|
2019-01-19 12:43:02, szombat
|
| |
| |
Hűvös , esti szél bolyong a fenyvesekben ,
félénken bújkál a Nap a távoli sziklabércen .
Sivár mindenütt a táj néptelen a vidék , a
tél zord , hideg csendjében sötét szürke az ég .
Gyorsan surranó komor felhők szállnak töretlenül ,
szelídséget nem ismer a csikorgó Tél , ördög
tudja csak , hogy kitartó gőgjétől mit is remél ?
Pöffeszkedő dühéhez kétség se fér !
Nincs olyan hatalmi harc , mely egyszer véget nem
ér , lassan erejének saját rabjává válik a Tél .
Elolvad körülötte minden , a hópaplan , a jégvirág ,
a virágzó Tavasz eltörli végleg önkényes uralmát !
**********
 Bédné Marika : 2019 . 01 . 19 . 12 : 42 . - / saját versem /
|
|
| |
|
3 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
Bédné Marika : 2019 . 01 . 19 . 15 : 40 
