2019-09-04 19:24:34, szerda
|
|
|
Nagy László - Gondolat-szonett
Tollam hegyén a gondolat,
míg meg nem írom ott lapul,
őriz, valami fontosat,
mit majd a tinta ejt rabul,
lecseppen, és az ég alatt,
buzgón kitárja szárnyait,
a végtelen dől el, hanyatt,
s a cseppbe rejtve itt vagy, itt.
Halkan rád hull a fény, a csönd,
a föld csak apró sárgolyó,
amit a szó majd romba dönt,
a papíron nem látható,
hiába nyílt fölém a fönt,
a Tejút már nem járható.
|
|
|
0 komment
, kategória: Nagy László és Szécsi Margit |
|
|
|