki addig lélek, védekezz! 1938

0 komment , kategória: Radnóti Miklós

2018-08-30 13:09:57, csütörtök

	Moretti Gemma Elköszön a nyár A felgyulladó, bíbor hajnalok, százszinű, harmatos kertek, madárfütty, villanó fecskék a víz felett; még elhitetik velem a nyarat. Ám az elhalkuló erdő, a fák szélkócolt kontyában az aranysárga levéltincsek, alkonyatkor már az őszről vallanak. Egy délután majd elköszön a nyár búcsúzva int a borzas dáliáknak. Még idézzük a régi dallamot, és illatát bolondos éjszakáknak, de az emlékszirmok lassan hullanak. Könnyszitáló ködök, lombottépő szelek, ott leselkednek már a kertünk alatt.

0 komment , kategória: Nyár

2018-08-30 08:27:04, csütörtök

	Bárdos Attila : Bácskai nyár emléke Tarlók közt szikrázó homokút, - velem szalad a nyárba - pipacsvérű mezők partján levelét villantó nyárfa. Az úton kisfiú, - meztelen a lába - porfelhőt rúg a tegnapban, s fütyül a világra.

0 komment , kategória: Nyár

Bozzay Margit: Tükör előtt

2018-08-30 08:13:29, csütörtök

	Bozzay Margit: Tükör előtt Sok ember fél a csendtől, a magánytól. Fél a tükörtől, amelyet a csend, a magány tart eléje. Mert az ember sohasem az, akinek társaságban látszik, akinek emberek között mutatja magát. Az ember mindig az, aki csendben, a magányban szembenéz önmagával (Fotó: Albert Rudomine)

0 komment , kategória: A csend

VáciMihály: Két szárny

2018-08-30 08:05:51, csütörtök

	VáciMihály: Két szárny Még alig emelkedő gondolatnak vagyunk mi egy-egy szárnya. Lehullna ez az égreszálló madár, ha a két szárny elválna. Két szárny vagyunk, de fenn a fellegekben nem szállhatunk, csak mind a ketten szívverésnyire pontos együtemben. Szállj hát velem egy rezdülésű szárnycsapással. Hullongó tollak voltunk egyedül, - szárnyak lettünk egymással.

0 komment , kategória: Váci Mihály

A nagy fordulat

2018-08-30 08:02:51, csütörtök

	A NAGY FORDULAT A nagy fordulat egy ember életében: ,,nekem mi jut?" helyett: ,,mi fakad belőlem?" S ez elég ahhoz, hogy a bentről-fakadó fényes legyen és folyton tisztuló. Weöres Sándor: Füves könyv 6. oldal

0 komment , kategória: Weöres Sándor

1/1 oldal

Bejegyzések száma: 6

Kategóriák

Keresés

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum

Látogatók száma

Szótár