|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 18
|
|
|
|
|
|
2019-08-19 16:44:29, hétfő
|
| |
| |
Csepeli Szabó Béla
ARANYKENYÉR
- Szelj kenyeret édesanyám
pirítsd meg a kályha vasán,
aranyozd be sárga lánggal,
s kend be zsírral, fokhagymával!
Édesanyám: nagyanyóka
szoknyáját két csöppség fogja,
Béla fiam, Mari lányom,
"csákós hősöm", "gyöngyvirágom".
A kályhából kicsap a láng,
bevilágítja a szobánk,
négyen lessük anyám kezét,
s ő tűnődve szel négy karéjt.
Négy karéjt szel... Mért csak négyet?
Önmagának nem szelt étket!
Unokái... fia... menye...
Önmagát lám - elfeledte!
Önmagára sosem gondol,
megőszül értünk a gondtól,
süt, főz, mos ránk, töri magát,
hogy szépen éljen a család.
Anyám szíve aranyat ér,
a kenyere - aranykenyér,
szeretettel pirongatom,
megölelem, megcsókolom:
- Öten vagyunk, édesanyám!
Öten? - néz rám... Öten az ám!-
mosolyog és éles kése
belehasít a kenyérbe...
1955
Életszomj I.-II. kötetből (1999.)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Aug.20 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-08-19 11:16:34, hétfő
|
| |
| |
H.Gábor Erzsébet
Anyám kezében
Asztalon már az új kenyér,
a gazdag dőzsöl, bent henyél,
a csóró fáradt, ülne már,
de rá a szolga munka vár.
A koldus szíve megszakad,
hiába lépked, nem halad,
az éhe fáj, a szem kopog,
cipője talpa elkopott.
Fejére állt a nagyvilág!
Gyanús már minden mákvirág,
lelkeket rág a százfogú,
vagyonért dúl a háború.
Jóbarát, sógor, felmenők -
múltjukkal félve hencegők,
hajlik a hát, a gaz legyint,
nem erény már a csontgerinc.
Kapát nem fogott szűz tenyér -
hosszú a karja, messze ér,
lesi a jussát, s tudja már,
neki a részből dupla jár.
Nézi a földet - birtoka!
Panaszra néki nincs oka;
amíg ő vígan golfozik,
addig a szolga dolgozik.
Ember, embernek farkasa -
mit ér a koldus halk szava,
s mit ér a szív, ha nem zenél,
s bánatot fú a kerge szél?
Anyám azt mondta; jó legyek!
Bűnökkel élni nem lehet -
ne hallgass gyermek, szólj, ha kell,
legyél te bátor, mondd csak el!
Helyettük mondd, ha fáj nekik -
a gyöngét bántják, átverik!
Legyél a szó, a szív, a hang,
igazat zengő rézharang.
Ne legyél gyáva, légy magad!
A Napból mindig fény fakad!
Az Isten bölcsen ostoroz -
nem ússza meg a sok gonosz!
Asztalon már az új kenyér,
szeletet nyújt egy vén tenyér,
estélik lassan - rőzse gyúl,
kezére könnyem gyöngye hull.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Aug.20 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-08-19 07:51:08, hétfő
|
| |
| |
Az örökség
Van egy különös, különleges ország Európában, amely többek között abban is egyedülálló, hogy államalapító királya nevét - az iránta érzett hálából és tiszteletből - huszonegy település viseli.
Faggyas Sándor
2019. AUGUSZTUS 19. HÉTFŐ. 4:30
Ezek a települések ma már három országban fekszenek, mert száz éve egy ostoba, gonosz, igazságtalan nagyhatalmi diktátum szétszakította az államalapító király országát, amelynek több mint ezeregyszáz éve e tájon őshonos népe napjainkban nyolc államba szétszórva él. Ez a nép azonban tudja, mert megtanulta őseitől - és megtanítja utódait -, hogy ehhez a földhöz ,,minden szent nevet egy ezredév csatolt". Egyúttal érzi, hiszi és vallja, hogy bár száz éve szétszakították és halálra ítélték, mégis összetartozik, mert ,,az országnál mélyebb a magyarság", ahogy egy erdélyi költő írta erről a különös, különleges népről.
Ennek az összetartozásnak számos szép és követendő példáját adta és adja ma is a magyarság. Ezek sorába tartozik, hogy a magyar honfoglalás millecentenáriumi évében Magyarország, Erdély és Felvidék huszonegy települése megalapította a Szent Király Szövetséget, és minden év augusztusában összegyűlnek megünnepelni névadójukat, Szent Istvánt.
Egy hete az erdélyi, Maros megyei Székelyszentistván faluban - mely nevét régi, Szent István tiszteletére épült katolikus templomáról kapta, de református temploma kertjében is ott áll a szent király mellszobra - már huszonharmadik alkalommal ünnepeltek együtt a szövetség tagjai.
A magyar Országgyűlés elnöke a találkozó fővédnökeként hangsúlyozta, az előző nemzedékek bebizonyították, hogy sem külső, sem belső ellenség nem tudja úgy lesújtani a magyar hazát és nemzetet, hogy azt Szent István örökségének őrzői ne tudnák újra magasba emelni. Az ünnepség egyik egyházi szónoka István király művét Jézus Krisztus fundamentumletevéséhez hasonlította, másikuk pedig arra intett, hogy akkor maradhat meg népünk, ha Isten igéje a zsinórmértékünk, és minden döntésünket aszerint hozzuk meg.
Hogy milyen méltósággal bírt Szent István, azt a legtömörebben első magyar nyelvű életrajzának szerzője, az ismeretlen karthauzi szerzetes fogalmazta meg a mohácsi vész idején: ,,Istentül adatott nemes királyság, dicséretes apostolság, doktorság. Ó, bizonyával nagy isteni ajándék, kinek ilyen és ennyi malaszt engedtetik." Vagyis István egy személyben volt államalapító király, egyházalapító apostol és a keresztény műveltséget megalapozó, népét új rendre tanító doktor.
Jó négyszáz évvel később Hóman Bálint így méltatta első királyunkat: ,,Szent István lelke a magyar öntudat,
a krisztusi hit, a nyugati szellem felbonthatatlan szintézise Személyében teljes harmóniában forrott össze a keleti pogány fejedelem és a nyugati keresztény király alakja; államszervező munkásságát keresztény értékeszmék irányították, de ugyanakkor ősi hagyományok szelleme hatotta át." S hogy mennyire tisztelte és szerette őt a magyar nép, azt a katolikusok által századok óta énekelt Szent István-himnusz is bizonyítja: ,,Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga! / Ki voltál valaha országunk istápja! / Hol vagy István király? Téged magyar kíván, / Gyászos öltözetben teelőtted sírván."
Ma azonban nem sírunk, inkább nevetünk, hisz Szent István napja talán a legbensőségesebb, legderűsebb ünnepünk. Olyan nap, amit mindenki úgy ünnepelt, mintha a saját neve napját ülné, írta anno Krúdy. Az országnak, az egész magyarságnak ma ismét van oka felszabadultan, emelt fővel és szívvel örülni, és a négy pihenőnapon nem csak kikapcsolódni lehet, hanem bekapcsolódni a nemzet egyetemes búcsújába, s egymásnak azt kívánjuk:
Isten éltessen, Magyarország!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Aug.20 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-08-19 07:37:27, hétfő
|
| |
| |
Fohász Szent István királyhoz
Megszólítlak alázattal, s könyörögve kérlek,
Tekints le az országunkra és a magyar népre.
Amióta nem vagy velünk - lassan ezer éve,
Számtalan nagy vihar dúlt a Kárpát-medencében.
Vad villámok csaptak bele termő Életfánkba,
Erős ágakat szakítva, s taposva a sárba.
A törzsét meg jól irányzott, egyetlen csapással
Széthasítva több darabba, meg a pusztulásba.
Túlélte, mert a gyökere erős, szívós fajta,
Hajszálgyökér, ha megmarad, élet fakad rajta.
De termések millióit a szél szertefújta,
Gyökértelen kapaszkodnak az új világukba.
Fánk törzse, mi épen maradt, próbál tovább élni,
Alig forradt, mély sebeit rendre fel-feltépik.
Gyökereit férgek rágják, levelét meg tetvek,
Friss hajtása alig serken, - így élni kegyetlen.
Szükség lenne törhetetlen, erős, tiszta kézre,
Istenhitre, biztatásra, tisztán lássunk végre.
Kapaszkodnánk Szent Jobbodba, segíts nekünk élni,
Boldogasszony jó Anyánkat támaszunknak kérni.
Bocsássa meg vétkeinket, s legyen velünk Atyánk,
Maradjon meg, s virágozzék drága Magyar Hazánk.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Aug.20 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-08-19 07:25:23, hétfő
|
| |
| |
Szuhanics Albert
Kedves az Istennek
Kedves az Istennek,
hogy magyarok vagyunk.
Mennyekbe írta fel
a mi ünnepnapunk.
Szent Istvánnak napján
nemzetünk ünnepel.
Előttünk új kenyér,
büszke a hű kebel!
Az ég királynője,
Boldogasszony népe.
István országunkat
ajánlá kezébe!
Szent a mi koronánk,
megszentelt e nemzet.
Magyarország örök
Istentől teremtett.
Államiságunknak
ünnepe hű imánk.
Hogy ő védő jobbját
kiterjessze miránk!
Előttünk új kenyér,
szalaggal. átkötve.
Piros-fehér-zölddel...
erőt ad szívünkbe!
Kedves az Istennek,
hogy magyarok vagyunk,
és hogy e szent napon
van az ünnepnapunk!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Aug.20 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 18
|
|
|
|
2019. Augusztus
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
277 db bejegyzés |
| e év: |
3944 db bejegyzés |
| Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3640
- e Hét: 9297
- e Hónap: 48909
- e Év: 277846
|
|
|
Offline
