|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
|
|
2020-01-23 16:56:25, csütörtök
|
| |
| |
"Légy hű mindhalálig..."
"Légy hű mindhalálig, és néked adom
az életnek koronáját." (Jelenések 2,10b)
Hallgasd meg ó, Uram,
hűtlen, rossz gyermeked!
Bevallom megbánva,
- ó, bocsásd meg! - minden
bűnömet, vétkemet;
hogy azt láttam mindig,
hűtlenebb a másik,
s mindig másnak mondtam,
de magamnak soha:
"Légy hű mindhalálig!"
Ellened a szívem
ó, hányszor vétkezett;
tudva, s tudatlanul
hányszor voltam Júdás
s lobbanó Pétered!
Dogmákba burkoltam
önmagamat állig,
rút megalkuvással
feledve szavadat:
"Légy hű mindhalálig!"
Ó, hányszor hallottam,
s nem adtam szavadra!
Mégse tudtam akkor
lábaidnál ülve,
Igédet hallgatva,
fénylő napsugárban:
lelkem miért fázik:
Mert hol hű volt, hol nem.
De ma nekem szóltál:
"Légy hű mindhalálig!"
Hála legyen Néked,
s kérni csak azt tudom,
ne kíméld a szívem,
dacos, büszke szívem
törd össze, Jézusom!
Bűneim belőle
irtsd ki mind egy szálig,
s visszahangzik majd szavad
megtisztult szívemben:
"Légy hű mindhalálig!"
Mindent úgy tehessek,
amint Hozzád illik,
hogy lehessek, Uram,
a Te lelkiekben
gazdag ifjad mindig!
Így szólj mindnyájunkhoz:
A szó mit se számít,
cselekedetekkel
bizonyított hittel
"Légy hű mindhalálig!"
Félsz, hogy megaláznak,
kigúnyolnak érte?
Hát Őt sok bűnödért
mennyi testi, lelki
ostorcsapás érte?!
Mégis hű volt hozzád!
Fel a Golgotáig!
Ő, az Isten-ember,
Méltán kér, hogy hozzá
"Légy hű mindhalálig!"
Hidd, ahogy Ő szeret,
nem szeret úgy senki!
Szeresd te is, hiszen
kit szeretünk, ahhoz
nem nehéz hű lenni!
Dánieli próba
dicsőséggé válik!
Tekints te is testvér,
az ige mélyére:
"Légy hű mindhalálig!"
Tépd ki, Jézus, minden
gonosz gondolatunk,
mely elválaszt Tőled!
Lássa meg a világ,
hogy tieid vagyunk!
Érdemes hű lenni
most s mindenkoron át,
mert megadja végül,
amit ígért nekünk:
az Életkoronát!
Balog Miklós |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-01-23 16:34:29, csütörtök
|
| |
| |
Egy kis-nővérnek
Míg ott feküdtem néma kábulatban,
s oly régen elhagyott az értelem,
az éter-álom szörnyű súlya rajtam
uralkodott, s a titkos félelem.
Álmomba' sírtam oly keservesen már,
s keresve sem találtam kiutat;
sötét homályba' hol van' Ő a menvár?
S agyamba visszatért az öntudat.
Hallottam messziről: "Lám, újra éber!"
Fölém hajolt egy kedves kisleány,
vigasztalt, míg belőlem dőlt az éter,
s válaszként ily szavakra nyílt a szám:
"Ez hivatás, nem szakma itt, kisnővér,
Szeretni kell, ha rossz is a beteg,
ha nyugtalan, ha hány, ha hűsítőt kér,
szeresse akkor is, ne vesse meg!"
S érezve, hogy kibuggyanó a könnyem,
amely pillámon tétován remeg,
"az Isten áldja meg, nővérke - nyögtem,
- igen, ha nem hisz is, Ő áldja meg!"
Balog Miklós |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-01-23 15:33:58, csütörtök
|
| |
| |
Porban az Úr előtt
Uram, te megaláztál mélyen,
S én még mélyebben önmagam;
Azért szívem fel-fel dobog kevélyen,
Még annyi földi vágya van.
A kis vagyontól nem tud elszakadni,
- Hű szorgalom gyümölcse volt -
Az álmokat se tudja megtagadni,
Fáj, hogy a semminek dalolt.
A holnapért magát gondban emészti,
Nem tudja békén bízni rád,
Fájdalmasan, kétségtől marva nézi
Kis unokák víg mosolyát.
A haza sorsán megnyugodni nem bír,
Hogy földje zsákmány, népe rab,
Bárhogy csitítom, benne felsír
A bú, a szégyen és harag.
Hiába mondom: minden úgy jó,
Ahogy te azt elvégezed,
Felhozza lám a téli éjbe hunyó
Napot is a te szent kezed.
S ha búba vész a földi élet,
Nem baj, hisz tűnő árny csupán,
Ott kezdődik, te úgy ígérted,
Az élet a halál után.
Hiába mondom, mit se használ,
De még se ítéld el dacát,
Hisz néki, óh Uram, te adtál
Dalt és családot és hazát.
Ne bánd, ha mint erős fa lenn a földben,
Széjjel bocsátja gyökerét,
És nem tud onnan elszakadni könnyen,
Hová te magad ültetéd.
Vargha Gyula |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-01-23 15:00:31, csütörtök
|
| |
| |
Ő átvitt minket Isten országába
,,Ő szabadított meg minket a sötétség hatalmából, és ő vitt át minket szeretett Fiának országába." (Kol 1,13)
A Biblia azt mondja, hogy mi vagy az ördög hatalmában élünk, vagy Jézus uralma alá kerültünk. Vagy fekete, vagy fehér. Szeretnénk egymást és önmagunkat a szürkeség tartományába beosztani, amelyet valahová az ördög és Isten országa közé helyeznénk. De a valóság az, hogy az ember vagy kívül van vagy belül. Vagy az ördögé, vagy Krisztusé. A keresztyének felszabadultan magasztalhatják Istent, aki megszabadította őket a sötétség hatalmából, és ávitte őket szeretett Fiának országába. Mostantól fogva szabad, kell és lehet az ő új uruk parancsa szerint élni.
Figyeld meg, hogy Isten ,,szabadságharcában" két külön ,,hadművelet" van. Az első az, hogy ő megszabadított minket a sötétségből, a másik pedig, hogy átvitt Krisztus országába. Az első a felszabadító hadművelet volt. Kihozott bennünket a fogolytáborból. A második hadművelet azoknak az áttelepítése, akik megszabadultak: ő vitt át minket szeretett Fiának országába. A keresztyének azzal ismerik el Krisztusnak ezt a kettős munkáját, hogy Megváltójuknak és Uruknak hívják őt. Amikor azt mondjuk, hogy: ,,Megváltó", arra gondolunk, hogy Krisztus megszabadított bennünket, hogy Krisztus megváltott bennünket. Amikor azt mondjuk, hogy ,,Úr", ezzel azt akarjuk kifejezni, hogy átvitt minket a birodalmába, királyságába, hogy uralma alá vont bennünket. Ő a mi Megváltónk, hacsak nem a mi Urunk is. Ő nem hagy minket a régi házban, sem pedig valahol félúton a régi és az új között. Csak akkor vagyunk megváltva, ha átkerültünk az ő országába.
Más szavakkal ez azt jelenti, hogy az Úr iránti engedelmességünk a bizonyítéka megváltott voltunknak.
Napi gondolat
Magasztald Istent azért, hogy megszabadított téged a sötétségből, és átvitt Krisztus királysága világosságába. Kérd őt, hogy életed tanúsítsa a Krisztus iránti hálát, azért, amit érted tett.
Andrew Kuyvenhoven |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-01-23 13:19:04, csütörtök
|
| |
| |
,,Uram, miért állasz távol?" (Zsolt 10,1)
,,Isten... biztos segítség a nyomorúságban" (Zsolt 46,2). Ő azonban bajokat enged ránk, mintha közömbös lenne a kibírhatatlan nyomás iránt, hogy eljussunk erőnk végéhez. A próbákon át felfedezzük a sötétség kincsét és a nyomorúság felmérhetetlen gazdagságát.
Bizonyosak lehetünk abban, hogy Ő, aki megengedi a szenvedést, velünk van egészen végig. Lehet, hogy csak egyszer látjuk meg Őt a megpróbáltatás alatt, miután az már csaknem elmúlt, de bátran el kell hinnünk, hogy Ő soha nem hagy egyedül. Vakok vagyunk, ezért nem láthatjuk meg Őt, akit lelkünk szeret. A sötétség és a kötelékeink megvakítanak bennünket, ezért nem láthatjuk nagy Főpapunk alakját. Mégis, Ő ott van, és mélyen együtt érez velünk. Ne hagyatkozzunk saját érzéseinkre, hanem bízzunk az Ő tántoríthatatlan hűségében! És bár nem láthatjuk Őt, beszélgessünk vele! Jóllehet jelenléte el van fátyolozva, mihelyt beszélni kezdünk Jézussal, mintha szó szerint jelen lenne, válaszadó hang érkezik, hogy bemutassa, Ő ott van az árnyékban, és vigyáz az Övéire. Atyád éppen olyan közel van hozzád akkor, amikor a legsötétebb alagúton haladsz át zarándoklásod folyamán, mint amilyen közel van hozzád, amikor a nyílt ég alatt jársz.
Habár ösvényem kietlen,
És az út homályban van,
Tudom, hogy törődik velem,
És célhoz vezet Uram.
L. B. Cowman |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-01-23 11:03:13, csütörtök
|
| |
| |
Erejük megújul
Ézs 40,27-31
,,A sok gondolkodás elfárasztja a testet" (Préd 12,12) - szól summázva a Prédikátor, s talán te is így sóhajtasz fel egy fárasztó félévzárás vagy vizsgaidőszak közepette. Nagyon emberien és reálisan írja le tapasztalatait (talán tanároknak, professzoroknak is kellene ajánlani). A vizsgaidőszak közepén, a félév vége felé azonban mégsem mehetünk el néhány napos pihenőre.
Ézsaiás könyve csodálatos biztatást ad, ami hiszem, hogy Téged is kiragad szorult helyzetedből! Hiszen erődből is lehet szeretni az Urat!
Egy alkalommal fiatalokkal túráztunk a Zemplénben, s mire a szállásra értünk, már kellően kifáradtunk mind testileg, mind lelkileg. A fiatalok képtelenek voltak normálisan viselkedni, én pedig mindezt elviselni. Már-már ott tartottam, hogy kirobbanok haragomban, mikor a szálláshelyünkön, egy gyülekezeti terem falán ezt az igét olvastam:
,,Hát nem tudod, vagy nem hallottad,
hogy örökkévaló Isten az Úr?"
Akkor megszólalt bennem az ének is: ,,de akik az Úrban bíznak, erejük meg-megújul..." Közösen el is énekeltük aznap este.
Olvasd és imádkozd el ma Te is:
Erőt ad a megfáradtnak,
s az erőtelen erejét megsokasítja.
Megfáradnak az ifjak, meglankadnak a legjobbak,
megtántorodnak a legszilárdabbak,
de akik az Úrban bíznak, erejük meg-megújul,
szárnyra kelnek, mint sas-madarak.
Futnak, nem lankadnak meg,
járnak, nem fáradnak el,
mert az Úr, mert az Úr, mert az Úr erősségük nekik.
(ifjúsági ének) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
2020. Január
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
384 db bejegyzés |
| e év: |
3633 db bejegyzés |
| Összes: |
35879 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 600
- e Hét: 1495
- e Hónap: 13370
- e Év: 201172
|
|
|
Offline
