|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
|
|
2020-05-11 18:22:29, hétfő
|
| |
| |
Margareta Barbu facebook közlése alapján...
Május 7., 21:41
TOROKSZORÍTÓ AMIT A KÓRHÁZI ÁGYÁBÓL ÜZENT SOKUNK KEDVENC NEVETTETŐJE, SAS JÓZSI BÁCSI: “ÉRZEM, HOGY KÖZEL A VÉG ÉS AZ LENNE AZ UTOLSÓ KÉRÉSEM ÖNÖKHÖZ, HOGY.."
Tudom, hogy van aki kedvel engem, van aki nem, de én bízom az emberek odafigyelésében, szeretetében.Mondhatják azt, hogy mit akarok én már, hisz leéltem az életem, szerepeltem eleget.
Bevallom őszintén félek a haláltól. Nincs más vágyam az életben, mint felépülni annyira, hogy még egyszer kiállhassak, találkozhassam a közönségemmel mert érzem, hogy közel a vég.
Nem volt boldogabb pillanat számomra, mint látni a mosolyt az emberek arcán.Kérem Önöket, ha egy kicsit is kedvelnek biztassanak engem néhány jó szóval, imával, hogy érezzem mellettem állnak, hisz a szeretetnél biztosan tudom, nincs erősebb érzés a gyógyuláshoz
Köszönjük Sas József őszinte szavait, ezért kérjük Önöket mutassuk meg tiszta szívvel mellette állunk!Kérjük juttassák el szavait egy megosztással másokhoz is, mert mi is hiszünk a kollektív szeretet gyógyító erejében!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Belső kör |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-05-11 18:07:02, hétfő
|
| |
| |
Megérkezünk a fizikai test nevű űrszkafanderünkben, tapogatjuk a képzeletbeli zsebeinket és... nincs használati utasítás. Nincs térkép. De van cél. Van küldetés. Iránytűdön az értékrend az Észak, a szenvedély a Dél, a tehetség a Kelet, és a szükséglet a Nyugat.
Balogh Ottó
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-05-11 18:00:29, hétfő
|
| |
| |
A legtöbb ember azért nem lesz soha igazán sikeres - bár minden képessége meglenne hozzá -, mert nem képes kemény lenni önmagával. Figyelem! Nem az van, hogy az emberek szenvedni nem képesek... az emberek rengeteget szenvednek, és viszonylag jól tűrik. Nem képesek tudatosan vállalt, jól elbírált szenvedést önként magukra venni, a jól felfogott jövőbeli jutalom érdekében.
Balogh Ottó
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-05-11 17:53:30, hétfő
|
| |
| |
Pósa Lajos: Orgonavirág
Legszebb virág az én
Orgonavirágom,
Anyám jut eszembe,
Valahányszor látom.
Édes jó anyámnak
A kedves virága,
Ezzel jár tavaszkor
Az Isten házába
Szép orgonavirág,
Nyílj csak egyre szebben,
Ott a balogvölgyi,
Balogparti kertben!
Töltsd be illatoddal
Az udvart, a házat!
Köszöntsd bólintgatva
Édes jó anyámat!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Pósa Lajos |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-05-11 14:04:13, hétfő
|
| |
| |
Szabó Lőrinc : Májusi éjszaka
Késő volt, mentem haza, lelkem
az elmult nappal küszködött,
mentem, mogorván, kimerülve,
a kertek és villák között,
nem is én mentem, csak a lábam
vitt a fekete fák alatt,
két lábam, két hű állatom, mely
magától tudja az utat.
S egyszerre a májusi éjben
valami hullám megcsapott:
illatok szálltak láthatatlan,
sűrű és nehéz illatok,
a lélegző, édes sötétben
szinte párolgott a világ
és tengerként áradt felém az
orgona, jázmin és akác.
Láthatatlan kertek mélyéből
tengerként áradtak felém,
nagy, puha szárnyuk alig lebbent
és letelepedtek körém,
a meglepetés örömével
lengették tele utamat
s minden gondot kifújt fejemből
ez a szép, könnyű pillanat.
S mintha élt volna, minden illat
külön megszólalt és mesélt,
ittam a virágok beszédét,
a test nélkül szerelmes éjt;
a rácson kísértetfehéren
áthajolt hozzám egy bokor
s úgy töltött csordultig a lelke,
mint szomjú palackot a bor.
És részegen és imbolyogva
indultam nagylassan tovább,
s új tenger dőlt a szomszéd kertből
új bokor az új rácson át,
s az illattól már illatos lett
tüdőm és szívem és agyam,
egész testem elnehezült
s azt érezte, hogy szárnya van.
Hogy értem haza, nem tudom már.
A gondom ma se kevesebb.
De azóta egy kicsit újra
megszerettem az életet,
s munka és baj közt mindig várom,
hogy jön, hogy majd csak újra jön
valami fáradt pillanatból
valami váratlan öröm.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szabó Lőrinc |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-05-11 12:39:34, hétfő
|
| |
| |
1929. január 27.,: 1987. szeptember 9.,
Garai Gábor: Nem vagyonra...
Nem vagyonra gyűjtök - időre,
hogy kószálhassak szabadon
ez idei, s talán jövőre
már járhatatlan tájakon.
Örömömben - ameddig élek -
az osztozhat csak, akinek
így kellek, ki felezi vélem
oszthatatlan perceimet;
Bánatomban csak az talál meg,
kit leigáz a pillanat,
s úgy szakad rá, mint az ítélet,
hogy alig kelt, - s már hull a nap.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
2020. Május
| | |
|
|
| ma: |
2 db bejegyzés |
| e hónap: |
90 db bejegyzés |
| e év: |
1398 db bejegyzés |
| Összes: |
8997 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 791
- e Hét: 5423
- e Hónap: 8517
- e Év: 76282
|
|
|
Offline
