|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 11
|
|
|
|
|
|
2019-03-31 21:09:46, vasárnap
|
| |
| |
Dáma Lovag Erdős Anna verse:
Rakonczay Expedíció
/Futás : Magyarország Keleti és Nyugati határa közt.
Whc támogatásában,,Fut a suli" a mozgás,a futás jegyében.
Résztvevők:Rakonczay Gábor és
sport társa:Ötvös Ádám. Megtett út:640 km./
A kezdet:
Elindultak ők ketten
Lelkes kis csapat
Felrázza majd a szellem
A mozgásra vágyó ifjúságunkat
Itt a tavasz, napsugár csalogat
Útra fel, indulás, tettre kész az akarat
Zöldell a mező, virágos a rét
Madarak zengik a tavasz ünnepét
Garbolc a kezdet, s az ismeretlen világ
Országunk keleti részéről elindulnak hát
Lelkesítik őket futva utánuk falu határig a sok diák
Erőt adván, amit elkezdtek,fussanak tovább
Várnak rájuk föld utak, zöld mező
Semmi nem akadály, csak a futást bírják
S a lelkesedést adják tovább
Tanyasi kutyák őket is megugatják
2. nap.....90 km.-Március.22.
Süt a tavaszi napsugár, örömében ragyog
Nyírgelségtől fut tovább a két bajnok
Tiszacsegén elérik a Tiszát
Üdvözli, s követi őket falun élő sok diák
Falú határában búcsút intenek
Velük megy tovább a kitartás és a tisztelet
Mögöttük már Kilencven km és a győzelem
Barátjuk a táj, s erősíti barátságuk a küzdelem.
./.
/Dáma Lovag Erdős Anna verse:
Mosonmagyaróvár.2019.03.21-22. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Legújabb verseim |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-03-26 17:09:40, kedd
|
| |
| |
Dáma Lovag Erdős Anna verse.:
Élet a tanyák körül.
Forrón éget a nap sugára
Napraforgó tengerre,s tanyára
Egyetlen egy tanya áll magában
Sárga napraforgóval a nagy határban
Elfogytak a tanyák, a sors elbánt velük
Napraforgó virágzik helyettük
Tányérjukat a nap felé fordítják
Onnan várják az Isten áldását
Pedig régen sorban álltak itt a tanyák
Csendjüket nagy komondorok vigyázták
Tanyasi embereknek volt áldott kenyere
Nap égette arcát, kérges volt tenyere
Dolgozott serényen, munkát nem szégyelte
Tanya körül lengett a búza tengere
Állt a kukorica, sorban, vigyázzban
Eső után kémlelt a tanya gazdája
De más ma már a tájék, nagyon megváltozott
Tanyák száma biz megfogyatkozott
Nehéz munkát felváltotta a gépek hada
Nagy táblákban áll a napraforgó, s a gabona
Istenem adj nekik esőt, de ne jég és vihar hozza!
Áldás legyen a földre, ezt sóhajtja
Tanyáknak adj életet körülötte!
Magyar ember a földet mindig is szerette
Ne kelljen senkinek földönfutóvá válni!
Szép földjeinken megtudjanak élni!
Tanyáik körül ismét zsendüljön az élet
Kukorékoljon a kakas, tanyavilág éled
Mert, ha elhagyjátok e szép szülőföldet
Pusztulnak a tanyák, s nem virul az élet
Tárva, nyitva marad annak kapuja
Sóhajt nagyokat utánuk a kapufélfa
Leírtam én szívem gondolatát
Mert másként láttam a tanyák sorát
Volt élet a tanyákon, mindenféle jószág
Örült a gazda, ha tanyáját látogatták.
2017.07.22. Mosonmagyaróvár.
Dáma Lovag Erdős Anna verse.
Gold pen-Szép Joli
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Legújabb verseim |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-03-22 14:35:00, péntek
|
| |
| |
Dáma Lovag Erdős Anna verse:
Telehold
Telehold ragyog az égen
Megfürdeti képét a tó vízében
Harmadik telehold ebben az évben
Vajon mit üzen, jelent ez nekem
Jósol talán gazdagságot, jóságot, boldogságot
Vagy jön ránk egy jobb kor
S megváltja ez összevissza világot
Letörli arcunkról a könnyet, szomorúságot
Telehold udvarával fénylik fenn az égen
Sötét felhők elkerülik szépen
Ragyog a tóban tükörképe
Mint az én szemem a tiedben
Kitárom ablakomat,úgy nézem
Milyen messze, milyen távol
S mégis fénye szinte lángol
Mint az emléked a szívemben
Soha, soha nem feledve
2019.03.21.Mosonmagyaróvár.
Dáma Lovag Erdős Anna verse.
kép..net..
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Legújabb verseim |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-03-21 20:27:50, csütörtök
|
| |
| |
Dáma Lovag Erdős Anna verse.:
Szomjazó föld
/Nógrádi Katalin festményéről/
Ragyogó sugárral köszönt a nap reánk
Márciusi kikeleti tavasz vár
Sötét felleget kerget a nyugati szél
Ünnepünk van, a szívünkben boldogság kél
S a felhő eltakarja a napot
Eső hullik, a szomjazó földre
Áztatja az elvetett magot
Ígér nekünk szebb, jobb holnapot
Kinyílik az ibolya , mosolyog az égre
Gyöngyvirág csilingel, eső áztatott a levele
Majd ismét felragyog a nap, hisz erre vártunk
Viruljon a mező, s minden tavaszi virágunk
Szomjazó földnek áldott a tavaszi eső
Élet zsendül, virul a mező
Isten megáldja a kikeleti földet
Legyen bő termés, ha szorgosak az emberek.
2019.03,21.Mosonmagyaróvár.
Dáma Lovag Erdős Anna verse.
Nógrádi Katalin festménye. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Legújabb verseim |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-03-20 16:24:39, szerda
|
| |
| |
Dáma Lovag Erdős Anna verse:
Fészeklakók
Visszatért a sárgarigó
Igazgatja fészkét
Ragyog a nap,rigó füttyent
Hívja párját, fészket együtt igazítják
De mit látok egy szép napon
Másik fészek épül
A vadrózsabokor ágakon
S már két fészek lakóit hallgatom
Jöjjetek csak ég madárkáim
Fütyüljetek szívemnek szép dallamot
Had örüljek dalotoknak
Olykor oly boldog vagyok
S kinyílik a vadrózsabokor
Rózsaszín virágai illatoznak felém
Virágoknak és rigóknak örülhetek én
A tavasz első ünnepén
Repüljetek csak madárkák
Rakjátok ide fészketeket
Csalogassátok haza a fecskét
Múlt évben, mint , ha elfeledett
Mi történt veled fecskemadár
Hosszú, távoli utadon
Céltábla lettél a gonoszságnak -gondolom
Gyere haza, vár a fészked, otthonod.
Mosonmagyaróvár.2019.03.15.
Dáma Lovag Erdős Anna verse. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Legújabb verseim |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-03-15 09:22:01, péntek
|
| |
| |
Dáma Lovag Erdős Anna verse:
Petőfi Sándor emléke él!
Ó nagy költője a nemzetnek!
Hányszor támadsz fel?
Hányszor temetnek?
,,Talpra magyar" itt az ideje!
Hányszor tagadnak meg?
Szívükből kivetve?
Sírodat megtalálva
Hányszor sírnak sírod megásva?
Támadj fel ismét, mert itt az idő!
Magyar nemzetre
ráhajlik a szemfedő!
Újra kifeszítik a szent lobogót
Magyar-székely te add meg a jelszót!
,,Talpra magyar",vagy ne siránkozzál!
Nemzeted sírjánál, ne imádkozzál!
Állj fel ismét a romjaid alól!
Itt a tavasz, ismét kivirágzol
,,Talpra magyar" szólítsd újra a nemzetet!
Nem magyar, aki a bajban kesereg!
Ne hagyjátok, a megszenvedett
földet eladják!
Karvalyok lepjenek el ismét a hazát!
Hányszor álltunk mi talpra magyarok?
Hányszor ontott hősként vért fiaitok?
Mindig felálltunk, ha vészek dobáltak!
Megmutattuk erőink, tudásunk a világnak!
Petőfi él, ismét megtalálták!
Tavaszi légben lengeti a nemzet zászlaját
Ti ne értenétek, megint március van!?
Eljött a tavasz, megújultan!
Nem hagyjuk a nemzetet a földbe taposni!
Önmagunkért megint talpra fogunk állni!
Zöldell a vetés, az arat, majd ki vetette!
Nem lesz a magyar senki szolga népe!
Petőfi él, újra feltámadt!
Talpra állítója lesz e szomorú hazának!
Mert hősök az Istennél szót szólnak
Nyújtson neki kart, hogy fel tudjon állni!
Ne legyen járma, ne tudják leigázni!
Mert hitében mindig bízott a magyar
Mindig talpra állította, ha jött a zivatar
Tavasz van, Petőfi tavasza!
Lelkünk újra kivirulva
Zászlóink lobognak a szélnek
Reményt nyújt e szomorú nemzetnek
Talpra kell állni itt mindenkinek!
Ha összefogunk, s egyetértünk valahára!
Petőfi szellemét a nemzet megtalálja!
S békét üzen a nagyvilágba!
2014.03.15.Mosonmagyaróvár.
Dáma Lovag Erdős Anna
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Legújabb verseim |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-03-13 10:56:27, szerda
|
| |
| |
Dáma Lovag Erdős Anna verse:
Mit üzentek?
Mit üzentek bús sírhantok?
Mit üzentek néma, repedt harangok?
Mit üzentek hegyek, dombok?
Mit üzen a bús pacsirta?
Mint, ha jártam volna itt köztetek
Láttam szomorú, hulló könnyetek
Mert nem felejt év tizedekig a magyar lélek
Bús fájdalmában meghasad a szívetek
Trianon átka most is kiált!
Ármánnyal veszítettétek el a hazát!
Elég volt, eddig, s ne tovább!
Adjatok e meggyötört népnek kegyelmet
Szenvedett a hatalmasok miatt eleget!
S járom Nagy Magyarország tájait
Látom volt falvak megkopott házait
Látom a kis folyót, mely ,,hajózható!"
A föld is kiált, a szenvedés nem bírható!
S hallom mély sóhajokat
Mely szívekből, lélekből fakad
S érzem a remény éltet ad
Nem tagadja meg ősi földjét fiad!
Mit üzen a zord felhő az égen?
Eljön majd az új tavasz, a kikelet, mint régen
Reménytől enyhül a szívek fájdalma odabenn
S a néma zokogás megszűnik idelenn.
Addig küzdeni kell az elcsatolt részekért
Trianon átkai eltörléséért!
Összefogva, mert van még remény
Amit szétválasztottak kegyetlen kezek, összeér!
S a kokárdák kinyílnak az emberek szívén !
2019.03. 13. Mosonmagyaróvár.
Dáma Lovag Erdős Anna verse.
kép..net |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Legújabb verseim |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-03-08 20:16:25, péntek
|
| |
| |
/Kelet Libanonban gólya mészárlás./
Győzelem a gólyák felett!
Gólya madár hova lettél?
Más nép célpontja lettél?
Elmúlik a tél vártunk haza
Te nem jöttél, üres a fészek alja
Gólya madár hova lettél?
Nézzük az eget, nézzük a fészked
Hosszú úton elvesztél?
Vadászok célpontja lettél?
Gólya madár hova lettél?
Üres fészked, nem szól a kelep
Brekeg a tóban a béka sereg
Nem kell félni, nagyon örvend
Gólya madár hova lettél?
Várunk rád, itt még nincs meleg,
Mint, ahova ősszel elrepültél
Most enged a szorításából a tél
Gólya madár hova lettél?
Gyere haza üres a fészked, a kémény!
Gyere hozzánk kedves madár!
Két hazádból egyik lelő, másik vár!
Gólya madár szép madarunk
Mi lesz velünk, nélküled oda álmunk
Úgy jársz, mint az emberek
Máshol igaz otthont nem leled!
Gólya madár , hova lettél?
Törött szárnyad miatt tengerbe estél?
Gyere haza, mi várunk rád!
Vár a fészked, s ősi hazánk!
2019.03.08. Mosonmagyaróvár.
Dáma Lovag Erdős Anna verse:
kép..net.. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Legújabb verseim |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-03-03 11:00:16, vasárnap
|
| |
| |
Dáma Lovag Erdős Anna verse:
Repülj kismadár !
Repülj kismadár, éneked zengve
Gréti unokám egy éves, hirdesd örvendezve
Ma van Gréti unokám születésének ünnepe
Ragyogjon e nap őt köszöntve
Egész család csak őt ünnepelje
Nyíljon minden hóvirág kelyhe
Drága kis unokám köszönöm neked
Szívem megörvendeztette születésed
Kívánok sok boldogságot, szép életet
Életed egén ne legyen soha felhő
Ragyogjon napsugár rád ő is köszöntő
Élj hosszú örömteli éveket
Drága, drágaságunk a mi szívünknek
Mama.
2019.03.03.Mosonmagyaróvár.
Dáma Lovag Erdős Anna .
kép..net.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Legújabb verseim |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-03-02 14:16:14, szombat
|
| |
| |
Dáma Lovag Erdős Anna verse:
Mi nem ilyen lovat akartunk
Ha visszanézek a múló időben
Mikor volt jövőképe az embernek
Léggömböket kergetett
A föld mely megmunkált
Barázdákról álmodik
Parlagon heverve termi a gaz virágait
A demokráciának ára van
Nem bízhatunk a jövőben
S nem kergethetünk vágyakat
Munkanélküliek hada zúdul
Fogy a kenyér az asztalon
Nő a kilátástalan fájdalom
Nem így akartuk,hogy így legyen
Megfagyjunk a téli hidegben
S számoljuk az összegyűlt garasokat
Áruház láncokban van minden jó
Hitelre minden kapható
Bankok megtömik a zsebeiket jól
Mi nem így képzeltük a demokráciát
Szavazni ment a becsapott tömeg
Hitünk árát hazugság fizette meg
S a magyar föld majd elveszik alattunk
Kétségbe esve keressük múltunk
S nem lelünk sehol vigaszt
Híres gyáraink romos udvarán
Kóbor kutya csahol
Volt gazdája annak is,de ő is szegény valahol
Fel kellene ébredni végre
Valamit tenni kéne már
Elfogy ,beteg,beteg ez a nemzet,gyógyulásra vár!
2OO8.O2.18.Mosonmagyaróvár
Dáma Lovag Erdős Anna
kép..net
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Legújabb verseim |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 11
|
|
|
|
2019. Március
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
11 db bejegyzés |
| e év: |
102 db bejegyzés |
| Összes: |
1486 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 5
- e Hét: 36
- e Hónap: 6127
- e Év: 19210
|
|
|
Offline
