2019-08-05 21:41:56, hétfő
|
|
|
A természet szépsége , míg élek rabul ejt . . .
Bármerre is visz a sorsom , a természet megannyi szépsége
óhatatlanul magával ragad . A vizek megszépítik a tájat : a
Duna , vagy a Tisza méltóságteljes kanyargó járása , a Balaton
csillogó tükre mind - mind elvarázsolnak , megállásra késztetnek .
A tenger végtelen vizének kékeszölden csillogó örökös áramlása ,
hullámzása elmondhatatlanul gyönyörű . A partot körülvevő az ég
felé nyújtózó sziklák körül nagy a csend , csak a szél zúgása , vagy
a közeli hegyi patakok csobogása töri meg a csendet . Az égbolton
ragyogó fehér bárányfelhők úsznak , a napsugár jótékonyan
ontja melegét , a sok csodálatos szépségű , vadvirágra , fákra , dús
cserjékre . Állok némán , s gondolataim lefoglalnak , megszülettem ,
ízelítőt kaptam - e földi életemben , a természet adta ámulatba ejtő
gyönyörűségekből , s olyan mélyen vésődtek az emlékeimbe ,
hogy életem utolsó percéig táplálkozni tudok belőle . A föld a létet
nyújtó drága anyaföld , a maga minden csodájával , úgy érzem
mindenkor tiszteletre kötelez , megtölti szívemet nemes érzelmekkel .
**********
********** Bédné Marika : 2013 . 05 . 26 . 22 : 14 - / életképeim / **********
|
|
|
4 komment
, kategória: Általános |
|
|
|