|
2020-07-25 06:58:35, szombat
|
| |
| |
Önálló magyar papírpénzt először az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején bocsátottak ki. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a pénztörténetben is jelentős szereppel bírt. Hosszú idő után ekkor nyílt lehetőség először az önálló magyar pénzügyek létrehozására. Biztosítani kellett az állami kiadásokhoz a megfelelő pénzalapot, és létre kellett hozni a független magyar hiteléletet és pénzkibocsátást. Az első magyar papírpénzek kibocsátása Kossuth Lajos nevéhez fűződik. 1848. június 17-én állapodtak meg a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal 12 és fél millió forint értékű bankjegy kibocsátásról. Augusztus 6-án került forgalomba a 2 forintos, majd hamarosan az egy, öt, tíz és száz forintos Kossuth bankó.
1946. július 19-én a Magyar Köztársaság Kormánya a 9000/1946 ME. Sz. rendelet alapján valutareformot terjesztett elő, miszerint a pengő után 1946. augusztus 1-jétől új pénzérték kerül forgalomba. A rendeletben leírták az új pénzérték nevét, értékét, valamint nyomásának előkészítését. Az új valuta egysége a forint, századrésze a fillér lett.
Az első forint bankjegy a 10 forintos volt, 1946. július 29-én hirdették ki, és augusztus 1-jén már forgalomba is került. Ezt követte a 100 forintos, melyet 1946. augusztus 6-án hirdettek ki, és még augusztus 7-én forgalomba került. ( Forrás: internet)
A 100 forintossal viszont 1998. december 31-éig lehetett fizetni és utána még sokáig átváltani a bankban. Kossuth százasa több, mint ötven éven keresztül szolgálta a magyar készpénzforgalmat, s ez idő alatt négy különböző magyar címerrel tizenhárom kiadást élt meg.
Elmondható tehát, hogy papírpénzeink közül, mindenféle értelemben a Kossuth 100-as az abszolút csúcstartó papírpénzünk.
És nyilván 1956-os történet is akad Kossuth százasaival kapcsolatban. Erről fog szólni a következő jegyzetem.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
