Belépés
kalmanpiroska.blog.xfree.hu
Minden kegyelem. Kovács Kálmán
1968.04.24
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 20 
Ajtó csukódott
  2019-07-27 20:16:20, szombat
 
  Ajtó csukódott

Ajtó csukódott. Elment valaki.
Testvérem volt. Levetve hirtelen
a kék, a kedves szolgálatruhát,
ment, hogy helyette újat felvegyen.
Az ajtón innen is még látjuk őt:
fénylő szemét, halovány mosolyát.
Amit félbehagyott, végezzük el!
Kiket szeretett, szeressük tovább!

Ajtó csukódott. Ment a kishúgom.
Félbemaradt a végső feladat.
Félbemaradt az új iskolaév.
Tavasz is, élet is félbemaradt.
De túl az ajtón örök a tavasz.
Nem tépi ibolyák mosolyát.
Amit félbehagyott, végezzük el!
Kiket szeretett, szeressük tovább!

Ajtó csukódott. Ment a nagyapó,
a ráncos arcú és a roskatag,
kinek öreg fejére hullt a hó,
s letört az ág a súlyos hó alatt.
Mögötte kicsi, fehér paplakok.
Most fény borítja útját, otthonát.
Amit félbehagyott, végezzük el!
Kiket szeretett, szeressük tovább!

Ajtó csukódott. Nagyanyó is ment.
Becéző keze békén elpihent.
Szerető szíve végsőt dobogott.
Szelíd arcán horgonyt vetett a csend.
Lába elhagyta a kicsit falut,
bejárni csillagoknak távolát.
Amit félbehagyott, végezzük el!
Kiket szeretett, szeressük tovább!

Nehéz a válás? Kicsordul a könny?
Hiszen csak egy kis ajtón mentek át.
Itt még homály, odatúl fényözön.
És ott a szem a teljességbe lát.
Mi is megyünk, ha megnyílik nekünk.
A földi munkát tovább végzi más.
Jön, jön utánunk, aki szeretünk.
S milyen boldog lesz a találkozás!

Túrmezei Erzsébet
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Hóbaba
  2019-07-27 20:03:06, szombat
 
  Hóbaba
Pavlovits Alexandra emlékének.


Legkedvesebb babája volt.
Fehérruhás kis hópehely.
Tovatűnik, csak rálehelj.

A fehéret szerette itt,
a hópihét, a hóbabát.
S szívét Jézusnak adta át.

Így lett kis gyermekszíve is
fehérré, mint a hópehely.
Tovatűnik, csak rálehelj.

Egy éve, úgy érezve, hogy
valami drágát adni kell,
a hóbabáját hozta el.

Krisztusnak kedves áldozat,
fehéren, mosolyogva állt.
És megvették a hóbabát.

Idén pedig... hó pelyhezik
borongós égből földre le.
De egy pehely...
fekete földről ég fele.

Túrmezei Erzsébet
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Távoli dallam
  2019-07-27 19:51:01, szombat
 
  Távoli dallam


Tél ha havazza
szürke ruhámat,
szívemben halkan
távoli dallam
tavaszi, titkos
csengése támad.

Melege üzen
mennyei nyárnak.
Rám, nyomorultra,
télbe borultra,
kapu-kitárva
ahol már várnak.

Szólít a hazám.
S úgy visz a vágyam,
míg a szívemre
- pehely pehelyre -
fehér hívások
hullanak lágyan.

Túrmezei Erzsébet
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
"A halál és a rőzseszedő"
  2019-07-27 19:33:20, szombat
 
  "A halál és a rőzseszedő"
(Jean Francois Millet képéhez.)


Rőzsét szedegetett. Legyen mivel
megfőzni otthon a sovány ebédet.
Így diktálta az élet
meg a nyomor.
De eljött, megjelent a másik úr,
sötét, komor:
a halál, a könyörtelen halál:
,,Elég!"
A rongyos öregember összeroskadt,
és átölelte rőzsekötegét.

Mennie kell.
Az új világ
körülderengi már.
Semmit nem vihet el.
De jaj, a rőzse! Kincse, mindene,
nyomora, koldus volta.
Ó, hányszor lehajolt a
fekete, száraz ágakér'!
Utolsó mozdulattal
azokat öleli, tartja,
amint ereiben megáll a vér.
Még a rőzsét is nehéz odaadni,
az örökéletér'!

Rőzsét szedegetünk.
Az én rőzsém a rím,
a toll, a nyelv,
az iskolakönyv, gyermeklélek.
Rőzsét szedegetünk,
így diktálja az élet.
A te rőzséd a gép:
írsz, varrsz és szősz vele.
A harmadiké a konyhakanál,
a negyediké a kapa nyele...
véső, eke, kasza, kard, kalapács...
százannyi más.

Rőzsét szedegetünk,
így diktálja az élet.
De jaj nekünk,
ha a rőzseszedésünk mindenné lett.
Nem az a cél,
nem a rőzserakás.
Messze a cél,
messze és magasan,
nem idelenn.
Jaj nekünk, ha a rőzsénket öleljük,
a hatalmas halál, ha megjelen.

Mi elmegyünk,
nincs itt lenn maradásunk.
Másé lesz a rőzserakásunk.
Másé az aratásunk.
A tűzhelyünk tüzénél más melegszik,
más szegi meg vetésünk kenyerét.
Mi lesz miénk,
ha majd a halál megállít: Elég!?

Szedegessük a rőzsét,
így diktálja az élet.
Mindenki gyűjtse híven, igazán.
De a rőzseszedegetés alatt,
keressük meg, a mi miénk marad.
Dúdoljuk: Itt a földön nincs hazám.
A messze cél
ragyogjon fel nekünk!
Induljunk el felé,
hazafelé
Krisztus erős kezén,
amíg rőzsét szedegetünk!
Mert a halál, ha int,
s a rőzse mind,
s a föld is messze mögöttünk marad,
lesz örökéletünk!

Túrmezei Erzsébet
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Szenvedés
  2019-07-27 18:57:06, szombat
 
  "Szenvedéseink csakis akkor alapozhatják meg saját dicsőségünket, ha Isten dicsőítése a legfőbb célunk."

- Timothy Keller -
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek, gondolatok  
Szenvedés
  2019-07-27 18:51:36, szombat
 
  "Úgy kell tekintenünk a szenvedésre, mint Isten mélyebb megismerésének eszközére, mint lehetőségre, hogy szolgáljuk, tükrözzük lényét, és minden korábbinál közelebb kerüljünk hozzá."

- Timothy Keller -
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek, gondolatok  
Keresni Isten dicsőségét
  2019-07-27 18:49:44, szombat
 
  "Ha felismerjük Isten igazságosságát, nagyságát, szuverenitását, bölcsességét és szeretetét, akkor nem fogunk keserűen, büszkén, szorongva és csüggedten végigbotladozni az életen. Ha tehát nem önnön javunkat keressük, hanem Isten dicsőségét, paradox módon saját dicsőségünket alapozzuk meg: jellemesebbé, alázatosabbá, reményteljesebbé, szeretetteljesebbé, örömtelibbé és békésebbé válunk."

- Timothy Keller -
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek, gondolatok  
Bölcsesség
  2019-07-27 18:45:32, szombat
 
  "Ha valóban olyannak fogadjuk el Istent, amilyen, kapcsolatba kerülünk a valósággal, tehát bölcsességre teszünk szert."

- Timothy Keller -
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek, gondolatok  
Vedd célba a mennyországot...
  2019-07-27 18:44:06, szombat
 
  "Vedd célba a mennyországot, és megkapod a földet ráadásként; de ha a föld a célod, egyik sem lesz a tiéd!"

- C. S. Lewis -
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek, gondolatok  
Bizodalom Istenben
  2019-07-27 18:41:49, szombat
 
  "Azért kell bíznunk Istenben, mert ő Isten, s nem a személyi asszisztensünk vagy az életvezetési tanácsadónk. Megilleti a bizalom, méltó rá. Ne azért bízzunk benne, hogy hasznot húzzunk belőle. Ha önmagáért szeretjük Istent, és engedelmeskedünk neki, egyre erősebbé, jobbá és bölcsebbé válunk. Ha nem önmagunkat akarjuk megtalálni, hanem Istent, végül őt is és magunkat is megleljük."

- Timothy Keller -
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek, gondolatok  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 20 
2019.06 2019. Július 2019.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 191 db bejegyzés
e év: 7854 db bejegyzés
Összes: 35815 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 435
  • e Hét: 3337
  • e Hónap: 65006
  • e Év: 184098
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.