|
2019-08-20 12:56:46, kedd
|
| |
| |
Tandari Éva: Szólj még Mama ...
Reszkető, fáradt hangodon
csak egyszer még: Szólj hozzám, Mama!
~ Lásd; eltévedtem, s nem tudom,
merre visz az Éjszaka ...
.
Nem látom szemed fényét,
mely Hitet adott, Merszet, és Célt.
Nem foghatom többé kezed
hogy megcsókoljam ... mindenért ...
Nem hallhatom óvó szavad
mely intett; dorgált; dicsért ...
- Magam kell lássam az Út rögét
ha elérni vágyom a Tiszta Célt.
~~ Míg gyermek voltam, ifjú, bohó:
Nem éreztem, hogy kell szavad ...
Most sírva kérlek; Szólj! Ó, szólj még ...
~ De elszállt a Szó, mint a pillanat ...
Most érteném már! Fogadnám ...
~ De elszállt a Szó; csak emlék maradt.
Emlék maradt, csak ezt áldhatom,
s csak a földet csókolhatom, mi rejti
mélyben is szerető, óvó hangodat ...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: TANDARI ÉVA VERSEI 2. |
|
|
|
|
|
Offline
