|
2018-10-08 20:50:49, hétfő
|
| |
| |
Wass Albert: A funtineli boszorkány (2.)
Mert tudod, valahogy így van ez: az ember jár-kel a világban, mint valami nyugtalan vadállat és valamit keres. De alig hogy megtalálja, már hasznot akar belőle és ezzel el is rontja a dolgokat. Mert a világ nem arra való, hogy hasznot hozzon valakinek. A világ arra való, hogy szép legyen, békés legyen, jó legyen. Hogy élni lehessen benne, fáradsággal, de haszon nélkül. Mert az élet értelme a szép. És a haszon a leghaszontalanabb szó, amit az ember valaha is kitalált. Pedig ma már annyira van vele, hogy ha valami szépet meglát, nyomban arra gondol: mi hasznom lehetne ebből? S ezért van az, hogy amit ilyen céllal fölépít, az hamarosan le is dől. Legtöbbször egy másik ember dönti le, aki irigyli a hasznot és a helyén nem marad más, csak egy folt csalán: az ember örök nyoma.
A Világ Magyarsága részleteket közöl hétről-hétre Wass Albert egyik legcsodálatosabb regényéből, A funtineli boszorkány-ból
Wass Albert : A funtineli boszorkány II.
Kunyhó a Komárnyikon
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Wass Albert |
|
|
|
|
|
Offline
