|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 9
|
|
|
|
|
|
2020-08-14 21:05:26, péntek
|
| |
| |
Szeretettől megraboltak
(Állami gondozottak)
Nem tudom, jártál-e már ott,
ahol annyi árva gyermek
titkos vággyal a szívében
vár egy csodálatos percet?
Anya után sóvárogva
fürkészik a messzeséget:
talán egyszer mégis eljön?
Karjába vesz, megölelget.
Este a párnába sírják
e drága szót: anyám, anyám!
Ho lehetsz? Milyen az arcod?
Csak egy percre megláthatnám!
Sokszor egy életen át
sóvárgás marad, semmi más:
Átsírt éjszakák emléke
megmarad súlyos kő gyanánt.
Az állami gondozottak
birodalma e könnyes táj.
Ott minden kicsi kis szívben
óriási vérző seb fáj.
Nem hiányzik semmi, semmi,
csak egyedül a szeretet.
Kifosztottak, megraboltak
ezek a csöpp kis emberek.
A szomorúság árnyéka
elkíséri őket végig.
Mindent megadhat az élet,
csak annak hiányát érzik:
amit Isten rendelt nekik,
nekem, neked, mindenkinek.
És nem élhetünk nélküle,
egy szó mondja ki: szeretet.
Páskulyné Kovács Erzsébet |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-08-14 20:51:37, péntek
|
| |
| |
Laodiczeában élünk
Ki megmérted az idők hosszát,
a Te kezedben van minden mérték.
Életünket évek araszolják,
s a bennünk felgyújtott fényesség
az évfordulókon lobban még,
majd elalszik újra, szendereg.
Ilyenkor szólíts meg, Uram!
Szólíts meg minket, engemet!
Mert nagy, alvó nyájad vagyunk.
Cselekedetekben holtak.
Dús legelőn megkövéredett,
bőségben tobzódó nyomorultak.
- Azok vagyunk.
Kimondom a feddő szót végre.
Kívánom, hogy vegye mindenki
fájón, vagy boldogan szívére.
Laodiczeában élünk.
Omlik rajtunk drága selyem,
és nem látjuk, hogy mi vagyunk
a nyomorult, a mezítelen.
Nem látjuk baját a másiknak,
mert vakok vagyunk és süketek.
Nem nyúlnak már testvér felé,
csak magunk felé a kezek.
Súlyos, nehéz fájdalom gyötör.
Ellepnek fekélyes sebek:
Rettenetes szavú próféták,
Ésaiások kellenek!
Akik megrázzák ezt a népet,
hisz alkonyt szitálnak a napok:
Jöveteled oly biztos,
nem fedi semmilyen titok.
Korbácsoló Idő haragja
rajtunk is sújtja ostorát:
Ha a kereszt nem tartaná,
széthullna már ez a világ.
De imádságból hálót fon
szívünk, és remegő ajkunk,
ki megmérted életünk hosszát:
Isten! Könyörülj meg rajtunk!
Kegyelmed esőjét küldd el
Laodiczeára, Uram!
Nehéz próbákat hordó nép ez,
ne hagyd el ilyen nyomorultan!
Szentlelked égő sugaránál
égjen le szemünk bús homálya,
vérben áztatott irgalmad
borítsd rá Laodiczeára.
Páskulyné Kovács Erzsébet |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-08-14 20:35:01, péntek
|
| |
| |
Bizonyságul mondom
(Mk 4,40)
Hogy van, hogy nincsen hitetek?
Hangzik a kérdés felénk,
mikor süllyed életünk hajója,
és szívünkben a kétkedés
lesz úrrá, s a félelem:
mert vihar tombol a tengeren.
Hisszük, hogy Ő nem tudja,
nem látja, egyedül vagyunk
hullámok sodrában.
Pedig ott van velünk,
csak szólni kellene: Uram!
A szívem félelemmel tele!
De Péter is félt,
pedig láthatott, mikor
felcsaptak a zúgó habok.
- Én meg ilyen messze a vén Időben:
embernek is silányabb anyag.
Úgy megkopott a hitem, úgy megfakultam,
és az úton hányszor porba hulltam.
- A fejemre meg hatvan, hetven év:
terhe a szívemnek nagyon nehéz.
Pedig, mikor indultam feléd,
minden szavad új volt,
nekem beszélt,
nekem küldted Igéd üzenetét.
- Sok Idő múlt el azóta felettem.
Uram, Te látod,
mit tettem, nem tettem.
A hitem hányszor, hányszor volt roskatag,
és nem voltak már újak a szavak,
hittem én, pedig óh, de hogy
hagytál magamra egy percre ott,
ahol nagy volt a baj,
nagy a félelem:
mindenkinek mondom,
hogy ott voltál velem!
- Bizonyságul mondom
ennek a világnak, hogy
ilyen kicsi is Tehozzád kiálthat.
Te vagy, aki megtart, felemel:
A Te két kezed ne eresszen el!
- S mikor oldódik életem bárkája:
A Te kezedben legyen az oldása.
Páskulyné Kovács Erzsébet |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-08-14 20:21:58, péntek
|
| |
| |
Nem égő csipkebokor
Eléd tartom szívem dús bokrát,
rajta sárguló levelek.
Hullanak vele az álmok, vágyak:
múló életre felelet.
Nem égő csipkebokor, Uram.
Tőle a szentség távol áll.
Nem vagy benne. Fájó vallomás:
csak néha érzem felbuzdulásinál.
Más ember szeretnék lenni!
S hányszor hittem, hogy az vagyok.
De hányszor voltam gyenge a harcban,
mikor a Sátán támadott.
Nem égő csipkebokor szívem,
de kívánom, hogy az legyen!
Hogy megégjen benne minden földi:
csak Te élj benne, Istenem!
Páskulyné Kovács Erzsébet |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-08-14 19:59:06, péntek
|
| |
| |
Részesedni Isten szenvedésében
Nem tudtok egy órát virrasztani velem? kérdezte Jézus tanítványait a Getszemáni kertben (Máté 26, 40). Ez mindannak a fordítottja, amit a vallásos ember vár el Istentói. Az ember arra kap meghívást, hogy Isten szenvedését az istentelen világ miatt megossza vele. Mert valóban istentelen világban kell élnie, s kísérletet sem tehet arra, hogy istentelenségét valamiképpen vallásosan eltakarja, megtisztítsa. ,,Világiasan" kell élnie, s éppen ezáltal vesz részt Isten szenvedésében. Kell is ,,világiasan" élnie, ami azt jelenti, szabad hamis vallási kötődésektől és gátlásoktól. Kereszténynek lenni nem azt jelenti, hogy valamilyen módon vallásosak vagyunk, s valamilyen módszertan alapján valamit formálunk magunkból (bűnöst, vezeklőt vagy szentet), hanem azt jelenti, emberek vagyunk, nem valamilyen embertípus, hanem ember, akinek emberségét Krisztus teremti meg bennem. Nem a vallásos cselekmények tesznek kereszténnyé, hanem az, hogy a világi életben részesedünk Isten szenvedésében. Ez a fordulat, ez a megtérés, először nem saját balsorsomra, kérdéseimre, bűneimre, félelmeimre gondolok, hanem engedem, hogy Isten elindítson Jézus útján a messiási tett felé, mely így teljesedik be (Izajás 53, 4): Bár a mi betegségeinket viselte és a mi fájdalmaink nehezedtek rá, mégis Istentől megvertnek néztük, olyannak, akire lesújtott az Isten, és akit megalázott. Igen, a mi bűneinkért szúrták át, a mi gonoszságainkért törték össze, a mi békességünkért érte utol a büntetés, az ő sebei szereztek nekünk gyógyulást.
Dietrich Bonhoeffer |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Rövid építő írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-08-14 19:55:58, péntek
|
| |
| |
Bűnössé válni
Mivel Jézus magára vette minden ember bűnét, ezért mindenki, aki felelősen cselekszik, bűnös lesz. Aki a felelősségvállalásban ki akarja vonni magát a bűn alól, kiszakítja magát az emberi lét végső valóságából, kiszakad Jézus Krisztus bűntelen bűnhordozása megváltó titkából, és nem részesedik az isteni megigazulásból, mely e cselekmény meghatározója. Ez az ember személyes bűntelenségét az emberek iránti felelősség elé helyezi, és vakká válik a megváltatlan bűn felismerésére. Mindazonáltal éppen ezért bűnössé válik. S ugyancsak vak arra, hogy a valódi bűntelenség éppen abban nyilvánul meg, hogy a másik ember kedvéért közösséget vállal bűnével.
Hogy a bűntelen, önzetlenül szerető bűnössé válik Jézus Krisztus által, a felelős cselekvés lényegéhez tartozik.
Dietrich Bonhoeffer |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Rövid építő írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-08-14 19:36:50, péntek
|
| |
| |
A bűnök átvállalása
Mivel Jézus számára nem új erkölcsi ideálok meghirdetése és megvalósítása a fontos, de nem is saját maga belső tökéletessége (Máté 15, 17), hanem egyedül Isten szeretetének közvetítése az emberhez, ezért tud közösséget vállalni az emberek bűneivel, magára véve azokat. Jézus nem az emberek rovására akar az egyetlen tökéletes lenni, nem akar, mint az egyetlen bűntelen, a bűn terhe alatt roskadozó emberiségre lenézni. De azt sem akarja, hogy egy kudarcot vallott emberiség romjai felett az új ember eszményét diadalra juttassa. Nem utasítja el magától a bűnöket, melyek súlya alatt emberek meghalnak. Az a szeretet, mely bűnében magára hagyná az embert, nem a konkrét emberre irányulna. Az ember történelmi létében felelősen cselekvő Jézus így vállalja a bűnt. Egyedül a szeretete az, ami bűnössé teszi. Önzetlen szeretete, bűntelensége indítja arra Jézust, hogy közösséget vállaljon az emberek bűnével, magára véve azokat. A bűntelenség és a bűnök hordozása elválaszthatatlanul összekapcsolódik benne. Mint bűn nélkül való, veszi magára Jézus a bűnöket, s a bűnök terhe alatt bűn nélkül valónak bizonyul. Ebben a bűn nélkül való bűnös Jézus Krisztusban van minden helyettesítő felelős cselekedet eredete.
Dietrich Bonhoeffer |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Rövid építő írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-08-14 07:30:45, péntek
|
| |
| |
A pap-király
,,Az elmondottakban pedig ez a legfontosabb: olyan főpapunk van, aki a fenséges Isten királyi székének jobbjára ült a mennyekben." (Zsid 8,1)
Az Ószövetség idején nem csupán a papok voltak azok, akik kapcsolatot létesíthettek Isten és a népe között. Voltak próféták és királyok is, azaz uralkodó személyek. Isten ezt a három ,,tisztséget" használta arra, hogy erősítse a viszonyt önmaga és népe között.
A próféta Isten megbízásából szólt a néphez. A pap a nép megbízásából beszélt Istennel. Istenhez vezette a népet áldozatokkal és imával. A király pedig Isten nevében uralkodott a nép felett. A próféta nélkül a nép nem ismerné Isten akaratát. A pap nélkül a nép nem lenne Istennel békességben. És a király nélkül nem élvezhetnék Isten oltalmát.
Ma Jézus tölti be ezeket a szerepeket Isten népe javára. Ő jelentette ki Isten akaratát, Ő lett a mi Istenhez vezető utunk, és általa uralkodik Isten rajtunk.
Krisztus a mi prófétánk, mert ezekben a végső napokban Isten általa mondta el végső szavát. Krisztus a mi papunk, mert ő vezetett el minket Istenhez az ő egyszer s mindenkorra szóló áldozata által. És Krisztus a mi királyunk, mert ő ,,a felséges Isten királyi székének jobbjára ült a mennyekben".
Minden istenismeretünk, istenszolgálatunk és istenimádatunk Jézus Krisztusra összpontosul. Rajta kívül nem ismerjük Istent, nem lehetünk kedvére Istennek, és nem lehet a miénk Isten oltalma.
A fenti szövegben arra kapunk felhívást, hogy értsük meg, mi a ,,legfontosabb" Krisztus papi királyságát illetően. Az író azt akarja, vegyük észre, hogy a keresztyének hatalmas főpapja mindenek fölé emeltetett, vegyük észre, hogy Krisztus nem valami emberi kéz alkotta épületben van, hanem azon az egyetlen helyen, amely nem utánzata valami önmagánál jobbnak. Az író továbbá arról is informál minket, hogy az ószövetségi ároni papság helyébe a ,,Melkisédek rendje" szerinti papság lép most már. Az új kiszorította a régit.
Napi gondolat
Milyen sajátos munkája van Krisztusnak a te javadra, mint a te prófétádnak, a te papodnak, illetve mint a te királyodnak?
Andrew Kuyvenhoven |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-08-14 07:05:10, péntek
|
| |
| |
,,Semmi hatalmad nem volna rajtam, ha felülről nem adatott volna neked" (Jn 19,11)
Ami nem része Isten akaratának, abból semmi sem jöhet be egy olyan ember életébe, aki bízik Őbenne, és engedelmeskedik neki. Ez az igazság is elegendő ahhoz, hogy életünk szünet nélküli hálaadás és öröm legyen, mert Isten akarata a legjobban segít, a legkellemesebb és legdicsőségesebb ezen a világon. Ez az Ő mindenható hatalmának folyamatos munkája a mi javunkra, hogy semmi ne akadályozza azt, feltéve, ha engedelmesek és hívők maradunk. Valaki, aki a nyomorúság mély vizén haladt át, ezt írta a barátjának:
Nem dicsőséges dolog-e tudni azt, hogy bármilyen igazságtalan legyen is valami, még amikor úgy látszik is, hogy magától a Sátántól ered, mire hozzánk érkezik, Isten akaratává válik részünkre, és végül a mi javunkat fogja szolgálni?!
,,Tudjuk pedig, hogy azoknak, akik Istent szeretik, minden javukra van, mint akik az Ő végzése szerint elhívottak" (Róm 8,28). Gondoljunk arra, amit Krisztus mondott éppen akkor, amikor elárulták: ,,Talán ne igyam ki azt a poharat, amelyet az Atya adott nekem?" (Jn 18,11)
Csodálatos életünk lesz, ha Isten akarata áll a középpontban. Mindazok a támadások, amiket a Sátán intéz ellenünk mások bűne által, nemcsak képtelenek kárt okozni bennünk, hanem útközben áldásokká alakulnak. (Hannah Whitall Smith)
Isten szent akaratának
Központjában van helyem,
Ezért csak javamra válhat,
Amit Ő készít nekem.
Minden jó, mert Atyámtól jön,
Kezében az életem.
Győzök-e szomorúságon?
Ha igen, az is jó volt;
Még ha okát nem is látom,
Áldom a hű Megváltót.
Ő szeretet, jóság, hűség,
Hisz ismét békét adott.
Az árnyékkal és napfénnyel,
Örömmel és bánattal,
Uram, tudom, hogy megáldasz
Bölcs és jó akarattal,
Mert ha vesztesnek is látszom,
Ellátsz égi javakkal.
L. B. Cowman
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 9
|
|
|
|
2020. Augusztus
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
366 db bejegyzés |
| e év: |
3633 db bejegyzés |
| Összes: |
35935 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 5608
- e Hét: 17319
- e Hónap: 46631
- e Év: 234433
|
|
|
Offline
