|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
|
|
2018-10-15 22:38:01, hétfő
|
| |
| |
Az ülő életmód megsemmisíti az egészséges gének védőhatásait
Egy legújabb tanulmány arra mutat rá, hogy hiába nem hajlamos valaki a demenciára, ha inaktív életmódot folytat, ugyanannyi esélye van erre a betegségre, mint azoknak, akik hajlamosak erre a betegségre. Manapság több tízmillió ember szenved demenciában világszerte. A demenecia leggyakoribb formája az Alzheimer-kór, amely a demenciás esetek 60-80 százalékát teszi ki.
A demenciára hajlamos személyek szervezetében megtalálható az úgynevezett APOE gén (apolipoprotein), amely az Alzheimer-kór egyik legnagyobb kockázati tényezője. Azoknak, akiknek ez a gén megtalálható a szervezetében, nagyobb eséllyel fognak szenvedni valamilyen agyat érintő betegségben. A demencia kockázata még magasabb lehet, ha valaki emellett ülő életmódot is folytat, illetve hiába jó valakinek a genetikája, ha elsősorban az ülő életmódot preferálja, akkor is ugyanannyi esélye lesz ennek a rettegett betegségnek a kialakulására, mint azoknak, akiknél jelen van ez a bizonyos gén.
A jó hír az, hogy a növekvő fizikai aktivitás a memóriavesztés kockázatainak csökkenésével jár együtt. Már napi 15 perces séta is a hét minden napján lecsökkenti a kockázatokat.
Az Alzheimer-kór megelőzhető, ha még idejében odafigyelünk az egészségünkre. Meggyőző tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy a megfelelő életmódbeli változásokkal az Alzheimer-kór megelőzhető, de a betegséget meg is lehet állítani és akár vissza is lehet fordítani. Például a kutatók úgy vélik, hogy a szív- és érrendszeri egészségre utaló mutatók javulása -mint például a magas vérnyomás csökkentése - a demencia alacsonyabb előfordulását tükrözi.
Más vizsgálatok arra mutatnak rá, hogy az immunrendszer egészségi állapotának javítása lelassíthatja, de akár meg is állíthatja az agyi rendellenességek progresszióját. A kutatók rámutattak arra, hogy apigenin - amely sok zöldségben (zeller, sárgarépa) és fűszer-, gyógynövényben (kamilla, kakukkfű, petrezselyem) megtalálható - pozitív hatással van a memóriára és a tanulásra. Nemcsak javítja az idegsejtek kialakulását és működését, hanem megerősíti az agysejtek közötti kapcsolatot is.
A közepes lánchosszúságú trigliceridekben gazdag kókuszolaj szintén javíthatja a memóriát. A kókuszolaj különösen azért előnyös, mivel metabolizálódik a májban, ketonokká alakul, amelyeket az agy alternatív üzemanyagforrásként, nem pedig zsírként használ az emberi testben.
Az áfonya antociánokat tartalmaz, amelyek segíthetnek a kognitív funkciók helyreállításában, azáltal, hogy fokozzák a jelátvitelt és növelik a receptorok érzékenységét az agysejtekben.
Forrás : Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Betegségekről |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-10-15 22:34:37, hétfő
|
| |
| |
A nevetés pozitív hatása a fizikai és az érzelmi egészségünkre:
Mindenki szeret nevetni. Végtére is a humor az élet öröme. Azt is tudjuk, hogy a nevetés feloldhatja a krónikus stresszt okozó problémákat, amely a betegségek egyik fő kockázati tényezője. Technikailag a valóságban többféle nevetés létezik, amelyek különféle társadalmi és érzelmi állapotokhoz kapcsolódnak, de a legkedvezőbb a tiszta szívből és lélekből jövő nevetés. Sok tanulmány igazolta az örömteli nevetés terápiás hatásait a fizikai egészségre és az érzelmi jólétre.
Az 1960-as években egy híres amerikai író azt tapasztalta, hogy egyre jobban fáj a gerince. Unokatestvérével arra az elhatározásra jutott, hogy a stressz nagyban hozzájárul a betegsége kialakulásához, ezért úgy döntött, hogy a pozitív érzelmeket koncentráltan alkalmazza az állapotának enyhítésére. Minden egyes nap napi tíz percet komédiákat nézett a televízióban. Ezzel a módszerrel eleinte fájdalommentes alvást tudott elérni, majd a terápia miatt napközben is egyre kevesebb fájdalomcsillapítóra volt szüksége. Az író a nevető terápiának tulajdonította a hosszú és boldog életét. Egy idő után a gerincfájdalma is teljesen megszűnt. Valóban, a nevetés egyfajta drognak számít, amely opioidszerű hatást vált ki az agy élményközpontjában. A kutatók szerint azoknak a betegnek, aki rendszeresen nevetnek, humorizálnak, megnő a fájdalomküszöbük, így a betegek ezt is jobban viselik, mint a sokat szomorkodó társaik.
Gyermekek körében is végeztek ezzel kapcsolatban kutatást. A nevetés csökkentette a stresszhormont, azaz a kortizolt a gyermekek szervezetében. A kortizol magas szintje ugyanis a szorongás, a depresszió és a betegség kialakulásának magas kockázatával jár együtt. Emellett kimutatták, hogy a nevetés stimulálja a dopamint, a szerotonint és az endorfin termelését, amelyek a csökkent fájdalomhoz és a jobb hangulathoz kapcsolódnak.
Egy japán vizsgálat szerint a kevesebbet nevetők körében 60 százalékkal nagyobb a stroke és 21 százalékkal nagyobb a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata, mint a sokat mosolygók körében. Ezen kívül a rendszeres nevetés jobb memóriát és tanulást is eredményez, növeli a hangulatot és csökkenti a depresszió kialakulásának a kockázatát is.
Forrás : Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Natúr kezelések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2018. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
177 db bejegyzés |
| e év: |
1532 db bejegyzés |
| Összes: |
49322 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1344
- e Hét: 6189
- e Hónap: 37675
- e Év: 242376
|
|
|
Offline
