|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 15
|
|
|
|
2020-01-02 21:43:53, csütörtök
|
|
|
"Nem a büntetéstől való félelem, hanem az igazság szeretete tölti be a törvényt."
- Ágoston - |
|
|
0 komment
, kategória: Ágoston idézetek |
|
|
|
|
|
2020-01-02 21:41:19, csütörtök
|
|
|
"Más dolog azért félned Istent, hogy a pokolra ne taszítson, és más azért félned, hogy el ne távozzék tőled."
- Ágoston - |
|
|
0 komment
, kategória: Ágoston idézetek |
|
|
|
|
|
2020-01-02 21:38:19, csütörtök
|
|
|
"Ha egyáltalán nem vezet tetteidben a világosság szeretete, vezessen a fájdalomtól való félelem."
- Ágoston - |
|
|
0 komment
, kategória: Ágoston idézetek |
|
|
|
|
|
2020-01-02 21:33:16, csütörtök
|
|
|
"Amint nagyon elvetemült az, akit a testi fenyegetések sem riasztanak vissza a tisztességtelen cselekedetektől, éppúgy nagy barátja az igazságnak az, akit a testi büntetésekkel való rémítgetés sem tart vissza a jó cselekedetektől."
- Ágoston - |
|
|
0 komment
, kategória: Ágoston idézetek |
|
|
|
|
|
2020-01-02 21:29:03, csütörtök
|
|
|
"Ellensége az igazságnak, aki csak a büntetéstől való félelemből nem vétkezik."
- Ágoston - |
|
|
0 komment
, kategória: Ágoston idézetek |
|
|
|
|
|
2020-01-02 21:19:48, csütörtök
|
|
|
"Aki csak a büntetéstől való félelemből nem vétkezik, hiába gondolja, hogy legyőzte a bűnt."
- Ágoston - |
|
|
0 komment
, kategória: Ágoston idézetek |
|
|
|
|
|
2020-01-02 21:18:40, csütörtök
|
|
|
"Jobb, ha oktató szó vezeti az embert, mintha a büntetéstől való félelemből kényszerül a jóra."
- Ágoston - |
|
|
0 komment
, kategória: Ágoston idézetek |
|
|
|
|
|
2020-01-02 21:17:28, csütörtök
|
|
|
"Nem a büntetéstől való félelem a jó dolog, hanem az igazság szeretete."
- Ágoston - |
|
|
0 komment
, kategória: Ágoston idézetek |
|
|
|
|
|
2020-01-02 21:16:16, csütörtök
|
|
|
"Mindenki fél a test halálától, de a lelki haláltól csak kevesen félnek."
- Ágoston - |
|
|
0 komment
, kategória: Ágoston idézetek |
|
|
|
|
|
2020-01-02 21:11:19, csütörtök
|
|
|
A legszebb kép
Toll van a kezemben és írni szeretnék,
Magasztos szavakkal most valami szépet;
Szivárvány színekbe mártani ecsetem,
És azzal festeni meg a legszebb képet.
De könnyfátyolos szemem nem látja az írást;
És fény helyett árnyék vetődik a képre,
Mert akiért írok, nem akarja hinni,
Hogy Valaki régen, már elvérzett érte.
Évezredes múltba lépek mostan vissza...
Azok közé, akik éppen királyt vártak.
Hozsánnázók között hátha megtalálom,
Akik a közelben mindent tisztán látnak.
Meglátom a Királyt - teljesül a vágyam:
Örvendhetünk, mert Ő áldás lesz a népre.
- De Akit éljenzünk, Akit magasztalunk,
Szomorú arccal még nem illik e képre.
A változó színek szürkeségbe vesztek...
Minden elcsendesült... S én hiába várom
A drága alkalmat, hogy a felmagasztalt
Királyomnak arcát, mosolyogni látom.
Ő jobban ismerte az emberi szívet:
Fenséges arcára az borított fátyolt,
Hogy e nép oly hamar saját Királyának,
- Gyűlölettel telve - fakeresztet ácsolt.
Az Istennek Fia, királyok Királya,
Meghalt kínzóiért ezen a kereszten...
Szivárvány színekbe mártott ecsetemmel,
Dolgozgatok azon, amit itt megkezdtem...
Nagy vonásokkal most bevégzem a képet:
Szívem más csodára most már nem is várhat,
Mert a ,,halott Király" egy dicső reggelen,
- Mindenek dacára - értem is feltámadt!
Vajda Pál |
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 15
|
|
|
|
2020. Január
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
384 db bejegyzés |
e év: |
3633 db bejegyzés |
Összes: |
35815 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 972
- e Hét: 3874
- e Hónap: 65543
- e Év: 184635
|
|
|