|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
|
|
2018-10-23 21:25:48, kedd
|
| |
| |
Batthyány Lajos újratemetésének története egyszerre utal a megtorlás természetére és szemlélteti a politikai légkör, kiegyezést követő enyhülését. Az első felelős magyar kormány vezetőjét 1849-ben családja titokban temette el a Ferences Templom kriptájában. 1870-ben már nagyszámú gyászmenet kíséretében, hivatalos ünnepélyes szertartás keretében helyezték át nyughelyét a Kerepesi Temetőbe. 1872-ben impozáns mauzóleum építésével tisztelegtek a mártír miniszterelnök emléke előtt. A családi kriptában nyugszik Batthyány felesége, gyermekei és unokája is.
Kossuth Lajos grandiózus síremléke a Kossuth-kultusz építészeti megnyilvánulása, egyúttal az 1848-1849-es szabadságharc emlékműve. Maga a temetés politikailag kényes körülmények között zajlott, hiszen Ferenc József uralkodása alatt Kossuth nem kaphatott állami temetést. A helyzetet Budapest vezetőinek fellépése oldotta meg - Kossuthot a főváros halottjaként temették el. A nagyszabású szertartás tömegeket mozgatott meg, a gyászmenetet kísérő emberek elárasztották az utcákat
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-10-23 21:14:47, kedd
|
| |
| |
Érdekességek miskolci temetőkről
"Látjátok, feleim, szemtekkel, mik vagyunk
Íme, por és hamu vagyunk ..."
(Márai)
Tudja, mi a közös a primadonna Déryné, a színész Latabárok, az író és mecénás Fáy István és a polihisztor Herman Ottó alakjában? Mindannyian Miskolcon leltek végső nyugalomra.
A városban található pl. annak a Csengey Gusztávnak a sírja is, aki a "Ballag már a vén diák" szerzője volt - 1865-ben eredetileg A fogoly lengyel címen írta a művet.
A Mindszenti római katolikus temetőben áll Munkácsy Mihály szüleinek síremléke, amelyet maga a művész állíttatott "fiúi kegyeletből".
Miskolcon 34 temető található. Van köztük önkormányzati tulajdonú és különböző felekezeti egyházi is. A temetőink nagy számát az is indokolja, hogy azok a korábban önálló települések, amelyeket később Miskolchoz kapcsoltak, szintén rendelkeztek saját temetővel - meg persze templommal, kis piaccal, kocsmával is. Ezek a régi temetők ma is megvannak. A felsőhámori domboldalban található temetőben nyugszik pl. Herman Ottó, aki számos szállal kötődött Miskolchoz és a Bükkhöz; időskorát Lillafüreden töltötte, s az utókor tisztelete jeléül az ő nevét viseli a város múzeuma és sok más intézmény is.
Legrégebbi temetőnk egyidős az avasi református templommal. Talán ez a legismertebb is mind közül, hiszen az élő, lüktető belváros fölött ott van egy másik, "az alvó város". Az országos ismertségű nagyságok mellett sok olyan miskolci is itt van eltemetve, aki a maga idejében igen sokat tett a városért; püspökök, történetírók, egyházi és világi méltóságok. "A temetők története elválaszthatatlan a város történetétől. A sírfeliratokon olvasható nevek eseményekhez, intézményekhez, szakmákhoz, sőt lakóházakhoz köthetők. ...a mai városi lét gyökereit jelentik, a mát összekötik a közel- vagy régmúlttal."
A temetőkapuknál tájékoztató tábla segíti a látogatókat a védett sírok megtalálásában, de érdemes a régi temetőben "eltévedni" is, hiszen olyan az egész, mint egy kordokumentum, valódi történelemkönyv.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-10-23 21:05:47, kedd
|
| |
| |
Bécs! Az ám a város annak, ki habzsolni óhajtja az élvezeteket. Elszédítették a művészetek, s maga is kedvet kapott, hogy a költészet mellett mindegyikbe belekóstoljon. Mellette a mi Sándorunk bálról bálra libbent, s bódítóan hódított. A nők kedvence lett, Krisztina főhercegasszony még arany zsebórával is megajándékozta, amiért... Amiért... Ám a poéta inkább a művészet felé hajlott. Így csavarta el fejecskéjét a híres olasz származású Maria Medina-nak, aki férje oldalán balettozott a bécsi operában.
,,Soha, sohase felejtem el ezt a szeretett asszonyt, akinek karjai között a legbujább, de leggyönyörűbb szerelemnek ölében egy ideig boldognak vélém magamat."
A láng egy esztendeig lobogott, s a költő elmélyülhetett -az egyebek mellett- a klasszikus itáliai művészetekben. Szerelme kedvéért olaszul tanult, s hamarosan Tasso költeményeket fordított magyarra. De az aranyéletnek hamar vége szakadt. A testőrséget több ok miatt feloszlatták és a hadseregbe sorozták. Azt gondolta a mi Sándorunk, hogy ha tán megfelelően megházasodna, akkor elkerülhetné a hadi ösvényeket. Testvére ,,kinézett" számára egy üdécske és gazdag, nagyon gazdag teremtést, a Szegedyek Róza lányát. Haza is látogatott miatta, de csak a sokadik alkalomra sikerült az első randi. A kis Rózi, mindössze tizenhét éves, nem vágódott gerincre a testőrtiszttől. Tetszett neki a poéta, de piéta, a lánykérésre nemmel felelt. Sándort feldúlta a dolog, s a sümegi kocsmában felrúgva az úri jellemet, egy falusi fruska szemében avagy szoknyája alatt lelte meg a kellemet.
Végül bizony hadrendbe állt, s menetelt Milánó felé. Bánkódott rossz sorsa miatt vagy egy napig. De az útjába kerülő lányok, asszonyok és fürge ujjak hamar feledtették vele a gondokat. Milánóban is hamar kiderült, a szerelem nemzetközi nyelv. Ledönt az korlátokat és bárónékat egyaránt. De a tiszturakat kifüstöli a nagy Napóleon, s hadifogságba jut. Itt is pocsék neki úgy két napig, de aztán hamar enyhülést talál a helyi leánykák intézetében. No meg a szálláshelyével szemközti polgárházban. Az utca másik oldalán szerelem szövődik. De úgy tényleg. Semmi izé meg etyepetye. Ekkor kezdi el írni a Himfy verseket, a kesergő szerelem dalait. Ám a szép Caroline bácsikája nem nézi jó szemmel a magyar vitéz közlekedését a házában. Befolyással bír, így eléri, hogy a magyar tiszteket küldjék szépen vissza oda, ahonnan jöttek. Pá, Caroline!
Hazafelé megállnak egy időre. A város a szép Klagenfurt. Poétánk itt is sokat ku... barátkozott. Pepi grófné halmozza el sok-sok éjjel kéjjel. Együtt szöknek aztán Sopronig, a férjjel együtt.
Sándor csakhamar leszerel, de újabb harcba kezd. Szegedy Róza kezéért és a hozzá tartozó vagyonért indul csatába. A "kislány" huszonkét esztendősen a gyámságból kíván menekülni, s kapóra jön a költő házassági terve. Naná, hogy igent mond, s 1800 januárjában megkötik frigyüket. Innentől kezdve a kanfi lecsillapodik, s helyére lép a Himfy. Álnéven jelenteti meg verseskötetét, mely botrányos sikert arat. Közben azon agyal, hogy hiába az igyekezet, nem jön az a gyermekáldás. Róza 1832-ben hal meg, de rá két esztendőre a költő ismét házas ember. Csupán negyven év a korkülönbség! De abban bízott, hátha most születik egy törvényes baba. De nem. A fiatalasszony csúnyán megfázik és újra özveggyé teszi Sándor bácsit. Egy baleset következtében vállát töri, de Teri, az unokahúga gondosan ápolja. Hetven esztendősen még eljátszadozik, csupán a gondolattal, hogy nőül veszi a fiatal lányt, de Kisfaludy Teruskával ez a frigy sosem köttetik meg. Innentől kezdve visszavonultan él, néha politizál, polemizál, és favorizál, mégpedig a magyar nyelvű színjátszást és az irodalmat. Költészete felett kissé már elszállt az idő, s az ifjú titánok, köztük Petőfi, csak tiszteletből gondolnak rá jó szívvel. 1844-ben költözik el a túlvilágra. Végleg megállapodott.
Kisfaludy Sándor, aki végigszerette európát. 
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-10-23 20:55:01, kedd
|
| |
| |
Skoda Felícia szerelem
Link
Sajnálatos módon szinte szélmalomharc ez, hiszen míg sokan jelentős mértékig az anyagi világ fogságában élünk, addig nehezen tudunk igazán tenni valamit. Csak apró magokat hintünk, melyekből majdan fa lesz. Ha lesz még bolygó, ahol érdemes lesz fának lenni.
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-10-23 20:31:26, kedd
|
| |
| |
Az 1880-as évek vége felé Párizsban, egy vízbe fúlt, fiatal lány testét húzzák ki a Szajnából. A patológus megállapítása szerint a 16 éves szépség öngyilkos lett. Mivel semmiféle, személyét igazoló okmányt nem találnak nála, a patológia ablakába állítják, hátha felismeri valaki. A boncolást végző orvos -kissé morbid módon- beleszeret a lány szépségébe, furcsa mosolyába. Arcáról gipszöntvényt, afféle halotti maszkot készíttet, s végül már csak ez marad belőle.
Abban az időben az efféle szívszorító esemény nem volt példátlan. Havonta csaknem kétszázan próbálkoztak ezzel a módszerrel, hogy életüket eldobják maguktól, s csaknem a felük sikerrel is járt. Ám egyikük sem ihletett meg annyi művészt, mint ő, az ismeretlen lány a Szajnából. Az arcáról készült maszk örökre megőrizte különös, sejtelmes mosolyát, s a 20. század elejére a másolatok már tömegtermékké váltak. Mivel személyét továbbra is titok lengte körül, a művészet látóterébe is bekerült. Rilke, Nabokov versekben és novellákban álmodták meg szívszorító élettörténetét, Camus a vízbe fúlt Mona Lisa-t látta benne, Richard Le Gallienne pedig egy korai horrort alkotott az arc ihletésére. Kutatók, nyomozók igyekeztek kideríteni az igazságot, ám végül mindegyikük a fantázia birodalmába jutott. De a festőket, szobrászokat és fotográfusokat is elbűvölte a halott lány maszkja, megszámlálhatatlan módosított verzióban dolgozták fel az eredeti gipszöntvényt.
z ismeretlen lány arcát kapták az 1950-es, norvég játékgyártó Asmund Laerdal babái is, melyek a mai napig igen népszerűek a kicsik körében. De ugyanez a cég kezdett műanyag és gumi orvosi eszközöket is gyártani. Így a Szajnából kihúzott szerencsétlen teremtés arcát -kisebb módosításokkal- ma az elsősegély tanfolyamok CPR bábúja, Resusci Anne viseli. Sokan nem tudják, talán észre sem veszik, hogy az arc nem másé, mint azé az ismeretlen lányé a Szajnából.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-10-23 20:02:44, kedd
|
| |
| |
Az ókori Rómáról
Az ókori Rómában csak a szenátorok és a császárok ölthettek magukra lila színű ruhát, tetőtől talpig pedig csak az uralkodó öltözhetett lilába.
A római orvosok úgy tartották, hogy a gladiátorok vére többek között epilepszia és meddőség gyógyítására is alkalmas. Élelmes kereskedők gyakran már az arénában is árulták a halott harcosok vérét.
A történelem első csatornahálózatát működtető Római Birodalomban nyilvános illemhelyek is működtek, ahol a polgárok a ma ismert toalettpapír helyett vizes tengeri szivacsot használtak.
A római nők gyakran festették - főként szőkére vagy vörösre - a hajukat, és nem volt ritka, hogy a szőke rabszolganők haját parókaként viselték.
A higiéniára gondosan ügyelő rómaiak tisztálkodáskor szappan helyett illatos olajat használtak, amelyet egy strigil nevű fém eszközzel kapartak le magukról.
Rómának története csúcspontján 1 millió lakosa volt. Európában a 19. század elejének Londonjáig egyetlen város sem ért el ekkora lélekszámot.
A történelem első, mintegy 150 üzletből álló bevásárlóközpontja Traianus császár idejében épült fel Rómában.
Az ókori Róma hatalmas arénájának, a Colosseum megnyitásának napján 5 ezer állatot gyilkoltak le. Összesen mintegy 500 ezer ember és több mint 1 millió állat vesztette életét az épületben rendezett viadalok során.
A rómaiak sokáig úgy tartották, hogy a korai keresztények kannibálok, és a Krisztus vérét és testét szimbolizáló bor és kenyér helyett emberhúst esznek.
Az ókori Rómában a vizeletet ammóniatartalma miatt gyakran használták ruhamosásra. Mivel árucikknek számított, Vespasianus császár még adót is kivetett rá.
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-10-23 19:46:52, kedd
|
| |
| |
Gyáva népnek nincs hazája - avagy: egy idézet nyomában
Az emberek általában lusták, s hanyagságból vagy lustaságból nem néznek utána annak, ha idéznek valamit, az igazából honnan, s kitől is származik.
Mostanában sok oldalon olvasom nagybetűkkel írva a címet:"GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA!" Majd pedig alant a kormány és a nép viszonyáról néhány sort, melyet -szinte minden esetben- gróf Széchenyi István tollából származtatnak.
Akkor tisztázzuk. A ,,Gyáva népnek nincs hazája" című verssort általában Petőfinek tulajdonítják. Az igazság azonban az, hogy NEM Petőfitől való, bár a Sándor stimmel. Az eredeti szerző: Sajó Sándor (1868. november 12.-1933. február 2.) író, költő, Ady és Babits kortársa, a Kisfaludy Társaság tagja, az MTA levelezője, a Magyar Tanárok Nemzeti Szövetségének elnöke, kit szándékosan igyekeztek kiirtani a magyar irodalomból - szerencsére sikertelenül.
részlet Sajó Sándor: A VÉN BOLOND című verséből:
"...Csitt!
Jer közelebb egy kicsit,
Titkot mondok:
Temetésre szólt az ének,
Nem hallották, csak a vének,
Vén bolondok;
Nagy halottat vittek, vittek.
Tudjátok-e, kit temettek?
Engem, téged, mindnyájunkat:
Ezeréves országunkat;
Beleölték vérfolyóba,
Tették hármas koporsóba,
Mint egykor a hun királyt -
Sírba vitte saját népe,
S azt se mondja: be kár érte -
Senki egy jajt nem kiált...
Én se!... én már kacagok,
S ha kacagok, kinek arra mi gondja?
Nincsenek már magyarok,
Én se leszek halott ország bolondja!
Ejhaj, igyunk rája!
Úgyis elnyel a sír szája;
Gyáva népnek nincs hazája
Világ népe mind megveti,
Még az ég is kineveti-
Úgy kell neki, úgy kell neki! -
Így kell szegény vén bolondnak
Sírva porba hullni,
Sírni, jaj, hogy ilyen népnek,
Ilyen jónak, ilyen szépnek
Mért kell elpusztulni..."
(1923)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-10-23 09:28:15, kedd
|
| |
| |
MIRE IS EMLÉKEZÜNK OKTÓBER 23-ÁN?
Október 23-a, az 1956. évi forradalom és szabadságharc kitörésének dátuma. Ezen a napon az ország számos területén tartanak megemlékezéseket a forradalomban elesett áldozatok, hősök és mártírok tiszteletére.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án.
Olyan régen azért nem ért véget a szocializmus ahhoz, hogy feledésbe menjen, mely cégek voltak a korszak húzónevei. A rendszerváltás és a privatizáció sokakat megtépázott, de többen sikerrel vették a piacgazdaság kihívásait.
Patyolat a nőkért
Ha valami, akkor a Patyolat a szocializmus egyik szimbóluma volt. Az 1948-ban alapított Patyolat Mosoda és Vegytisztító Nemzeti Vállat célja ,,a dolgozó nők munkájának könnyítése" volt. Egy évvel később már kilenc tagvállalatot foglalt magában, a tevékenységi köre pedig a fehérneműk tisztításától és estleges javításától egészen azok kölcsönzéséig terjedt. De foglalkozott ruhák és kelmék festésével és vegytisztításával is.
A Fővárosi Tanács 1957-ben úgy döntött, hogy létrehozza a Fővárosi Patyolat Vállalatot (FPV). A Patyolat idővel országos lefedettséget ért el: a felvevőhelyek száma 1987-ben 1200 volt, ezenkívül 185 vegytisztító szalon is működött. Aztán 1992 májusában az Állami Vagyonügynökség államigazgatási felügyelet alá helyezte az FPV-t. A céget végelszámolással megszüntették, a pesti fiókokat értékesítették. Ez lenne tehát a vég, illetve nem teljesen, mert a Harmat Textiltisztító Kft., amely korábban az FPV leányvállalataként működött, mind a mai napig használja a Patyolat márkanevet.
Kár a Keravillért
A Keravill az 1950-ben alapított Kerékpár, Rádió és Villamossági Kiskereskedelmi Vállalat rövidítése. A tanácsrendszer létrejöttével fővárosi tanácsi vállalat lett, később elsőként vezette be Magyarországon a minta utáni árusítást, majd 1966-tól általánossá tette az önkiszolgáló rendszert. Az 1980-as évekre addig jutott, hogy áruház jellegű bolthálózatát fejlesztette és bevezette a telefonos értékesítést.
Az Állami Vagyonügynökség természetesen a Keravillt sem hagyhatta ki a rendszerváltáskor a privatizációból: az állami vállalat 714 millió forintos alaptőkével 1989-ben részvénytársasággá alakult, majd az egykori top vállalkozó, Várszegi Gábor érdekeltségébe került és a Fotex csoport tagja lett. Vesztére, mivel a Fotex egyáltalán nem törődött a társasággal, az elmaradt fejlesztések következtében pedig végleg ellehetetlenült. A Keravill hivatalosan 2004 decemberében szűnt meg.
Tungsram, Újpest fénye
Az 1874-ben Egger Bernát távírógépgyártó műhelyéből induló Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. a kezdetektől Újpesten működött. Az 1911-ben készült első gáztöltésű volfrámszálas izzólámpa sikere valósággal berobbantotta a termelést, egy évvel később pedig már Tungsram márkanév alatt futott az üzem. A cég 1925-től rádiókat is készített. A szocializmus végén, egészen pontosan 1988-ban a szokott forgatókönyv szerint a vállalat részvénytársasággá alakult, a fő tulajdonos a Magyar Hitelbank lett. Szinte azonnal, még 1989-ben az osztrák Girozentrale vezette nyugati bankkonzorcium érdekeltségébe került, amely a többségi részvénypakettet rögtön eladta a General Electricnek (GE). Az amerikai vállalat 1994-től kizárólagos tulajdonosnak mondhatta magát. A Tungsram név azonban nem tűnt el, a GE éppen idén februárban jelentette be, hogy eladja európai, közel-keleti, afrikai és törökországi üzletágát, valamint a globális autólámpa-ágazatát a GE egy korábbi felső vezetője, Jörg Bauer irányította cégnek. Az eladás első mérföldköveként pedig a Tungsram Csoport tulajdonába került a Tungsram Operations Kft.
Csepel, az elnyűhetetlen
A szocializmus negyven éve alatt itthon egy egész generáció tekert a csepeli üzemből kigurult kerékpárokon. A termelési mutatók szerint a csúcsidőszakban évi közel 100 ezer biciklit értékesítettek. Közel harminc különböző modellt gyártottak, a legnépszerűbb kétségkívül az összecsukható ,,Camping" volt. A cég azonban abban a privatizációban is élen járt, amely 1988-ban következett be. A befutó a Schwinn lett, a két nagy név együttműködése mégsem vált sikeressé: a Schwinn Co. 1994-es csődjével a külföldi érdekeltségeket, így a Csepelt is el kellett adni.
A Schwinn-Csepel 1994-96 között pénzügyi befektetők tulajdonába került, utána viszont az FBI által a kelet-közép-európai orosz maffia főnökeként emlegetett Szemjon Mogiljevics közelében landolt. A magyar bringa vesszőfutásának ezzel még nem volt vége, az olcsó távol-keleti tömegtermékek végül a pénzügyi csőd szélére juttatták a céget, de volt visszatérés: 2000-ben a biztos anyagi hátterű Tandem-Szolnok szakmai befektető vette meg. A Csepel kerékpárgyár örökségét ma a Csepel Zrt. viszi tovább. Jelenleg több mint 50 fajta biciklit gyártanak, a Mol és a rendőrség kerékpárjait is ők szállítják.
A Stühmer az Stühmer
Magyarország legnagyobb csokoládégyárát Stühmer Frigyes hamburgi cukrászmester alapította 1868-ban Pesten, az Ősz (ma Szentkirályi) utcában. Halála után örökösei vezették tovább az üzemet, amelyben kiváltképp fia, Stühmer Géza tűnt ki. Az ő nevéhez köthető, hogy 1941ben felhúzták az ország legnagyobb csokoládégyárát, és olyan népszerű termékeket futtattak fel, mint a Tibi csokoládé, a Frutti karamella és a Zizi drazsé. A víg napok egészen 1948-ig tartottak, amikor is a gyárat államosították és beolvasztották a Magyar Édesipari Vállalatba. Csakhogy az egri Stühmer Kft. 2005 tavaszán megvásárolta a Stühmer márkanevet, amely így újjáéledt. Új generációs édességeket fejlesztettek ki, Novaj községben pedig csokoládéüzemet avattak.
Örökzöld Közért
,,Lemegyek a közértbe" - a szocializmus egy itt ragadt mondata, amely pusztán csak az élelmiszerboltot jelentette. Pedig a közért bizony márkanév volt: 1948ban jött létre a Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt., amelynek a rövidítése aztán köznévvé vált. A Közért nagy időszaka 1966- 67-ben jött el, akkor kezdődött meg a nagyobb alapterületű ABC áruházak építése. Egy évtizeden belül, 1975-ig több mint ötvenet adtak át a vásárlóknak. Hiába lett országszerte durván kétezer boltja a Közértnek, a rendszerváltáskori privatizáció ezt a koncepciót is utolérte, amely végül - többszöri átalakulással - a SPAR hálózat része lett.
Videoton, áldás a névre
A Széles Gábor nagyvállalkozó elnökölte székesfehérvári Videoton Holding Zrt. ma a legnagyobb magyar magántulajdonban lévő ipari vállalatcsoport, egyben a legnagyobb elektronikai gyártási szolgáltató a keletközép-európai központú cégek között. Ebben a szegmensben világviszonylatban az első negyven, az Európai Unióban pedig az első tíz között van a Manu facturing Market Insider szaklap 2015-ös listája szerint. Kevesen hitték volna annak idején, hogy a cég ilyen magasságokba jut el.
A vállalat jogelődje az 1938-ban alapult Vadásztöltény, Csappantyú, Gyutacs és Fémárugyár Rt., amely 1991-ben egy nyilvános versenytárgyaláson került a jelenlegi részvényesek és a Magyar Hitel Bank Rt. közös tulajdonába. Öt évvel később a magánrészvényesek 100 százalékos részesedést szereztek a cégben. A Videoton név felvételének ötlete Érczfalvy Gyula nevéhez fűződik, aki a vállalat reklám- és propagandaosztályának vezetője volt. Videoton név alatt eredetileg a szórakoztatóelektronikai, informatikai és haditermékek gyártása zajlott. A felvetés 1967 nyarán, az egyik vezérigazgatói értekezleten hangzott el. A szóbeszéd szerint Papp István vezérigazgató a javaslat hallatán hümmögött egyet, és néhány nap múlva áldását adta a névváltoztatásra, melyre még egy évet kellett várni.
1956-ban, amikor ismét fegyvert kellett fogni a munkáshatalom és a szocializmus védelmében, az elesettek között Mező Imrét, Kalamár Józsefet, Kállai Évát, Biksza Miklóst, Sziklai Sándort, Asztalos Jánost veszítettük el. Szomorúan emlékezünk azokra az elvtársainkra - Rajk Lászlóra, Szőnyi Tiborra, Szalai Andrásra, Riesz Istvánra, Pálffy Györgyre, Sólyom Lászlóra és másokra -, akik életükben az eszme, a munkásosztály hű harcosai voltak, és a személyi kultusznak estek áldozatul. Jelölt és jeltelen sírok százaiban, ezreiben nyugszanak azok a kommunisták, harcostársaink, akiknek azért kellett meghalniuk, mert haladó eszméket hirdetve küzdöttek a szocializmusért, a munkásosztály, a nép szabadságáért.
Én lezártam a múltat, ami elmúlt elmúlt, nem akarok többet foglalkozni vele. Nézzük, mi lesz a jövőben, azért vagyok itt, hogy továbblépjek! Egyrészt nagyon dicséretes a szándék és a tudatos lépések annak érdekében, hogy pozitív, jövő-orientált hozzáállással, lendületet és ötleteket gyűjtve vágjunk egy új életszakaszba - másrészt biztos vagyok abban, hogy a múlt értékeit érdemes felismerni és elismerni, aztán pedig továbbvinni a saját tervezett jövőnkbe.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
2018. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
341 db bejegyzés |
| e év: |
3311 db bejegyzés |
| Összes: |
16396 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2200
- e Hét: 5236
- e Hónap: 14419
- e Év: 67127
|
|
|
Offline
