|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 4
|
|
|
|
|
|
2020-08-20 08:13:14, csütörtök
|
| |
| |
Erdő Péter a bizonytalan helyzet kapcsán úgy fogalmazott: ,,Ez nem szomorúság, hanem remény számunkra: ha arra építjük az életünket, akire Szent István építette az országát, vagyis Jézus Krisztusra."
Újra átéljük, hogy Isten kezében vagyunk!
...... .............
Videoüzenetet küldött Szent István király ünnepén Erdő Péter bíboros, prímás mindazoknak, akiknek fontos a magyarság sorsa, akik tisztelik azokat az értékeket, amelyeket államalapítónk a maga korában megvalósított. A videoüzenetet a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) hivatalos YouTube-csatornáján tették közzé. Videó Link
A főpásztor ünnepi köszöntőjében kiemelte, hogy a járvány következtében idén átélhettük a megszorításokat, a tilalmakat, és az újraéledő reménykedés hónapjait is. Utalt arra is, hogy nem tudjuk, mi vár ránk a következő időszakban.
Erdő Péter a bizonytalan helyzet kapcsán úgy fogalmazott:
,,Ez nem szomorúság, hanem remény számunkra: ha arra építjük az életünket, akire Szent István építette az országát, vagyis Jézus Krisztusra."
Hozzátette: Őt ünnepeljük, vele akarunk találkozni 2021. szeptember 5. és 12. között Budapesten, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson (NEK).
Fotó: Ambrus Marcsi/NEK
Magyar Kurír 2020.08.19 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: augusztus 20 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-08-20 08:07:30, csütörtök
|
| |
| |
A szegényekkel való osztozás azt jelenti, hogy gazdagítjuk egymást
Augusztus 19-én délelőtt a Szentatya immár a harmadik katekézisét tartotta ,,a világ gyógyításáról." Elmélkedésének központi gondolata a szegények előnyben részesítése és a szeretet erénye volt.
Ferenc pápa teljes katekézisének fordítását közreadjuk. Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Vatikan_Ferenc pápa |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-08-20 08:00:28, csütörtök
|
| |
| |
István király ünnepének
Örvendezzünk keresztények.
Isten adta e napot,
Fel a szívvel magyarok:
Szent királyunk, árva néped
Hódolattal jő elébed.
Légy velünk, légy velünk!
Országodról el ne vedd
A te áldott jobb kezed.
Országunknak építője,
Ronthatatlan Szegletkőre
Építetted e hazát.
Krisztus küldte koronád.
Szent királyunk, megfogadjuk:
Örökséged el nem hagyjuk.
Esküszünk, esküszünk:
Mindörökké az vezet:
Halhatatlan Jobb kezed.
Dicsőséges koronádat
Máriának felajánltad.
Ő vigyáz azóta ránk,
Nagyasszonyunk, Szűzanyánk.
Szent királyunk, esdve kérünk,
Kérd a mennyben most is értünk
Máriát, Máriát.
Útja vesztett népedet
Vigye hozzá szent kezed.
Erényeid fénye - lángja
Szétragyogott hét országra.
A te áldott nyomodon
Szentek földje lett e hon.
Szent királyunk felsír hozzád
Tépett szívű Magyarország:
Légy velünk, légy velünk,
Régi, - jámbor népedet
Támassza fel szent kezed.
Kérjük édes Istenünket,
Kinek súlyos karja büntet,
Ám ha hozzád fordulunk,
Újra védő jó urunk:
Szent királyunk érdeméért,
Rajtunk tartott szent kezéért
Megbocsát, megbocsát
S minden régi jót megáld:
Szentistváni szép hazát.
...... ........... ..............
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: augusztus 20 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-08-20 07:48:29, csütörtök
|
| |
| |
Szent István király intelme: Járjunk az igaz úton.
...... .............
2019. augusztus 19. Magyar kurír
Első, államalapító, szent királyunk, hazánk fő védőszentje életét és művét idézzük fel liturgikus ünnepén, augusztus 20-án.
A magyar törzsek fejedelmei között Géza különleges hatalmi pozíciót vívott ki magának. Nyugat felé fordult, és megnyitotta az ország kapuit a kereszténység előtt. Beengedte az országba Pilgrim passaui püspök követeit. Egyes források szerint a bajor papok egyike keresztelte meg őt és kisgyermek fiát, Vajkot, aki a keresztség vizében és lélekben történt szent újjászületésekor a passaui egyházmegye védőszentje után az István nevet kapta.
Az Érdy-kódex leírása szerint Géza felesége, Sarolta csodálatos álmot látott fia születése előtt. Egy tündöklő, égi fényben megjelent férfi szólt hozzá: bízzál Istenben és légy bizonyos benne, hogy fiat szülsz, ki először visel ebben az országban koronát, és majd a népen királyként uralkodik. A keresztségben az én nevemet add neki. Sarolta kérdezte, hogy ki ő? Mire a férfi így felelt: én vagyok István, a hívők közül legelső, ki Jézusért a mártírkoronát kiérdemeltem.
A Hartvik püspök által a 12. században írt legenda így beszéli el István születését és megkeresztelését: ,,Közben megszületett a fejedelem Istentől megjövendölt fia, akit a próféta szerint ismert az Úr, még mielőtt a méhben megfogant volna, és akinek, mielőtt megszületett, első vértanúja nevét adta. Ezt Isten kedveltje, Adalbert püspök, hite őszinteségéért a keresztség fehér ruhájába öltöztette, és ő lett lelki gyámola. Akkor az István nevet kapta; hisszük, hogy Isten is ezt akarta, mert ami István a görög nyelvben, korona a latin beszédben. Mivel Isten azt óhajtotta, hogy e világban is királyi hatalom koronázza, s a jövőben váltsa fel az örökké tartó boldogság koronájával, kijelölte őt az örök, el nem múló dicsőség elnyerésére."
Géza, hogy a kereszténység felvételét és ezzel kapcsolatban a nyugati orientációt biztosítsa, s házának hatalmát megszilárdítsa, kizárta a trónöröklésből versenytársát, Koppányt, és termetre ugyan kicsiny, de jellemben, bátorságban és helytállásban messze kiemelkedő fiát, Istvánt jelölte utódjává. Prágából meghívta Adalbert püspököt, hogy a megtérést elmélyítse. Adalbert bérmálta meg a fejedelmi ifjút. Ő közvetítette 995-ben az István és a bajor hercegnő, Gizella között létrejött házasságot is. Az ifjú trónörökös atyja halálakor, 997-ben vette át a hatalmat.
Azonban véres csatákat kellett még vívnia az ellene fölkelt törzsfőkkel. Koppány fölött Veszprém mellett aratott győzelmet, ezzel megmentette az országot a pogányságba való visszahullástól. A Konstantinápolyban megkeresztelt Gyula és Ajtony leverése pedig Bizánchoz való csatlakozásunk tervét hiúsította meg.
Istvánt diplomáciai és politikai érzéke korának, sőt mondhatni, az egész magyar történelemnek legnagyobb államférfiává avatta. Politikai, vallási és társadalmi szempontból egyaránt ő teremtette meg Magyarországot, ő jelölte ki és biztosította a jövőbe vezető utat népének.
A magyar katolikus egyházat is ő teremtette meg. Szerzetes papokat hívott Bajorországból, Csehországból, Olaszországból - bencéseket, Dél-Magyarországra pedig a görög bazilita rend férfi és női tagjait. Szent Márton hegyén (Pannonhalmán) apátságot alapított. Sok kolostort létesített, amelyek missziós központjai és gyújtópontjai lettek a vallásos s kulturális életnek. István elrendelte a vasárnap megszentelését és minden tíz falu számára templom építését. Saját költségén emelt Esztergomban, palotája közelében székesegyházat, Veszprémben női apátságot építtetett, és fölépítette Budán a Szent Péter és Pál-templomot.
Ami a keresztény vallással és keresztény törvénnyel nem volt összeegyeztethető, annak hadat üzent és büntetéssel sújtotta. Nem nyúlt azonban a régi mondákhoz és énekekhez; a pogány korból származó népszokásokat, ha az új hittel nem ellenkeztek, megőrizte vagy megtöltötte őket keresztény tartalommal.
István a keresztény magyar szellemet külföldön is jelenvalóvá tette: Jeruzsálemben bencés kolostort, Rómában zarándokházat, Konstantinápolyban díszes templomot építtetett.
Egyik fő munkatársa, a 993-ban Prágából érkezett Asztrik szerzetes II. Szilveszter pápához fordult István jogai megerősítéséért. Célja az volt, hogy a keresztény királyság méltóságára emelkedjék, és már eleve kizárjon mindenféle függőséget a német birodalomtól és a szomszédos bajor egyháztól, s országa egyházát az állammal szorosabban egybekapcsolja. Asztrik kieszközölte urának a koronát, az előtte hordozott keresztet és azt az apostoli kiváltságot, hogy püspökségeket alapíthasson és egyházi főméltóságokat nevezhessen ki.
Istvánt az 1000. év karácsonyán kenték föl és koronázták királlyá Esztergomban. Ez egyenlő volt szuverén királyi méltóságra emelésével és apostoli küldetésének elismerésével. A pápától kapott előjogra támaszkodva birodalmának szilárd egyházi szervezetet adott: országát tíz püspökségre osztotta, köztük két érsekséget alapított Esztergomban és Kalocsán.
Mint uralkodó István tudatában volt Isten előtti felelősségének. Ragyogó példája volt ennek, hogy Szent István templomában évente letette hivatalát annak jeléül, hogy csak kölcsön kapta Istentől, és annak bizonyságára, hogy hatalmát Istennek áldozza.
,,Miután Krisztus katonája legyőzte az ellenséget, lelki örömmel eltelve elhatározta, hogy minden képességét és minden szándékát az evangélium magjának melegágyává teszi. Alamizsnálkodással és imádkozással töltve idejét gyakran borult a szentegyház padlójára, s könnyeit hullatva bízta Isten akaratára tervének teljesedését, hogy az, aki az Úr nélkül mit se tudna tenni, ha az Ő rendelkezésének betöltése segíti, a kitervelt jót erényes kezdeményezésekkel véghezvihesse." (Részlet a Hartvik-legendából)
Lelki arculata az Intelmekben (műfaja szerint ,,fejedelemtükörben") is kirajzolódik, amely fiának, Imre hercegnek készült. Talán nem maga István írta, de mindenesetre az ő közelében, politikai s erkölcsi elvei értelmében szerkesztették. Többek között a következő uralkodói szabályok találhatók benne: ,,Uralkodjál szelíden, alázattal, békésen harag és gyűlölködés nélkül! A király koronájának legszebb ékszerei a jótettek; azért illő, hogy a király igazságossággal és irgalmassággal, valamint a többi keresztény erénnyel ékeskedjék. Minden nép saját törvényei szerint él; add meg az országnak a szabadságot, hogy aszerint éljen!"
Szent István élete alkonyát beárnyékolta, hogy fiát, Imre herceget 1031-ben egy vadászat alkalmával egy vadkan halálra sebezte.
Szent királyunk közel hetven éves korában, negyvenkét évi uralkodás után halt meg, 1038. augusztus 15-én, Mária mennybevitelének napján. Halála előtt a Szűzanyának ajánlotta az országot. Így vált Krisztus anyja a magyarok nagyasszonyává.
,,... kezét és szemét a csillagokra emelve így kiáltott fel: Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom (vö. Zsolt. 30,6)." (Részlet a Hartvik-legendából)
Ikonográfiai hagyományunkká vált, hogy István királyt legtöbbször úgy ábrázolják, amint az országot és a nemzetet jelképező Szent Koronát a Boldogasszonynak fölajánlja. Ilyen ábrázolás szinte minden katolikus templomunkban látható.
,,A szentséggel és kegyelemmel teljes Szent István király azután országlásának negyvenhatodik (sic!) évében, a Boldogságos, mindenkoron szűz Mária mennybemenetelének napján kiragadtatott e hitvány világból és a szent angyalok társaságába került. Eltemették a fehérvári bazilikában, amelyet ő maga építtetett Isten szentséges anyja, a mindenkoron szűz Mária tiszteletére. Sok jel és csoda történt ott e Szent István király érdemeinek közbenjárására, a mi Urunk Jézus Krisztus dicsőségére és magasztalására, aki áldott legyen örökkön örökké, Ámen." (István király halálának leírás a Képes krónikában)
István a nép szívében mindinkább legendás hőssé, népe apostolává, védelmezőjévé és Magyarország eszményévé magasztosodott. Benne és vele a korona, királyság és nemzet szinte misztikus egységgé olvadt össze. Sírja sokat látogatott nemzeti búcsújáró hellyé vált; számos imameghallgatás és csoda történt ott.
Szent László király 1083. augusztus 20-án pápai engedéllyel, a magyar püspökök, apátok és előkelők jelenlétében oltárra emeltette Istvánt, Imrével és annak nevelőjével, Gellérttel együtt. Ez akkor egyenértékű volt a szentté avatással.
István tisztelete nemsokára elterjedt az ország határain túl is. XI. Ince pápa 1686 novemberében - Buda visszafoglalása alkalmából - az egész egyházra kiterjesztette szeptember 2-ára helyezett ünnepét. Ma a világegyház augusztus 16-án, a magyar egyház augusztus 20-án ünnepli. Ezen a napon az ünnepi szentmise után minden évben ünnepélyes körmenetben viszik a Szent István-bazilika körül szent királyunk épen maradt jobb kezét, a magyarság legtiszteltebb, szimbolikus jelentőségű ereklyéjét, a Szent Jobbot.
,,Köszönjük neked, szent király, hazánkat és önmagunkat, ezt az első ezer évet itt, kérünk, ne vond el rólunk romolhatatlan jobbodat [...] Te vagy legendáink legnagyobbika, István, szent király, aki megnyitottad előttünk az élet kapuját. Amit te tettél, valóban az ég csodája volt, hitet adtál, jövendőt és anyanyelvünk legfigyelemreméltóbb elvont főneveit: józan határú emlékezés, felejtés és bocsánat."
(Részlet Szabó Magda Amit tettél, az ég csodája volt című írásából)
Istenünk, te Szent István királyt itt a földön országunk koronájával ékesítetted és szentjeid közé emelted. Add kérünk, hogy aki a keresztény hit terjesztője volt hazánkban, legyen Egyházad védelmezője a mennyben. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.
...... ..............
...... ............
Szent István országfelajánlása (az osli kegytemplom mennyezetfreskója)
...... .............
* * *
- Wikpedia oldalon Link
1038. augusztus 15-én halt meg. Székesfehérvárott temették el, az általa építtetett bazilikában, melynek védőszentje Szűz Mária. Halála után belháború dúlta az országot. I. László király kezdeményezésére VII. Gergely pápa kanonizálta 1083-ban fiatalabbik fiával, Imre herceggel és Gellért püspökkel együtt.
- Szent István király ereklyéinek átvitel Link
.........
- Igenaptár oldalon Link
- Útravaló Link
- Magyar kurír Link itt még további cikkeke találhatók
...... ........... ............
* * * *
C. Horváth István atya gondolatai
Keresztény bölcsesség
Volt egy király, aki szívesen járt álruhában a nép körében, hogy jobban megismerje az emberek életkörülményeit. Mesékben is gyakran találkozunk ilyennel, de a valóságban is, gondoljunk csak Mátyás királyra. A mi történetünkben a király egy este a cipészmesterhez tér be, aki szívesen látja őt vendégül, de fogalma sincs róla, hogy a királyt vendégeli meg. Elmeséli a munkáját, ami megélhetését biztosítja. Minden nap annyit keresek, ami elég a következő napra - mondja. Mire a király ezt kérdezi tőle: És mi lesz holnap, ha elveszíted a munkád? Holnap este is eljövök hozzád.
Másnap a cipész arra ébred, hogy a városban kihirdetik, mindenütt hirdetményeken kifüggesztik a király rendeletét, hogy ettől a naptól fogva tilos a városban cipőket javítani. A cipész nem esett kétségbe. Kitalálta, hogy mostantól vizet fog hordani. Keresett is a vízhordással annyit, hogy este ismét vendégül tudta látni titokzatos vendégét. A király elcsodálkozott, hogy a cipész milyen hamar feltalálta magát, majd a vacsora után így búcsúzott tőle: És mi lesz holnap, ha elveszíted a munkád? Holnap este is eljövök hozzád. A következő nap reggelére a király új rendeletet hozott: Tilos a városban vizet hordani. A cipész azt gondolta magában: Új munkát kell keresnem, mert ma is jön a vendégem. Akkor mostantól fát fogok hasogatni az embereknek. Ezzel megint keresett annyit, hogy megvendégelhette az álruhás uralkodót, aki ismét így köszönt el tőle: És mi lesz holnap, ha elveszíted a munkád? Holnap este is eljövök hozzád. Másnap korán reggel megjelentek a cipésznél a király katonái és magukkal vitték. Páncélt adtak rá, kardot adtak neki, és ezt mondták: A király azt parancsolta, hogy őrizd a palotáját! Így aztán egész nap a palota kapuját őrizte, és nem tudott dolgozni. Este ezt gondolta magában: Nem kerestem semmit, de mégis vendégül kell látnom az ismeretlen embert. Mit tegyek? Eladta a kardot, az árán élelmet vásárolt, otthon gyorsan készített fából egy kardot az igazi helyett. Amikor a király megérkezett, elcsodálkozott, hogy ismét tele volt az asztal, mert arra számított, hogy elmarad a vendégelés. Meg is kérdezte a cipészt, hogy milyen munkával kereste meg mindennek az árát? A cipész mindent elmondott őszintén, még azt is, hogy most egy fakard van az igazi helyett a hüvelyében. A király ezt kérdezte tőle: És mi lesz holnap, ha a parancsnok ellenőrzi a felszerelésedet? Majd az Isten megsegít - felelte a cipész. Másnap reggel, amikor a cipész megérkezik a palotába, hogy őrizze azt, nagy tömeget lát. Éppen egy ember kivégzésére készültek, aki ártatlan volt egy ügyben, de ezt nem tudta bizonyítani, ezért halálra ítélték. Az uralkodó most már királyi öltözékben az emeletről figyelte az eseményeket. Kiadta a parancsot, hogy a cipész vegye elő a kardját és végezzen a bűnössel! Ekkor a cipész a nép, a katonák és a király füle hallatára hangosan imádkozni kezdett: Ha bűnös ez az ember, akkor lesújtok rá a kardommal. De ha ártatlan, akkor változzon át a kardom fává, hogy ne tudjak végezni vele. Ezzel kirántotta hüvelyéből a fakardot és magasra emelte. A király, akit ekkor már a cipész is felismert, felkiáltott: Mostantól te leszel a legfőbb tanácsadóm!
Ez a történet emlékeztessen bennünket ma, Szent István király ünnepén arra, hogy bölcsességre, leleményességre, szorgalmas munkára van szükség ahhoz, hogy országunk növekedjen, családunk erősödjön. Szent Istvánt egy szent és bölcs ember, Szent Gellért püspök nevelte és tanította, uralkodóként pedig sok bölcs ember segítette munkáját, de legfőképpen a krisztusi tanításra, a keresztény bölcsességre támaszkodott. Szent István király bölcs uralkodó volt. Az isteni bölcsesség felismertette vele, hogy szent az élet, szent a haza, szent a közösség, szent a család. Ha Istenre bízzuk jelenünket és jövőnket, akkor Isten megszenteli életünket, hazánkat, közösségeinket, családunkat. Megszenteli munkánkat és minden fáradozásunkat.
Az evangéliumi történet szintén a bölcsességről tanít. Az ostoba homokra építi házát, a bölcs ember sziklára. Az egyik összedől, a másik fennmarad a viharban. Adja Isten, hogy bölcsek, céltudatosak, szilárd jelleműek és munkaszeretők legyünk! Így építsük a földi országot és így törekedjünk a mennyei hazába!
Imádság
Mindenható Istenünk! Köszönjük, hogy Szent István király személyében olyan államférfit adtál országunknak, aki nem csak magára, hanem nemzetére, és nem csak a jelenre, hanem a jövő évszázadaira is gondolt. A kereszténységgel olyan útra állította a magyar népünket, amely biztosította számunkra a fennmaradást. Tudta, hogy ültetni kell, jövőt kell tervezni, építeni. Tudta, hogy sziklaszilárd alapokra van szükség, hiszen a változó időkben számos veszély fenyegeti az egyéneket, a közösségeket és a nemzeteket. Add, hogy Szent István király példája ösztönözzön bennünket arra, hogy keressük a szilárd alapokat, amelyre házat, otthont és hazát lehet építeni hittel, keresztény bölcsességgel és becsületes munkával.
Hanganyag Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: augusztus 20 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 4
|
|
|
|
2020. Augusztus
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
385 db bejegyzés |
| e év: |
6233 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2320
- e Hét: 4501
- e Hónap: 37655
- e Év: 271402
|
|
|
Offline
