|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
|
|
2019-09-01 09:54:46, vasárnap
|
| |
| |
Az ÚJ GAZDASÁGI MECHANIZMUS idején kezdő gépíróként (nem voltam kezdő munkavállaló, mert akkor már 9 éves munkaviszonnyal rendelkeztem egy másik szakmai területen) dolgoztam az OGV Palma Gumigyár munkaügyi osztályán. Akkoriban írtuk az első kollektív szerződést a munkáltató és a munkavállalók között!
Az OGV Palma Gumigyár egy nagyon sikeres cég volt. Csúcsvezetője egy nő volt, aki ügyesen keresett és talált piacot a vállalat termékei számára.
Már rég szerettem volna megkérdezni egy akkori csúcsvezetőt, - hogyan voltak képesek lenullázni és fölszámolni olyan sikeres vállalatot, mint az Országos Gumiiari Vállalat és gyárrészlegei - az un. rendszer-változtatásban?
- Mit érezhetett az igazgatónő közben, amikor több ezer vétlen munkást tettek az utcára egyik napról a másikra?
- Mit gondolhatott, amikor pl. a Taurus gumiabroncsot gyártó nyírségi gyárat elkótyavetyélték, majd évekkel később Kóka János koreai céggel ide hozatott egy gumiabroncsokat gyártó céget? - munkahely-teremtés ürügyével villogva?
Én ezt az egészet nem értem, hogyan lehetett mindezt megtenni azokkal a vétlen dolgozók ezreivel, millióival? És hogyan lehetséges, hogy emiatt senkinek nincs szemernyi lelkiismeretfurdalása sem?
Hiszen felért egy második ,,Trianonnal":
- az un. államcsőd elérése,
- a munkás-parasztságra épített rendszer fölszámolása az ezekben a gyárakban dolgozó munkások utcára kerülésével, akik nem rendelkeztek sem anyagi- sem ismereti, sem kapcsolati tőkével az újrakezdéshez;
- az 1945 utáni államosított gyárak és üzemek (az oly világhírű cégek, mint IKARUS, Ganz MÁVAG, Országos Gumiipari Vállalat Taurus Gumigyára, Hajdúsági iparművek Lehel Hűtőgépgyára, Május 1. Ruhagyár, Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár (The Woolmark Company), Habselyem Kötöttárugyár...Tungsram (1909) Egyesült Izzólámpa és Villamossági Művek, DCM: vagyis Dunai Cementművek, Magyar Gépipar és kohászat (1947) Csepel Művek...Kőfaragó- és Épület-szobrászipari Vállalat, a Herendi- és a Hollóházi Porcelángyártó Vállalat, CAOLA, Magyar Hajó és Darugyár, a MEDICOR,, a BAKONY MŰVEK, a VIDEOTON,, az ORION,, a FÉG, Magyar Kábel Művek a Tungsram, a REMIX... stb...stb...stb...!)
1988-tól történő kiárusítása a maradék kis ország határain belül megmaradt magyarságot, a munkás-parasztsághoz tartozó rétegét érintette végzetesen!
*
Sorozaton kívül, csak úgy megjegyeztem a nemtelen megjegyzések elkerülése végett:
Bóna Mária Ilona
*
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-09-01 02:33:30, vasárnap
|
| |
| |
AZ ÚJ GAZDASÁGI MECHANIZMUSRÓL
1. rész:
Az 1990-es hatalomváltás gazdasági előkészítése Magyarországon, valójában az 1968-as, az un. ,,Új gazdasági mechanizmus"-sal kezdődött.
Ugyanis, már akkor, az 1960-as években kiderült - a magukat kommunistának nevezők számára is, hogy az egypárti (MSZMP) diktatúrával nem lehet piacgazdaságot kiépíteni. Merthogy az ,,Új gazdasági mechanizmus"-nak az lett volna a lényege, hogy lazítson a mindenre és mindenkire rátelepedő pártirányítás kontraszelekcióján.
Csakhogy, Kádár ,,atyuskának" ki kellett utaznia a ,,Nagytestvérhez" a Szovjetunióba, hogy ,,áldását" kérje erre az új gazdasági módira.
Természetesen, a nagytestvér hallani sem akart erről az egészről, ezért Kádár János és küldöttsége vert seregként kullogott haza Magyarországra.
Kádár, viszont nagyon jól tudta, hogy mekkora csődben van az ország, hiszen már hamarosan a DOLGOZÓ NÉP BÉRÉT is attól a ,,rothadó"-nak hazudott kapitalista nyugattól fölvett KÖLCSÖNÖKBŐL kell fizetni.
Ezért, kacsintott egyet, amúgy kádárosan és azt mondta, hogy
-,,Akkor csináljátok meg ,,elvtársak", fiúk és lányok ,,gebinben. Én behunyom az egyik szememet, ti meg dolgozhattok" (inatok szakadtáig, meg az első infarktusig) teljes biztonsággal...
Nosza, a döglődő TSZ-ek kiosztottak a TSZ-tagok között némi háztáji földet, pontosabban, a sajátjából visszakapott valamennyit (használatba) meg állatállományt, hogy mindenki gazdálkodjon rajta úgy, ahogy tud!
Merthogy az egybeszántott óriási TSZ-földeken termelt Micsurin-,,nemesítésű" gabona egy-az egyben ment, - mint valami provinciáról - a Szovjetúnióba.
A magyar földművesek, vagyis, az akkori személyi besorolás szerint: PARASZT-ok, megművelték azt a kicsi földet a legjobb tudásuk szerint.
Belefogtak a fóliázásba is, és olyan sikerrel termesztették a primőr paprikát, paradicsomot, meg minden mást, hogy ellátták vele nemcsak hazánkat, hanem Nyugat-Európát is.
A cukorrépa-termesztésre sorra épültek a megyeszékhelyeken a cukorgyárak.
Az akkor telepített (és azóta elöregedett) szabolcsi almások ontották a finom, zamatos magyar almát - az őszibarackosok és szilvások úgyszintén - a közben létrehozott tartósító üzemekbe és a piacokra. Világhíressé vált az ekkor beindított szeszfőzdék cseresznye- barack és szilva pálinkája.
Az állattartásra szerződött háztáji tehenészetek sertés- és baromfi tenyésztésre, pedig szintén az egész hazai húsipar számíthatott.
A szerződéses háztájiban dolgozók szépen gyarapodtak anyagilag és ők voltak azok a vidéki parasztok, akik látástól-vakulásig dolgozva elsőként vehettek maguknak Trabant- és Wartburg gépkocsit, majd Zsigulit...
*
Miért kellett napi 16-20 órát dolgozniuk?
Azért, mert a TSZ-tagságukkal együtt járt, hogy ledolgozzák a TSZ-ben a napi kötelező nyolc órát és csak az azon túli munkával tudták megművelni (a család leszázalékolt- rokkant- idős-nyugdíjas, valamint sokszor kiskorú gyermekei segítségével) a háztáji gazdaságot.
Azonban, azért nem tartom ezek behatóbb tanulmányozását szükségesnek, mert egyik sem szól arról a nagyon fontos EMBERI TÉNYEZŐRŐL
- sem jogi értelemben,
- sem emberi erőforrás tekintetében,
- sem az EMBERI ÖN- és TÁRSADALMI KIZSÁKMÁNYOLTSÁGÁNAK módjairól
és következményeiről,
amellyel egy egész nemzedék az életével, az elkótyavetyélt egészségével fizetett.
*
A társadalombiztosítás ezekben az évtizedekben (1970-1980-as években)
A társadalombiztosítás, vagyis: egészségügyi biztosítás, meg nyugdíjjárulék fizetése csak jogviszony után járt a munkát végzőknek. Azért volt oly fontos, hogy legyen ÁLLAMI CÉGNÉL (termelőszövetkezetnél, illetve vállalatnál) munkaviszonya minden aktív korú munkavállalónak, mert a betegbiztosítást és a nyugdíjjárulékot az a cég fizette utánuk.
Ebből következik az a NAGYON FONTOS TÉNYÁLLÁS, hogy ez a korosztály, melynek tagjai az 1960-as években vált munkavállalóvá és arra kényszerült, hogy a 2. illetve a 3. gazdaságban dolgozva keresse meg a MEGÉLHETÉSRE VALÓT, ez után a munkája után nem fizethetett sem egészségügyi biztosítást, sem nyugdíjjárulékot.
Következésképpen, ez a korosztály - 2008-tól kezdődően nyugdíjba vonulva - ha ilyen (ön)kizsákmányoló életvitel után még megélte ezt a kort, minimál-nyugdíjra lesz ítélve. Vagy még arra sem...
*
(Folytatása következik.)
*
Bóna Mária Ilona
*
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
2019. Szeptember
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
24 db bejegyzés |
| e év: |
202 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 659
- e Hét: 1496
- e Hónap: 10100
- e Év: 46041
|
|
|
Offline
