|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 11
|
|
|
|
|
|
2019-09-09 14:14:46, hétfő
|
| |
| |
Egy őszi dallam
Napi sétámon én az erdőt járom,
"szívemre száll a csöndes őszi álom ".
Suttogó levelek kacsintanak rám,
már hallatszik néha egy-egy halk sirám.
Talán a lenge szél hozza el felém,
hallgasd meg kérlek, az én őszi mesém!
Lassan sárgul meg a sok levél, látom.
"szívemre száll a csöndes őszi álom ".
Pedig az ősz egy kicsit még messze jár,
ám gyülekezik a költöző madár.
Reggel a parkban a friss párát látom,
fák alatt pihen levél, levél háton.
Néha sötét felhők járnak az égen,
aztán eltűnnek túl a messzeségben.
Kevesebb meleget szór a Nap le ránk,
fénye is alig, alig jut el hozzánk.
Dalolta a szél, és száguldott tovább,
hulló leveleket pörgetett odább.
Halkuló hangját távolodni hallom
"szívemre száll a csöndes őszi álom ".
Idézett sor: Áprily Lajos: Szonett
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ősz 2 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-09-09 09:06:39, hétfő
|
| |
| |
Fésűs Éva: Lényeg
A szépben az a legszebb,
ami leírhatatlan,
a vallomásban az,
ami kimondhatatlan,
csókban a búcsúzás
vagy nyíló szerelem,
egyetlen csillagban a végtelen.
Levélhullásban erdők bánata,
bújócskás völgy ölében a haza,
vetésben remény,
moccanás a magban,
kottasorokban rabul ejtett dallam,
két összekulcsolt kézben az ima,
remekművekben a harmónia,
részekben álma az egésznek,
és mindenben a lényeg,
a rejtőzködő, ami sosem látszik,
de a lélekhez szelídült anyagban
tündöklőn ott sugárzik.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-09-09 08:29:50, hétfő
|
| |
| |
Pár napja elsétáltam oda, ahol utoljára láthattam az Édesapámat...
Sokszor beszélek arról, hogy mennyire hiszek a megérzésekben. Sőt, ahogy telnek az évek, egyre inkább.
Régebben nagyon racionális ember voltam, de mára ez teljesen megváltozott.
Amikor utoljára láthattam őt, valahogy akkor is megéreztem, hogy ez az utolsó alkalom...
És bár próbáltam elhessegetni ezt a gondolatot, oly erős volt bennem, hogy miután magamhoz öleltem, elköszöntünk és elindultunk a kereszteződéstől ellentétes irányba, éreztem egy hihetetlenül erős késztetést...
Megfordultam, és csak néztem, ahogyan bicegve távolodik...
És csak azt éreztem, hogy szeretem.. és, hogy nem látom többé...
De annyira szürreális volt ez az egész, hogy csak egy rossz érzésnek tudtam be...
Aztán pár napra rá sajnos kiderült, hogy többről volt szó... és valóban nem láthattam többé...
Amiért azonban nagyon hálás vagyok, hogy mielőtt elment, volt lehetőségem elmondani neki, hogy mennyire szeretem... és megköszönni, hogy ő az Édesapám...
Ezzel a néhány gondolattal csak arra szeretném biztatni magunkat, hogy minden áldott nap mondjuk el a szeretteinknek, milyen sokat is jelentenek számunkra, mennyire szeretjük őket...
Mert egy napon, amit nem tudhatunk mikor köszönt be, többé már nem lesz rá lehetőségünk...
Szeretlek Édesapám! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: IDÉZETEK,Mondák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 11
|
|
|
|
2019. Szeptember
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
279 db bejegyzés |
| e év: |
3944 db bejegyzés |
| Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 4326
- e Hét: 9983
- e Hónap: 49595
- e Év: 278532
|
|
|
Offline
