|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
|
|
2020-01-11 22:05:44, szombat
|
| |
| |
Mezei István - Rideg szerelem
Arcod hamuszürke, hajad hófehér,
díszleted fagyott tó, borostás hegyek,
rideg vagy hozzám, én mégis szeretlek,
bár az ölelésedtől, mindenki fél,
Még hideg szépségedben is a báj él,
viharok rongyossá tépték lepledet,
szürkék lettek a napok és az egek,
Jeges csókjaidból most senki nem kér.
Keleti szelek, nyugati ciklonok,
hideg szeszélyednek én megbocsátok,
ilyen a természeted, jól tudom.
A téli cicomák majd leolvadnak.
új életed adsz folyónak, pataknak,
kitárod szépséged zöld tavaszomon.
Foto: Mátra, Demecs Norbi felvétele
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Erdélyi költők egy csokorban |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-01-11 22:03:11, szombat
|
| |
| |
Márai Sándor - A fehér erdő
Sápadt leveleid ez altató
téldélután letépdesi a fákról,
az ágak közt egy bánatos gitár szól
s visszhangtalanul mély és halk a tó.
Hallod kopogni friss léptét a vadnak
a fagyott földön. S visszahúz az emlék.
Egy Isten és egy nő keze befed még
s nyugalmas titkok lassan behavaznak.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Márai Sándor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-01-11 21:00:37, szombat
|
| |
| |
Pethes Mária
az élet öröme - Pethes Zoénak
a hold gyermeke vagy
éjszaka te virrasztasz
és amikor a világ ébren van
te szebb világot álmodsz
az elcsigázott embereknek
véredben apád szenvedélye
anyád szelídsége kering megtalálod
az aranyvesszőt amit elrejtett az erdő
magas fű fedi be lépted nyomát
hogy a gonosz ne találjon rád
az élet tiszta öröme vagy ragyogó
fény a lét versenypályája fölött
szemedbe térnek nyugovóra a csillagok
és amikor szépségedben gyönyörködik
az Úr megbocsát nekünk
hangodban az Éden folyói csobognak
és kacagásodra virágot bont a fagyban
az illatos szegfű és ha altatót énekelsz
a kertben Isten hanyatt dől a fűben
hajából kiszöknek az ég ékkövei
nem kellenek fegyverek örök
a szeretet hirdeted a vadrózsának
bekiáltod a hangyabolyba béke
megsimogatod a derékba törött
szilvafa csonkját nedveiben felberreg
az élni akarás
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Pethes Mária |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-01-11 14:58:13, szombat
|
| |
| |
Amikor elmúlik a fiatalság, az életbe gyönyörű időszak köszönt be - nyugodt és mély, mint a napsugaras ősz.
Ebben az időszakban érik meg az élet vetése és a kertben a gyümölcs. Az ifjúság tavaszi szertelensége akkor már nem helyénvaló.
Mintha földi hajlékunk épületét most tetőzné be az élet. Ebben az időszakban minden, amit átélünk - jó és rossz is, az örömteli és a szomorú is -, megváltoztatja tudatunkat.
Lemondunk arról, hogy az ábrándozás elvarázsolt világában tévelyegjünk, és úgy rendezzük be az életet, ahogyan azt korlátozott lehetőségeink megengedik.
Az ifjúság frissessége akkor már elhalványodik, és az ember nem öregedő lelke a hosszú közös élet után mind világosabban ül ki az arc, a szem kifejezésében.
A hang, a mosoly, a tekintet - minden összhangba kerül az ember belső világával.
Nem reménykedünk többé az elérhetetlenben, nem kesergünk többé a hűtlen szerető miatt, és megbocsátunk azoknak, akik megcsalnak bennünket.
S akkor odaadjuk a szívünket annak, aki mellettünk állt, aki megszeretett bennünket, aki hűséges maradt hozzánk az élet minden vihara és minden keserű elválása után.
S érezzük az elégedettséget és nyugalmat a kipróbált, hű barátok kedves körében.
Keserű azok sorsa, akik az élet lágy alkonyán új vonzalmakat, új sikereket vonszolnak hasztalanul, akikre nem vár a meghitt otthon, amelyben megpihenhetnek, s akiket nem üdvözöl a lámpa meleg fénye, ha este hazatérnek.
Rabindranath Tagore
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Öregség |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-01-11 14:26:47, szombat
|
| |
| |
Baranyi Ferenc - Küszöbön
Akihez soha nem futott nő
karját kitáró repeséssel,
az még soha nem érkezett meg,
csak megjött, mint az álom éjjel;
akihez nem szaladt, ki várt rá,
amikor a küszöbön feltűnt -
nem érzi, hogy nincs egyedül, csak
azt érzi, hogy magánya megszűnt.
...Repültél hozzám s felborultak
a székek szinte körülötted,
a tárgyak józan sorfalát szép
suhanásoddal szétsöpörted,
jöttem, dobolt a lázas expressz,
a szívverésem nem kevésbé,
s elémfutásoddal avattad
betoppanásom érkezéssé,
jöttem száz mérföldön keresztül,
de az a két vagy három méter
- amit utamból visszaadtál -
mérföldek ezreivel ért fel,
az a táv, az a semmi-pálya,
amivel megrövidítetted
utam hozzád, az méri hosszát,
lemérhetetlen közelednek.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Baranyi Ferenc |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-01-11 14:22:49, szombat
|
| |
| |
Paul Verlaine : Semmi mást!
A kedvedért ma én is, kis tudatlan,
úgy teszek, mint ki nem tud semmi mást,
csak simogatni huncut mozdulatban,
s ily édesen szemtelen lenni, lásd,
ennyi az, amit tudok, kis tudatlan!
Ma bizony jó botrányosak leszünk,
mint az őzike párjával az erdőn,
nem szégyeljük magunkat, van eszünk:
korláttalan, tobzódóan, üzelgőn
ma bizony jó botrányosak leszünk.
Főleg irodalomról ne beszéljünk
(ördögbe minden szerzők, kiadók!),
a bátor természethez visszatérünk,
minden szemérmet vígan tagadók,
s főleg irodalomról nem beszélünk.
Élvezni és aludni: akarod?
ez lesz ma nékünk első és utolsó,
legfőbb pihenés, legsürgőbb dolog,
erény és vétek, bölcső és koporsó -
élvezni és aludni: akarod?
Fordította : Babits Mihály
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Paul Verlain |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-01-11 14:19:23, szombat
|
| |
| |
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke (Firenze 1984. X. 12.)
Egyik olaszóra sodrán,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Európába hogy került?
Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok-sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,
És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?
Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.
Miért mondom, hogy botorkál
Gyalogol , vagy kódorog,
S a sétáló szerelmespár,
Miért éppen andalog?
A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget , de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?
Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, mért nem lohol?
Mért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.
Aki tipeg, mért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés,
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem
Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.
Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?
Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyenőgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!
Aki 'slattyog' , mért nem 'lófrál'?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, mért nem kószál
Bandukoló mért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat , avagy kaptat,
Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.
Aki cselleng, nem csatangol,
Ki 'beslisszol' elinal,
Nem 'battyog ' az, ki bitangol ,
Ha mégis: a mese csal!
Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik .
Hogy mondjam ezt olaszul?
Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, eloldalog,
Hogy mondjam ezt németül?
Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol
Ám egy másik itt tekereg,
Elárulja kósza nesz
Itt kóvályog, itt ténfereg . . ..
Franciául, hogy van ez?
S hogy a tömeg mért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s még sem
Aki surran, mért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!
Foto: Kazsu Attila (Abasár)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
2020. Január
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
121 db bejegyzés |
| e év: |
1777 db bejegyzés |
| Összes: |
10005 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 144
- e Hét: 661
- e Hónap: 4411
- e Év: 73331
|
|
|
Offline
