Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
Névnapi köszöntő: MELEGHOZÓK
  2019-03-19 22:15:08, kedd
 
 







Névnapi köszöntő: MELEGHOZÓK


A névnapjukat ünneplő Sándor, József és Benedek Ismerőseimnek Boldog Névnapot kívánok!


Szeretettel köszöntöm Őket!








JELES NÉVNAPOK


Útra kelt már Sándor,
József és Benedek,
ment a három jámbor,
hozni a meleget.

Hátukon a zsákjuk,
zsákjukban a meleg?
Ám nem az volt benne,
hanem hideg szelek...

Mikor megérkeztek,
kinyitották száját,
s jeges szél fújta el
mindhármuknak zsákját.

Nem baj, meleghozók,
legyetek boldogok,
s vidáman teljenek
e jeles névnapok!

Felkel a fényes nap,
megszán hamar minket,
melenget az égen
mosolygó tekintet...

/Szuhanics Albert/







HÁROM CIMBORA


Sándor, József, Benedek,
hozza már a meleget.
Mindhármukon hátizsák,
jönnek hegyen-völgyön át.
Elöl Sándor billeg-ballag,
a nyomában József baktat.
Hátul szuszog Benedek,
cipelik a meleget.
Sándor viszi a mezőre,
József viszi az erdőbe,
A megmaradt meleget
tóba szórja Benedek.

/Osvát Erzsébet






TAVASZHOZÓ BARÁTOK...


Rigó fütyül fenn, a fán,
ünnepelné a tavaszt,
drága Sándor, jó komám,
ne halljak rád több panaszt!

Kedves József barátom,
hozd a zsákod magaddal,
ne legyen a cinegék
éneke bús panaszdal!

Te se légy hát lusta, rest,
jer szaporán, Benedek,
nem jó, ha a cudar fagy
a fák alatt megreked.

Ha fürgén fut lábatok,
cipelve a meleget,
tavaszhozó barátok,
legyen áldott nevetek!

/Mentovics Éva/







A ZSÁKOS EMBEREK


Sándor, József, Benedek,
ők a zsákos emberek.
Vajon mi van zsákjukban,
s bízhatunk e hármukban?

Sándor, József, Benedek,
zsákban hoznak meleget.
Ám ha száját nem jól kötik,
a meleg biz` mind kiszökik!

Szegény Sándor, bár cipelte,
neve napján hideg lelte!
Egér mászta meg tán zsákját,
s elrágta a zsákja száját?

József sem járt szerencsével,
hidegfront jött heves széllel.
Korán reggel fagyott nagyot,
az ő zsákja léket kapott?

Benedeknek zsákja lapos,
holnap után semmit se hoz!
Rosszul kötötte be száját,
s elhagyta a meleg zsákját.

Én bizony ezt másra hagyom,
mert Albert napja ősszel vagyon!
Nem hozhatok jó meleget,
pedig napozni szeretek...

Emőke, Gábor, Irénke,
hoznátok meleget végre?
Emánuel, válts meg minket,
s te Gedeon, hozd e kincset!

Ne érjen már ilyen szégyen,
hogy meleghozó Hugó légyen!
Ha más hát nem, Árpád apánk,
zsákban hozd a meleget ránk!


/Szuhanics Albert/








"Ma csak élvezd az életet,örülj, aminek csak lehet!
Dallal köszöntelek téged, pohár csendül, Isten éltet!"

Virág helyett sok szeretettel:


Boldog Névnapot Kívánok - Für Elise

Link


Boldog Névnapot Kívánok - Petite Fleur

Link


Sándor, József, Benedek névnapra 2019

Link











  
 
0 komment , kategória:  Névnap- szülinap  
125 éve hunyt el Kossuth Lajos
  2019-03-19 20:30:31, kedd
 
 







125 ÉVE HUNYT EL KOSSUTH LAJOS


Kossuth Lajos Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. - Torino, 1894. március 20.) a nemzeti függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért, s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott XIX. századi küzdelem legnagyobb alakja volt. Nevéhez fűződött az Iparegylet megalakítása, valamint a gazdasági önállóság előmozdítására az első magyar Iparműkiállítás megszervezése. Kezdeményezője volt a Magyar Kereskedelmi Társaság, a Gyáralapító Társaság és a Védegylet megalakításának. 1848. március 17-től ő volt a gróf Batthyány Lajos vezette első magyar felelős kormány pénzügyminisztere, majd 1848. októberétől a Honvédelmi Bizottmány elnöke. A kormány lemondása után, 1848. novemberétől a végrehajtó hatalom a Bizottmányra szállt, amely őt választotta elnökévé. Így a szabadságharc alatt döntő befolyást gyakorolt az események menetére. A Habsburg-ház 1849. április 14-i trónfosztása után ő lett Magyarország kormányzója, ideiglenes államfője. 1849. augusztus 11-én Aradon lemondott és Görgeyre ruházta a hatalmat, majd az augusztus 13-i világosi fegyverletétel után emigrációba kényszerült, de élete végéig harcolt a magyar ügyért.







Százhuszonöt éve, 1894. március 20-án hunyt el torinói száműzetésében Kossuth Lajos, a "turini remete", az 1848-49-es szabadságharc vezetője.

1802. szeptember 19-én a Zemplén vármegyei Monokon született kisnemesi családban. Jogi oklevelének megszerzése után, 1824-ben ügyvédi pályára lépett. Az 1832-1836. évi pozsonyi országgyűlésen a távollévő főrendek képviselőjeként volt jelen, és kéziratosan másolt, levélformában terjesztett lapjában, az Országgyűlési Tudósításokban a beszédeket kivonatosan közölte és kommentálta, így népszerűsítve a reformellenzéket.

A diéta berekesztése után az országos ismertségre szert tett Kossuth Pestre költözött, és megindította a hasonló szellemben szerkesztett Törvényhatósági Tudósításokat, melyben a vármegyék és városok közéletéről, gyűléseiről közölt beszámolókat. A lapot 1837-ben "lázító" hangvétele miatt betiltották, Kossuthot perbe fogták, és négyévi fogságra ítélték. 1840 májusában amnesztiával szabadult, és a következő évben megindította a liberális szellemű Pesti Hírlapot, amely a feudális kiváltságok ellen, az ország alkotmányos függetlenségéért, a polgári szabadságjogok megteremtéséért lépett fel.

Az újságtól 1844-ben meg kellett válnia, ezután megszervezte az első hazai Iparmű kiállítást, kezdeményezte a Magyar Kereskedelmi Társaság, a Gyáralapító Társaság megalakítását, a magyar áruk védelmére a Védegyletet. A reformkorban legnagyobb politikai ellenfele Széchenyi István gróf volt (akit Kossuth nevezett "a legnagyobb magyarnak"), a mindkettejük által áhított polgári átalakulás mikéntjéről folytatott vitájuk egészen a szabadságharcig tartott. Kossuthot 1847-ben az Ellenzéki Párt programjával Pest vármegye követévé választották, az utolsó rendi országgyűlésen az ellenzék vezéralakjaként döntő része volt abban, hogy 1848-ban az országgyűlés az átalakulás élére állt.

Az 1848. március 15-i forradalom után a Batthyány Lajos gróf vezette első magyar felelős kormány pénzügyminisztere lett. A forradalom fegyveres védelme érdekében 1848 júliusában az első magyar népképviseleti országgyűlésen betegen elmondott, rendkívüli hatású szónoklatával 200 ezer újoncot és 42 millió forintot szavaztatott meg. 1848 augusztusában elrendelte az önálló magyar bankjegyek, a Kossuth-bankók forgalomba hozatalát, szeptemberben az ő javaslatára állították fel a honvédelem megszervezése céljából az Országos Honvédelmi Bizottmányt.

Miután Batthyány 1848. október 2-án lemondott a miniszterelnöki tisztségről, a hatalom az Országos Honvédelmi Bizottmányra szállt, amely elnökévé választotta, így Kossuth a forradalom első számú politikai vezetője lett. Az országgyűlés a dicsőséges tavaszi hadjárat során, 1849. április 14-én az ő kezdeményezésére mondta ki Debrecenben a Habsburg-ház trónfosztását, őt magát pedig ideiglenes államfővé, kormányzó-elnökké választották. A szabadságharc az osztrák és orosz túlerő miatt elbukott, Kossuth a vesztes temesvári csata után, augusztus 11-én Aradon lemondott, és Görgey Artúrra ruházta a teljhatalmat.







Az augusztus 13-i világosi fegyverletétel után emigrációba kényszerült. Szeptemberben Vidinből írott levelében - igaztalanul - árulással vádolta meg Görgeyt (személyes és politikai vitáik végigkísérték a szabadságharcot). Másfél éves törökországi tartózkodás után bejárta Európát és az Egyesült Államokat, hogy támogatókat szerezzen Magyarország felszabadításához. Amerikai útja diadalmenetté vált, a washingtoni Kongresszus épületében ma mellszobra áll. 1852-től Londonban, 1861-től Olaszországban, utolsó éveiben Torinóban (Turin) élt, ahol megírta emlékiratait. Élesen ellenezte a kiegyezést, 1867-ben Deák Ferenchez küldött nyílt levelében, a Kasszandra-levélben bírálta azt a politikai megoldást, amely Magyarország sorsát a Habsburg Birodalomhoz kötötte. 1890-ben megfosztották magyar állampolgárságától, amire válaszképpen számos város és vármegye díszpolgári címmel tüntette ki.

1894. március 20-án bekövetkezett halála után holttestét vonattal hozták haza. Április 1-jén - a Budapest székesfőváros által rendezett - díszpompás temetésen félmillió ember kísérte utolsó útjára, a Kerepesi úti temetőbe, ahol sírja fölé néhány év múlva az ország legnagyobb mauzóleumát építették. Kossuth megítélése politikai pályafutása során ellentmondásos volt, parázs vitákat folytatott Széchenyivel, Görgeyvel, Deákkal, de még emigrációbeli társaival is. Száműzetésében aztán a magyar nemzeti függetlenségért folytatott harc jelképévé vált, alakja köré, amely halála után az emlékezetben egyre nagyobbra nőtt, kultusz szövődött. Nevét utcák és közintézmények, a legmagasabb állami kulturális díj és a fő közszolgálati rádióadó viseli, csaknem minden magyar településen áll szobra, a forint bevezetése után arcképe a legmagasabb címletű, 100 forintos bankjegyre került. Hangját 1890-ben fonográfra rögzítették, ez a legrégibb fennmaradt magyar hangfelvétel.







PÁRATLAN FELVÉTEL

Hallgasd meg Kossuth eredeti hangját!

Link


Kossuth Lajos gyászmenete 1894-ben Budapesten (wikipédia)



















  
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2019.02 2019. Március 2019.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 26 db bejegyzés
e év: 253 db bejegyzés
Összes: 4843 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2346
  • e Hét: 7568
  • e Hónap: 47389
  • e Év: 225264
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.