láttuk az öreg gyilkost orrot törölni
nem volt halálszag a teremben
az elmúlás liliom illata s a szánalom
gyönge fuvallata lebegtette meg a függönyöket
s néhány túlélő arcán
legördült néhány könnycsepp
és nem szakadtak le a drapériák
angyal sem szállt át a termen
pedig egy pillanatra ott állt
teljes romlottságában az ember
láttuk az öreg gyilkost orrot törölni
szánalmas volt és sajnálatra méltó
egy pillanatra megérintett az irgalom szele
de mi nem vagyunk Isten hogy megbocsáthatnánk
ott ahol Justicia bomlott hajjal áll
s bekötve mind a két szeme