2019-03-27 12:49:34, szerda
|
|
|
Egy megtört anyai szív . . .
Milyen szép is volt édes gyermekem ,
boldogan öleltük egymást azon a
vasárnap reggelen , éreztem kezednek
bársonyos melegét , csevegtünk ,
leültünk , miközben ittunk egy csésze
tejszínes jó erős feketét .
A jövődről akkor semmit nem szóltál
nekem , pedig szívedben akkor már
benne élt , hogy nem is oly sokára
tőlem oly messze mész : tudnom kellett
volna , mit egy anyának tudnia kell , ha
a gyermeke felnő , elválnak útjaink , s
elindul ő is , egy új élet felé .
Minden ösztönöm még most is azt
sugallja , ébredjek én , készítsek neked
reggelit , mint egykoron rég .
Üres a szobád , mostanában reggelente
nem gyúl a fény , nem hallom lépteid ,
mikor az ajtón sietve kilépsz .
Most egy ifjú hölgy cserélt velem helyet ,
s szíve alatt hordja jövendő unokám , s
a te elsőszülött gyermekedet .
Könnyektől ázott arcom közben felszáradt
már , kívánom életetek nagyon boldog
legyen , s drága jó Istenem vigyázzon reád .
*********
********* Bédné Marika : 2010 . 02 . 10. - / saját versem - / ismételve **********
|
|
|
2 komment
, kategória: Általános |
|
|
|