Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
Az angol királyok félig magyarok
  2018-08-08 22:59:52, szerda
 
 




AZ ANGOL KIRÁLYOK FÉLIG MAGYAROK


Őfelsége II. Erzsébet Anglia királynője.





Tudják a kedves olvasók, hogy ki volt II. Erzsébet üknagymamája?
Nem más, mint egy magyar erdélyi gróf leánya: Rhédey Claudia!

Egy újság kivágás a magyar sajtóból:










Tudják a kedves olvasók, hogy az angol és a skót királyok ősanyja ki volt?
Nem kisebb személyiség, mint SZENT ISTVÁN MAGYAR KIRÁLY LEÁNYA : ÁGOTA!


Nézzük a történeti tényeket: Szent István uralkodása alatt a ma is használt írásbeliség még nem alakult ki. Született gyermekeiről alig tudunk valamit. Külföldön a Thietmar krónikája ennyit ír: "in ipsis infantiae gradibus instates" - gyermekkorukban elhaltak



Egy XIV. századi magyar krónika, Sequitur de regibus közlése:





Mindig csak fiú nevek. A család nevét, fényét, gazdagságát a fiúk vitték tovább. A nők ebben a korban nem számítottak, hisz csak az volt a dolguk, hogy utódokat hozzanak a világra. Nem meglepő, hogy némely magyar királyunk feleségének a nevét sem ismerjük.

Árpád-házi Ágota történetének kezdete a ködös angol-honban kezdődik a IX. században!

OLVASSUK:

Magnus Kanut dán király megtámadja Anglia uralkodóját, s megöli "Vasbordájú" Edmunt királyt.







Gyermekeinek, Edmuntnak és Edwardnak menekülniük kell az országból, hű embereikkel együtt. Hosszas bolyongás után jutnak el Pannónia földjére, "Szent" István király birodalmába. A vendég szerető király befogadja Edmunt király gyermekeit, kíséretükkel együtt. A királyfiak szerepet vállalnak István udvarában, vitézei lesznek. István annyira megkedveli őket, hogy egy nagy birtokot adományoz nekik a mai Baranya megyében.

"Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő."
/intelmek Imréhez/

Hogy ez így történt, bizonyítja egy 1235 évi, II. András által kiállított oklevél, mely a pécsi püspöknek adományozott bírtok egy részét így nevezi az oklevélben:

"terris Brittannorum de Nádasth" - Nádasdon lévő Britek földje-







/MOL-DL-3, átírás/

Nádasd birtokon volt RÉKA vára. Ide költöztek be az angol királyfiak. Edmund hamarosan meghal. Edward megkéri István király ÁGOTA nevű leányának kezét. Az ifjú házaspárnak itt születnek meg gyermekeik:
Margit, /1047.06.10./ ő a későbbi Skóciai Szent Margit/ Krisztina, Edgard.

Az angol történelem kereke fordul egyet. A Londoni "Bölcsek Tanácsa" új királyt választ 1056 évben, a választás a Pannóniában lakó Edwardra esik. Így hazahívják családjával együtt.

Így ír erről Willam Malmesburg krónikája:

"Hitvalló Edward király követséget küldött a hunok királyához, hogy Edmund fiát, Edwardot engedje haza, hogy elfoglalja ősei trónját"

ALBERICUS krónikája így írja le a történetet 1017 évnél:







Háza népével hazaköltözik, elfoglalja Anglia trónját. De a legendás angol trónviszályok tovább gyűrűznek, s Edward váratlanul meghal. Az új király Edward fia Edgard lesz az új választott király. A fiatal uralkodónak a támadó Hódító Vilmossal szemben semmi esélye nincs. Anyjával és nővérével menekülnie kell. A skótok földjére menekülnek, ahol "véreskezű" Malcolm skót király befogadja őket. Margit szépsége és okossága elbűvöli a királyt, s özvegy lévén megkérte Margit kezét, legyen a felesége, a skótok királynője. Az igenlő válasz után 1070-ben megtartották az esküvőt Edinburgh várában.







"Malkolm a legnemesebb királyi családból vett magának feleséget" "Ágotán, Margit anyján keresztül a magyar szokások, törvények, erkölcsök, vallásos felfogás érvényesült /szent/ Margit személyiségében és felfogásában"

Írja Ducsek E. Skóciai Szent Margit élete c. könyvében.

Margit fordulópontot hozott a barbár skótok életében. Az országot a nép-jogok szabad gyakorlatához segítette, katolikus vallásra térítette a népet.



Szent Margit iniciálé. Malkolm király és Margit a trónon.





Magyarországi magyar kíséretének tagjait magas pozíciókba juttatja. Ma is több ősi skót klán büszkén vallja magát MAGYAR származásúnak. Malkolmnak és Margitnak nyolc gyermeke született. Három fia is skót király lett közülük.







Férje és legidősebb fia elesik az angolokkal vívott csatában, s ez annyira megviseli, hogy két nappal később bánatában 1093.11.16 -án meghal.

Akkora szeretet és tisztelet övezte a szent életű feleséget, családanyát, népe gyámolítóját, hogy IV. Incze pápa 1251-ben szenté avatja.







Idézet egy angol parlamenti megemlékezésből:

"Mi, skótok büszkék vagyunk pannóniai Margitra, de méltán lehetnek büszkék a magyarok is! Emlékezzünk meg róla kegyelettel, mint az első magyar keresztény térítőnkről! "



Edinburghi várban lévő Szent Margit kápolnája. Építette a hálás skót nép Margit emlékére, a halála utáni években.





Szenté avatása után a Dunfermline apátsági templom sírkertjébe helyezik örök nyugalomba. Sírja neves zarándokhely a mai napig.







Megjegyzem, hogy egyes történészek Ágotát Szent István testvérének, esetleg Gizella rokonának tartják. Csak egy a baj: az évszámok. Feltételezik, hogy egy angol ifjú ember feleségül venne egy öreg matrónát? Ha Géza fejedelem lánya Ágota, akkor kb. ötven évesen elveszi egy huszonéves ifjú, s még gyerekeket szül? KÉPTELENSÉG!

Ha "Szent" István unokájának királyi vére már felhígult az angol királyokban, kaptak még egy magyar hölgyet, ki újból pótolta azt: gróf Rhédey Claudiát.


OLVASSUK EL TÖRTÉNETÉT



gróf Rhédey Claudia de kisréde. Windsor uralkodóház egyik ősanyja. II. Erzsébet brit királynő ükanyja.





Aba Sámuel király /1041-1044/ és Szent István húga /neve nincs/ házasságából születtek a Rhédey család ősei. 1466-ban I. Mátyástól nyer címeres armálist Nagy-rédei János. 1659-ben Rhédey Ferenc de nagyréde mint Erdély fejedelme grófi címet, és címert kap I. Lipót császártól. /Királyi könyvek, 12/225./







A Rhédey család grófi címere





Claudia Erdőszentgyörgyi Rhédey kastélyban látja meg a napvilágot 1812-ben. Szülei gróf Rhédey László és Inczédy Ágnes. Igen kiváló nevelést kap. Bájos, nagyon okos hölgy válik belőle, mikor fel cserepedik.

Mint minden főúri családnak, nekik is van a bécsi császárvárosban palotájuk. Itt éri a családot az a megtiszteltetés, hogy 1830 évben I. Ferenc császár és magyar király meghívót küld nekik az évi farsangi bálra. A bál forgatagában megismeri a délceg katonatisztet, Sándort, Württemberg hercegét, s rögtön bele is szeret. A kölcsönös vonzalom hamarosan szerelembe fordul. A hercegi család nem nézi jó szemmel, hogy csak egy "gróf" a választott ara. A házasság sok bonyodalom után csak 1835-ben teljesedik be. Hogy ne legyen a házasság rangon aluli, Claudia megkapja az előkelő Hohenstein grófja címet. A házasságból két leány s egy fiú születik. Ferenc nevű fia megkapja 1837-ben a Teck hercege címet.



Rhédey Claudia és férje, Sándor württembergi herceg









Erdőszentgyörgy temploma, hol Rhédey Claudiát eltemették. A templomban van az emléktáblája, melyet unokája, Mary Viktória, Teck hercegnője állíttatott 1905 évben.



Károly trónörökös Erdőszentgyörgyön felavatott Rhédey Claudia szobránál tiszteletét teszi





A román turisztikai hivatal egyik turistacsalogató videofelvételén a trónörökös büszkén állítja, hogy Havasalföld kegyetlen hercege, III. Vlad vére folyik az erei­ben, ezért járna neki a hatalomból is.

A Daily Mail már tavaly pedzegette román forrásokra hivatkozva, hogy akár le is mondana a brit trónról fia, Vilmos herceg (30) javára, hogy ha kell, elfoglalhassa a román trónt III. Károly néven. És bár a felvételen mosolyogva adja elő, hogy részt kíván a hatalomból, bizonyos szinten komolyan gondolja, hiszen évek óta rengeteg pénzt fektetett többek között erdélyi építészeti emlékek rendbehozatalába, és ingatlant is vett ott.

Rokonságát a családfakutatók is megerősítik, Vlad Tepes tizenhatodízigleni leszármazottjaként emlegetik. A királyi család úgy került rokonságba Drakula gróffal, hogy az edinburghi hercegnő, Mária, aki Károly dédapjának unokatestvére volt, hozzáment I. Ferdinánd román királyhoz.

A kolozsvári történész, Doru Radosav szerint a Windsor-ház és a Tepes család közti rokoni kötelék egyébként magyar vérvonalon alakult ki. Miután a Segesváron született Vlad első felesége Báthory lány volt, második nejét a Szilágyi-klánból vette el, míg harmadik felesége Mátyás király unokatestvére volt.

Erdélyi vér csörgedezik az ereimben, családfám szerint a ,,karóba húzó" Havasalföld hercegétől, Vlad Tepestől származom!

- mondta Károly büszkén a Travel Channel műsorában.


Mogyoróhéjban ennyi a történet, hogy Anglia és Skócia királyai, királynői MAGYAR génekkel is rendelkeznek, MÉGHOZZÁ:

Szent István és Aba Sámuel királyaink génjeivel!







Ezt a családfát nemrégen kaptam:







DE

ne legyünk anglománok! Van a tarsolyban még egy igen érdekes házasság a VIIII. századból:

Menjünk vissza a KAROLING korba, s nézzünk bele az ANNALES BERTINI 949 évi bejegyzésébe:
"Pippin egybekelt Bertradával, aki a Bertha nevet viseli" -mikor Martell Karolus feleséget keresett fia, Pippin számára, a királyi tanács a "hungáriai Bertára" szavazott. A leánykérő követség Hungáriába ment, s meg is kapták Berta kezét.

Tudvalévő, hogy akkor a hatalmas AVAR birodalom élte fénykorát "Hungáriában" Hogy a avar Kagán, vagy a Jugurrus leánya volt-e Berta, nincs adat.

Pippin,/pippinus parvus, kis pippin/ volt Nagy Károly, Magnus Karolus, az "első európai" apja, ki Neustrasia majordomusa volt.



"Signum + Inlustri viro pippins maiore domus" -Pippin majordomusnak, a kiváló férfiúnak keresztvonása!





Karolus Magnus portréja. /Albrecht Dürer/ és Vert-arany hermája.





A Marmontieri legenda írja:Berta hun /magyar/ királyi származású.

Szent Wandregisilius annales 877 évi bejegyzése: "Lajos /a jámbor/ kapta meg az avaroknak,. azaz a hunoknak, vagyis a ungarok /magyarok/ országát"

/a frank birodalomba tudták, hogy az avarok-magyarok!/

Ezt az eseményre még 1373 évben is emlékeztek, hiszen ADANET LE ROI:
Historie de la royne Berta et du Roy Papin trubadúr énekben /chanson de geste/ megírták és a trubadúrok országszerte énekelték!



Berte as-grans-piés: nagylábú Berta - népies elnevezés.










MÉG EGY KEVÉSBÉ ISMERT TÉNY:

"Első" királyunk, Szent István felesége, Gizella negyedrészt MAGYAR volt! Gizella DÉDAPJA, Arnulf, ellensége, Konrad frank király elől Magyarországra menekült. Itt feleségül vette KAÁL vezér leányát, Agnest.


Közzétéve ennyi ideje: 15th January 2017, szerző: Levente Szepsy Szűcs



Link

Link







Adalék Edgar (az utolsó Atheling) és az európai uralkodó házak származásához:
(i) P. Spangár András: Magyar Krónika, 1660
134.o.: An. C. 1016 ,,... Eduard az Angliai Királynak Fiai Magyar Országba hozattatnak"
136.o.: An. C. 1033 ,,András, Béla, és Levente, a' Kopasz László Fiai, kik Lengyelországba szaladtak Gizella a' Királyné miatt ..."
141.o.: An. C. 1054 ,,... Szent Eduard, az Angliai Királynak Fia, és Sz. Eduard Király, és Martyrnak unokája, Magyar Országból az angliai Koronára hazaszóllíttatik ..."
143.o. An. C. 1067 ,,Meg hal Sz. Eduard Angliai Király. Szent Margit Skócziába érkezik Bertalan; avagy Bertholdus Leslaus, igen tekintetes Urral, a' kinek attya Magyar vala.
145.o. An. C. 1080 ,,Meg hal Christina Sz. Eduard Angliai Király leánya.
(ii) Amit még a (nem ókumlált következtetésekkel teli, kivételesen hiteles források alapján tényszerűen) skóciai Szent Margitról szóló Wikipedia bejegyzésből is (jó) tudni: "Száműzött Eduárd (Edward Ætheling 1016-1057), Edmund fivére, II. Vasbordájú Edmund angol király fia István lányát (más források szerint húgát), Ágotát vette feleségül. Margit 1045. június 10-én született az egykori Reska (Réka-)várban Nádasd (ma Mecseknádasd) település mellett."
(iii) Enyhén eltérő évszámokkal (ez igen gyakori egészen a 19. századig), de tényszerűségén mit sem változtat:
"Eduárd és Ágota Margit (1045-1093), Krisztina (1047-1102) és Ætheling Edgár (1051-1126) nevű gyermekeikkel 1057-ben érkezett Angliába. A hastingsi csatavesztés után a Bölcsek Tanácsa utolsó kísérletként Anglia függetlenségéért az ifjú Edgárt, Margit testvérét választotta királlyá. Edmund és (István lánya) Hedvig Ottó nevű fiától származik a Gut-Keled nemesi ág." (a leginkább hiteles forrás: Nyáry Krisztina naplója)
Margit Skóciába menekült és szent is és minden brit királyné ősanyja is lett.
(iiii) Elgondolkodtató (kellene, hogy legyen!), hogy miért éppen "Réka/Rika vára" településen él és születik meg az utolsó Atheling, azaz az angol királyságot megteremtő leghitelesebb királyi vér, nemesi ág (Athelingok a brit tudósok által is tudottan az angol királyság forrását jelentő heptarchák, azaz a hét angol-szász-jut királyságokat alapító uralkodó háziak, akik i.sz. 450-451-ben kelnek át az ! Angar(n)-Sachson és a (!) Scan&Dacia nevű Jutland tartományból brit földre
(v) Érdekes, hogy ez éppen Atila nyugati hadjáratának és a Catalaunumi ütközetnek is ez az éve és az angol vérnemesek neve Atheling, s hogy a HUNG mennyi elnevezésben lett nyugati nyelveken ING). Mennyi véletlen (nem vélt!) egybe esés?! Ætheling: ejtsd: Edeling, írd: Atheling, eredetileg nem volt Athelhing, Atilhung, Atilhungar, Atila révén hung (~vér~real~grál)?!
(vi) Érdekes, hogy Honoria (HonoRIKA?) száműzetik a római udvarból (mikor Atila jegyeseként kínálta fel magát), s egyes feljegyzések szerint éppen Dacia területére (azaz netán Erdélybe)?! Miért épp ott kapnak életteret a száműzött Atheling leszármazottak?!
(vii) Nyáry Krisztina naplójából tudni, hogy az István udvarában menedéket találó száműzött gyermekek másika, Edmund is egy Szent Istvántól származó (Hedvig nevű) leányt vett feleségül. Ő már nem érte meg a visszatérést, így családja hazánkban maradt, s lett a Gut-Keled ház alapítója (gyermekük neve Ottó volt, kinek köze nincs az Orseolókhoz - szerencsére Nyáry Krisztina naplójából az igazság is tudható).
(viii) Gut-Keled háziak nádorokként, ispánokként szolgálták királyaink, mint Bocskaiak, Báthoriak, Zrínyiek, Rákócziak, Széchenyiek, s - döbbenj le testvér! - Vecelin is. 1326-ból való a nemzetség egyik ágának folyamodványa és az ennek alapján kiállított adománylevél, mely a Somogy megyei Koppányt leverő Weissenburgi Vencellint a Gut-Keled nemzetség (egyik) ősének nevezi. Azaz hajdan még tisztában voltak azzal is, hogy Vecelin is Atila leszármazott, vagy Atila révén nemességet nyert spán volt, kik bajor avarokként jöttek Gizella királynéval hazánkba (ma még mindig nem vélt, de jó okkal), mint Pázmány és Hunt kapitányok is.

Van itt mit még a történelem udvarán söpörgetni!






 
 
0 komment , kategória:  Tudod-e?  
228 éve született Kölcsey Ferenc
  2018-08-08 17:15:39, szerda
 
 







228 ÉVE SZÜLETETT KÖLCSEY FERENC


228 éve született Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus 8. - Szatmárcseke, 1838. augusztus 24.), magyar költő, politikus és nyelvújító, a reformkor egyik vezéregyénisége, nemzeti imádságunk, a Himnusz költője.

A ma Romániához tartozó Szatmár megyei Sződemeteren (Sauca) született kisnemesi családban, amely Ond vezérig vezette vissza eredetét. Szülei művelt emberek voltak, apja tekintélyes jogtudósnak számított. Kölcsey gyermek- és ifjúkora súlyos csapások sorozata volt: szüleit korán elveszítette, bárányhimlő következtében fél szemére megvakult, haja kihullott, törékeny testét sokféle betegség gyötörte. E sorscsapások magányossá, zárkózottá tették, egyetlen vigasza, hű társa az olvasás maradt. Szerteágazó műveltségre tett szert, beszélt latinul és franciául, görögül és németül is.

A debreceni kollégium diákjaként antik szerzők, a 17-18. század francia írói, a filozófusok közül Holbach, Kant, Descartes műveit olvasta, a magyarok közül Csokonai volt a példaképe. 1808-tól levelezett a nyelvújító és irodalomszervező Kazinczyval, neki küldte el első verseit; a két férfi később jó barátságba került. Pesten volt joggyakornok, de ügyvédi vizsgát nem tett, 1812-től az álmosdi, majd a csekei családi birtokon gazdálkodott.

Az irodalmi életben is nevet szerzett, 1814-ben Szemere Pállal megírta a nyelvújítást védelmező Felelet a Mondolatra című röpiratot. A Csokonairól és Berzsenyiről írott kritikáira is felfigyeltek, Berzsenyi meg is sértődött az 1817-ben megjelent, néhol valóban durva bírálaton, egy ideig el is hallgatott, majd 1825-ben tanulmányban válaszolt Kölcseynek. Íróként Kölcsey hamarosan szakított Kazinczy klasszicizmusával, néhány népdala, románca, balladája már a romantika világát idézte.

1823. január 22-én tisztázta le Hymnus című költeményét, amely az Auróra című folyóiratban jelent meg 1829-ben, a cenzúra miatt A magyar nép zivataros századaiból alcímmel. Művét, amelyet 1844-ben Erkel Ferenc zenésített meg, a közmegegyezés nemzeti imádságunkká tette, de hivatalosan csak az 1949-es alkotmányt alapjaiban módosító 1989. évi XXXI. törvény iktatta nemzeti jelképeink sorába.

Kölcsey 1826-ban Pestre utazott, és Szemere Pállal megalapította az Élet és Literatura című folyóiratot. Ekkor írta Mohács című emlékbeszédét és Nemzeti hagyományok című értekezését, ez utóbbi a reformkori magyar irodalom legfontosabb elméleti, esztétikai alapvetése. Pesten szeretett volna maradni, de 1827-ben meghalt az öccse, akinek gyerekeiről neki kellett gondoskodnia. Visszavonult hát birtokára, de egyre tevékenyebb szerepet vállalt a közéletben, előbb megyei aljegyző, majd Szatmár megye főjegyzője, 1832-ben országgyűlési követe lett.

Politikusként is a reformok híve volt, támogatta a jobbágyfelszabadítást, a nemzeti egységet, a vallási egyenjogúságot, a magyar nyelv hivatalossá tételét. 1830-ban a Magyar Tudós Társaság tagjává választották. 1835-ben lemondott követi megbízásáról, mert a megye utasítása arra kötelezte, hogy az örökváltság ellen szavazzon, a pozsonyi diétán elmondott Búcsú az országos rendektől című beszédében a reformkor programját hirdette meg.

Birtokán főként az irodalomnak élt, 1836 novemberében részt vett a Kisfaludy Társaság megalakításában. Utolsó nagy műve az unokaöccséhez írott Parainesis Kölcsey Kálmánhoz, amely világnézetének, erkölcsi-szellemi felfogásának összefoglalásaként is olvasható.

Élete utolsó hónapjaiban a hűtlenségi perbe fogott barát, Wesselényi Miklós védelmére összpontosított, nagy felkészültséggel érvelt a vádlott ártatlansága mellett. A főtárgyalást azonban nem érhette meg, egy hivatalos útja alkalmával megfázott, gyenge szervezete nem tudott megküzdeni a tüdőgyulladással. A szatmárcsekei református anyakönyv tanúsága szerint 1838. augusztus 23-án halt meg (más források 24-ét említik halála napjaként). Vörösmarty ezt írta: ,,Meg ne ijedjetek, a hazaföldnek szíve dobog fel; Kölcsey sírjától keble örökre sebes."

Legfontosabb műve, a Himnusz befejezésének napját 1989 óta a magyar kultúra napjaként ünnepeljük. Ugyanebben az évben alakult meg a Kölcsey Társaság is, amely életművének, emlékének ápolását tekinti feladatának.







Kölcsey Ferenc 1790. augusztus 8-i születésének 228. és a költő 1838. augusztus 24-i halálának közeledő 180. évfordulóján emlékezzünk meg róla sok szép idézete közül néhánnyal. Talán a legszebbekkel.

A hazaszeretetről szólnak:


"Négy szócskát üzenek,
vésd jól kebeledbe, s fiadnak
hagyd örökűl ha kihúnysz:
A haza minden előtt."

(Kölcsey Ferenc: Emléklapra -1833)


"Kinek szívében a haza nem él, az száműzöttnek tekintheti magát mindenhol."

"Ki gyermeket nevel, az a hon iránt szent kötelességet teljesít."

(Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz)


"Egyedül a legnagyobb erő sem tehet mindent, mondhatnám, nem tehet sokat:
egyesített erőknek pedig a lehetetlennek látszó is gyakran lehetséges.
Mit ér egy csepp víz?
De milliomonként egyesült cseppek megdöbbentő erőt fejtenek ki."


Magyar Himnusz

Link



180 éve halt meg Kölcsey

Link













 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2018.07 2018. Augusztus 2018.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 21 db bejegyzés
e év: 315 db bejegyzés
Összes: 4830 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1432
  • e Hét: 7776
  • e Hónap: 34399
  • e Év: 171771
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.