|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 23
|
|
|
|
|
|
2019-02-11 17:38:31, hétfő
|
| |
| |
HOZZÁVALÓK
Tészta hozzávalói:
25 dkg rétes liszt
25 dkg finom liszt
1,5 dl langyos tej
1 db tojás
1 csipet só
2,5 dkg élesztő
8 dkg olvasztott margarin
2 ek cukor (púpozott)
Töltelék hozzávalói:
45 dkg tehén túró
2 ek tejfel
2 ek búzadara
5 ek cukor (ízlés szerint)
1 csomag vaníliás cukor
1 marék mazsola
1 db tojás
A lekenéshez:
1 db tojássárgája
1 ek tej
ELKÉSZÍTÉS
Egy mély tálba beleöntjük a kétféle lisztet, majd összekeverjük. A liszt közepébe mélyedést készítünk. A mélyedésbe beleöntjük a 0,5 dl langyos tejet, szórunk a tejbe egy csipet cukrot, majd belemorzsoljuk az élesztőt. A tejben az élesztőt ujjunkkal jól összekeverjük. Liszt széléről egy keveset szórunk az élesztős tejbe, majd megint jól összekeverjük. Letakarjuk és kb. 3-5 percet várunk, míg fel fut a kovászunk.
Utána beletesszük a megmaradt 1 dl langyos tejet, az egész tojást, a sót, a cukrot, és az olvasztott margarint. Az egészet jól összegyúrjuk, hogy egy rugalmas, de nem ragacsos tésztát kapjunk (ha kell, tegyünk hozzá még lisztet vagy tejet). Letakarjuk, és kb. 1 órát pihentetjük, amíg a duplájára nem nő.
A túró t egy villával szétnyomkodjuk, aztán hozzáadjuk a tejföl t, a darát, a cukrot, a vaníliás cukrot, mazsolát, majd a felvert egész tojást. Az egészet jól összekeverjük.
Amikor meg kelt a tészta egy lisztezett, sík felületen finoman átgyúrjuk és kb. félujjnyi vastagra kinyújtjuk, majd 8x8 cm-es kockákra felvágjuk. A tésztára túró krémet teszünk (én 1 ek. túró t tettem), majd átlósan a tészta csücskeit összefogjuk és egyet csavarunk rajta. Sütőpapírral bélelt tepsibe rakjuk, de nem szorosan egymás mellé. A sütőt 180 fokra bekapcsoljuk, míg melegszik addig a tészta tetejét lekenjük a tejjel kevert tojássárgájával, utána betesszük sülni kb. 20 percre.
A megsült és kihűlt batyukat megszórjuk porcukorral.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ételek-italok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-02-11 10:18:53, hétfő
|
| |
| |
BUSÓJÁRÁS
Télűző alakoskodás, annak kialakulása: múltját, jelenét és mindazt, ami kíséri, körülveszi: a busót magát, felszerelését, eszközeit, a maszkos csoportok szerveződését, a farsang lebonyolításának egészét, főbb mozzanatait. Szintén a Busójárás iránti növekvő érdeklődés láttán jutottak arra az elhatározásra, hogy azok is közelről ismerhessék meg e népszokásukat, akik nem farsang idején látogatnak el : e gondolat jegyében különleges látványosság, egy Busóház és Busóudvar kialakítása fogad.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Farsang |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-02-11 09:22:06, hétfő
|
| |
| |
Osváth Erzsébet: Sül a fánk
Serceg a zsír,
sül a fánk.
Fényessárga serpenyőből
ragyog ránk.
Illatozik,
nő, dagad,
az orrunkat csiklandozó
jó falat.
Már a tálon
a sok fánk,
Fehér cukorfelhő alól
nevet ránk.
Ránk nevet
és integet.
Itt a farsang, vidám farsang,
gyerekek.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Farsang |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-02-11 09:19:10, hétfő
|
| |
| |
Kanizsa József: Farsangi maszkabál
Maszkabálba
készül az utca,
A talpalávalót
Pőce Gyula húzza.
Ringyes rongyos maskarák,
Szalma, meg
kukorica figurák,
Fura táncuk
fürgén ropták.
Szólt a nóta
táncolt a láb,
Nevettük a
sok maskarát.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Farsang |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-02-11 09:09:56, hétfő
|
| |
| |
A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen Farsangvasárnap reggelétől Húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. A Farsang utolsó csütörtökjén a gyermekek öltöznek maskarába.
A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival.
Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A mondának - mely szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról - aligha van történeti alapja. A város 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, s a sokácság nagy arányú betelepítése csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg. Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját. A népszokás megjelenéséről a XVIII. század végéről vannak az első adatok.
A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben az elmaradhatatlan kereplőt vagy a soktollú, fából összeállított buzogányt tartották. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.
Az így beöltözött busókat kísérik a jankelék, akiknek az a szerepe, hogy távol tartsák az utca népét, főleg a gyerekeket a busóktól. Hamuval, liszttel, ma már csak ronggyal vagy fűrészporral töltött zsákjukkal püfölik a csúfolódó gyerekhadat. A lefátyolozott arcú nőket és a lakodalmas viseletbe öltözött férfiakat, továbbá a karneváli jelmezű alakokat maskarának nevezik Mohácson.
Régen a tülkölő, kereplő, kolompot rázó és ,,bao-bao!"-t ordítozó busócsoportok tulajdonképpeni célja az volt, hogy házról-házra járva kifejezze jókívánságait, elvégezze varázslatait és részesüljön azokban az étel-ital adományokban, amiket sehol sem tagadtak meg tőlük.
Mára az idegenforgalom medrébe terelt népszokás sokat veszített az eredeti hagyományokból, ám látványosság szempontjából sokat nyert. A mai busójárás a régi népszokás központjában, a Kóló téren kezdődik. A beöltözött busók, jankelék, maskarák itt gyülekeznek, itt találkoznak a Dunán csónakokkal átkelt busók az ágyús, az ördögkerekes, a szekeres, a kürtös, a teknős és más busó csoportokkal. A régi elöltöltős busóágyú dörejére a különböző csoportok a főutcán át bevonulnak a város főterére, ahol szabad farsangolás kezdődik. Ezt követően a Duna-parton és a környező utcákban iszonyú zajt keltve ünneplik a farsangot. Szürkületkor visszatérnek a főtérre és a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak, dévajkodnak az emberekkel. Ezzel ér véget a Farsangvasárnap. A mohácsiak azonban kedden is farsangolnak, amikor is az újabb főtéri máglyára helyezett, telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a hideg évszaktól, s köszöntik a tavasz eljövetelét.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Farsang |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-02-11 09:04:15, hétfő
|
| |
| |
Kerék Imre: Farsang
Arcod rejtsed álarc mögé,
öltsél cifra maskarát,
szökjünk, tomboljunk.
Itt a farsang,
pönögjenek citerák!
Sült malacka vicsorít ránk
fehér gyöngysor a foga,
Együnk-igyunk,
dorbézoljunk,
nyekeregjen a duda!
Járjuk-ropjuk, hadd dobogjon
nyírfakéreg bocskorunk!
Három napig tart a vígság
majd a böjtben alhatunk.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Farsang |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 23
|
|
|
|
2019. Február
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
350 db bejegyzés |
| e év: |
3944 db bejegyzés |
| Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1510
- e Hét: 4073
- e Hónap: 43685
- e Év: 272622
|
|
|
Offline
