Belépés
maroka.blog.xfree.hu
"Legyen béke és szeretet szívedben Boldogságod sose érjen véget" Antal Mária
1951.01.15
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
Csíkszeredába érkeztek a Szent László-legendát.......
  2019-06-01 17:58:09, szombat
 
  Csíkszeredába érkeztek a Szent László-legendát és a Szent Koronát ábrázoló debreceni virágkocsik
2019. május 31., péntek | 18:07
A Szent László-legendát ábrázoló, valamint a Szent István koronáját formáló virágkocsik május 31-én érkeztek meg Debrecenből Csíkszeredába. A többnyire száraz virágokból megformált alkotásokat a Millenniumi templomnál állították ki, és pünkösdig, május 9-ig lesznek láthatók.
...... ........


...... .......



Bővebben Link
 
 
0 komment , kategória:  augusztus 20  
Ferenc pápa homíliája Csíksomlyón 2019.06.01
  2019-06-01 17:50:37, szombat
 
  Aki kockáztat, annak az Úr nem okoz csalódást!
2019. június 1., szombat | 11:45
Ferenc pápa romániai apostoli látogatása második napján, június 1-jén a magyarság egyik legfontosabb Mária-kegyhelyére, Csíksomlyóra érkezett, ahol a hagyományos pünkösdszombati búcsúk helyszínén, a Kis- és Nagysomlyó-hegyek közötti nyeregben található Hármashalom-oltárnál mutatott be szentmisét.
A Szentatya beszédében a zarándoklás átalakító, egymás testvéreivé varázsoló titkáról elmélkedett. A homíliát, magyarra fordítva, az alábbiakban teljes egészében közöljük.
*
Örömmel és Isten iránti hálával vagyok ma itt köztetek, kedves fivéreim, és nővéreim, ezen a szép, történelemben és hitben gazdag Mária-kegyhelyen, ahová gyermekként jövünk, hogy találkozzunk édesanyánkkal és testvérként ismerjük fel egymást. A kegyhelyek, mintegy ,,szentségi" helyei egy ,,tábori kórház"-Egyháznak, annak a hívő népnek az emlékezetét őrzik, amely a megpróbáltatások között is keresi az élő víz forrását, melyből reményt meríthet. A kegyhelyek az ünnepnek és az ünneplésnek, a könnyeknek és a könyörgéseknek a helyei. Az édesanya lábához jövünk, hogy szószaporítás nélkül engedjük, hogy nézzen bennünket, és tekintetével elvezessen bennünket ahhoz, aki ,,az út, az igazság és az élet" (Jn 14,6).
Ezt nem akárhogyan tesszük: zarándokok vagyunk. Minden évben, a pünkösd előtti szombaton ide zarándokoltok, hogy teljesítsétek őseitek fogadalmát, és megerősítsétek Istenbe vetett hiteteket és a Szűzanya iránti áhítatotokat, akit ez a fából készült, hatalmas szobor ábrázol. Ez az évente ismétlődő zarándoklat Erdély öröksége, de tiszteletben tartja a román és a magyar vallási hagyományokat is; más felekezetekhez tartozó hívők is részt vesznek rajta, a párbeszéd, az egység és a testvériség jelképe; felhívás arra, hogy összegyűjtsük az életté vált hitnek és a reménnyé vált életnek a tanúságtételeit. Aki zarándokol, az tudja, hogy népként jövünk otthonunkba. Tudja, hogy az a tudat tölt el bennünket, hogy nép vagyunk. Nép, melynek gazdagságához tartozik ezernyi arca, ezernyi kultúra, nyelv és hagyomány; Isten hívő, szent népe, mely Máriával együtt zarándokol és az Úr irgalmát énekli. Ha a galileai Kánában Mária közbenjárt Jézusnál, hogy megtegye első csodáját, minden kegyhelyen virraszt és közbenjár, nemcsak Fiánál, hanem valamennyiünknél, hogy ne engedjük, hogy elrabolják a testvériséget olyan hangok és sebek, amelyek a szakadást és a szétesést táplálják. A múlt bonyolult és szomorú történéseit nem kell elfelejteni vagy letagadni, de akadályát sem képezhetik az óhajtott testvéri együttélésnek, sem azt gátló ürügyet nem jelenthetnek!
Aki zarándokol, az érzi, hogy arra kapott meghívást és ösztönzést, hogy másokkal együtt járjon, és kéri az Úrtól a kegyelmet, hogy változtassa a régi és mostani nehezteléseket és bizalmatlanságokat közösséghez vezető új lehetőségekké. A zarándoklás azt jelenti, hogy kiszakadunk biztos és kényelmes világunkból, és egy új föld keresésére indulunk, melyet az Úr akar nekünk ajándékozni.
A zarándoklás azt a kihívást támasztja velünk szemben, hogy fedezzük fel és adjuk át másoknak az együttélés lelkületét, hogy ne féljünk egymással elvegyülni, találkozni, egymást segíteni. A zarándoklás azt jelenti, hogy részesévé válunk annak a kissé kaotikus népáradatnak, ami a testvériség igazi megtapasztalásává válhat, történelmet építő, mindig szolidáris karavánná (vö. Evangelii gaudium apostoli buzdítás, 87). A zarándoklás azt jelenti, hogy nem annyira arra figyelünk, mi lehetett volna (de nem lett), hanem mindarra, ami vár ránk, és amit nem halogathatunk. Azt jelenti, hogy hiszünk az Úrban, aki jön és aki közöttünk él, előmozdítjuk és ösztönözzük a szolidaritást, a testvériséget, a jó, az igazság és az igazságosság utáni vágyakozást (vö. uo., 71). Annak érdekében folytatott elkötelezett harcot jelent, hogy akik leszakadtak, a holnap főszereplőivé váljanak, és hogy a ma főszereplőit ne hagyjuk magunk mögött holnap. És ez, fivéreim és nővéreim, a jövő közös szövésének kézműves munkáját igényli. Ezért vagyunk hát itt, hogy együtt mondjuk: Édesanyánk, tanítsd meg nekünk, hogyan varrjuk egybe a jövőt!
A zarándoklat erre a kegyhelyre tekintetünket Mária felé és az Isten általi kiválasztottság titka felé fordítja. Ő, ez a Názáretből, Galilea egyik kis településéről származó leány, a Római Birodalom félreeső részén és Izraelnek is a szélén, igenjével utat tudott nyitni a gyengédség forradalma előtt (vö. uo., 88). Az Isten általi kiválasztottság titka - Isten által, aki szemét a gyengére helyezi, hogy összezavarja az erőseket - minket is arra indít és arra bátorít, hogy Máriához hasonlóan igent mondjunk és végigjárjuk a kiengesztelődés útjait.
Fivéreim és nővéreim, ne felejtsük: aki kockáztat, annak az Úr nem okoz csalódást! Járjunk, járjunk együtt, kockáztassunk, engedjük, hogy az evangélium legyen az a kovász, amely képes átjárni mindent és megadja az üdvösség örömét népeinknek, egységben és testvériségben!

Fordította: Tőzsér Endre SP

Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI; Vatican News
...... ..............


Magyar Kurír
 
 
0 komment , kategória:  Csiksomlyo szentmisék  
Csíksomlyó Ferenc pápa látogatása 2019.06.01
  2019-06-01 17:39:52, szombat
 
  Videó Link Lejátszási idő: 3 óra
Képeket a TV adásról készítettem.
- Szakadó esőben várjták a hívek Ferenc pápát, aki már Csíksomlyó felé tartottak.
Link
Nehéz, szakadó esőben sétált fel Csíkszereda központjából az a több ezer magyar hívő, akik egy héttel a csíksomlyói búcsú előtt elutaztak Hargita megyébe. Ferenc pápa elsőként látogatta meg a székely katolikusokat, sokan ezért húztak esőkabátot, hogy énekelve sétálják le a tíz kilométeres távot a város központjából a Kis-Somlyó és Nagy-Somlyó közötti úgynevezett nyeregig. A zarándokokat nemcsak a hatalmas cseppekben szakadó eső, de a köd, a sár és a hideg is akadályozta.
Szakadó esőben a zarándokok.
.........


Demeter József fafaragó szobrász: Gyermek Jézus
...... ..............


Ferenc pápa megérkezett
.........



.........



.........


Ferenc pápa rózsát ajándékozott a Csíksomlyüi Szűzanyának.
Cikk itt olvasható Link
.........



.........



.........


 
 
0 komment , kategória:  Csiksomlyo szentmisék  
Ferernc pápa homíliája 06.01
  2019-06-01 17:22:55, szombat
 
  - Katolikus ma oldalon Itt olvasható Link

- 24,hu oldalon Ferenc pápa: A csíksomlyói zarándoklat Erdély öröksége és a testvériség jele
Itt olvasható Link

- Magyar hang oldalon Húszéves seb hegedhet be Ferenc pápa látogatásával
Itt olvasható Link

- - Magyar hang oldalon Itt olvasható Link
 
 
0 komment , kategória:  Csiksomlyo szentmisék  
Új egyházi ünnep indulhat Csíksomlyóról
  2019-06-01 10:55:23, szombat
 
  ....


A gyermeki pajkosságért. Új egyházi ünnep indulhat Csíksomlyóról
Akár egy újabb nagy egyházi ünnep origója is lehet Csíksomlyó, amennyiben Ferenc pápa Böjte Csaba ferences szerzetes kérésére, a pápalátogatás alkalmából a gyermek Jézus napjává nyilvánítaná június 1-jét.

Bővebben Link
 
 
0 komment , kategória:  Csiksomlyo szentmisék  
Demeter Jőzsef fafaragó szobrász: Gyermek Jézus
  2019-06-01 10:46:08, szombat
 
  Gyermek Jézus a pápának - ezer árva gyerektől kapja ajándékba a szentatya Csíksomlyón a faragott szobrot : Link
Most még a marosszentannai Demeter József fafaragó műhelyében van, de június elsején Ferenc pápa kapja majd ezer árva gyermektől ajándékba a hársfából készült Gyermek Jézus-szobrot. A Prágai Kis Jézus hatvancentis másolatát székely motívumokba öltöztette és magyar koronázási ékszerekkel látta el az alkotó, aki Böjte Csaba ferences szerzetestől kapta a nemes megbízást.
Elkészült, a napokban el is viszik Demeter József fafaragótól a Ferenc pápának készült, hatvan centiméteres faszobrot, amelyet június elsején fog a szentatyának ajándékozni a Dévai Szent Ferenc alapítvány alapítója, Böjte Csaba ezer árva gyermekkel együtt
A marosszentannai Demeter József évek óta foglalkozik kegyszobrok faragásával, nem először készít ajándékszobrot a pápának sem: tavaly egy faragott Szent József-szobrát vitték a szentatyának magyar zarándokok. Ezúttal a csíksomlyói pápalátogatásra készülve készítette el a Prágai Kis Jézus másolatát. ,,Ez egy hatvancentis másolata a Prágai Kis Jézusnak, az eredeti 1628-ból való. Az a különlegessége ennek a gyermek Jézusnak, hogy öltöztető szobor, ruhatára páratlanul gazdag. Királyi palásttal és koronával rendelkezik, Böjte atya kérése az volt, hogy magyar királyi korona legyen a szobron, és országalma a kezében. Az én ötletem volt pedig, hogy a barokkos ornamentikával ellátott ruhája helyett székely varrottas motívumokba öltöztessük - mutatta a hársfából készült alkotást a marosszentannai mester, aki nagy megtiszteltetésnek érzi, hogy éppen az ő szobrával ajándékozzák meg a pápát. Az ajándékba készült szobor harminc centiméteres, pácolt változatait eladásra is készítik a marosszentannai műhelyben, azokat majd kiviszik Csíksomlyóra a pápalátogatás alatt és a pünkösdi búcsún, és eladásra kínálják.
Új ünnep is lehet Az ajándékból és Böjte atya kéréséből akár egy új egyházi ünnep is lehet, ugyanis a szobor történetéhez tartozik, hogy Csaba testvér meg akarja kérni a katolikus egyház fejét, tegye június elsejét a Gyermek Jézus napjává.
...... ........


,,Olyan koravének vagyunk. Holott a mi Urunk Jézus Krisztus kétezer éve, amikor közénk jött, biztos volt baj akkor is elég, de nem azzal kezdte, hogy mennyi baj van, hanem elment, egyet bújócskázott Názáret poros utcáin a gyerekekkel. Mielőtt egy csodát tett vagy egy jót prédikált volna, kergetőzött jócskán. Sőt azt mondta, ha nem leszünk olyanok, mint a gyerekek, nem megyünk be a mennyek országába. Ez a gyermeki, vidám lelkület hiányzik az egyházunkból, de a társadalmunkból is" - foglalta össze korábban az elképzelés szükségességét Csaba testvér.
Az eredeti szobor A Prágai Kis Jézus eredetileg egy öltöztető szobor, a gyermek Jézusnak a prágai karmelita kolostorban lévő kegyszobra, az osztrák-cseh barokk újjászületés egyik legjellegzetesebb kultikus szimbóluma. A világmindenség gyermeki Ura koronával a fején, királyi palástban, baljában a földgömböt jelképező aranyalmával, gyűrűs jobbjával mellkeresztes főpapként áldást oszt. Öltöztető szobor, ruhatára páratlanul gazdag. A köpenykéket fogadalomból ajánlották fel, 1743-ban Mária Terézia is egy maga hímezte köpenykét ajándékozott.
...... .........

 
 
0 komment , kategória:  érdekes képek  
Ferenc pápa bukaresti homíliája: Bukarest 005.31
  2019-06-01 10:20:13, szombat
 
  Boldog, aki mer találkozást kezdeményezni és közösséget teremteni!
2019. június 1., szombat | 9:55
Romániai apostoli látogatása első napján, május 31-én este a Szentatya a bukaresti katolikus Szent József-székesegyházban mutatott be szentmisét, melyen Szűz Mária Erzsébetnél tett látogatására emlékeztek. A székesegyházban 1200, kívül 25 ezer hívő követte a szertartást.
- Ferenc pápa beszédét, magyarra fordítva, teljes egészében közöljük.
Az imént hallott evangélium két nő találkozásának tanúivá tesz bennünket. Ezek a nők megölelik, s boldogsággal és dicsérettel árasztják el egymást: örömtől ujjong a magzat, Erzsébet pedig áldja unokahúgát hitéért; Mária azokról a csodákról énekel, amelyeket az Úr művelt alázatos szolgálóleányával: ez a nagyszabású himnusz reményt fejez ki azok számára, akik már nem tudnak énekelni, elveszítették hangjukat... Ez a reménydal bennünket is fel akar ébreszteni, arra hív, hogy ma három olyan összetevővel zengjük el, melyek az első [női] tanítvány szemléléséből fakadnak: Mária megy, Mária, találkozik, Mária örül.
Mária megy... Názáretből Zakariás és Erzsébet házába: ez Mária első útja, amelyről a Szentírás beszámol. A sok út közül az első. Megy majd Galileából Betlehembe, ahol megszületik Jézus; menekül majd Egyiptomba, hogy megmentse gyermekét Heródes kezétől; minden évben elmegy Jeruzsálembe a húsvétra, az utolsó húsvétig, amikor követi majd Fiát a Golgotára. Ezeknek az utaknak van egy közös jellemzője: egyik sem könnyű, bátorságot és türelmet igényeltek. Arról árulkodnak, hogy a Szűzanya ismeri az emelkedőket, ismeri emelkedőinket: nővérünk az úton. Jártas a fáradozásban, tudja, hogyan fogja meg kezünket a nehéz körülmények között, amikor életünk legélesebb kanyarjaihoz érkezünk. Mint szerető édesanya, Mária tudja, hogy a szeretet a mindennapi apró dolgok között tör magának utat. Az anyai szeretet és rátermettség néhány szegényes pólyával és egy hegynyi gyengédséggel az állatok barlangistállóját Jézus otthonává tudja varázsolni (vö. Evangelii gaudium apostoli buzdítás, 286). Mária szemlélése lehetővé teszi számunkra, hogy tekintetünket a sok nőre, a földön élő sok édesanyára és nagymamára fordítsuk, akik áldozatosan és rejtekben, lemondással és szorgalommal a jelent formálják és a jövő álmait szövik. Hallgatag, kitartó és észrevétlen odaadással, mely nem átallja ,,feltűrni az ingujjat", vállalni a nehézségeket, hogy gyermekeinek és az egész családnak az életét elősegítse, remélve ,,minden remény ellenére" (Róm 4,18). Eleven emléketek van arról, hogy népetekben erős remény él és működik, mely le tud győzni mindent, ami azt megzavarhatná vagy kiolthatná. Máriára és sok anyai arcra nézve megtapasztalhatjuk és táplálhatjuk a remény terét (vö. Aparecidai dokumentum, 536), mely jövőt szül és a jövőre tárul. Mondjuk ki hangosan: az itteni emberekben van a reménynek tere! Mária ezért megy és ezért hív bennünket arra, hogy együtt járjunk.
Mária találkozik Erzsébettel (vö. Lk 1,39-56), aki már előrehaladott korú. De ő, az öreg az, aki a jövőről beszél, aki jövendöl: ,,a Szentlélektől eltelve" (Lk 1,41), ,,boldognak" nevezi őt, mert ,,hitt" (Lk 1,45), elővételezve az evangéliumokban található legutolsó boldogmondást: boldog, aki hisz (vö. Jn 20,29). Azt látjuk tehát, hogy a fiatal az időshöz megy, a gyökereket keresve, az idős pedig újjászületik, jövendöl a fiatalról, jövőt adva neki. Így a fiatalok és az idősek találkoznak, megölelik egymást, és mindegyik képes kihozni a másikból a legjobbat. Ezt a csodát a találkozás kultúrája műveli, amelyben senkit sem dobnak ki, senkit sem bélyegeznek meg, hanem ellenkezőleg, ahol mindenkit keresnek, mert szükség van rá, hogy közösen felragyogtassák az Úr arcát. Nem félnek együtt járni, és amikor ez történik, Isten megérkezik és csodákat művel népe körében. Mert a Szentlélek az, aki bátorít, hogy kilépjünk önmagunkból, bezárkózásunkból, részleges érdekeink köréből, megtanít, hogy távolabbra lássuk a külszínnél, és megadja nekünk annak lehetőségét, hogy ,,jót mondjunk" másokról - ,,áldást, bene-dictio"-t -, különösen arról a sok testvérünkről, akik sok hányattatáson mentek keresztül, vélhetően nemcsak tetőtől és kenyértől voltak megfosztva, hanem egy olyan közösség barátságától és meleg szeretetétől is, amely átölelné, befogadná és védelmezné őket. A találkozás kultúrája, mely arra indít bennünket, keresztényeket, hogy megtapasztaljuk az Egyház anyaságának csodáját, az Egyházét, amely keresi, védelmezi és egyesíti gyermekeit. Az Egyházban, amikor különböző rítusok találkoznak, amikor nem a saját hovatartozásunk, a saját csoportunk vagy saját nemzetiségünk számít elsőként, hanem a Nép, mely tudja együtt dicsérni Istent, akkor nagy dolgok történnek. Mondjuk hangosan: boldog, aki hisz (vö. Jn 20,19), és akinek van bátorsága találkozást kezdeményezni és közösséget teremteni!
Mária, aki megy és találkozik Erzsébettel, emlékeztet bennünket arra, hogy Isten hol akart lakni és élni, mi az ő szentélye, és hol hallhatjuk az ő szívdobogását: népe körében. Ott lakik ő, ott él ő, ott vár ránk. Érezzük, hogy nekünk szól a próféta felhívása, hogy ne féljünk és ne lankadjon kezünk. Mert az Úr, a mi Istenünk közöttünk van, erős szabadító ő (vö. Szof 3,16-17), népe körében! Ez a keresztények titka: Isten mint erős szabadító köztünk van! Ez a bizonyosság, mint Máriának, nekünk is lehetővé teszi, hogy énekeljünk és örömtől ujjongjunk. Mária örül, örül, mert ő az Emmánuelnek, a velünk lévő Istennek a hordozója. ,,Kereszténynek lenni öröm a Szentlélekben" (Gaudete et exsultate apostoli buzdítás, 122). Öröm nélkül bénultak, szomorúságaink rabjai maradunk. A hit problémája gyakran nem annyira az eszközöknek és a struktúráknak, a mennyiségnek a hiánya, nem is olyasvalakinek a jelenléte, aki nem fogad el bennünket; a hit problémája az öröm hiánya. A hit bizonytalan, amikor szomorúságban és csüggedtségben lavírozunk. Amikor magunkba zárkózva bizalmatlanságban élünk, ellentmondunk a hitnek, mert ahelyett, hogy gyermekeknek éreznénk magunkat, akikért Isten nagy dolgokat művel (vö. Lk 1,49), mindent lefokozunk problémáink szintjére, és elfelejtjük, hogy nem vagyunk árvák; a szomorúságban elfelejtjük, hogy nem vagyunk árvák, hogy van egy Atyánk közöttünk, aki hatalmas szabadító. Mária segítségünkre siet, mert ahelyett, hogy kisebbítené, Magnificattal dicsőíti, vagyis ,,nagyítja" az Urat, dicséri az ő nagyságát. Íme, ez az öröm titka. Mária, a kicsiny és alázatos, Isten nagyságával kezdi, és problémái ellenére - melyből nem kevés volt! - örül, mert teljesen bízik az Úrban. Arra emlékeztet bennünket, hogy Isten mindig csodákat művel, ha nyitottak maradunk feléje és testvéreink felé. Gondoljunk e föld nagy tanúságtevőire: egyszerű emberek voltak, akik az üldöztetések közepette is bíztak Istenben! Nem a világba, hanem az Úrba vetették reményüket, és így haladtak előre. Szeretnék köszönetet mondani ezeknek az alázatos győzteseknek, ezeknek a ,,szomszédos szenteknek", akik mutatják előttünk az utat. Könnyeik nem voltak meddők, hanem imádságként szálltak az égbe, és megöntözték e nép reményét.
Kedves fivéreim és nővéreim, Mária megy, találkozik és örül, mert önmagánál valami nagyobbat hordozott: áldás hordozója volt. Hozzá hasonlóan mi se féljünk annak az áldásnak a hordozói lenni, amelyre Romániának szüksége van! Ti legyetek a találkozás kultúrájának előmozdítói, mely rácáfol a közönyre, rácáfol a megosztottságra, és lehetővé teszi e föld számára, hogy hangosan énekelje az Úr irgalmas tetteit!

Fordította: Tőzsér Endre SP

Fotó: Vatican News
...... .......


...... .......


Magyar Kurír

- Ferenc pápa a bukaresti új ortodox székesegyházban: A Miatyánk kiáltás korunk szeretetéhségeit látva



Bővebben Link
 
 
0 komment , kategória:  Csiksomlyo szentmisék  
Szent Jusztínusz vértanú 06.01
  2019-06-01 10:04:20, szombat
 
  Szent Jusztínusz ...... .....


- Igenaptár oldalon
SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írt első leveléből
Úgy tetszett Istennek, hogy oktalanságnak látszó igehirdetéssel üdvözítse a hívőket.
Testvéreim!
A keresztre feszített Krisztusról szóló igehirdetésünk oktalanság azoknak, akik elvesznek, de nekünk, akik üdvözülünk, Isten ereje. Hiszen így olvassuk a Szentírásban: Lerontom a bölcsek bölcsességét, s az okosak okosságát meghiúsítom.
Hol marad a (görög) bölcselő, a (zsidó) írástudó vagy az e világ tudósa? Nemde megmutatta Isten, hogy a világ bölcsessége ostobaság?
Mivel a világ a maga bölcsességével nem ismerte fel Istent isteni bölcsességében, úgy tetszett Istennek, hogy balgaságnak látszó igehirdetéssel üdvözítse a hívőket. A zsidók csodajeleket kívánnak, a görögök bölcsességet követelnek, mi azonban a megfeszített Krisztust hirdetjük. Ő a zsidóknak ugyan botrány, a pogányoknak meg ostobaság, de a meghívottaknak, legyenek bár zsidó- vagy pogány származásúak, Krisztus az Isten ereje és az Isten bölcsessége. Hiszen Isten ,,oktalansága" bölcsebb az embereknél, Isten ,,gyöngesége" pedig erősebb az embereknél.
Ez az Isten igéje. 1Kor 1,18-25

EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Ti vagytok a világ világossága.
Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz:
Ti vagytok a föld sója. De ha a só ízét veszti, mivel sózzák meg? Nem való az egyébre, mint hogy kidobják, s eltapossák az emberek.
Ti vagytok a világ világossága. A hegyen épült várost nem lehet elrejteni. Lámpát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá rejtsék, hanem a lámpatartóra teszik, hogy világítson mindenkinek a házban. Úgy világítson a ti világosságtok az emberek előtt, hogy látva jótetteiteket, magasztalják mennyei Atyátokat!
Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy megszüntessem a törvényt vagy a prófétákat. Nem megszüntetni jöttem, hanem tökéletessé tenni. Bizony, mondom nektek, amíg az ég és föld el nem múlik, nem vész el a törvényből sem egy i betű, sem egy vessző, hanem minden érvényben marad. Aki tehát csak egyet is eltöröl akár a legkisebb parancsok közül is, és úgy tanítja az embereket, azt nagyon kicsinek fogják hívni a mennyek országában. És mindaz, aki megtartja és tanítja azokat, igen nagy lesz a mennyek országában.
Ezek az evangélium igéi. Mt 5,13-19

*
- Wikipedia oldalon
Szent Jusztinusz öbb művet is írt, de az utókor számára csak néhány maradt fenn ezekből.
Jusztinusz a második évszázad legelején született egy pogány, római származású család gyermekeként a szamáriai Szikemben. Gyerekkorában pogány bölcseleti iskolákban tanult szülei szellemiségének hatása alatt. Ezekben az iskolákban tanított tanokban nem találta meg a maga igazságát, ezt kereste folyamatosan és végül a kereszténységben találta ezt meg. Saját szavaival:
,, Az egyedül megbízható és igaz filozófia "
Rengeteget írt a keresztény vallás védelmében, azonban Jusztinusznak a műveiből csak két Apológiája és a Dialógus a zsidó Trifonnal című párbeszéde maradt fenn. Az őskeresztény szentmise folyamatát leírta egy apologetikában. Rómába költözött, ahol nyitott egy iskolát és nyilvános vitákat tartott. Apologéta (hitvédő) és filozófusi működését a rómaiak és a zsidók egyaránt rossz szemmel nézték, ezért elfogták őt és hat társát. A római Rusztikusz prefektus elé vezették őket. A prefektus felszólította őt, hogy tegyen hitet a római istenekre és kövesse a császári parancsokat. Ő azonban társaival nem volt hajlandó a hitüket megtagadni, állhatatosan kitartottak hitükben és még az ítélet után is dicsőítették Istent. A tárgyalás után halálra ítélték őket, majd lefejezték Jusztinuszt és társait. A holttesteket később néhány keresztény hívő magához vette és méltó helyre temette.
Ezeket az idézeteket válaszként mondta a prefektus kérdéseire.
,, Bíróság elé állítani és elfogatni senkit sem lehet azért, mert engedelmeskedünk Üdvözítőnk, Jézus Krisztus parancsainak. "
Idézetek:
,,Iparkodtam megismerni mindenféle tant, de csak a keresztények igaz tanításához csatlakoztam: ennek igazságait csupán azok nem fogadják el, akik tévedésekben botorkálnak"

*
- Tiszta lap oldalon Link
...... .....



- Június 1:Szent Jusztínusz vértanú
Jusztínusz 100 körül született Szichemben (Nablus). Szülei görög származású pogányok voltak. A művelt Jusztínusz a filozófusoknál kereste az igazságot, de a kereszténységben találta meg ,,az egyedül megbízható és igaz filozófiát". Megtérése után fáradhatatlanul tanított és írt. Tőle maradt ránk egy leírás arról, hogy hogyan ünnepelték meg 165 táján Rómában a vasárnapi misét. Meghalt 165 körül; hat társával együtt lefejezték.
Pogány bölcseleti iskolákban tanult, szülei római szellemiségének hatása alatt. Élete kialakítására a helyes utat, Istent tudatosan kereste a filozófiában kereste, de nem találta a hagyományos műveltségben.
Egy tengerparti sétán beszélgetett el egy tiszteletreméltó idős emberrel. Az beszélt neki Izrael prófétáinak tanításáról, Jézus Krisztusról. Az ő szavai nyomán talált rá a helyes útra. Megtérve Istent megtalálta a kereszténységben. Sokat írt a vallás védelmében, azonban csak két műve maradt fenn. Apologetikájában leírta az őskeresztény szentmisét.
Rómába költözve iskolát nyitott, nyilvános vitákat tartott. Hat társával 165 körül szenvedett vértanúságot Rómában, Marcus Aurelius idejében, mivel a pogányok és zsidók egyaránt veszélyesnek érezték apologéta (hitvédő) és filozófusi működését.
A prefektus előtt is állhatatosan kitartottak hitükben, az ítélet után is dicsőítették Istent. Lefejezésük után a holttesteket néhány hívő titokban magához vette és méltó helyre temette.
(Forrás: Rieth József: Szentjeink 1998)
 
 
0 komment , kategória:  Férfi szentek  
Útravaló – 2019. június 1.
  2019-06-01 09:50:20, szombat
 
  Micsoda ajándék, hogy Jézus Krisztus a teljes örömre hív bennünket! A húsvéti idő az öröm időszaka. Mennyit tapasztaltunk meg ebből? Mi lehet az akadálya, hogy nem az öröm emberei vagyunk nagyon sokszor? Talán többet kellene a feltámadt Úrral időznünk, talán jobban arra figyelnünk, milyen nagy ajándék, hogy ő velünk van, hogy velünk járja az élet útját. Szent Jusztinusz vértanú az igazság nagy kutatója volt, és végül a kereszténységben találta meg az igazságot. Jézus Krisztust - és ezért a vértanúságot is vállalta. Közbenjárása segítsen bennünket, hogy értelmünk és szívünk az Úrra tudjon hangolódni, az igazság szerint tudjunk élni, és így derű, béke és öröm legyen szívünkben.  
 
0 komment , kategória:  Útravaló_Adoremus  
húsvét 6. hét szombat 06.01
  2019-06-01 09:47:15, szombat
 
  SZENTLECKE az Apostolok Cselekedeteiből
A zsidó származású Apolló ékesszólóan hirdeti a Szentírás nyomán, hogy Jézus a Megváltó.
Pál apostol egy ideig a szíriai Antióchiában tartózkodott, majd sorra bejárta a galaták földjét és Frígiát, lelket öntve valamennyi tanítványba.
Eközben egy Apolló nevű alexandriai származású zsidó érkezett Efezusba. Ékesszóló és az írásokban igen jártas ember volt. Már kapott valami oktatást az Úr tanításáról. Buzgón és helyesen beszélt és tanított Jézusról, de még csak a János által hirdetett bűnbánati keresztségről tudott. Bátor bizalommal kezdett beszélni a zsinagógában.
Amikor ezt Priszcilla és Akvilász meghallották, magukhoz hívták, és még behatóbban elmagyarázták neki Isten igéjét. Mivel Ahájába akart menni, a testvérek buzdították, és írtak a tanítványoknak, hogy fogadják őt szívesen.
Odaérkezve nagy segítségére volt a híveknek. A nyilvánosság előtt eredményesen cáfolta a zsidókat: a Szentírásból bizonyította ugyanis, hogy Jézus a Messiás.
Ez az Isten igéje. ApCsel 18,23-28

EVANGÉLIUM Szent János könyvéből
A Jézusban hívőket az Atya is szereti. .
...... .........


Búcsúbeszédében Jézus így szólt tanítványaihoz:
Bizony, bizony, mondom nektek: Bármit kértek majd az én nevemben az Atyától, megadja nektek. Mindeddig semmit sem kértetek az én nevemben. Kérjetek, és kaptok, hogy örömötök teljes legyen!
Ezeket hasonlatokban mondtam nektek. Eljön az óra, amikor már nem hasonlatokban szólok, hanem nyíltan beszélek az Atyáról.
Azon a napon majd az én nevemben kértek, és nem mondom azt nektek, hogy én kérem értetek az Atyát. Hiszen az Atya szeret titeket, mivel ti is szerettetek engem, és hittétek, hogy az Istentől jöttem.
Eljöttem az Atyától és a világba jöttem. Most elhagyom a világot, és visszatérek az Atyához.
Ezek az evangélium igéi. Jn 16,23b-28

Imádság
Urunk, Jézus Krisztus! Te az alázatos, bizakodó, gyermeki lelkületet állítod elénk példaként, s ezzel megmutatod számunkra az utat, a lehetőséget, amely az üdvösségre vezet. Nem másokhoz akarjuk magunkat hasonlítani, hanem arra törekszünk, hogy Isten szemében növekedjünk, az ő akarata szerint éljünk. Az Atya által számunkra kijelölt úton szeretnénk járni, miként te is neki engedelmeskedtél keresztutadon. Isten dicsőségét szeretnénk szolgálni szavainkkal, tetteinkkel és egész életünkkel. Taníts bennünket a gyermeki bizalomra! Taníts minket keresztünk hordozására! Segíts minket, hogy az evangéliumhoz méltóan éljünk!

Elmélkedés
Az imádkozó, Istent kérő ember időről időre megtapasztalja, hogy hetekig, hónapokig fohászkodik egy szándékért, de nem érkezik válasz. Az ember pedig kezdetben türelmesen, később már kevésbé türelmesen megismétli kérését, mintegy siettetni akarja Istent, hogy lépjen mielőbb az ügyében. Egy idő után nyugtalanná válik, hogy Isten meg sem hallja kérését, nem figyel rá. Aztán elkezd panaszkodni, hogy a világegyetemnek gondját viselő Isten sok teendője között igazán szakíthatna már pár percet az ő gondjának megoldására, vágyának teljesítésére.
A kitartóan imádkozó, Istent kitartóan kérő ember egy idő után észreveszi, hogy kérése letisztul. S közben lelke is megtisztul, mert Istenhez fohászkodni csak tiszta szívvel érdemes. Lelke és szíve mellett értelme is letisztul, egyre tisztábban, egyre világosabban látja, hogy saját szándékainak erőltetése helyett érdemesebb belesimulni Isten akaratába. Mert nem feltétlenül az a legjobb megoldás, amit én elképzelek, hanem amit Isten adni akar, s ami valóban lelkem üdvösségét szolgálja.
Nem az elején, amikor nagyszerű kérésem gondolata kipattan fejemből, hanem ebben a lelki állapotban, készen Isten akaratának elfogadására, érdemes felidézni azt a jézusi igazságot, amit a mai evangéliumban olvasunk: ,,Bármit kértek majd az én nevemben az Atyától, megadja nektek." Ha Jézus nevében, Jézus által fordulok az Atyához, akkor csak jót kérhetek, amit Isten teljesíteni fog.
C. Horváth István Sándor
 
 
0 komment , kategória:  vallás  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
2019.05 2019. Június 2019.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 333 db bejegyzés
e év: 4631 db bejegyzés
Összes: 47466 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 580
  • e Hét: 23640
  • e Hónap: 56794
  • e Év: 290541
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.