|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
|
|
2020-07-09 08:40:19, csütörtök
|
| |
| |
Negatív megkülönböztetések (diszkriminációk) sora érte az 1945 utáni, illetve közvetlen az 50-es évek elején születetteket.
Ki kell végre mondani, hogy a KOMMUNISTA ESZMÉK JEGYÉBEN IS MILLIÓKAT IRTOTTAK KI a világ számos országában, köztük MAGYARORSZÁGON is!
A PINCEBÖRTÖN című filmben sátáni kegyetlenséggel - sósavkádban való megfürdetéssel, halálra-veréssel, majd TETEMEIKET LEDARÁLVA, vagy ELÁSVA, MINT HULLOTT-ÁLLATOKÉT - IRTOTTÁK a MAGYAR EMBEREKET...
Később, a PINCEBÖRTÖNÖK megszüntetése és átépítése során, a napvilágra kerülő ÁLDOZATOK CSONTJAIT a sittel együtt a SZEMÉTRE HORDTÁK teherautókkal!
Ráadásul, ez a népirtás nem egy-két évig tartott, hanem évtizedekig. Ugyanis, akiket nem sikerült 1956-ig LIKVIDÁLNIUK az 1945 után HATALOMRA KERÜLŐ, magukat KOMMUNISTÁNAK és SZOCIALISTÁNAK sulykolóknak, azok váltak NEHÉZ-SORSÚVÁ a velük szembeni negatív megkülönböztetések sora miatt, aminek nem lett vége még 1990-ben sem! Erről azonban majd a következő részben írok majd.
1.) NEHÉZ-SORSÚAK, akiket 1956-ig sikerült likvidálniuk - az 1945 után hatalomra kerülő, magukat kommunistának és szocialistának hazudóknak. Ők voltak - az "osztályidegennek" kikiáltott "burzsuj-reakciós elemek".
De nem jártak jobban azok sem, akik túlélték a ,,hazai" recski- és a hozzá hasonló büntető- és átnevelő tábort. Mert, mint ilyenek, soha nem élhettek szabad életet, hanem a társadalom peremére SZÁMŰZVE (kontraszelektálva) egyfajta belső emigránsként tengődtek.
1.1. Mert, aki túlélte a II. világháborút valamilyen fogságban, majd a háború befejeztével hazavergődött, az ,,fasiszta" ellenségnek lett nyilvánítva, ami kiterjedt utódaira is.
1.2. Aki túlélte a málenkíj robotot a Szovjetunió szibériai településein, az hazavergődve soha többé nem lehetett szabad, mert örökre rásütötték a láthatatlan skarlátbetűt, amit belül a lelkében kellett viselnie, mint a II. világháborúban a zsidóságnak kívül a ruháján a sárga csillagot, és ezt örökítették tovább a mit sem sejtő utódaikra is, mert nem beszélhettek róla;
1.3. Aki túlélte a ,,hazai" recskihez hasonló büntető- és átnevelő-tábort, az valójában soha többé nem lehetett szabad, mert olyan rendőri felügyelet alatt tengethette életét, ami miatt rokonai is messzire elkerülték és az is csodával volt határos, ha családot alapíthatott...viszont, a mit sem sejtő utódai is megörökölték ezen NEHÉZ-SORSÚSÁGOT szüleiktől;
1.4. Azoknak a horthysta kertgazdálkodást megvalósító kisbirtokos földműves - ,,kuláknak" kikiáltott - magángazdáknak és utódaiknak, valamint, az éppen polgárosodó értelmiségieknek, vagy a szakmát tanuló iparos - saját műhellyel rendelkezős - mesterembereknek, akiknek nem volt lehetőségük Nyugatra emigrálni sem oda menekíteni családtagjaikat, belső emigránsként, a társadalom peremére száműzötten (kontraszelektálva) kellett leélniük életüket.
Van egyetlen-egy és végképpen tragikus körülmény, amiben megegyeznek és ez: annak elhallgatása, hogy az 1945-öt- és főleg 1956-os véres megtorlást követően megtörtént az a HELYCSERÉS TÁMADÁS, amivel részben fölszámolták, átnevelték és proletarizálták a Horthy-korszak polgárosodó középosztályát és a kertgazdálkodást megvalósító kisbirtokos parasztságot.
Kitermelte az alulról fölhozott és ,,kiemelt" kádereivel az új hatalomhoz hűséges elvtelen- réteget, akit meg lehetett vásárolni a saját fajtája tönkretételére.
*
2.) Az 1956-os népfölkelésben és szabadságharcban elesettek, bebörtönzöttek, kivégzettek és üldözöttek, valamint utódaik sorsa egy nagyon fájó sajgó seb a nemzet testén, lelkén...
2.1. Hiszen, a túlélőknek és utódaiknak ,,halálraítélt"- belső-emigránsként kellett meghalniuk, mint számkivetetteknek!
2.2. Utódaik nehéz-sorsát sajátlagos megfigyelők kísérték figyelemmel 1990-ig, amit kiterjesztettek az un. 1990 utáni rendszerváltozás éveire is - ami a mai napig tart.
2.3 Az 1956-os népfölkelésben érintett magyar családok és családtagok is belső emigránsként kellett, hogy tengessék az életüket, mert a szocialistának hazudott politikai diktatúra kidolgozta és "sikerrel" alkalmazta velük szemben a negatív megkülönböztetés (diszkriminációs kontraszelekció) minden formáját.
*
Ezen NEHÉZ-SORSÚAKNAK és utódaiknak még a rendszerváltozás nevezetű felfordulásban is el kellett szenvedni az élet minden területén a szocializmus nevezetűből átörökölt negatív megkülönböztetést (diszkriminációt); ami miatt nem tanulhattak tovább sem nappali tagozatú középiskolában, sem fölsőfokún, sem a dolgozók esti iskoláiban...
Csoóri Sándort, mint irodalmárt, meg kellett volna, hogy érintse egy egész nemzedéknek a lepusztításos kipusztulása! Hiszen, ez a korosztály elveszítette minden kötődését még az anyanyelvéhez is!
"Anyanyelv az a nyelv, amelyet az ember gyermekkorában, elsőként tanult meg, s amelyen rendszerint legjobban és legszívesebben beszél."
Azonban él (élt) Magyarországon egy nemzedék, amelyikhez tartozóknak az jutott osztályrészül, hogy elveszítse ezen tudását. Hogyan történhetett ez meg?
Erről szól a MAGYAROK VILÁGKONGRESSZUSAI c. könyvem.
*
Bóna Mária Ilona
*
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-07-09 08:38:27, csütörtök
|
| |
| |
Hallom, olvasom, hogy VÖRÖS FESTÉKKEL ÖNTÖTTÉK LE HORTHY SZOBRÁT ...
Előkerestem korábbi írásomat, sokadszorra az elmúlt 13 évben. Az írás eredeti címe és szövege:
A Kormányzó menekültügyi biztosa
Horthy Miklósnak és oktatási- kultuszpolitikusának: Klebelsberg Kunonak köszönhető, hogy a trianoni trauma után még létezik olyan ország Európa szívében, hogy Magyarország! Az a legkevesebb, hogy az utókor emlékeztessen - legalább egy szoborral - minket erre. Az egész Horthy korszakot ideje lenne átértékelni!!!!
A történelemhamisítás következménye, hogy id. Antall Józsefnek nincs szobra Magyarországon, míg Wallenbergnek van!!! http://furaila.xfree.hu/251800
Elborzasztó tényt emel a napvilágra Horthy - a kormányzó című film...
Kiderült, hogy a negyvenes évek első felében azért nem tudtunk szakítani a német birodalommal, mert külföldi szervezetek azt akarták, hogy a hozzánk menekültek biztonságban legyenek. Ha Horthy szembefordult volna Hitlerrel - ahogy tervezte - akkor a nácik megszálltak volna bennünket, és nagy tömeget deportáltak volna Németországba.
A magyarság tehát feláldozta önmagát. A negyvenes évek második felében mégis gyakran épp azok bélyegeztek ,,utolsó csatlósnak" minket...
Id. Antall József http://xfree.hu/kep_show.tvn?kid=273994&aid=251800
a Belügyminisztérium munkatársa lett 1932-től, ahol elsősorban szociális ügyekkel foglalkozott. A legnagyobb feladata a menekültügy megszervezése és irányítása volt. A trianoni békeszerződés alapján elszakított terültekről érkezett magyarokkal, majd a zsidó menekültekkel, a francia szökevény foglyokkal, az olasz katonákkal, a délszláv és az orosz katonai és polgári személyek ügyével foglalkozott.
Az erdélyieken kívül az első külföldi menekültek Ausztriából és Csehszlovákiából érkeztek 1938-39-ben. Ők, részben politikai menekültek, részben zsidónak minősülő személyek voltak. Ők több tízezres tömeget jelentettek. A velük való bánásmód különös figyelmet igényelt, hiszen Budapestnek számolnia kellett a náci külügyminisztérium erőteljes tiltakozásával, amely a magyar kormányzatot már úgyis túlzott liberalizmussal vádolta a zsidókkal való bánásmód miatt.
Azonban Magyarország már a második világháború kitörése előtt is az üldözöttek menekítésének szervezett központja volt, ami ebben az esetben nemcsak a befogadást, hanem a továbbmenekítést is jelentette.
http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&pid=114109&n=furaila&blog
http://furaila.xfree.hu/251800
Mint jellemzőt említendő itt, hogy 1939 júliusában a magyar külügyminiszter tudtával, Antall József szervezésében az Erzsébet királyné és a Carl Dusan tehergőzhajók közel 900 - zömmel cseh, szlovák, felvidéki, kárpátaljai, német és osztrák - zsidót szállítottak a Duna torkolatában fekvő Sulinára, ahol a vesztegzárat kijátszva a nyílt tengeren átszállították őket a Palesztinába induló Noemia Julia nevű panamai teherhajóra. Az utat a magyar külügyminisztérium biztosította. 1940 májusában egy bolgár lobogó alatt hajózó gőzösön Pozsonyból vittek száz zsidót a Duna-torkolathoz, s az utat a magyar hatóságok biztosították.
Május 24-én, Mohácsnál váratlan műszaki problémák léptek fel, amelyeket órákon belül meg kellett oldani, hiszen a késedelem az utasok életét és továbbjutását veszélyeztette. Ekkor Antall József saját hatáskörében úgy rendezkedett, hogy a helybeli kikötőhatóságok megfelelő képzettségű hajótisztet bízzanak meg a hajónak jugoszláv vizekre történő átvezetésére.
Néhány óra múlva már jugoszláv vizeken voltak az üldözöttek, és végül elérték céljukat.
Id. Antall József, a magyar törvények közé 1936-ban becikkelyezett - a háborúk esetén a katonai foglyokkal és menekültekkel foglalkozó- második genfi egyezményt nemhogy maradéktalanul betartotta, hanem az egész menekültügyet szociális kérdéssé nyilvánította. Ebben a vonatkozásban a magyar felfogás túllépte a nemzetközi jogban rögzítetteket, humanizmusával egyedülálló példát szolgáltatott Európában.
Például, már 1939. szeptember végén Antall József utasította a menekülteket fogadó határkörzetek közigazgatási vezetőit, hogy zsidóként egyetlen személyt se vegyenek nyilvántartásba, mindenkit keresztény papírokkal lássanak el. Ez alól csak azok képeztek kivételt, akik minden körülmények között ragaszkodtak hitük valós bejegyzéséhez. Megkülönböztetés nélkül mindenkit elhelyeztek ideiglenes, később végleges táborokba, a zsidóságukhoz ragaszkodókat pedig a budapesti és vidéki zsidóközösségek gondjaira bízták, természetesen nekik is folyósították a segélyeket, a szeretetadományokat.
A zsidókkal való megkülönböztetett bánásmód természetesen a németek állandó tiltakozását váltotta ki, amely változatlanul újra és újra hangot kapott, egészen Magyarország német megszállásáig. A már Magyarországon tartózkodók csoportjait 1941-ben újabb tömegek követték, elsősorban a németek által elfoglalt Lvów, Stanislawów és Kolomija környékéről.
A magyar belügyminisztérium IX. osztálya a Duna kanyarban - Esztergom környékén - helyezett el jelentős számú lengyel zsidót. Számukra óvodákat (Szentendre, Leányfalu, Csobánka), Budapest környékén (Rákosfalva és Csillaghegy) pedig kollégiumi rendszerű iskolákat szervezett. Balatonbogláron is sok zsidó fiatalnak nyújtott tanulási lehetőséget a Lengyel Ifjúsági Táborban, valójában az akkori Európa egyetlen lengyel gimnáziumában. A német tiltakozások miatt 1943-ban változtatni kellett az iskolarendszeren, hivatalosan megszüntették a lengyel zsidó iskolákat, viszont titokban Vácon megszervezték a 150 férőhelyes Lengyel Tiszti Árvák Otthonát, ahol valójában zsidó gyerekek éltek és tanultak.
A folytatás olvasható a MENEKÜLTEK MENEDÉKE című könyvben. Megjelent a Mundus Magyar Egyetemi Kiadó kiadásában, Budapesten, 1997-ben, Kapronczay Károly szerkesztésében, Id. Antall József emlékirataiból.
Ideje lenne átértékelni az ISMERETEK alapján az egész Horthy-korszakot!
Ideje lenne erről a történelmi korszakról is végre a tényeket tanítani és tanulni a kommunista értelmezések helyett!
Bp.2007.02.23.
(Bóna Mária Ilona)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
2020. Július
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | |
| 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | |
| 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | |
| 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | |
| 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
6 db bejegyzés |
| e év: |
89 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 233
- e Hét: 369
- e Hónap: 1316
- e Év: 37257
|
|
|
Offline
