|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 9
|
|
|
|
|
|
2019-09-14 21:08:21, szombat
|
| |
| |
Képen: A mester, aki megfestette a Szűz életét: Krisztus a kereszten, Máriával, Jánossal és Mária Magdolnával (1465-70)
...... ......
Előszó: Szeptember 14. a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe, a következő napon, szeptember 15-én pedig Szűz Máriát mint a kereszt alatt álló Fájdalmas Anyát köszöntjük. A 13. században élt Jacopone da Todi ferencesnek tulajdonított Stabat Matert olvassuk ma, Babits Mihály fordításában.
Állt az anya keservében
sírva a kereszt tövében,
melyen függött szent Fia,
kinek megtört s jajjal-tellett
lelkét kemény kardnak kellett
kínzón általjárnia.
Óh mily búsan, sujtva állt ott
amaz asszonyok-közt-áldott,
ki Téged szült, Egyszülött!
Mily nagy gyásza volt sírása
mikor látta szent Fiát a
szívtépő kinok között!
Van-e oly szem, mely nem sírna
Krisztus anyjával s e kínra
hidegen pillantana?
aki könnyek nélkül nézze,
hogy merül a szenvedésbe
fia mellett az anya?
Látta Jézust, hogy fajtája
vétkéért mit vett magára
és korbáccsal vereték.
S látta édes fiát végül
haldokolni vigasz nélkül,
míg kiadta életét.
Kútja égi szeretetnek,
engedd érzenem sebednek
mérgét: hadd sírjak veled!
Engedd, hogy a szívem égjen
Krisztus isten szerelmében,
s ő szeressen engemet!
Óh szentséges anya, tedd meg,
a Keresztrefeszítettnek
nyomd szívembe sebeit!
Oszd meg, kérem, kínját vélem,
kinek érdem nélkül értem
tetszett annyit tűrni itt!
Jámborul hadd sírjak véled
és szenvedjek mígcsak élek
Avval, ki keresztre szállt!
Álljak a kereszt tövében!
Szívem szíved keservében
társad lenni úgy sovárg!
Szűzek szűze! légy szívedben
hozzám jó és nem kegyetlen!
Oszd meg vélem könnyedet!
Add hogy sírván Krisztus sírján
sebeit szívembe írnám
s bánatodban részt vegyek!
Fiad sebe sebesítsen!
Szent keresztje részegítsen
és vérének itala,
hogy pokol tüzén ne égjek!
S az ítélet napján, kérlek,
te légy védőm, Szűzanya!
Ha majd el kell mennem innen,
engedj győzelemre mennem
anyád által, Krisztusom!
És ha testem meghal, adjad
hogy lelkem dicsőn fogadja
a pálmás paradicsom!
Forrás: Nyugat, 1931. 20. szám
Magyar Kurír 2019.09.14
Eredeti latin szöveggel itt olvasható: Link
- Magyar kurír 2019.09.15 A Fájdalmas Szűzanya Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Jézus a keresztúton |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-09-14 13:14:33, szombat
|
| |
| |
Nem kérdés: az első magyar bibliafordítás Károli Gáspár nevéhez fűződik. A kálvinista lelkipásztor 1586-ban kezdte meg a munkát, s műve 1590-ben jelent meg Vizsolyban. Ugyanebben az időben, vagyis az 1600-as évek elején fogott bele a katolikus változat átültetésébe Káldi György.
A jezsuita szerzetes rendtársa, Pázmány Péter esztergomi érsek felkérésére dolgozott a fordításon, hogy aztán műve 1626-ban jelenjen meg Bécsben. Most a Vaterán az egyik eredeti, bőrkötéses, az Országos Széchényi Könyvtárban restaurált példányt hirdetik megvételre 3 280 000 forintért.
,,Szent Biblia. Az egesz keresztyénségben bé-vött régi deák bötüböl magyarra forditotta a Jésus-alatt vitézkedö társaság-béli nagy-szombati Káldi György pap."
Káldi tevékenységének jelentőségét jelzi, hogy a magyar Katolikus Egyháznak - kisebb javításokkal - 1971-ig az ő fordítása volt a hivatalos Szentírása. A Káldi- és a vizsolyi bibliából számos szó, szófordulat, közmondás vált a mindennapi nyelv részévé. Példa erre a júdáscsók, tamáskodik, ádámkosztüm, matuzsálem szavak mellett a mosom kezeimet, tiltott gyümölcs, tékozló fiú, salamoni ítélet szókapcsolat, valamint az ,,Elsőkből lesznek az utolsók", ,,Aki nem dolgozik, ne is egyék", ,,Aki másnak vermet ás, maga esik bele", ,,Aki keres, az talál" közmondás.
Míg a Károli-fordításból alig száz eredeti példány maradt fenn, a Káldi-szentírásból jóval több. Ennek egyik oka lehet, hogy utóbbit nem forgatták olyan gyakran, mint a vizsolyit. A protestánsoknál ugyanis kötelező és népszerű volt a bibliaolvasás, így a könyveket a mindennapos használat során ,,elnyűtték". Ezzel szemben a katolikusok úgy tekintettek a magyar nyelvű bibliára, mint amit értő kísérés mellett kell olvasni, így a Káldi-biblia példányai ritkábban kerültek családokhoz, többnyire érseki, püspöki könyvtárakban tartották, és így megőrizték őket.
Káldi Györgyről és a fordítás kulisszatitkairól - köztük a szerzőség vitatott kérdéséről és az egyházi cenzorok által végrehajtott változtatásokról -
további részletek ezen a linken olvashatók. Link
Magyar Kurír |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Biblia - szentírások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-09-14 13:09:21, szombat
|
| |
| |
...... .....
budapesti Szent István-bazilika előtt szeptember 13-án megtartott ünnepi rendezvényen Erdő Péter bíboros, prímás, Michael August Blume apostoli nuncius, Mohos Gábor püspök, a kongresszust előkészítő titkárság vezetője és Snell György püspök, a bazilika plébánosa indította el azt a visszaszámláló órát, ami jelzi, hány nap van még hátra az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kezdetéig. A visszaszámlálást indító ünnepség a Szent István-bazilika harangjainak megszólalásával kezdődött, majd bevonult az a hetven országzászló, melyek a világegyház nemzetköziségét szimbolizálták.
Michael August Blume pápai nuncius köszöntőjében felidézte az 1938-as kongresszust, melyen Eugenio Pacelli bíboros, a későbbi XII. Piusz pápa is részt vett, mint pápai legátus. Ezen a rendezvényen ott volt Mindszenty József zalaegerszegi plébános is, aki a tragikus évek során az Eucharisztiába vetett hitéről is tanúságot tett. Bár nem ismerjük a jövőt, azt tudjuk, Urunk Jézus Krisztus megígérte, hogy mindig velünk marad. Az Eucharisztia különleges szentsége az Ő örökkévaló, hűséges jelenlétének. Az apostoli nuncius közös elmélkedésre hívott mindenkit. Arra buzdított, hogy együtt gondolkodjunk az eucharisztikus kongresszus küldetéséről. ,,Magyarországnak szerepe, feladata van Európa újraevangelizálásában. Tanúságot kell tennünk a keresztény szeretet és az Eucharisztia bensőséges kapcsolatáról" - zárta köszöntőjét Michael August Blume.
- Mohos Gábor püspök, a NEK Titkárság vezetője felszólalásában arra emlékeztetett, hogy az eucharisztikus kongresszus egy olyan ünnepsorozat lesz, melyen tulajdonképpen magát a életet ünnepeljük, azt az életet, melyet Istentől kaptunk. Ezen az ünnepen azt a Jézust is ünnepeljük, aki megújítja életünket, és aki az Eucharisztiában táplálja ezt a megújulást.
- Erdő Péter bíboros köszöntőjében azt emelte ki, hogy a kongresszus szót ebben az esetben eredeti, összejövetel értelmében kell felfognunk. Az eucharisztikus kongresszuson sokan összejövünk azért, hogy ,,kifejezzük hitünket, örömünket és szeretetünket". Jézus Krisztus azt mondta, hogy aki ,,megvall engem az emberek előtt, én is megvallom Atyám előtt, aki a mennyekben van" (Mt 10,32). Az Oltáriszentségben Isten különleges közösséget vállalt az emberrel. Ez azt is jelenti, hogy nem vagyunk kidobva a létbe, Istennek szándéka és terve van velünk. Ez a kongresszus nemzetközi lesz, ezt jelképezik a két oldalon felsorakozott zászlók. Az eucharisztikus kongresszus mottója: ,,Minden forrásom belőled fakad" (Zsolt 87,7). Ez annak a zsoltárnak a végén található, mely arra utal, hogy minden nép testvére a másiknak. Mi, magyarok is mutassuk meg a saját értékeinket és készüljünk az eucharisztikus kongresszusra imádsággal, önkéntes munkával, és természetesen szentségimádással is. ,,Adja Isten, hogy mindannyiunk számára megerősödés, öröm és tanúságtétel forrása legyen ez az esztendő és maga az eucharisztikus kongresszus is" - kívánta végül Erdő Péter
...... ...........
Fotó: Ambrus Marcsi/NEK
Baranyai Béla/Magyar Kurír |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szentségimádás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-09-14 12:47:00, szombat
|
| |
| |
Nagyobb kép Link
...... ........... .....
Szentmise: A Szent Kereszt felmagasztalása.
...... ........... ........... ........... .......
...
Ikon kiállítás - Dr. Gregori Jánosné Pannika műveiből
Az ikon magáról Istenről tesz tanúságot. Isten és ember kapcsolatát tárja fel. Kompozíciójának az a célja, hogy az embert bevonja abba a kinyilatkoztatásba, amelyet a kereszténység adott a világnak
Pálos rend
...... ........... .......
...... ........... .......
Szent Teréz
...... ..............
Jézus megkeresztelése a Jordán folyónál
...... ............
Jézus a 12 Apostollal
...... ...........
A halott Szűzanyát, mint kisdedet viszi fel Jézus a mennyországba
...... ..........
Szent Mihály arkangyal - templomunk védőszentje
...... ............
Kárhozottak helyén
...... ...........
...... ..........
*
Délután film vetítés volt. - Az idők jelei magyar film Link
Tartalom: Az elmúlt években a KÉSZ, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre közösen dolgozott Az idők jelei elnevezésű programon, melynek eredményeként 2018-ban született meg Az idők jelei c. film, mely az erények megjelenési formáit, mindennapi szerepét, fontosságát mutatja be újszerű, izgalmas módon.
Erény: igazságosság; bátorság; okosság; mértékletesség - alapszik a film története.
*
Márai Sándor: Sakk c verses drámája - Templomunkban az irodalmi klub felolvasó tagjai adták elő.
Linkje Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Gazdagrét Szentangyaloktemplom |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-09-14 12:07:40, szombat
|
| |
| |
OLVASMÁNY a Számok könyvéből
Akik a Felfüggesztettre néznek, meggyógyulnak.
Az Egyiptomból való kivonulás idején a választott nép elhagyta a Hór hegyét, és Edom földjét megkerülve a Vörös-tenger felé haladt.
A nép azonban belefáradt a vándorlásba, és zúgolódni kezdett Isten és Mózes ellen:
,,Miért hoztál ki minket Egyiptomból, azért, hogy meghaljunk itt a pusztában? Nincsen kenyér, nincsen ivóvíz, és unjuk már e semmit érő manna-étket is!"
Az Úr ekkor mérges kígyókat küldött a népre, s ezek megmarták őket, úgyhogy Izrael fiai közül sokan meghaltak.
Erre Mózes elé járultak, és így kérlelték őt: ,,Vétkeztünk, lázadoztunk Isten ellen és teellened. Imádkozzál, hogy a kígyókat vegye el tőlünk az Úr!"
Mózes tehát közbenjárt a népért, és az Úr így válaszolt: ,,Csináltass egy rézkígyót, és tűzd ki jelül egy fára. Akit marás ért és rátekint, az életben marad."
Csináltatott is Mózes egy rézkígyót, és kitűzte jelül egy fára. Akit megmartak a kígyók, de föltekintett a rézkígyóra, az életben maradt.
Ez az Isten igéje. Szám 21,4b-9
SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a filippiekhez írt leveléből
Megalázta magát, ezért az Isten felmagasztalta őt.
Testvéreim!
Krisztus Jézus, mint Isten, az Istennel való egyenlőséget nem tartotta olyan dolognak, amelyhez feltétlenül ragaszkodnia kell, hanem szolgai alakot öltött, kiüresítette önmagát, és hasonló lett az emberekhez. Megalázta önmagát, és engedelmes lett a halálig, mégpedig a kereszthalálig.
Ezért Isten felmagasztalta őt, és olyan nevet adott neki, amely fölötte van minden névnek, hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön, és az alvilágban, és minden nyelv hirdesse az Atyaisten dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az Úr.
Ez az Isten igéje. Fil 2,6-11
EVANGÉLIUM Szent János könyvéből
Az Emberfiát felmagasztalják a kereszten.
Abban az időben Jézus ezt mondta Nikodémusnak: Senki sem ment föl a mennybe, csak az, aki a mennyből alászállott: az Emberfia, aki a mennyben van.
Ahogy Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy fogják fölemelni az Emberfiát is, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örökké éljen.
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Isten nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy általa üdvözüljön a világ.
...... .......
Ezek az evangélium igéi. Jn 3,13-17
Imádság
Megfeszített és föltámadt Urunk! Taníts meg minket arra, hogyan küzdjük meg a mindennapi élet harcait, és így teljesebbé váljon életünk. Te türelmesen és alázatosan viseled az emberi élet terheit, miként kereszthalálod és szenvedésed kínjait. Segíts, hogy napi fájdalmainkat és konfliktusainkat, mint növekedésre kapott lehetőségeket fogadjuk, és így egyre hasonlóbbá váljunk hozzád. Add, hogy türelmesen és bátran viseljük a szenvedéseket, bízva abban, hogy te támogatsz.
Elmélkedés
A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén, lélekben felkapaszkodunk a Golgota hegyére, amelyen egykor Krisztust keresztre feszítették. Ezen a helyen teljesedett be a megváltás műve annak köszönhetően, hogy az Úr feláldozta életét. Az emberiség megváltása érdekében ezt kívánta tőle a mennyei Atya, s ő engedelmeskedett. Ezen a helyen vívta meg az élet és a halál a végső nagy küzdelmet, amelyből az élet került ki győztesen. Az Úr kereszthalálának pillanatában ez még nem látszott, de harmadnap, a feltámadás napján nyilvánvalóvá vált, hogy az élet erősebb a halálnál.
Akik Jézus vesztét akarták és okozták azt kiáltották a kereszten szenvedő felé: Szabadítsd meg magadat! Azt várták talán, hogy Jézus majd ilyen módon fogja bebizonyítani, hogy valóban Isten Fia, miként ezt korábban állította? Aligha vártak tőle ilyen bizonyítékot, hiszen nem hittek abban, hogy Jézus a mennyei Atya küldötte és Fia, s éppen hitetlenségük miatt akarták halálát. Jézus pedig nem önmagát akarja megszabadítani, hanem az egész emberiséget akarja megváltani. Nem szabadítja meg önmagát a szenvedéstől, hanem értelmet ad minden ember szenvedésének: Ha életünk keresztjét vele hordozzuk, vele együtt fogunk majd részesülni a feltámadás dicsőségében. Emeljük tehát tekintetünket a keresztre, amely üdvösséget szerzett nekünk.
C. Horváth István Sándor
*
A Szent Keresztet Szent Ilona találta meg a 4. században: a legendás történet szerint Nagy Konstantin császár édesanyja kiásatta a kereszteket a Kálvária földjéből. Mindhárom kereszt és az INRI-tábla is előkerült, amelyet Pilátus az Úr keresztjére tűzetett. Nem lehetett azonban megállapítani, hogy a három kereszt közül melyik volt Krisztusé, ezért Makárius jeruzsálemi püspök mindhármat hozzáérintette egy halálos beteg asszonyhoz, aki az egyiktől meggyógyult. Így azonosították, melyik Krisztus keresztfája.
335. szeptember 13-án ünnepélyesen felszentelték Jeruzsálemben a Szent Sír-bazilikát. Másnap mutatták fel először a népnek a megtalált keresztereklyét - felmagasztalták a világ előtt gyalázatot, de a keresztények számára a megváltást jelentő keresztet. Az ünnepet előbb Konstantinápolyban, majd a 7. századtól már a nyugati egyházban is megünnepelték.
614-ben a perzsák elrabolták az ereklyét. 628-ban Hérakleiosz császár szerezte vissza, és ünnepélyesen, mezítláb, viseltes ruhában vitte vissza Konstantinápolyba az Aranykapun át.
Képen: M. S. mester: Kálvária (1506 körül)
...... ........... .....
A keresztfa eredetének egyik legendaváltozata szerint a tudás fájáról hozott és a haldokló Ádám nyelve alá tett három almamagból háromágú fa nőtt: egyik ága cédrus, a másik ciprus, a harmadik olajág volt. Ebből ácsolták a keresztfát, a halál fájából az élet fáját.
,,Az emberi ész képtelen kimeríteni a szeretet kereszten megjelenő misztériumát; a kereszt ellenben meg tudja adni az észnek a végső választ, amit keres" - írta Szent II. János Pál pápa Fides et ratio kezdetű enciklikájában.
Képen: Munkácsy Mihály: Golgota (1844)
...... ........... .......
Istenünk, te azt akartad, hogy egyszülött Fiad a kereszten váltsa meg az emberiséget. Add, hogy mi, akik megismertük szeretetének titkát itt a földön, elnyerjük az üdvösséget a mennyben. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.
Forrás
II. János Pál pápa: Fides et ratio
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium I-II.
Katolikus.hu
Jelesnapok.oszk.hu
Magyar Kurír
*
- Útravaló - 2019. szeptember 14.
Különböző korok különbözőképpen jelenítették meg a kereszten felmagasztalt Krisztust. Az egyik első keresztábrázoláson egy keresztre feszített szamár látható, mert a világ számára nevetséges, hogy az Isten az emberért a keresztre megy; aztán a kereszténység szabaddá válása után már felmagasztalva látjuk a korábbi bitófát, mert a hit győzedelmeskedett, majd a kereszt előtt a liturgiában hódoló Egyház Krisztust papi, királyi öltözetben jeleníti meg. A gótika azonosulásra hív a szenvedő Jézussal, a barokk keresztábrázolásai pedig a minden mértéket felülmúló szeretetet szemléltetik. Korunkban szeretik a torzó kereszteket, ahol hiányzik Krisztus lába vagy keze. Mindegyik kor ábrázolásán visszatükröződik az időszak saját életérzete. Én miként ábrázolnám a megdicsőült Krisztust a kereszten?
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Biblia - szentírások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-09-14 11:58:05, szombat
|
| |
| |
...... ..........
Életének 87. évében elhunyt Konrád György Kossuth- és Herder-díjas író, esszéista, szociológus. Hosszan tartó, súlyos betegség után otthonában érte a halál szeptember 13-án, délután. Temetéséről később intézkednek.
Az író a magyar próza világszerte egyik legismertebb alakja, művei egyebek mellett angol, cseh, dán, finn, francia, héber, holland, német, norvég, olasz, orosz, spanyol és szerb nyelven jelentek meg.
Konrád 1933-ban született Berettyóújfalun, módos, polgári zsidó családba. Szülei világát 1944-ben elsöpörte a holokauszt, ami nemzedéke összes túlélőjéhez hasonlóan Konrád számára is élete végéig meghatározó élmény marad. Szüleit letartóztatta és Ausztriába hurcolta a Gestapo, ami utóbb szerencsének bizonyult, mert a városka teljes zsidó lakosságát Auschwitzba vitték el, ahonnan nagyon kevesen tértek vissza. Konrád úgy tudta, hogy a zsidó elemiből, ahova járt, minden osztálytársát elvitték és megölték. Ő maga azonban a deportálás előtti napon fel tudott menni Budapestre, ahol nővérével, Évával együtt egy védett svájci házban túlélték a vészkorszakot.
1945 februárjában mentek haza Berettyújfalura, ahova júniusban a szülők is hazatértek - így lett a család egy elpusztított közösség viszonylag szerencsés túlélője. 2001-ben gyerekkori megpróbáltatásairól önéletrajzi regényben számolt be Elutazás hazatérés címmel. A következő évben Konrád Debrecenbe került, és a Református Kollégium diákja lett, majd egy évvel később a budapest Madách Gimnáziumban folytatta a tanulmányait.
A történelmi megpróbáltatások azonban nem értek véget, 1950-ben a berendezkedett kommunista diktatúra elvette szülei házát és üzletét, ezért ők is kénytelenek voltak a fővárosba költözni. Konrádot 1951-ben felvették az Egyetemi Orosz Intézetbe, de két évvel később polgári származása miatt kizárták. Tanulmányait azonban folytathatta a magyar szakon, ahol 1956-ban diplomázott. Publikálni 1955-ben kezdett az Új Hang folyóiratban, 1956 őszén pedig az Életképek folyóirat szerkesztőségébe került. Csatlakozott a forradalmi nemzetőrséghez, de állítása szerint a vállán lógó géppisztolyt soha nem használta, csak járta a felkavarodott várost, hogy átélje, ami történik. Novemberben, a szovjet hadsereg bevonulása és a forradalom leverése után barátai, unokatestvére biztatták, hogy menjen el nyugatra, de ő inkább maradt, bár még nővére, Éva is emigrált. Konrád az első években alkalmi munkákból élt, lektorált, korrepetált, fordított, segédmunkás volt.
Az élete 1959-ben kezdett rendeződni, amikor gyermekvédelmi felügyelő lett a VII. kerületben. Az itt töltött hét évből írta A látogató című regényét. Az 1960-as évek elején bekapcsolódott a megélénkülő szellemi életbe, és barátságot kötött a fiatal, nyugatos szellemű értelmiség vezéralakjaival, Hernádi Gyulával, Mészöly Miklóssal, Fehér Ferenccel, Sükösd Mihállyal, Jancsó Miklóssal és Makk Károllyal. Közben lektor és szerkesztő lett egy könyvkiadónál, és sorra jelentek meg esszéi irodalmi folyóiratokban.
Első regénye, A látogató 1969-ben jelent meg, és egy olyan hosszú irodalmi pályafutás kezdetét jelentette, ami gyakorlatilag élete végéig eltartott: kitartó rendszerességgel publikált, majdnem negyven kötete látott napvilágot. Közben 1965-től már a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet tudományos munkatársa végzett városszociológiai kutatásokat, 1969-ben például munkatársával, Szelényi Ivánnal közösen az új lakótelepek szociológiai problémáiról írt könyvet, valamint Pécsett és Szegeden is dolgoztak.
A látogató közönségsikert aratott, és meghozta az ismertséget Konrádnak, majd a nemzetközi elismerést is, ugyanis 1987-ben megjelent angol nyelven a Penguin kiadónál. A regényhez a kor egyik legismertebb amerikai kritikusa, Irwin Howe írt előszót, amiben Konrád ,,groteszk-lírai töprengéseit" a kor európai irodalmának élvonalába sorolta. Konrád ezt a nemzetközi elismertséget élete végéig megtartotta - ő lett ,,a kelet-európai író", akit mindig megkérdeztek a nyugati lapokban a térség problémáiról, és mindig odafigyeltek a véleményére.
Urbanisztikai élményvilága segítette A városalapító című regényének (1977) megírását. A látogató nyelvi, formai kísérletét, metaforikus sűrítéseit és halmozásait második regényében radikálisan továbbvitte. ,,Hier spricht ein Wahnsinniger" (Itt egy őrült beszél), írta az egyik német kritikus komoly elismerések kíséretében.
A városalapító magyarul csak cenzúrázott formában jelenhetett meg a Magvető Könyvkiadónál 1977-ben. Külföldön megjelent többek között a Suhrkamp, a Seuil, a Harcourt, Brace and Jovanovich kiadóknál, valamint Philip Roth Penguin sorozatában Carlos Fuentes előszavával.
Az együttműködés Szelényi Ivánnal idővel barátsággá mélyült, tapasztalataik összegzéseképpen kialakult egy társadalomelméleti koncepció vázlata, amelynek alapján 1974-ben megírták Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz című könyvüket. Közösen béreltek egy falusi házat Budapest közelében, Csobánkán, és kialakították az együttes írás módszerét, amire időt is tudtak szakítani, mivel Konrád György 1973 júliusában a politikai rendőrség nyomására elvesztette állását. Fél évig a dobai munkaterápiás elmegyógyintézetben dolgozott segédápolóként. Ekkoriban már a kritikai értelmiség határozottabb föllépéssel szerveződött, megjelentek a demokratikus ellenzék tagjainak előzetes tanulmányai és cikkei. Konrád György nagyra tartotta és megpróbálta kijuttatni külföldre fiatal barátjának, Haraszti Miklósnak Darabbér című gyári szociográfiáját. A rendőrség a kéziratot elfogta a határon, az ügyészség 1973 nyarán Haraszti ellen pert indított, Konrádot ügyészi figyelmeztetésben részesítették, az utazástól három évre eltiltották, Harasztit pedig felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.
1974 őszén, kevéssel a külföldön megjelentetni szándékozott Értelmiség könyv befejezése után a politikai rendőrség is akcióba lépett, a szerzők minden lakóhelyét lehallgatták, személyi követőkkel vették körül őket, házkutatásokat tartottak, amelynek során Konrád naplójegyzeteinek jelentős hányadát elkobozták, a szerzőket pedig letartóztatták államellenes izgatás címén. Ügyészi figyelmeztetésben részesítették őket, és egyben tájékoztatták őket arról, hogy családostul kivándorolhatnak.
Szelényi Iván élt a lehetőséggel, Konrád maradt, és a belső emigráció életformáját választotta. Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz elrejtett és kicsempészett kézirata több nyelvre lefordítva nyugati kiadóknál jelent meg, és mindmáig számos egyetemen ajánlott olvasmány. 1974-ben a Die Zeit német hetilapnak adott interjúban leszögezte a publikációra vonatkozó alapelveit:
Írom, amit írok, a magyar állami kiadók kiadnak tőlem, amit akarnak, én viszont úgy jelentetem meg munkáimat, ahogy tudom.
Bővebben Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Elhunyt híres emberek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 9
|
|
|
|
2019. Szeptember
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
354 db bejegyzés |
| e év: |
4631 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1166
- e Hét: 2936
- e Hónap: 15612
- e Év: 249359
|
|
|
Offline
