|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 22
|
|
|
|
|
|
2019-08-04 21:20:05, vasárnap
|
| |
| |
Beszél az Isten
Hallgat a föld, de küld üzenetet,
a réteken száz virág terem.
Az ég is elküldi mindig üzenetét,
messziről, a csillagfényeken.
Hallgat a fák lombjának smaragdja,
a szivárvány az ég boltozatán.
De rajtuk keresztül beszél az Isten,
a kézműves, aki megalkotá.
Néma az este titkos hallgatása,
s mégis rajta keresztülrivall
az ősi élet ezer dobbanása,
égi hangok vallomásival.
S amikor a föld tenyerét kitárja,
s rajta felénk ring a búzatenger,
kenyér áldását kínálva dús ölén:
beszél az Isten, hallgat az ember.
S a tenger tükrén messze-messze távol,
hol nem létező partot von a látóhatár,
az alkonyi égnek szálló felhőjére
bíborpalástot sző a napsugár.
Kimondhatatlan, mélységes beszédek,
amely az égből, földből vétetett.
Rajta keresztül beszél az Isten:
újra kezdi mindig a kezdetet.
Páskulyné Kovács Erzsébet |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-08-04 20:59:38, vasárnap
|
| |
| |
Matt!
Nem vérrel szántott ez a harcmező,
a csata mégis csúful elveszett,
és akik vívták az ütközetet,
mind érzéketlen, bátor, vakmerő.
A király szeme rémült, kétkedő:
nem érti meg: semerre sem mehet!
Nincs több lépés: minden elveszett,
és sehonnan sem érkezik erő!
Tragikus sors, hiszen nem vétkezett,
csak botlott. Rosszul lépett. Tévedett.
Ezért mindent oda kell adnia!
Klasszikus játék: élete betelt,
tovább nem élhet. Legyőzött. Levert.
A játszma végén meg kell halnia!
Lukátsi Vilma |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-08-04 20:49:11, vasárnap
|
| |
| |
Lillafüred
A lehullt száraz levelek között
aranylón csillant meg a Nap,
a kőhíd alatt szakadatlan
zuhogott le a kis patak.
Különben csend volt.
Csak a vízesés
robaja verte tompa ritmusát,
s a szín, a fény, a hegy és az erdő
tükrözte a harmóniát...
Autó jött.
A motor dohogva
küzdötte meg a kaptatót,
ritmustalan kemény berregése
fölfalt minden más dallamot.
Lám így van ez:
a lelkünk tiszta útján
hány autó zakatol át,
s a szétdúlt csendben mi riadtan
keressük a harmóniát...
Lukátsi Vilma |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-08-04 20:40:52, vasárnap
|
| |
| |
Levéltöredék
...mióta itthon egyedül vagyok,
reggelente, ha ablakot tárok,
a jegenyék rólatok beszélnek,
amíg én leveletekre várok...
A jegenyék!
Nem a díszkert fái,
út szélén állnak, attól szép az út!
...a széles úton tömegek járnak,
de mi tudjuk, hogy van egy
"keskeny út"!
Ti mindketten azt választottátok,
azért nem is aggódom értetek,
s leveletek soraiból érzem,
hogy egymásért dobog a szívetek!
Igen, mióta egyedül vagyok,
valami mindig rólatok beszél,
nem is érzés már, nem is gondolat,
csak zizeg-zúg,
mint jegenyén a szél...
Lukátsi Vilma |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-08-04 20:30:40, vasárnap
|
| |
| |
Letört szilánk
Nem tudom, te észrevetted-e,
hogy nem mindig kerek a világ,
úgy meg tudnak sebezni szélei,
kifárasztanak meddő viták.
minden reménykedést kiolthat
a legüresebb szó: "hiába!"
...és fut a lejtőn megindult ember,
ha csak meg nem botlik a lába,
de úgy, hogy még térdre tud esni!
A sarkított föld hadd forogjon,
legalább letör egy szilánkot - rólam;
és ahogy ezt kimondom...
- Nem tudom, te észrevetted-e,
virradnak néha tiszta reggelek,
amikor mindent lehet remélni,
- más szóval -
a világ újra kerek!
Lukátsi Vilma |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-08-04 18:57:10, vasárnap
|
| |
| |
"A szenvedés a következő hatást gyakorolhatja ránk: egyedül önmagunkat, saját szükségleteinket érezzük szilárdnak és valóságosnak, míg minden más homályosnak és jelentéktelennek tűnik. Ez a befelé forduló magatartás nem teszi lehetővé, hogy adjunk, elfogadjunk és szeressünk. Dermedtté, érzéketlenné válunk, s csak önmagunkkal foglalkozunk. Képtelenek vagyunk megnyílni, másokra is gondolni, szolgálni, szeretni a körülöttünk élőket, vagy akár csak érezni az ő szeretetüket. Mindezek mögött az áll, hogy már Istent sem vagyunk képesek érzékelni: A szerencsétlenség távolivá teszi Istent egy időre, távolibbá, mint egy halottat, mint amennyire a fény hiányzik a börtönök sötétzárkájából... És távollét idején nincs mit szeretnie. Talán az elménk felfogja, hogy valaki szeret bennünket, sőt talán még Isten szeretetében is hiszünk, de egyáltalán nem érezzük azt valóságosnak."
- Simone Weil - |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-08-04 18:42:41, vasárnap
|
| |
| |
"A szerencsétlenség másik fontos jellemzőjét nevezzük befelé fordulásnak. Erős fizikai fájdalom hatására az ember óhatatlanul önmagára figyel, semmi és senki másra nem képes gondolni. Csak a fájdalmat érzi, s az erős vágyat, hogy megszabaduljon tőle. A lelki fájdalom hasonlóképpen befelé fordulóvá teszi az embert, s szinte észre sem veszi, mi zajlik körülötte."
- Simone Weil - |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-08-04 18:35:14, vasárnap
|
| |
| |
"A távollét vagy elszigetelődés másik oka, hogy maguk a barátok is elmaradoznak. Vajon miért kerüljük a szenvedőkkel való találkozást? Talán egy egészen egyszerű okból: alkalmatlannak érezzük magunkat, nem tudjuk, mit mondhatnánk, hogyan segíthetnénk. Lehet, hogy félünk átélni a szenvedő fájdalmának mélységét, vagy mint Jób barátai, egyszerűbbnek véljük a szenvedőt hibáztatni, s elhitetjük magunkkal, hogy az illető önmagának köszönheti a bajt, nem volt olyan okos, hogy elkerülje. Így talán meg tudjuk győzni magunkat, hogy velünk nem fordulhat elő ilyesmi. A szenvedő ember láttán kénytelenek vagyunk beismerni, amiről legszívesebben nem vennénk tudomást: bármelyikünket bármikor érhetnek hasonló szörnyűségek."
- Simone Weil - |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-08-04 18:22:37, vasárnap
|
| |
| |
"A szenvedés megváltoztatja az embert, s másként tekint azokra, akikhez addig közel érezte magát."
- Simone Weil - |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-08-04 18:16:00, vasárnap
|
| |
| |
"A szerencsétlenség egyik jele a távollét. Az ember még legközelebbi barátai és önmaga közé is falat húz. Ennek egyik oka valószínűleg az lehet, hogy úgy érzi, óriási a szakadék közte és mindazok között, akik még sohasem éltek át hozzá hasonló borzalmakat. Ő már más utat jár, mint azok, akikkel eddig hasonló sorson osztozott."
- Simone Weil |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 22
|
|
|
|
2019. Augusztus
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
219 db bejegyzés |
| e év: |
7854 db bejegyzés |
| Összes: |
35879 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 419
- e Hét: 1314
- e Hónap: 13189
- e Év: 200991
|
|
|
Offline
