|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
|
|
2019-08-14 20:19:26, szerda
|
| |
| |
Szűz Mária mennybevétele (Nagyboldogasszony)
- Igenaptár oldalon
OLVASMÁNY a Jelenések könyvéből
Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony.
Én, János láttam, hogy az égben feltárult az Isten temploma, és láthatóvá vált a szövetség ládája. Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, kinek öltözete a nap volt, lába alatt a hold, fején pedig tizenkét csillagból álló korona. Áldott állapotban volt, kiáltozott gyötrelmében és szülési fájdalmában.
Majd egy másik jel tűnt fel az égen: egy nagy, vörös sárkány. Hét feje volt és tíz szarva, és mindegyik fején korona. Farkával lesöpörte és a földre szórta az ég csillagainak egyharmadát.
Azután a sárkány odaállt a szülő asszony elé, hogy mihelyt megszül, elnyelje a gyermekét. Az asszony fiút szült. Fiúgyermeket, aki majd vaspálcával kormányozza az összes nemzetet. A gyermeket elragadták, és Isten trónja elé tették, az asszony pedig a pusztába menekült, ahol az Isten helyet készített számára.
Ekkor harsány hangot hallottam az égben: ,,Eljött Istenünk üdvössége, ereje és országa! Eljött az ő Fölkentjének uralma!"
Ez az Isten igéje. Jel 11,19a;12,1-6a.10ab
SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írt első leveléből
Először Krisztus támadt fel, majd azok, akik Krisztushoz tartoznak.
Testvéreim!
Krisztus feltámadt a halálból, elsőként a holtak közül. Egy ember által jött a halál, és egy ember által jön a holtak feltámadása is. Amint ugyanis Ádámban mindenki meghalt, úgy Krisztusban mindenki életre kel. Mindenki akkor támad fel, amikor sorra kerül: először Krisztus, majd amikor ő eljön, azok is mindannyian, akik Krisztushoz tartoznak.
Azután következik a vég, amikor Krisztus átadja az Istennek, az Atyának az uralmat, miután minden felsőbbséget, hatalmat és erőt megsemmisített. Addig kell ugyanis uralkodnia, amíg ellenségeit mind lába alá nem veti.
Ez az Isten igéje. 1Kor 15,20-2
EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Nagy dolgokat művelt a hatalmas Isten felmagasztalta az alázatosakat.
Azokban a napokban Mária útra kelt, és a hegyek közé, Júda egyik városába sietett. Belépett Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet. Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, szíve alatt megmozdult a magzat, és a Szentlélek betöltötte Erzsébetet. Hangos szóval így kiáltott: ,,Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse! De hogyan lehet az, hogy Uramnak anyja látogat el hozzám? Mert íme, amikor fülembe csendült köszöntésed szava, örvendezve felujjongott méhemben a magzat! Boldog, aki hitt annak beteljesedésében, amit az Úr mondott neki!" Mária megszólalt:
,,Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben!
Mert tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát, lám, ezentúl boldognak hirdet engem minden nemzedék.
Nagy dolgokat művelt velem a Hatalmas, Szentséges az ő neve!
Irgalma nemzedékről nemzedékre száll, mindazokra, akik félik őt.
Nagyszerű dolgot tett karja ereje, széjjelszórta mind a gőgös szívűeket.
Lesöpörte trónjukról a hatalmasokat, és felmagasztalta az alázatosakat.
Az éhezőket elhalmozta minden jóval, de a gazdagokat elküldte üres kézzel.
Felkarolta gyermekét, Izraelt, megemlékezve irgalmasságáról, amint atyáinknak megígérte: Ábrahámnak és utódainak mindörökre!"
Mária ott maradt még körülbelül három hónapig, azután visszatért az otthonába.
Ezek az evangélium igéi. Lk 1,39-56
Egyetemes könyörgés:
SZŰZ MÁRIA MENNYBEVÉTELÉNEK ÜNNEPÉRE (NAGYBOLDOGASSZONY)
...... ..........
Pap: Köszöntsük, testvéreim, örvendező szívvel a testben és lélekben megdicsőült Szent Szüzet, és kérjük, hogy Jézus közvetlen közelségében támogassa kéréseinket!
Lektor: 1. Hogy a világ felismerje a nagy jelet, a mi dicsőséges Asszonyunkat és az ő szent Fiát, Jézus Krisztust!
Hívek: Kérünk téged, hallgass meg minket!
2. Hogy az Egyház szüntelenül érezze a megdicsőült Szent Szűz anyai gondoskodását!
3. Hogy a mennyország Királynőjének közbenjárására minden nép elnyerje a béke ajándékát!
4. Hogy a gyengék és a betegek erőt és reményt merítsenek a Boldogságos Szent Szűz test szerinti megdicsőüléséből!
5. Hogy elhunyt testvéreink társaságában egykor mi is boldogan köszönthessük a mennybe felvett Szűzanyát!
Pap: Istenünk! Te páratlanul csodás dolgot műveltél, amikor a Boldogságos Szűz testét és lelkét a mennybe fölvetted. Add, hogy megdicsőült Szent Anyánk pártfogásával - gyarlóságunk ellenére is - eljussunk hozzád a boldog örökkévalóságba! Krisztus, a mi Urunk által.
Hívek: Ámen.
Imádság
Mindenható Istenünk! Te Szűz Mária lelkét fogantatása pillanatától kezdve megóvtad a bűnöktől, és földi élete befejeztével megóvtad testét a romlástól azáltal, hogy testét és lelkét a mennyország dicsőségébe emelted. Irgalmadban bízva kérlek: segíts, hogy le tudjam győzni a rosszat magamban, s elhagyjam a bűnös élet útját! A te kegyelmeddel képes vagyok a menny felé törekedni, ahová Fiad édesanyja eljutott. Mária, égi édesanyám, oltalmazz anyai szeretettel az égből, hogy hivatásomat beteljesítve Isten elé állhassak a mennyben, ahol ő irgalmas szeretettel vár minden embert. Tekints rám az égből és segíts megtalálnom az utat, a hit és a szeretet útját, amelyen a mennybe juthatok.
*
- Katolikus ma oldalon Link
- Augusztus 15-én tartják a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepét, Nagyboldogasszony, azaz Szűz Mária mennybevételének (Assumptio beatae Mariae) napját, amely egyben Magyarország védőszentjének, patrónájának is ünnepe.
...... ......
Az ünnep legrégibb elnevezése: dormitio (elalvás) vagy pausatio (elpihenés), azaz Mária elszenderülésének, halálának a napja. Szűz Mária mennybevételének dogmáját, amely szerint Jézus anyja a földi létből testben és lélekben egyenesen a mennyei boldogságba jutott, 1950-ben hirdette ki XII. Pius pápa.
A hagyomány, amely szerint Jézus Krisztus nem engedte át a földi enyészetnek édesanyja, Mária holttestét, hanem röviddel halála után föltámasztotta, és magához emelte a mennyei dicsőségbe, az ősegyházig nyúlik vissza. Mária mennybevitelét I. Szent Sergius pápa (687-701) tette hivatalos ünneppé. Az 1446. évi müncheni kódexben találkozni először magyar elnevezésével: "Marianac fel menbe vetele." Napjainkban az ünnep Jézus édesanyja mellett tágabb értelemben minden édesanyának, minden nőnek szól, akik a nőiség méltóságát viselik.
- Mária halálának és mennybemenetelének története kedvelt témája volt a középkori egyházi művészetnek, a kódexirodalomnak, a vallásos népkönyveknek, az epikus énekeknek. A hagyomány szerint Jézus három nappal előbb tudatta anyjával halála óráját. Mária testét az Olajfák hegyén vágott sziklasírba fektették, temetésére az apostolok felhőkön érkeztek a világ különböző tájairól. Tamás csak harmadnapra jelent meg, és miután látni akarta az elhunytat, felnyitották a sírt, amelyből kellemes balzsamillat áradt. A koporsó viszont üres volt, csak halotti leplek voltak benne. Míg az apostolok ezen álmélkodtak, angyali énekhang kíséretében az égbolton megpillantották Mária testét, amint az angyalok a mennyekbe emelik.
- Magyarországon Szent István király avatta ünneppé augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját. (Szűz Máriának Boldogasszonyként való elnevezése egyedülálló, magyar nyelvi remeklés, amely az ősi magyar hitvilágból is táplálkozhatott.) Az államalapító király erre a napra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénykezést. Élete vége felé, betegen, ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, majd 1038-ban ő maga is ezen a napon halt meg. A maga nemében páratlan felajánlás nyomán a közjogban is érvényesült a magyar történelem folyamán a Regnum Marianum-eszme, mely szerint Magyarország Mária országa. Nagyboldogasszony ünnepe egyben Magyarország Patrónájának napja is, a Mária-kegyhelyekre való zarándoklatok, körmenetek, búcsúk ideje.
A katolikus egyházban a Mária-napok között Nagyboldogasszony napja a legbensőségesebb és legmagasztosabb ünnep, amelyhez számos legenda és népszokás fűződik. Mindenekelőtt ilyen a Mária-virrasztás magyar hagyománya, amely azon a hiten alapul, hogy ezen a napon a napfelkeltében meg lehet látni a "Napba öltözött Boldogasszonyt", akiről az Újszövetség a Jelenések könyvének 12. fejezetében tudósít.
- A másik ismeretes e napi hagyomány a virágokból összeállított Mária-koporsó készítése vagy a virágszentelés. A megszentelt illatos füveket és virágokat később a halott koporsójába tették, hogy Máriához hasonlóan ő is dicsőségre jusson. A megszentelt füveket-virágokat olykor az épülő ház alapjába, másutt a csecsemő bölcsőjébe vagy az új pár ágyába helyezték. E nap időjárásából - úgy tartják - a termésre is következtetni lehet: "Ha a nagyasszony fénylik, jó lesz a bortermés."
- A népi kalendáriumban a "két asszony köze", azaz az augusztus 15. és szeptember 8. (Kisboldogasszony napja) közötti időszak varázserejűnek számít. Ekkor kellett szedni a gyógyfüveket, kiszellőztetni a téli holmikat, a ruhaféléket, hogy a moly beléjük ne essen. A termékenységvarázsláshoz kapcsolódott, hogy ilyenkor "ültették a tyúkokat", hogy jó tojók legyenek, gyűjtötték a mészben sokáig elálló "két asszony közi" tojást.
Forrás: Mult - kor oldal
*
- Csoda az Olajfák hegyén Mária halálának körülményeiről és helyszínéről több tucat teória kering. A legelfogadottabb hagyomány szerint Jézus három nappal előbb tudatta anyjával halála óráját. Mária testét az Olajfák hegyén vágott sziklasírba fektették, temetésére az apostolok felhőkön érkeztek a világ különböző tájairól. Tamás csak harmadnapra jelent meg, és miután látni akarta az elhunytat, felnyitották a sírt, amelyből kellemes balzsamillat áradt. A koporsó viszont üres volt, csak halotti leplek voltak benne. Míg az apostolok ezen álmélkodtak, az égbolton megpillantották Mária testét, amint az angyalok énekhang kíséretében a mennyekbe emelik.
...... ......
*
- Magyar kurír oldalon
Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe.
Jeruzsálemben az 5. században már biztosan megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae, azaz ,,a szentséges Szűz elszenderülése" névvel illették. A 6. század során egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a 7. században vette át, s a 8. századtól kezdve Assumptio beatae Mariae-nak, azaz ,,a Boldogságos Szűz mennybevételé"-nek nevezték. XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a ,,Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe".
- ,,Néhány egyházatya leírása szerint maga Jézus jön el, hogy elvigye anyját a halál pillanatában, hogy bevezesse a mennyei dicsőségbe. Ezáltal Mária halálát úgy mutatják be, mint egy szeretetből fakadó eseményt, amely elvezette arra, hogy utolérje az ő isteni Fiát, s így osztozzon az ő halhatatlan életében. Földi létének végén - Pálhoz hasonlóan és nála erősebben - az a vágy tölthette el Máriát, hogy a testtől megváljon, s így örökre Krisztussal lehessen (vö. Fil 1,23)."
/Részlet II. János Pál pápa egyik katekéziséből/
Szent István király olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony napján hunyt el.
Nagyboldogasszony ünnepét ülve egyszer a Napba öltözött Asszony nagy jeléről Gellért beszélt István és udvara előtt: ,,Gellért tanácsának intéséből akkoron kele föl, hogy az Szűz Máriát ez Magyarországban Bódogasszonynak, avagy ez világnak Nagyasszonyának hívnák. Szent István királ es ez szegény országot Bódogasszony országának nevezé." (Érdy-kódex).
Nagyboldogasszony hazánkban olyan kötelező ünnep - a katolikusoknak az Egyház szentmisén való részvételt ír elő -, mely nem szükségszerűen esik vasárnapra.
...... ..........
Ferenc pápa így fogalmaz: Mária hite életút. A II. vatikáni zsinat leszögezi, hogy Mária a ,,hit zarándokútját járta" (Lumen Gentium, 58). Ezért ő előttünk jár ezen a zarándokúton, elkísér és támogat bennünket.
Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe.
Jeruzsálemben az 5. században már biztosan megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae, azaz ,,a szentséges Szűz elszenderülése" névvel illették. A 6. század során egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a 7. században vette át, s a 8. századtól kezdve Assumptio beatae Mariae-nak, azaz ,,a Boldogságos Szűz mennybevételé"-nek nevezték. XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a ,,Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe".
- Szent István király olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony napján hunyt el.
Magyarországon Nagyboldogasszony olyan kötelező ünnep (ezeken a katolikusoknak az Egyház szentmisén való részvételt ír elő), amely nem szükségszerűen esik vasárnapra.
- Hazánkban több székesegyház, köztük az esztergomi bazilika és számos templom tartja ezen a napon a búcsúnapját, vagyis ekkor ünnepli a templom védőszentjét.
Istenünk, te a mai napon túláradó dicsőséggel megkoronáztad a Boldogságos Szűz Máriát, akit alázatosságáért tekintetre méltattál és abban a kegyelemben részesítettél, hogy egyszülött Fiad test szerint tőle szülessék. Közbenjárására add, hogy megváltásunk szent titka által elnyerjük az üdvösséget és részesüljünk dicsőségedből. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.
*
- Jeles napok oldalon Link
- Wikipedia oldalon Link
...... ........... ........... ...........
Szűzanya az angyalok közt a mennyben.
...... ........
- Elmélkedés
A remény jele
templomi ábrázolásokon, festményeken és szobrokon sokféle formában találkozunk Jézus édesanyjának, Máriának alakjával. Egyházunk liturgikus életében megemlékezünk életének eseményeiről, szeplőtelen fogantatásától kezdve mennybevételéig, s ezek az események Jézushoz kötődnek, s ezért rá irányítják figyelmünket. Jézus édesanyja iránti tiszteletünk megmutatkozik a májusi Mária-litániákban, a rózsafüzér imádkozásában és sok más vallási cselekedetben. Mária személye itt áll tehát a szemünk előtt, hozzánk lép, megfogja kezünket, hogy fiához, Jézushoz vezessen minket. Valahányszor felé irányul tiszteletünk, nem imádjuk őt, hiszen a tiszteletnek ez a legmagasabb formája egyedül Istent illeti meg, hanem védelmét kérjük jelen életünkre és segítségét kérjük, hogy a mennyországba jussunk.
Sajnos korunkban is megtapasztalható bizonyos tartózkodás, távolságtartás a máriás imamódoktól, mert napjaink állandóan siető embere hosszúnak tartja ezeket az imádságokat. Reménykeltő viszont az a tapasztalat, hogy az idősek mellett a fiatalok is megérzik a máriás lelkület lényegét és rátalálnak például a rózsafüzérre, mint az imádkozás tiszta forrására. Mária személyében mindannyian felfedezhetjük emberi törekvéseink előképét: szeretnénk megnyílni Isten akarata előtt, életünket az Isten és az emberek szolgálatába állítani és földi életünk végén szeretnénk eljutni a mennybe, az örökkévalóságba. Mária élete erre mutat nekünk példát és személye ehhez nyújt segítséget. Egész életében, annak kezdetétől végéig megmutatkozik a mindenható Isten különleges áldása.
A mai napon Mária mennybevételét ünnepeljük, amelyet a magyar hagyomány Nagyboldogasszonynak nevez. Isten az ő földi létezésének végét különleges módon szentelte meg, amely olyan kiváltság, amelyben rajta kívül senki sem részesült. A katolikus tanítás így fogalmazza meg ezt a hittitkot, hitigazságot: Mária földi életének befejezése után testével, lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe. Ez a megfogalmazás nem akarja eldönteni azt a kérdést, hogy milyen módon fejeződött be Mária földi élete, azaz halállal vagy más módon, de kifejezi, hogy a megdicsőülés Jézus anyjának lelkére és testére egyaránt vonatkozik. Hitünk szerint Mária eljutott oda, ahová törekedni minden ember kötelessége, Isten kegyelméből eljutott a mennyországba, ahová reményünk szerint mi is eljuthatunk földi életünk és halálunk után. Mária elveszíthetetlenül birtokolja az üdvösséget, amelyre Isten minden embert meghív, s amelyet nem a magunk érdeméből, hanem Krisztus megváltó kereszthalálának és irgalmának köszönhetően nyerünk el az üdvözítő Isten szándéka szerint. A szóhasználat nagyon fontos: Jézus esetében mennybemenetelről beszélünk, ezt ünnepeljük a húsvét utáni negyvenedik napon, Mária esetében viszont mennybevételt mondunk, mert őt Isten vette fel a mennyország dicsőségébe.
Mária megdicsőülése erősíti bennünk a bizalmat: ha Máriához hasonlóan mi is megnyílunk Isten kegyelme és üdvözítő akarata számára, akkor eljutunk az üdvösségre. A mennybe felvett Szűzanya a remény jele, a remény csillaga, amely azt üzeni nekünk, hogy elérhető a mennyország örökké tartó boldogsága.
C. Horváth István Sándor |
|
| |
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-08-14 20:10:06, szerda
|
| |
| |
"Az - a bizalom, amellyel iránta vagyunk, azt jelenti, hogy bármit kérünk is akarata szerint, meghallgatja". (1Jn 5,14)
2019.08.15-én 19:00 Ünnepélyes nagymise - Kodály: Magyar mise Nagyboldogasszony tiszteletére.
- Szeretettel köszöntöm a megújult templomunkban mindazokat, akik találkozni szeretnének a megfeszített Jézus Krisztussal, aki az Oltáriszentség színe alatt itt van közöttünk. Mindszenty bíboros úr szavai erősítenek minket ,,Ez a Szentegyház az ország szíve, ezt a szerepét a történelem folyamán szüntelen megőrizte. Ebben a templomban Mária lábainál ott van az egész magyar történelem minden fényével és borújával, derűjével és zimankójával, örömével és bánatával, erényeivel és gyarlóságaival, zenitjével és örvényléseivel." Idejövünk, hogy imádkozni tanuljunk.
Süllei László plébános |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Budapest képekben, hírek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-08-14 19:44:02, szerda
|
| |
| |
A család az - az alapvető érték, melyhez az emberek vissza akarnak térni.
Katolikus ma oldalon Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-08-14 11:27:31, szerda
|
| |
| |
A Semmelweis Kiadó gondozásában megjelent "A Városmajori Klinika első 100 éve (Mítosz és valóság)" című kiadvány, mely 272 oldalon, képekkel és személyes történetekkel gazdagon illusztrálva mutatja be az intézet történetét
Képes könyv Link
*
- A világ legmodernebb szív-CT készülékét adták át a SE városmajori klinikáján.
A Semmelweis Egyetem városmajori klinikáján évente 2700 szív-CT vizsgálatot végeznek jelenleg, amelyeknek egy részét, leginkább a komplexebb, a korábbi CT készülékekkel nehezebben vizsgálható betegeket az új kardiográf CT-vel vizsgálják majd, melyet pénteken adtak át ünnepélyes keretek között a klinikának. Ez a világon az első, legmodernebb, kifejezetten kardiológiai alkalmazásra fejlesztett CT gép. Egy szívdobbanásnyi idő alatt készít teljes körű felvételt a koszorúerekről és a szívről az ország legmodernebb szív-CT készüléke a Semmelweis Egyetemen. A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán most elhelyezett műszer a komplikáltabb eseteknél, vagy a magas pulzusszámú és/vagy szívritmus zavarral küzdő betegeknél is igen gyors és pontos képalkotást tesz lehetővé,
kis sugárdózis mellett.
Ez a világon az első, kifejezetten kardiológiai alkalmazásra fejlesztett CT gépe, melyet egy időben két egészségügyi centrumba telepítettek annak érdekében, hogy a centrumok munkatársai részt vegyenek a készülékhez tartozó kiértékelő szoftverek fejlesztésében. A Semmelweis Egyetem mellett az Egyesült Királyságban, Belfastban használhatják ezentúl a berendezést, mely új távlatokat nyit a koszorúér-betegség vizsgálatában. A készülékkel egytized másodperc alatt tudják megvizsgálni az orvosok a teljes szívet és a koszorúereket.
Bővebben Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: érdekes képek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-08-14 11:16:32, szerda
|
| |
| |
OLVASMÁNY Mózes ötödik könyvéből
Nébó hegyén meghal Mózes, Izrael vezére és legnagyobb prófétája.
Ama napokban Mózes fölment Moáb síkságáról Nébó hegyére, a Jerikóval szemben fekvő Fászga hegység csúcsára. Az Úr megmutatta neki az egész országot: Gálaádot egészen Dán földjéig, egész Neftalit, Efraim és Manassze földjét, Júda egész területét a tenger partjáig, a Délvidéket és a pálmafák városának, Jerikónak terjedelmes rónaságát egészen Szegorig.
Majd így szólt hozzá az Úr: ,,Ez az a föld, amelyet esküvel ígértem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, hogy utódaiknak adom. Szemeddel láthatod, de oda be nem mehetsz." Az Úr rendelése szerint ott, Moáb földjén halt meg Mózes, az Úr szolgája. Az Úr temette el Moáb földjén egy völgyben, Bethfegorral szemben. Ezért nem ismeri senki se a sírját mind a mai napig.
Mózes százhúsz esztendős volt, amikor meghalt. Szeme nem volt homályos, és ereje nem fogyatkozott meg. Népe harminc napig siratta őt Moáb síkságán, míg le nem teltek siratásának és gyászolásának napjai.
Ekkor Józsue, Nun fia eltelt a bölcsesség lelkével, mert Mózes rátette a kezét. A nép hallgatott is rá, vagyis úgy cselekedtek, ahogyan az Úr megparancsolta Mózesnek. De olyan próféta nem támadt többé Izraelben, mint Mózes, akivel az Úr szemtől szemben találkozott. Nem volt hozzá hasonló, akit az Úr azért küldött, hogy jeleket és csodákat műveljen Egyiptom egész földjén a fáraó és annak összes szolgái előtt, és aki hatalmas erővel nagy csodajeleket vitt végbe az egész nép szeme láttára.
Ez az Isten igéje. MTörv 34,1-12
OLVASMÁNY Mózes ötödik könyvéből
Nébó hegyén meghal Mózes, Izrael vezére és legnagyobb prófétája.
Ama napokban Mózes fölment Moáb síkságáról Nébó hegyére, a Jerikóval szemben fekvő Fászga hegység csúcsára. Az Úr megmutatta neki az egész országot: Gálaádot egészen Dán földjéig, egész Neftalit, Efraim és Manassze földjét, Júda egész területét a tenger partjáig, a Délvidéket és a pálmafák városának, Jerikónak terjedelmes rónaságát egészen Szegorig.
Majd így szólt hozzá az Úr: ,,Ez az a föld, amelyet esküvel ígértem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, hogy utódaiknak adom. Szemeddel láthatod, de oda be nem mehetsz." Az Úr rendelése szerint ott, Moáb földjén halt meg Mózes, az Úr szolgája. Az Úr temette el Moáb földjén egy völgyben, Bethfegorral szemben. Ezért nem ismeri senki se a sírját mind a mai napig.
Mózes százhúsz esztendős volt, amikor meghalt. Szeme nem volt homályos, és ereje nem fogyatkozott meg. Népe harminc napig siratta őt Moáb síkságán, míg le nem teltek siratásának és gyászolásának napjai.
Ekkor Józsue, Nun fia eltelt a bölcsesség lelkével, mert Mózes rátette a kezét. A nép hallgatott is rá, vagyis úgy cselekedtek, ahogyan az Úr megparancsolta Mózesnek. De olyan próféta nem támadt többé Izraelben, mint Mózes, akivel az Úr szemtől szemben találkozott. Nem volt hozzá hasonló, akit az Úr azért küldött, hogy jeleket és csodákat műveljen Egyiptom egész földjén a fáraó és annak összes szolgái előtt, és aki hatalmas erővel nagy csodajeleket vitt végbe az egész nép szeme láttára.
Ez az Isten igéje. MTörv 34,1-12
Imádság
Istenem! Te vagy, aki megalkottál, aki ismersz. Tőled kaptam az életemet, képességeimet, testvéreket magam mellé és naponta a számtalan kegyelmet. A kevesebbet vagy a talentumot azért adtad, hogy akaratodat teljesítsem. Tudom, hogy minden embert üdvözíteni akarsz. Vonj be engem is tervedbe, hogy minél több embernek el tudjalak vinni. Ígérem, mások elől nem rejtem el azokat a dolgokat, amelyek az életemben jóságodat és szeretetedet hirdetik, hanem engedem, hogy szereteted általuk terjedjen a világban.
Jézus a megbocsátás, az egymással való kiengesztelődés fontosságáról beszél. Ne felejtsük, hogy ebben a beszédében az Úr a közösség tagjaihoz intézi szavait! A keresztény közösség egyik alappillére, hogy tagjai készek megbánni a mások ellen elkövetett bűneiket, készek azért bocsánatot kérni, illetve a másik oldalról megbocsátani. A neheztelés, a harag, a sértések megmérgezik a közösség tagjainak viszonyait és belülről képesek rombolni magát a közösséget. Az egymással való kibékülés és kiengesztelődés helyreállítja a tagok egymáshoz fűződő kapcsolatát, amelyet ettől kezdve újra a szeretet erősít meg.
Érdemes arra is odafigyelnünk, hogy ez a kibékülés Isten ajándéka. Ő ébreszti fel bennünk a bűnbánatot és ő ösztönöz minket arra, hogy ne forduljunk önmagunkba, hanem igyekezzünk előtte feltárni hibáinkat, gyengeségeinket és fogyatékosságainkat. Ő késztet minket arra, hogy újra felé forduljunk, felé induljunk, aki kész mindenkor megbocsátani nekünk. Az irgalmas Istenre kell tehát szegeznünk tekintetünket, aki folyamatosan megújítja bennünk szeretetét, hogy aztán ez a szeretet kapcsoljon minket a krisztusi közösség valamennyi tagjához. Ha megvan bennünk a jóakarat és a jószándék, hogy békében éljünk embertársainkkal, akkor Isten meg fogja ehhez adni a kegyelmi segítséget.
C.Horváth István Sándor |
|
| |
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-08-14 11:06:40, szerda
|
| |
| |
Erdő Péter Bíboros Úr szól mindnyájunkhoz: Éljük meg közösen, minél többen Szent István ünnepét!
Facebook oldali videó Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: augusztus 20 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
2019. Augusztus
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
400 db bejegyzés |
| e év: |
4631 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 181
- e Hét: 11243
- e Hónap: 23919
- e Év: 257666
|
|
|
Offline
