|
1/19 oldal
|
Bejegyzések száma: 188
|
|
|
|
2019-01-17 17:10:04, csütörtök
|
|
|
Cserveni Gábor:
Esti ima
Mikor a világ hangja nyugovóra tér,
Csendesség jő selymes sötétség.
De az én szívem csak tovább remél,
Hogy a holnapban új élet s nap kél.
Halkan s néha kicsit zavartan de élek,
Szüntelen keresvén merre hívnak a fények.
Add uram kérlek az alázatnak kenyerét,
Hagy tegye bennem tisztává ember életét.
Uram...imáim tengere érje el partjaid,
Bezárt fülem hallja meg hívó szavaid.
Fázó lelkem térjen benned nyugovóra,
Hitetlenség érjen véget mint a homokóra.
Meglássam magam mások szemében,
Küzdelmek fájdalmát a reszkető kezekben.
Vigasszá légyen szívem könnyező szemek idején,
Vér ne hulljon többé hiába fiad keresztjén.
Gyermekek fényére árnyék soha ne vetüljön,
Fullasztó bajok mellé szerencse szegődjön.
Kiszáradt szívekbe kérlek virágokat ültess,
Kétségek idején erőtlen lépteinkben te vezess.
Ott vagy éjnek neszében s gyermeki lelkem fényében,
Nem szeretnék mást.. mindig csak veled reményben.
Ne engedd el kezem..félek egyedül itt magammal,
Gyarló létem gyengesége.. virágokat tép szavammal.
Bocsáss meg nekem kérlek drága jó Istenem,
Megannyi fájdalmas döntésem..mindet szégyellem.
Taníts meg, hogy többé ezeket el ne kövessem,
Hogy mások, magam, s a világ életét feltétel nélkül szeressem.
|
|
|
0 komment
, kategória: EST - ÉJSZAKA VILÁGA |
|
|
|
|
|
2019-01-17 17:07:53, csütörtök
|
|
|
Sun Belle :
Miért..
Miért kellene mindig, mindenkinek megfelelni
Miért ne lehetnél egyszerűen csak önmagad
Minden kérdésre ahogyan elvárják, úgy felelni
Nem kell! Törjenek fel belőled őszintén a szavak.
Miért kellene úgy mint már sokan, beállni a sorba
S elvesztegetve a drága időt élni valaki más életét
Hogy attól félsz, ha felfeded azt, ki valójában vagy
Nem kaphatsz senkitől őszinte, igaz megbecsülést.
Miért kellene olyan emberek figyelmére vágyni
Akik csak a magadra kényszerített álcát kedvelik
Miért gondolják egyre többen ezen a világon
Hogy őket csak saját magukért nem szerethetik.
Miért mondja meg bárki, hogy mikor mi a helyes
Azt mélyen legbelül te a szívedben-lelkedben érzed
Nem kell, hogy körbevedd magad hamis barátokkal
Többet ér, ha a saját utadat járod, saját életedet éled.
|
|
|
0 komment
, kategória: VERSEK - KÜLFÖLDI KÖLTŐK VERSE |
|
|
|
|
|
2019-01-17 17:01:47, csütörtök
|
|
|
Dévényi Erika:
Elfogadó szív
Az elfogadás benned él, ne félj
Csak szíved teljességével élj
Hiszen a te szívedben minden ott lakozik
Amire sok ember csak vágyakozik
Ha vágyik valaki egy igaz mosolyra
Hozzád fut, tudja ott megtalálja
Az az őszinteség, mely belőled árad
Mindenkiben egy örök csodálat
Vak, ki nem látja szemed tiszta fényét
Süket, ki nem hallja szavad szelídségét
Kőszívű, ki nem érzi lényed melegségét
Ki nem kívánja magának mindezek meglétét
Ha benned még mindig kétségek tolongnak
Kérdezd meg életét veled megosztó társadat
Neki ez nem kérdés, válaszként a szemedbe néz
S belőled tovaszáll akkor minden kétség
Nem hiheted, hogy a világ el nem fogad
Ki vagy az egyik legalkalmasabb
Ha nem fogadna el Isten teremtménye
Megkérdőjeleződne az elfogadás léte.
|
|
|
0 komment
, kategória: VERSEK - DÉVÉNYI ERIKA |
|
|
|
|
|
2019-01-13 18:35:38, vasárnap
|
|
|
Paluska Jánosné:
Hóangyalok
Fenn, a havas hegyoldalon
három hóangyal kacagott,
az egyikük önfeledten
piros sapkát próbálgatott.
Fergeteges jókedvükben
angyali táncot lejtettek.
Csak úgy visszhangzott az erdő,
kacarászott minden fenyő.
Három apró fenyőrigó
azt fütyülte, szánkózni jó!
Vadmalacok, nyuszik, őzek
kíváncsian előjöttek.
Közben egyre szitált a hó,
megszólalt a fán a holló:
- Kár, kár, jaj szegényke,
fázhat már a fülecskéje!
Mókusok diót csörgettek,
hóangyalok megszeppentek.
Összedugták fejecskéjük,
majd felkapták piros kincsük.
Búcsút intve legurultak,
közben hógolyóvá váltak.
A hegy alján kinyújtóztak,
s megint hóangyalok voltak!
Úton pityergő kisfiúk
szánkón húzták húgocskájuk,
aki fázva és hüppögve
piros sapkáját kereste.
Szeleburdi hóangyalok
kiáltoztak: - Megálljatok,
itt a sapka a kezünkben!
A hó már majdnem belepte.
Hátranéztek, s megtalálták
az elveszett piros sapkát.
Feltették húguk fejére,
ne fázzon a fülecskéje!
A hó alatt az angyalkák
alig tudtak már beszélni,
de boldogan azt suttogták,
hogy nagyon jó jónak lenni!
|
|
|
0 komment
, kategória: ÉVSZAKOK - TÉL |
|
|
|
|
|
2019-01-13 18:32:47, vasárnap
|
|
|
Paluska Jánosné -
Köszönöm, Istenem
Köszönöm a fájdalmakat, miket rám osztottál,
a gondokat, melyeket a vállaimra raktál.
Köszönöm a sok örömöt, mit áldásul adtál.
Köszönöm a félelmeket, miket eloszlattál,
kételyeket, miket bizonyosságra váltottál.
Köszönöm, hogy ott vagy a viharban, kelő napban,
esőcseppekben, susogó fákban, a fűszálban,
virágillatban, búvó patakban, tél fagyában,
kimondott szavakban, megszelídített haragban,
hogy az esthajnal csillagot ma is megmutattad,
terelgeted léptem, igaz útról le ne térjek.
Köszönök mindent, amit még nekem szánsz és adtál.
Köszönöm, Istenem, hogy ma megint velem voltál!
2016. november 4.
|
|
|
0 komment
, kategória: HIT-ÉLET |
|
|
|
|
|
2019-01-13 18:20:07, vasárnap
|
|
|
Paluska Jánosné:
Farsangi tündérmese
Tündérrét királynak legkedvesebb lányát,
Tündét adják férjhez farsang első bálján.
Nádszín szemű tündér varázslatos bájjal
csábítja a rétet vidám mulatságra.
Kinek neve elsőnek kerül táncrendjébe,
régi szokás szerint az lesz a kérője.
Az nyeri el nyomban a szép Tünde kezét,
ki elsőnek nyitja mély álmából szemét.
Téli álmot alszik lakóival a rét,
nagyon házasodna egy daliás legény,
ki az öreg egérkirály fia, Xavér.
Mokány, becsületes, csíkos szöcskeegér.
Jóságos tündérlány könnycsillagos szemmel
táncba indul hát a korán ébredővel.
De ha nem tudnátok, Xavér sem akárki,
hanem egy elvarázsolt tündérkirályfi!
Az öreg egérkirály pedig az apja,
a szomszéd tündérrét bölcs uralkodója.
Ahogy egyet perdül a szép tündérleány,
megtörik nyomban az évszázados varázs!
Mire mindenkivel táncol az ifjú pár,
elmúlik a farsang, társra lel minden lány.
Kitartanak egész hamvazószerdáig,
emlékeznek erre még nagyon sokáig!
2018. január 8.
|
|
|
0 komment
, kategória: ÜNNEP - FARSANG |
|
|
|
|
|
2019-01-13 18:16:58, vasárnap
|
|
|
Paluska Jánosné:
Téli este
Búcsút int a Nap fakó palástban,
s a hegy mögé rejtőzik álmosan,
sápatag mécsek gyúlnak az égen,
Hold bukdácsol a felhőbuckákon,
árnyköpönyegbe bújnak a bokrok,
kutya vonyít valahol a láncon.
Havat vár a hideg, téli este,
gémberedett a fák sovány teste,
tavaszról álmodnak éjjelente,
ágaikra rügyet a szél lehel,
és reggel is fagyos szél rázza fel,
sötét varjú károgva röppen el.
Mire szökdösnek, szállnak a hópihék,
elcsendesedik végre a vidék,
nyugodt lesz, kisimul fáradt arca,
véget ér a konok széllel harca,
nem szeretne mást, mint fehér álmot,
míg jő a kikelet fecskeszárnyon.
2018. január 5.
|
|
|
0 komment
, kategória: ÉVSZAKOK - TÉL |
|
|
|
|
|
1/19 oldal
|
Bejegyzések száma: 188
|
|
|
|
2019. Január
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | |
7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | |
14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | |
21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | |
28 | 29 | 30 | 31 | |
| |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
188 db bejegyzés |
e év: |
188 db bejegyzés |
Összes: |
18977 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 344
- e Hét: 671
- e Hónap: 5012
- e Év: 54670
|
|
|