|
 1/6 oldal 
|
Bejegyzések száma: 51
|
|
|
|
|
|
2019-01-03 17:25:59, csütörtök
|
| |
| |
Elmerengek, tekintetem réveteg, üveges,
a világban már nincs semmi, ami értelmes,
oly sok hazugság veszi körül életem,
már agyamból is tovaszáll az értelem.
Hangosan csapódik fejemnek a gonoszság,
gondolatmenetem keresi hol az igazság,
minden szép szó felszíni, ezért oly ragacsos,
már nem tudok harcolni,én is álszent vagyok...
Elmerengek, nézek a nagy semmibe,
lomha lett a járásom, de nem törődök vele,
összerogynak lábaim, senkit nem érdekel,
hideg lett a világ, senki, senkire nem figyel.
Hirth Éva
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szépkor 1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-01-03 15:21:41, csütörtök
|
| |
| |
Tudja, néha a dolgok az életben egy kicsit könnyebbek,
egy kicsit élvezetesebbek, ha nem állunk nekik olyan nagyon ellen.
Tasmina Perry:
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Tizennyolc éven felül 1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-01-03 15:19:14, csütörtök
|
| |
| |
Halotti beszéd
Látjátok feleim, egyszerre meghalt
és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.
Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló,
csak szív, a mi szívünkhöz közel álló.
De nincs már.
Akár a föld.
Jaj, összedőlt
a kincstár.
Okuljatok mindannyian e példán.
Ilyen az ember. Egyedüli példány.
Nem élt belőle több és most sem él
s mint fán se nő egyforma-két levél,
a nagy időn se lesz hozzá hasonló.
Nézzétek e főt, ez összeomló,
kedves szemet. Nézzétek, itt e kéz,
mely a kimondhatatlan ködbe vész
kővé meredve,
mint egy ereklye
s rá ékírással van karcolva ritka,
egyetlen életének ősi titka.
Akárki is volt ő, de fény, de hő volt.
Mindenki tudta és hirdette: ő volt.
Ahogy szerette ezt vagy azt az ételt
s szólt ajka, melyet mostan lepecsételt
a csönd s ahogy zengett fülünkbe hangja,
mint vízbe süllyedt templomok harangja
a mélybe lenn s ahogy azt mondta nemrég:
"Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék",
vagy bort ivott és boldogan meredt a
kezében égő, olcsó cigaretta
füstjére és futott, telefonált
és szőtte álmát, mint színes fonált:
a homlokán feltündökölt a jegy,
hogy milliók közt az egyetlenegy.
Keresheted őt, nem leled, hiába,
se itt, se Fokföldön, se Ázsiába,
a múltba sem és a gazdag jövőben
akárki megszülethet már, csak ő nem.
Többé soha
nem gyúl ki halvány-furcsa mosolya.
Szegény a forgandó, tündér szerencse,
hogy e csodát újólag megteremtse.
Édes barátaim, olyan ez épen,
mint az az ember ottan a mesében.
Az élet egyszer csak őrája gondolt,
mi meg mesélni kezdtünk róla: "Hol volt...",
majd rázuhant a mázsás, szörnyű mennybolt
s mi ezt meséljük róla sírva: "Nem volt..."
Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra,
mint önmagának dermedt-néma szobra.
Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.
Hol volt, hol nem volt a világon, egyszer.
Kosztolányi Dezső
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Gyász 1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-01-03 15:11:44, csütörtök
|
| |
| |
Nem tudom feledni MAMA arcát,
s homlokán feszülő, néma ráncait,
már lassan mozgó, gyönge testét,
és a hozzám kötött évek láncait.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Anyák napjára |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/6 oldal
|
Bejegyzések száma: 51
|
|
|
|
2019. Január
| | |
|
|
| ma: |
3 db bejegyzés |
| e hónap: |
941 db bejegyzés |
| e év: |
4376 db bejegyzés |
| Összes: |
34592 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2048
- e Hét: 6126
- e Hónap: 28393
- e Év: 160947
|
|
|
Offline
