|
2020-04-02 14:11:50, csütörtök
|
| |
| |
Az élet, örök várakozás valamire, valakire...
Vártalak...
Gondoltam rád,
mindig és mindenhol.
Örömeimmel,
bánataimmal,
szél-zilálta fák alatt
izzó szenvedéllyel,
én, hű kutya,
csak vártalak!
Vártalak bízva,
vártalak reménytelenül,
vártalak örömmel,
mint mikor
zivatar után
Vártalak
csodára várva,
vártalak,
hogy álmaimat
valóra váltva átölelj!
...s végre karodba zárva
megpihenjek én...
Vártalak.
Vártalak szívemmel,
vártalak lelkemmel,
lelkemből felszálló
sóhajaimmal,
vágyaimmal,
szerelmemmel,
minden elszenvedett
valóságommal,
valótlanságaimmal,
éber-álomban átélt
életemmel,
egész csodavalómmal
vártalak,
vártalak,
s örökké
várlak
én!
/Torday Teodóra |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Mert szép ! |
|
|
|
|
|
Offline
